Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-29 / 177. szám
1971. JŰLIÜS 29., CSÜTÖRTÖK i ‘‘“'Zfüríap GYÁREGYSÉG ÉS ÖNÁLLÓSÁG Feloldani az ellentmondásokat! Gyáregység és vállalat: kicsi és nagy, beosztott és irányító, félénk és bátor, korlátozott és szabadabb — sokféle jelzőpár jut az eszembe, ha a gyáregységi önállóságra gondolok. Ezek a jelzők ellentétben állnak egymással, s a valóságban is elég sok ellentmondás feszül a vállalat és gyára között. Nézzünk néhányat! Félénkség — bálorlalar.ság Nevezzem az első ellentmondást félelemnek, bátortalanságnak? — nem is tudom. Talán a példák jobban szemléltetnek: egyik nagy cégünk megyei gyárában szándékoztam interjút készíteni az igazgatóval. A gyárvezető szó szerint a következőt mondta: „Nem szívesen nyilatkoznék, mert a vezérigazgató rabiátus, diktátor-hajlamú ember, nem szereti a sajtót, s a végén minden mondatomba belekötne”. Hát mi ez, ha nem túlzott félénkség és bátortalanság? Gondolkoztam, hogy mi okozhatja ezt? A gyáregységi igazgató, főmérnök pozíciója, nyugalma, fizetésemelése, prémiuma, nyereségrészesedése a vezérigazgatójával való viszonyától függ. Ez az egyenlet egyik oldala. De: az előbb felsoroltak értékét adja a gyárvezetők bátor, alkotó kezdeményezése. Ez az egyenlet másik oldala. Rendezve az egyenletet: pozíció—bátorság, nyugalom—alkotó munka, fizetésemelés—helyes javaslat, prémium—hasznos ellentmondás, nyereségrészesedés—folyamatos szorgalom. Igenis így pozitív a vezérigazgatóval való jó viszony — a félénkség, a bátortalanság kényelemszeretetből, hozzá nem értésből, torzult jellemből fakadhat. Nem szabad, hogy áz ilyen vezető legyen a „vezér kedvence”! Nem hiszem, hogy a vezér- igazgatók jellemzője lenne a „rabiátusság, diktátor-hajlam’S ha azonban a vállalati vezető lemaradt egy gazdaságirányítási reformmal, akkor pótoltatni kell vele a hiányzó ismereteket. egységünkben a főmérnök a | következőket mondta: „Erre a kérdésre csak a központban í tudnak válaszolni, mert én ' már régen elkerültem onnan, s a legújabb adatokat, fejleményeket nem ismerem” (?). A gyáregység része a vállalatnak, az eredmények és a hibák összefonódnak. Vajon a vezető hogyan tesz javaslatot a gyár vagy a vállalat jobb munkája érdekében, ha nem ismeri pontosan a központ életét, gondjait, elképzeléseit? Szerintem; sehogy! Sőt saját gyára is nélkülözheti koncepciós munkáját — koncepció nélkül! Fejbólintás — meghunyászkodás Nevezem a harmadik ellentmondást fejbólintásnak, meg- hunyászkodásnak. Sajnos erre is nem egy példa akad: a vállalati szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetés kisebb bérfejlesztést szavazott meg az ! egyik gyáregységnek, mint a j többinek. A gyáriak tudomásul j vették és meghunyászkodtak. | Gazdaságtalan tervmutatót adtak ki „lentről”, a „lenti” féj- bólintás nem maradt el. (Folytatás az 1. oldalról.) Figyelemre méltó a kultúrpolitikával, kapcsolatos együttműködési megállapodás is. Közös programot dolgoznak ki a lakosság felvilágosítására, a kultúrpolitikai célokra való mozgósításra. Együttműködnek a szocialista évfordulók, a nemzeti és a politikai ünnepek előkészítésében. megszervezésében. Harcosság nélkül nincs gazdasági élet: sokféle érdek csap össze, hogy eredőjükből mindnyájunk, a népgazdaság érdeke kerüljön ki győztesen. A megalkuvó fejbólintás elejét veheti az alkotó vitának, te-i rét enged a veszteségnek, eltompítja a gondolkodást, segédkezik a gazdasági kudarc létrejöttében. A vállalat is megérzi ennek a kárát, de különösen a gyáregység dolgozói, hiszen rajtuk csattan az opportunizmus miatt hatályo- suló helytelen döntés! Félénkség-bátortalanság, bizonytalanság-tájékozatlanság, fejbólintás-meghunyász- kodás — a vállalat és a gyáregység ellentmondás-rendszerének emberi oldala. Lehet, hogy többen úgy találják: túl feketére festettem a képet. Nem titkolom, nem elkenni akartam az ellentmondásokat, hanem felszínre hozni azokat, esetleg kiélezni is — a megoldás érdekében. És, ha valaki megkérdezné, hogy én milyen javaslatot tennék? — azt válaszolnám: a gyáregységi önállóság fokozása az emberi hibák felszámolásához is vezetne! Fóti Péter hasznos, a lakosság érdekeit szolgáló részletét évente ellenőrzik és megvitatják. ★ A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága — elnökségének tegnap délutáni határozata értelmében — ugyancsali megújította a megyei tanácscsal való együttműködéséről szóló megállapodást. Együtt, a lakosság hasznára Címzett; Csepel Breismev ItűszSnő levele A Csepel Vas- és Fémművek dolgozói díszes vörös selyem- zászlót készítettek az MSZMP X. kongresszusán részt vett szovjet pártküldöttségnek. A delegáció annak idején nem tudott eleget tenni a csepeliek meghívásának, ezért az emlékzászlót V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete útján juttatták el az SZKP Központi Bizottságához. Leonéid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára meleg, baráti hangú levélben mondott köszönetét a kedves ajándékért. A levél átadására szerdán délután került sor, ünnepélyes külsőségek között, a Vasmű pártbizottságának nagy tanácstermében rendezett baráti találkozón. Az eseményen ott volt Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára, valamint V. J. Pavlov nagykövettel az élen a szovjet nasvkövetség több vezető beosztású munkatársa. A /ÍT? /'"'''T'TTT HP Az újhartyáni szakszövetkezet víz- iVi r\ T X I1,1 . 1 tározója tavaly készült el: a télen megtelt csapadékkal, jelenleg 175 ezer köbméter víz található benne. A szakszövetkezet szőlőjét, valamint a szántóterületeit is e tározóból öntözik. Még tart az üzemi próba, ám rövidesen friss víz jut az újhartyáni földekre. Foto: Gábor Felelősség és gyorsaság Beszélgetés a Szentendrei Járási Iíivatai vezetőjével bálysértési, gyámügyi, építési Még nincs három hónapja, hogy megkezdték tevékenységüket a járási tanácsok utódai, a járási hivatalok. Mint arról már beszámoltunk olvasóinknak több járási hivatal vezetőjével folytatott beszélgetésünkben: az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. És ezt a véleményt erősítette meg most Korsós László, a szentendrei járási hivatal vezetője is. — Azzal kezdeném, hogy megnőtt a hivatalban dolgozó személyi felelőssége s ezzel együtt — ennek velejárójaként — meggyorsult az ügyek intézése Is. Két példát említenék csali a sok közül. Eddig is volt már jogszabály arra, hogy a belterületen magántulajdonban levő telkek beépítését szorgalmazni kell. Ennek a jogszabálynak az érvényesítése azonban a gyakorlatban nagyon bonyolult és hosszadalmas volt, mivel a döntés a végrehajtó bizottság jogkörébe tartozott. Most viszont a hivatal vezetőjének jogában áll a műszaki osztályt utasítania a beépítési terv kidolgozására s annak gyors elkészülte után az intézkedések megtételére. A másik példa: a termelőszövetkezeti kiegészítő üzemágak engedélyezése szintén a végrehajtó bizottság feladata volt. Az előre elkészített munkaterv szerint a mezőgazdasági osztály javasolta, a végrehajtó bizottság megtárgyalta, mindez hetekbe, gyakran hónapokba tellett, most viszont néhány nap alatt megszületett a döntés, amit már nem egy választott testületnek, hanem •csupán a hivatal vezetőjének kell jóváhagynia. • Csökkent vagy nőtt a járási hivatal feladatköre? — Annak ellenére, • hogy jelentősen megnőtt, elsősorban a nagyközségek hatásköre és önállósága — a többi között szaügyekben dönthetnek önállóan —, nem csökkent, sőt bővült a járási hivatalok hatásköre, elsődlegesen a koordinációs feladatokkal, Vegyük például a Szentendrei-sziget fejlesztési koncepcióját. Ezt a feladatot a négy szigeti község közül egyik sem vállalhatja magára, ez most a járási hivatal feladata — a községrend ezésd tervek egyeztetésétől kezdve egészen az idegenforgalmi érdekeltségek összehangolásáig Vagy egy másik példa: a járás két legnagyobb idegenforgalmi centrumának, Visegrádnak és Leányfalunak régi gondja a köztisztaság biztosítása. Csakhogy a két nagyközségnek ehhez külön-külön kevés az anyagi ereje. Ezért javasolta a járási hivatal: adják össze erre a célra fordítandó anyagi alapjukat s hozzanak létre közösen egy köztisztasági vállalatot, egy vezetéssel és közösen vásárolt gépekkel. Az Önköltség elemzése nem kötelező, de,.. Ágazatok a mérlegen Bizonytalanság — tájékozatlanság Nevezem a második ellentmondást bizonytalanságnak, tájékozatlanságnak. E témában is beszéljenek a példák: az egyik gyáregységben röpke néhány hónap alatt ötször változott meg a termelési terv, a másikban az átszervezésnek született egymás után több koncepciója. A vezetők a végén már azt sem tudták, hogy fiúk-e vagy lányok. Mivel jár a bizonytalanság? Óriási émberi és termelési kárral. A vezetők, a munkások lába alól kicsúszik a talaj, elbizonytalanodnak. csökken alkotó-j avaslattevő kedvük, hiszen tartani lehet attól, hogy mire kimondják az ötletet, feltételei már módosulnak. Á termelési kár a lanyhuló munkakedvből, a fölöslegesen elvégzett feladatokból stb. származik. A bizonytalanság nem egy helyen tájékozatlansággal jár együtt. Most nem a belső tájékozatlanságra hívnám fel a figyelmet, hanem egy példa segítségével a „külső” tájékozatlanságra. Egy harmadik gyárA megállapodásban a nemzetiségiek jogairól, azok érvényesüléséről is megemlékeznek. Az együttműködésben szerepel a többi között az is, hogy a népfront szervezi és kezdeményezi a megye történeti, politikai múltjának feltárását. Közös erőfeszítéssel gondoskodnak a megye műemlékei fenntartásáról és megfelelő hasznosításáról. A negyedik ötéves terv céljaival összhangban a tanácsok és a népfront- bizottságok évente megszervezik a község- és városfejlesztési, szépítési versenyt. A verseny a lakosság és a kollektívák fizikai, szellemi, társadalmi munkáját, az önkéntes pénzbeni hozzájárulást, a kommunális társulásokban végzett hasonló tevékenységet és a tisztasági, szépítési mozgalmat szervezi és méri. A két szervezet minden általános és részletes község- és városrendezési tervet, a fontosabb létesítmények programtervét társadalmi vitára bocsátja a tervező részvételével. A megállapodás sok-sok A megye közös gazdaságainak ötven százaléka vizsgálta a különböző növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok eredményességét és az önköltség alakulását. Ezeknek az üzemi felméréseknek alapján készítette el a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya azt az elemzést, amely így összesítve már az egész megyére jellemző. Magasak a költségek Kiderült, hogy a huszonkét vizsgált ágazatnál mindössze hét növénynél több az élőmunka költsége az összköltség harminc százalékánál. Ezek valóban munkaigényes növények. A kapusoknál viszont a kukoricánál csak 21,7, a burgonyánál pedig 25 százalék az élőmunkára fordított összeg. Ez arra figyelmezteti a mező- gazdasági szakembereket, hogy nem árt felülvizsgálni a részes művelésbe adott kukorica - és burgonyaterületek munkadíjait, mert ezek sokszor aránytalanul magasak, 35—40 százalékot tesznek ki. A technika fejlődött, ma már vegyszeres gyomirtást alkalmaznak. gépek szántják a földet, vetik a magot, kevesebb a részes művelő feladata. A kifizetett pénze viszont nem Változott. Magasak a növénytermesztési ágazatban az általános költségek is. Ez a felduzzadt vezetési és adminisztrációs létszám következménye. Míg a növénytermesztésben jelenleg is vezet a költségek között a munkadíj, az állattenyésztés-. ben a legmagasabb az anyag- költség aránya: 60—65 százalék. Ezt a drága takarmánytermesztés, a kedvezőtlen etetéstechnológiák okozzák. Az általános költség itt is indokolatlanul magas. Az ágazati eredmények adatait vizsgálva kiderül, hogy a növénytermesztésben csak a burgonya- és a szőlőtermesztés volt megyei összességben veszteséges, a többi növénynél nyereséggel zárták az évet a gazdaságok. A burgonya esetében a veszteséget a növekvő, sokszor indokolatlan költségráfordítás okozta. A termés 72 mázsás volt, nem fizette vissza a drágább vető- gumot és a magas munkadíjakat. Természetesen ehhez a rossz idő is hozzájárult. Nyereséggel: 14 Az állattenyésztés esetében a szarvasmarhatartó 73 termelőszövetkezet közül csak 14 mondhatta el, hogy nyereséggel zárta az 1970-es évet. A többi üzem ágazati mérlegében mínusz volt a nyereséget jelentő szám előtt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ráfizettek a gazdaságok az állattartásra, mivel az állami támogatást nem az ágazat, hanem az üzem kapja. Az állami támogatások kiegyenlítették az ágazati veszteséget. Az önköltség vizsgálatánál megállapították, hogy a főbb cikkek esetében a felvásárlási ár magasabb, mint az önköltség. Kivétel itt is csak a burgonya és a borszőlő, ahol jóval többe kerül a termék, mint amennyiért eladták a gazdaságok. Ez nem a felvásárlási árak helytelen megállapítása miatt alakult így, hanem az alacsony termésátlagok okozták. Szőlőből például tavaly holdanként még 15 mázsát sem szüreteltek. Arányváltoztatás Ahhoz, hogy a mezőgazda- ságság valamennyi ágazata kifizetődő legyen, a gazdaságokban fokozni kell a föld termő- képességét, jó minőségű vetőmagra van szükség és az agrotechnikai előírások betartására. Helyesen kell megválasztani — s ha most helytelen, változtatni kell rajta — a növénytermesztés es az állat- tenyésztés üzemi arányát. így lehet csak megteremteni a takarmányalapot, amely fő feltétele a gazdaságos állattartásnak. A vizsgálat arra is figyelmeztet, hogy az eszközöket jobban ki kell használni, s gondozni. A mezőgazdaságban egyre több a gép, de ennek csak akkor van értelme, ha használják is. Van olyan termelőszövetkezet ugyanis ahol a' gépeket csak a rozsda marja és kihasználtsági fokuk még a 25 százalékot sem éri el. Az eredményesség vizsgálata és az önköltség elemzése nem kötelező a termelőszövetkezetekben. Enélkül azonban a nagyüzemi mezőgazdaság már elkepzelhetetlen, hiszen nem egy-két holdról, háromnégy állatról, hanem milliós értékekről van szó. M. Kovács Attila , ® A feladatokkal együtt nőtt a járási hivatalban dolgozók száma? — Csökkent. Míg a járási tanácson ötvenketten, addig a járási hivatalban csak harmincötén dolgoznak. © Gondok? — A korábbi megyecentri- kusság még mindig érezteti a hatását. O Például? — Ismert tény: esztendők óta húzódik a strandépítés Leányfalun. A problémát, véleményem szerint az okozza, hogy más a beruházó, a bonyolító és a kivitelező. Míg a strand beruházója a község, addig a bonyolító a megyei Beruházási Iroda. Az ebből eredő ellentmondások már a tervek elfogadásánál kezdődtek, s tartanak a mai napig is. így például bisztró építése nem szerepelt az eredeti tervben. Most viszont a strand területén megkezdték egy bisztró alapozását, a beruházó tudomása nélkül. Hogy miből fedezik maid az építés költségeit? Erről egyelőre sem a nagyközség, sem a járási hivatal vezetőinek nincs tudomása, de anyagi fedezete sem. És más példát is mondhatnék azzal kapcsolatban, amikor a. terület közvetlen gazdáinak megkérdezése nélkül születtek döntések a fejlesztésről. 9 Nagyközségi gondok? — Pomáz nagyközségben három státus betöltetlen. Nincs gazdálkodási csoportvezető és hiányzik két munkatárs a pénzügyi csoportnál is. Ez az akadálya itt pillanatnyilag az ügyintézés meggyorsításának. A járás másik három nagyközségében — Budakalászon, Visegrádon és Leányfalun — viszont már érezhető a várt, kedvező változás: gyorsabbá, körültekintőbbé vált a lakosság ügyintézése. p. p. Virágzik a rovarevő kerek levelű harmatfű A Kám község határában levő jeli botanikus kertben virágzik a rovarevő kerek levelű harmatfű. A kerterdő egyik tnélyedésében a Oőzegmoha vastag jeepet alkot. Itt lu a tőzegmohalá- , tok egyik jelleg- tetes rovarfogó lövénye, a kerek fevelű lila har- ánatfű, a drosera rotundifiola. Mivel a moha nem pusztul el, és nem képződik benne humusz, valamint a rajta élő nö- ványkét a talajtól is elzárja, a kis harmatfű más úton kénytelen nitrogén tápanyagairól gondoskodni. így lett belőle rovarevő növény. Tőlevélrózsában álló, kerekded leveleit piros, bun- kós mirigyszőrök borítják. Amint a csillogó kis göm- böcskékre a rovar rászáll, azok hozzátapadnak, ráhajolnak a mirigy- szőrök és fehérje- bontó váladékukkal feloldják a rovar lágy testrészeit, majd az így előkészített táplálékot a levélkén át felszívják. A növény öt—huszonöt centiméter magas tőkocsánya most hozza füzérekben álló apró fehér virágait.
