Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

Muzeális értékek a padláson? Az elmúlt héten Cyörnrő új színfolttal gazaajoaotf, a kulturális napon nevelt­ben a Hágván hndre ut- toröhazban megnyitóddá a ílákóczi emléKszuoát. Mi­után egy önálló gyomról múzeum Létesítése u.egota- hatatlan akadályokba üt­között, helyénvalónak lát­szott a történelmi Hagyo­mány ápolása ebben a for­mában. A helyi múzeum­baráti kör az elmúlt évek során gazdag Rákóczi em­lékanyagot gyűjtött össze, hasznos segítséget nyújtott a többi között a Teleki le­véltár megmentésében is. A Rákóczi-emlékek most megtekintésre a gyömrőiek rendelkezésére állnak. Van az emlékszobának még egy felmérhetetlen jelentősége. Segítséget nyújthat az is­kolai nevelő-oktató munká­ban, a hazafias nevelésben. Egyidöben szűkös körül­mények között, de volt Gyomron falumúzeum. Saj­nos, később megszűnt. A nagyértékű muzeális anyag — szintén a múzeumbaráti kör gyűjtése — egy része jó helyen van, Tápiószele múzeumában, megfelelően gondozzák. Dé hol van a többi? Monoron, a járási művelődési ház padlásán, korántsem megnyugtató körülmények között. Né­hány éve szállították oda, mondván, hogy alapját fogja képezni egy Monoron létesítendő múzeumnak. Nem lesz Monoron mú­zeum, ez eldöntött kérdés, a régiségek azonban a pad­láson felejtődtek. Miért? Meddig? Mi lesz a sorsuk? Kérdések, kérdések ... Sok szó esik mostanában Gyomron, a művelődésért felelősök körében a Rá­kóczi emlékszoba jövőjéről. Figyelemre méltó dr. Bán­kúti Imre tudományos ku­tató szava: véleménye sze­rint lehetőség lesz a jövő­ben arra, hogy az éven­ként megrendezendő Mú­zeumi Hónap keretében a Magyar Nemzeti Múzeum egy kamarakiállítást léte­sítsen az emlékszobában. Feltehetően a jelenleginél sokkal gazdagabb anyaggal tudnák bemutatni Rákóczi korát. A javaslat megvaló­sításáért lépéseket kell tenni, ez azonban már a gyömrőiek feladata. Többen javasolták, hogy az új tanévben az iskolák néhány történelemórát az emlékszobában tartsanak meg. Nagyon jó javaslat! Megvalósítható. Budapes­ten:} a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban a fővárosi iskolák már nem egy irodalomórát tartottak ... Furuglyás Géza KOHOMIDfn XIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM 1911. JÚLIUS 2., PÉNTEK A sülysáp! ÁFÉSZ ötéves terve Jűbh áruellátás, nagyobb forgalom Bővítik a szolgáltatásokat Aláírták az új közös vállalkozás alapító okiratát A múlt hét csütörtökén igaz­gatósági ülésen, vasárnap rendkívüli küldöttgyűlésen tárgyalták meg a Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ ötéves tervét.! A terv jelentős fejlődést irá-! nyoz elő. A különböző terüle- j tek — pl. boltok, vendéglátó helyek — forgalma, valamint a' különböző üzemek — ipari és szolgáltató üzemek — teljesítményértéke 1975 vé­gére eléri a 97 és fél millió forintot, s ez 26 százalék­kal lesz magasabb a terve­zett idei értéknél. Huszonöt százalékkal nő a szövetkezet nyeresége. A terv szerint a lakosság Sülysáp és Űri boltjaiban 1975-ben 5 mil­lió forinttal többet költ élelmi­szerre, mint az idén, másfél millióval többet ruhára, 3 mil­lióval többet tartós iparcikk­re. A szabad idő és a jómód növekedésével várhatóan nő majd a vendéglátó helyek for­galma is, mintegy 40 százalék­kal. Az ötéves terv utolsó előt­ti, illetve utolsó évében bőví­tik és korszerűsítik a sülysápi kisvendéglőt és az eszpresszót, Szőlősnyaralón pedig bisztrót építenek. Mintegy 23—28 százalékkal több tojást, baromfit, mé­zet, gyümölcsöt vásárolnak majd fel a lakosságtól, s serkenteni akarják a gaz­(Iákat a házlnyúltenycsz- tésre. legalábbis erre utal a terve­zett 40 százalékos növekedés. A szolgáltatások terén első­sorban a már meglevőket, a kölcsönzést, a szállitást és az asztalosmunkákat bővítik. Sze­retnék elérni, hogy mind töb­ben vegyék igénybe az ÁFÉSZ lakástakarító és szőnyegtisztító szolgálatát is. Az ötéves fejlődést a tervek többségében összegszerűen rögzítik, azaz azt mutatják, hogy hány ezer, vagy millió forinttal nő a bevétel öt év múlva. Az ÁFÉSZ-nél azon­ban hangsúlyozzák: a nyereség növekedését elsősorban szerve­zettebb, takarékosabb gazdál­kodással kívánják elérni, s nem az árak emelésével. A múltheti két tanácskozás másik fontos kérdése volt: csati akozzon-e a szövefke­Monoron hízik - Pápán dobozolják Nyereséges vállalkosás: a isa-ek kiiaiis sertéstelepe Táblák A Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ új cégtáblákat sze­reltetett fel boltjai, ven­déglői homlokzatára. Ez helyes, a régiek kicsik, csúnyák voltak. Illetve, nem is voltak, mert ott vannak azok még most is a homlokzaton. így, akinek egyszer nem elég, kétszer olvashatja például, hogy „Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ 6. számú boltja”. Van egy javaslatunk: a régi táblákat vetessék le. G. J. Gyapjúszüret 1 Befejeződött a péteri Rákó­czi Tsz-ben a juhnyírás. Négyszáz anyajuhról vágták le a fölösleges bundát. Az eredmény: egy állatról átlag­ban 5,6 kiló gyapjú. 4,4 százalékos béremelkedés Az elmúlt három év alatt átlagban 4,4 százalékkal nőtt a Monori Kefegyárban dolgo­zók bére. 1967-ben egy mun­kás évente 18 és fél ezer fo­rintot keresett, ez az összeg tavaly megközelítette a 20 ezer forintot. A Monori Kefe­gyár dolgozóinak túlnyomó többsége nő. MAI MŰSOR MOZIK Monor: Búcsú a pályától. Nyár­egyháza: A lovag végakarata. Pi­lis: Halálos tévedés. Vecsés: Filmvígjáték parádé: Csendes ott­hon. Ha valaki meg akarná írni a monori járás nyolc termelő- szövetkezetének közös vállal­kozása alapján létrejött ser­téshizlalda történetét, így is kezdhetné: adva volt Monor határában egy előkelő tanya, a Földváryaké. És jött egy hozzáértő, vállalkozó szelle­mű szakember: Nagy László, aki előzőleg is sertések neve­lésével, hizlalásával foglalko­zott. Ö azokban az években — 1962-t írtunk — azt a célt tűzte ki maga elé: a társult tsz-ek nem fognak ráfizetni a sertéstartásra. Berendezkedtek a Földváry- tanyán. Tenyészállatokat hoztak, 150 kocasüldővel indultak. 1963, az első év még csak 23 ezer forintos tiszta nyereséget hozott. De ha figyelembe vesszük, hogy az előző években, az öreg, szerfás épületekben el­helyezett állatok közül meny­nyi elpusztult a hozzá nem értés, a rossz körülmények, a nem megfelelő tenyészállo- mány következtében, a tsz- enkénti 400—500 ezer forintos ráfizetés helyett — ez a sze­rény eredmény a SERVÁL- nál már az első év végén is mondott valamit. A sertéshizlalás napjaink­ban sem tartozik még a leg­népszerűbb vállalkozások kö­zé. És hogy a SERVÁL az 1970-es évet már 1 millió 400 ezer forintos tiszta nyereség­gel zárta, és hogy ebből 700 ezret a társ tsz-ek kaptak, már azt jelenti: rangja van a SERVÁL-nak, s jó híre. Ott­jártunkkor mondta Nagy László igazgató: — Az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Tsz jelezte: ki akar lépni a vállalkozásból. Pár éve egy ilyen dolog még komoly gondot okozott volna, most viszont van már a társ tsz-ek kö­zül is több olyan, aki azt mondta: szívesen átveszi a kilépő vállalt kötelezett­ségeit, s a százalékos ré­szesedését. A társ tsz-ek ugyanis meg­határozott áron abrakot ad­nak el a SERVÁL-nak, s mi­vel az utóbbi években az ag­rotechnika fejlődött, jóval több műtrágyát használnak, nagyobbak lettek a termésát­lagok. Az abrakellátás így most már nem olyan nagy gond, mint az első években volt. A tavalyi tiszta nyereség felét, a 700 ezer forintot fej­lesztésre szánták. Kicsi a rak­táruk, új górék kellenek, új kutat kell fúrniuk. Csatorná­zást is terveznek a következő években. Az értékesítést folyamato­san végzik. Hetente szállítják Pápára a hízott sertéseket, az állomány 90 százalékából, te­hát mintegy 4500 sertésből, dobozolt sonka készül Pápán, s amerikai exportra megy. A sonkasertés kilójáért 26,80 fo­rintot kapnak, és — mivel korszerűtlen, szerfás épüle­tekben folyik a hizlalás — minden kilóra 2 forintos adó- kedvezményt ad az állam. Ez évi ötezer mázsánál, amit je­lenleg értékesítenek, 1 millió forintot jelent. Anyakocáik száma 269, és van 130 kocasüldőjük. A ko­cák évente átlag kétszer fial­nak, s átlag 10—12 malac a szaporulat. Mindehhez hozzá kell ten­nünk: rendet, tisztaságot, jól szervezett munkát talál a lá­togató bármikor, ha a SER- VÁL-hoz betér, s mindezt egy munkaerő-gondokkal küzdő, kevésbé vonzó munkahelyen tapasztalja. F. O. Közismert, hogy a rendőr­ség munkatársai ritkán pihen­hetnek, még kevésbé unatkoz­hatnak. Tengernyi munkájuk mellett esetenként még olyan is előfordul, hogy lelkiismeret­len emberek álpanaszokkal halmozzák el őket, avagy mint legutóbb is történt; hogy ma­ga a tolvaj kiált fel: segítség, tolvaj! A közelmúltban történt, hogy a Monori Járási Rendőr- kapitányság URH-s kocsija éjszakai ellenőrzése során Mendén járt. Az útszéli árok­ban egy részeg férfi hevert, s mint utóbb elmondta: a Csere­pesben ázott ennyire el. Min­denesetre nem tudja, hogy ke­rült ide, az árokba. Miután beültették a rendőrségi kocsiba zet három megye, a Ko­márom, Pest és Veszprém megye ÁFÉSZ-ei által megalakítandó árubeszerző és értékesítő közös válla­lathoz. Az alapító okirat a tagszövet­kezeteknek jelentős előnyöket ígér. Hozzásegíti őket a gazda­gabb áruválasztékhoz, s ez­által természetszerűleg nő a boltok forgalma, szervezetteb­bé válik új áruk beszerzése, a piacszerzés, az eladás, stb. A küldöttgyűlés válasza a feltett kérdésre „igen” volt. D. G. Vásár Pilisen Országos állat- és kirakodó- vásár lesz Pilisen vasárnap. „cirkuszol” a ház népével. Ki­derült, hogy a strázsahegyi hí­vatlan vendégről van szó. Előzőleg azt a mesét adta elő, hogy mind?« iratát és 600 forintnyi pénzét ellopták, ami­kor éjszaka leütötték. Most igencsak meglepődtek a rend­őrségen, amikor az orvosszak­értői vizsgán nem akarta le­vetni az ingét. Amikor az eré­lyes felszólításra ezt mégis megtette, kiesett az irattárcá­ja, benne a személyi igazolvá­nya, egy budapesti VII. kerü­leti rendőrségtől kapott felszó­lítás, amelyben garázdaságért 600 forint pénzbüntetésre — vagy annak meg nem fizetése esetén bizonyos idei fogdára ítélték. No és a 600 forint is benne találtatott a tárcájában. Rendőrségi krónika Amikor a tolvaj tolvajt kitilt Bevetésre készen burgonyakombájn a monori Új Élet Tsz dvarán. Most vették 140 ezer forintért. Péterffy felvétele azonnal panaszkodni kezdett: leütötték, ellopták az óráját, meg az öngyújtóját. Felvették a jegyzőkönyvet, másnap be­hívták kihallgatásra. Ekkor „töredelmesen bevallotta”, nem is volt órája, se öngyújtója, az egészet csak azért mondta elő­ző este a rendőröknek, mert félt a felesége szidásaitól. Egy másik eset Monorról. A strázsahegyi pincék között ta­lálkoztak az emberek egy fér­fival, aki véresen, félig mezít­láb tántorgott befelé a község­be. Elmondta, hogy leütötték, kirabolták s megy a rendőr­ségre. így is lett. Az őrsön elő­adta panaszát, majd a jegyző­könyvezésig kiküldték a folyo­sóra. Leült a padra, egyszer- csak eltűnt onnan. Kisvártatva a Liliom utcából befutott fgy gyerek, s jelentette, hogy az egyik házban egy ismeretlen férfi A kihallgatás során derült ki: az illető a pénzt nem szán­dékozott befizetni, s hogy a fogdát elkerülje, kijött Mo- norra, berúgott a Strázsahe- gyen, majd saját maga felse­bezte a lábát, összekente ma­gát vérrel és így szeretett vol­na egy írást kapni arról, hogy őt kirabolták, ezért nem tud fizetni. Úgy látszik, gyakorlata volt ebben, mert a strázsahe­gyi tanúk elmondották: ami­kor találkoztak vele és meg­kérdezték, miért ném veszi fel az ott hentergő másik fél ci­pőjét, azt felelte: ennek ott kell maradni, mert ha a rend­őrség kijön helyszínelni, ennek fontos szerepe lesz. Azóta a fineszes garázda megérdemelt büntetését tölti valamelyik zárkában. F. O. ^T1 ** // 1 / 1 unodes Pillanatfelvétel Monorról. „Talán focizn kéne...” Péterffy felvétele IRÁNY A BALATON ÉS A BAKONY Kétszer kétnapos IBUSZ- kirándulásra viszi a gombai Űj Elet Tsz legjobb dolgozóit a jöyő hét elején és augusz­tusban. Az első napon a Ba­laton északi partját tekintik meg, másnap hosszabb kirán­dulást tesznek a Bakonyban. Útba ejtik a sümegi várat is. Mindkét alkalommal 42—42 tsz-tag vesz részt a kirándulá­son. }f gvzct Megafon Állunk a pilisi állomá­son, és találgatjuk, milyen vonat jön, hol áll meg majd. Mert itt, ezen az ál­lomáson megállt, ez biz­tos, s ebben a pillanatban megszólal a megafon is, hogy szó ne érje a ház elejét. Alert már annyiszor és annyian kifogásolták, hogy nem mondja be sen­ki a vonatindulást... Hát most bemondja. Ügy: krrr, sorr, brrr, ... megáll! Utána kattanás, rövid dör­gés és kész. Már fent va­gyunk a vonaton, próbál­juk fordítani az űrszöve­get, mert csakis az lehet, a marslakók szótárából ösz- szeállított szavakkal. A „krrr” például... De mi­nek találgatni? Hiszen amikor a szöveg elhang­zott, ' a vonatot már meg­rohamozták az utasok, hát­ha ez az övék, és mire esetleg biztosat tudnának a megafon segítségével, a vonat már rég Monori-er- dőn jár. De hát végtére is minden vonat megy valahová. K. Zs. \ kosárlabda válogatottá Monorra jönnek Hetvenéves a monori sport­egyesület, s a jubileumot az elkövetkező hetekben, hóna­pokban különböző sportese­ményekkel ünnepük meg. A tervek most formálódnak, azonban bizonyos, hogy a leg­kiemelkedőbb rendezvény — augusztus 20-án — az új mo­nori sportkombinát felavatá­sa lesz. Ezen a napon szeret­te volna a kosárlabda-szak­osztály szereplésre vendégül látni a magyar női és férfi kosárlabda-válogatottat. A meghívólevélre gyors válasz érkezett a M gyár Kosárlabda Szövetségtől, amelyben saj­nálattal közük, hogy augusz­tus 20-án mindkét válogatott­nak mar >lcrt lekötött mér­kőzése lesz, kora ősszel azon­ban szívesen játszanának Mo­noron. A monoriak új idő­pontnak szeptember 8-át ja­vasolták, s ezt a szövetség el­fogadta. A tervek szerint te­hát ezen a napon játszik mind a női, mind a férfi váló-' gatott a monori csapatokkal* a gimnázium udvarán lévő szabadtéri pályán, villany­fény mellett. V. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom