Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-29 / 177. szám

«ST UEcre i ^firfap 1971. JULIUS 29., CSÜTÖRTÖK Közmondások, tréfás mesék Hagyományaihoz híven a Magyar Rádió az idén is meg­rendezi augusztus 16. és 22. között a magyar népköltészet hetét. A tíz-tizenöt perces adások szinte valamennyi népies mű­fajt bemutatják majd. Első al­kalommal a közmondások vi­lágába kalauzolják az érdek­lődőket. A következő összeál­lítás a tréfás meséket mutatja be. Nem hiányzik a váloga­tásból a népi szerelmes leve­lek különleges atmoszférája sem. Vallomás a népdalról címmel írók, költők, művészek nyilatkoznak a folklór hatásá­ról, értékeiről. Riportfilm Székesfehérvárról Riportfilm forgatását kezdte meg Székesfehérvárott a Ma­gyar Filmhíradó. Az egy év híján ezeréves város régi arcát mutatják be ezúttal a nézők­nek. A hajdani királyi szék­hely műemlékeit, hangulatos öreg utcáit, a romkertet és az ott folyó ásatásokat veszik filmszalagra. A filmet hama­rosan vetítik a híradóban. VEGYES ÉLETKORÚ ALAPSZERVEZETEK Kísérlet két iskolában Pozitív osztálypatriotizmus — Hasznosak az érdeklődési körök Szükségessé vált a középis­kolai KISZ-munkában új szer­vezeti formák, keretek kiala­kítása. Az alapvető célkitűzé­sek: megjavítani a KISZ tar­talmi tevékenységét, elsősor­ban az eszmei-politikai neve­lőmunkát, biztosítani az ér­deklődésnek megfelelő foglal­koztatottságot, és létrehozni az osztályszintű diákönkormány­zatot, amely az állami jellegű feladatok elvégzésével csök­kenti a KISZ-tagok megter­helését és fokozott figyelem­mel tud foglalkozni az ifjúsá­gi szövetségen kívüliekkel. Pest megyében a monori Jó­zsef Attila Gimnázium és a ceglédi Mezőgazdasági Techni­kum KISZ-szervezete vesz részt a KISZ-tevéken.vség to­vábbfejlesztését szolgáló kísér­letekben. Szentgyörgyvári Ist­vánnal, a KISZ Pest megyei Bizottságának középiskolai fe­lelősével, az elmúlt tanévben szerzett tapasztalatokról be­szélgetünk. — Miért maradt el a közép­iskolai KISZ-munka színvona­la, szervezeti élete a kívánal­maktól? Elsősorban azért, mert az ifjúsági szövetség munkája Így törődik Törtei a közművelődéssel Az ötezer lakosú Törteién jó benyomást nyer a látogató. A tiszte, virágos, lombos, árnyas utcákban a viszonylag szerény, de új vagy szépen rendbentar- tott régi épületekben, vagy látván a mozit, eszpresszót, tűzoltószertárat, gyógyszertárt és sok üzletet. Művelődési házukat két és fél millió forintért — ebből a község 800 ezer forintot fede­zett — öt éve újította fel a tanács akkori építőbrigádja. A kulfcúrház régebben egy helyi­ségből állt. Most a mintasze­rűen karbantartott, barátsá­gos, tiszta épületben 280 ülő­helyes színháztermet, ifjúsági klubot — amelynek felszerelé­sére tavaly 25 ezer forintot kaptak a Művelődésügyi Mi­nisztériumból — könyvtárat, klubszobákat, s a helyi ÁFÉSZ által üzemeltetett büfét, gond­noki lakást találunk. A Törteli Déryné Művelődé­si Ház évi költségvetése 240 ezer forint. A községi tanács felújításra, festésre, különbö­ző berendezési tárgyakra éven­te 50 ezer forintot biztosít szá­mukra, és külön évi húszezer forintot könyvtáruknak. A két termelőszövetkezet évente 10— 10 ezer forintot ad. Mivel a könyvtárhelyiségben már ne­hezen fér el a 11 ezer kötet, a törteli tanács ez évre 300 ezer forintot tervezett könyvtárépü­let vásárlására. A közművelődésre fordított összeg meghozza gyümölcsét. Eredmények bizonyítják ezt. Ezer olvasót számláló könyv­táruk három termelőszövetke­zeti munkahelyen fiókkönyv­tárát létesített, mint ahogy a termelőszövetkezetekben tart­ják a műszakok végén a nők akadémiája előadásait is. Színháztermükben legutóbb az Állami Népi Együttes telt ház előtt szerepelt. Ifjúsági klub­jukban a legnagyobb gond, hogy túl sokan vannak, már nem férnek el helyiségeikben. Rajtuk kívül hat szakkör mű­ködik a művelődési házban. Az idén eddig 50 TIT-előadást tar­tottak. Ilyen eredményeket — helyi anyagi támogatás nélkül — nem tudtak volna elérni. p. a. Ceglédi Ősz '71 Az idén szeptemberben kez­dődik a már hagyományos Ceglédi Ősz, amelyről a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével, Győ­ré Sándorral beszélgettünk. — Milyen programokat szer­veznek? — Szeptember 27-én és 28-án termékbemutatóval, borversennyel egybekötött mezőgazdasági tudományos tanácskozást rendez a Kossuth művelődési házban a Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége. Ugyancsak szeptem­berben az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem munkatársai­nak előadásán Dél-Pest me­gyei népművelők találkoznak. Sor kerül a Dél-Pest megyei ifjúsági klubvezetők találko­zójára, és az irodalmi színpa­dok bemutatójára is. A városi kórház szervezésében orvosok, pedagógusok, pszichológusok a fiatalok szexuális nevelésé­ről tanácskoznak. A művelő­dési központ író—olvasó talál­kozót rendez Nagy László köl­tővel és Czine Mihály iroda­lomtörténésszel. Kohán György gyulai festőművész hagyatékából kiállítás nyílik a Kossuth Múzeumban. A há­rom termelőszövetkezet ceg­lédi szüreten várja vendégeit. Művelődési központunk és zeneiskolánk Cegléd, bölcsöm helye címmel a városból szár­mazott hírességeket szólaltat meg november utolsó vasár­napján — ezzel zárul a Ceg­lédi Ősz ’71. P. A. és az iskola nagymértékben azonosult. Aránytalanul meg­sokasodtak a mechanikus „ál­lami” feladatok, a közéleti te­vékenység szűkebb lett, a KISZ nem tudott konkrét te­vékenységi területet nyújtani a tagságnak és a fiatalok sok­irányú érdeklődését sem tud­ta kielégíteni. A két „kísérle­ti” iskolában tavaly ősszel ki­alakították a vegyes életkorú alapszervezeteket, az osztály­bizottságokat, létrehozták az érdeklődési köröknek megfele­lő tevékenységi formákat, az iskolai KISZ-vezetőséget és a párttagokból álló patronálói rendszert. — Mik a tapasztalatok az új alapszervezeteknél? — A kezdeti időszakban az alapszervezeti taggyűléseken még érezhető volt, hogy nincs igazán összekovácsolódva a közösség, azonban a forradal­mi ifjúsági napok eseményso­rozata idején már minden ment. A taggyűléseken fog­lalkoztak politikai témákkal és meglepően megnőtt a tagok aktivitása. Ennek okai: az osz­tályközösségekből hozott más­más felfogás, a párttag-patro- náló tanárok előkészítő mun­kája és a helyes értelemben vett „osztálypatriotizmus”. A vertikális szervezés eredmé­nye, hogy a tanulók tanulmá­nyi és társadalmi munkája, ami eddig osztálymunkának számított, politikai jelleget ka­pott. Javult a tagfelvételi munka is. Természetesen a kí­sérlet során problémák is akadtak, amelyeket igyek­szünk a jövőben megoldani. Elsősorban a programok egyeztetése körül voltak gon­dok, de jelentős mértékben nö­vekedett a KISZ-vezetők moz­galmi megterhelése is. Egyes pedagógusok — mivel párttag- patronálók vannak —, nem te­kintik feladatuknak a KISZ- munka segítését. Még sürge­tőbben jelentkezik a „házi ve­zetőképzés” mechanizmusá­nak központi kidolgozása és a megfelelő segédanyagok elké­szítése. — Az iskolát átfoj.X vegyes életkorú alapszervezetek nem rontják az osztályközösségek munkáját? — Éppen, hogy javítják, hi­szen ezzel párhuzamossan az osztálykeretek között alakultak meg az osztály diákbizottsá­gok. Ez nagymértékben te­hermentesítette az ifjúsági szövetséget, hiszen a bizottsá­gok feladatkörébe került a késések ellenőrzése, a hetesi ügyelet biztosítása, az osztály­programok megszervezése. A diákbizottságok tehát az „ál­lami feladatok” osztályszintű lebonyolítását végzik. Politikai irányításukat az iskolai KISZ- vezetőség intézi. — Hogyan működtek az ér­deklődési körök? — Bebizonyosodott, hogy a tanulók sokirányú érdeklődé­sének kielégítésére ez a rend­szer széles körű lehetőséget nyújt. A monori gimnázium­ban a speciális ismereteken kívül a fiatalok megismerked­SZÖ VETKEZETI JAVÍTÓSZOLGÁLAT BÁRMILYEN TÍPUSÚ SZEMÉLY- ES TEHERGEPKOCSI kis- és nagyjavítását, szerviz (Ceglédi út 8.) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR (Tormás, Németh u. 3. Szolgáltatóház) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) HÍRADÁSTECHNIKAI ESZKÖZ (Szolnoki út 1.) garanciális és garanciaidőn túli javítását vállalja a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsi tek a materializmus alapve­tő kérdéseivel és a munkás- mozgalom történetével. Ceglé­den megtartották a KISZ-ok- tatás előző formáját is, a jö­vő tanévben azonban ez itt is megszűnik. Tervezzük a me­gyében, hogy a középfokú tan­intézetekben több érdeklődési csoportot hozunk létre, mivel jelentőségük a szabad idő el­töltésében nagy. — Hogyan segítették a két iskolában a pártcsoportok, a tantestületek a kísérletet? — Meg kell mondani, hogy a vertikális szervezés pillanat­nyilag alkalmazott formájában a tantestület tagjai a korábbi­nál sokkal kisebb mértékben vesznek részt. Ezen úgy kívá­nunk segíteni, hogy a diákbi­zottságok munkáját, feladatait egyértelműbben határozzuk meg. Összességében azonban a kísérleti tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az alapvető kér­désekben előrehaladást hozott az új szervezeti forma, s jelzi a lehetőségét annak, hogy jö­vőre dönteni lehet a közép­iskolai KISZ-munka általá­nos átszervezéséről. T. E. A napokban került a mú­zeumok és kiállítások pénztá­raiba, valamint az újságáru­sokhoz a negyedévenként meg. jelenő Múzsák című jubileumi magazin idei második száma. A lap, mint arra alcíme is utal, nemcsak a múzeumok éppen megrendezett kiállítá­saival foglalkozik, hanem igyekszik színvonalasan nép­szerű, általános érdeklődésű művészeti és tudományos fo­lyóirattá is lenni, és az ország határain túl is kitekinteni. A legújabb számot A Duna századai című cikksorozat ve­zeti be. Ebben a Duna vidé­kének történelmével, műemlé­keivel, kulturális hagyomá­nyaival ismerteti meg az ol­vasót, egyes részeiben külön nyomatékkal foglalkozva Győr, Pannonhalma, Esztergom, Vi- segrád, Leányfalu, Szentendre, Ráckeve és a dél-magyaror­szági Duna-szakasz múltjával, jelenével, érdekes látnivalói­val. Ezenkívül a gyöngyösi Mát­ra Múzeum, a Ganz-gyár ön­tödei múzeuma, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rö­vid, szakszerű ismertetését ta­láljuk a lapban. Mai magyar írók érdekes portréfotói, Fenyő Iván cikke Dürerről, Passuth László írása; személyes talál­kozása Esőistennel, vagyis a mexikói kultúra emlékeivel színesítik a magazint Érdekes cikket olvashatunk arról is, mit tesz az UNESCO múem- lékbizottsága azért, hogy vi­lágszerte mentse a levegő, szennyeződéstől romiad ózó műemlékeket. Könyvszemle, romániai múzeumi krónika, és főleg a sok fényképillusztráció teszik érdekessé a Múzsák leg­újabb számát. Balett Janus Pannoniusrői Pécsett jövőre nagyszabású ünnepség keretében emlékez­nek meg Janus Pannonius ha. látónak 500. évfordulójáról. A rendezvénysorozatba kapcso­lódik a Pécsi Balett is. Eck Imre, az együttes művészeti vezetője a városi tanács meg­bízásából balettet tervez Pécs híres püspökéről. A Janus Pannoniusrői szóló balettet 1972. március 27-én, az évfor­duló napján mutatja be a Pé­csi Nemzeti Színház. Dingo, medve, majom Hol vannak az oroszlánok? Azért a tevéket fényképez tűk, mert az oroszlánok.. MÁR MESSZIRŐL meglát­juk Nagykőrös határában a cirkuszossátrat. A kívülállók­nak mindig izgalmas a cir­kusz világa. Ugyan mit csinál­hatnak ilyenkor, délután 2 óra tájban? A nagy sátorból ostorpat- togtatás hallatszik: beme­részkedjünk? Hátha most gyakorolnak az oroszlánok? Vállaljuk a kockázatot... Micsoda csalódás! Póni lovak izzadnak a vezényszavakra. De, hol vannak az oroszlá­nok? Ács Sándor, a Probst cir­kusz magyar igazgatója szí­vesen kalauzol, s közben el­mondja, hogy nagy sikerük van Probstéknak, mert a ma­gyar közönség szereti az ál­latszámokat. Őszig bejárják az egész országot, többször szerepelnek a megyében is. A KOCSIK KÖZÖTT szá­rítókötelek feszülnek, asszo­nyok, gyerekek jönnek-men­nek. Láthatóan a pihenés ideje ez. Csak az egyik ko­csinál gyakorolja a kézen ál­lást egy tízéves kisfiú. Kö­nyörtelenül tűz a nap, ám ap­ja nem enged egy perc szüne­tet sem. Mindig féltem a kutyáktól, most is käs híja, hogy egy korcs el nem kapja a lábam. Ács Sándor németül vissza­parancsolja: — Csak a kicsi­nyei miatt ilyen harcias — mondja. — Jöjjenek, nézzék meg a dingó .kutyákat, ezek­től még én is félek. A ketrecekben egymás mel­lett a dingó kutya, a barna- medve és a kis nyúl. Köze­lebb mennénk, de kísérőnk óva int a majmoktól: az a .félkezű olyan szemtelen, hogy mindig kivágja a ketrectől a szemetet, ha közelítenek hoz­zá. ’ AZ UDVARON gebék lege­lésznek: ugyan mitől ilyen soványak? Ök a háztáji tar­tozékai: húsukkal a vadálla­tokat táplálják. A bivaly, a tulok, a teve istállóban pil­led. Nem sokáig. Jönnek a Probst-gyerekek — hárman vannak —, kiparanosolják őket, kell egy kis mozgás. Előkerül a tulajdonos is: Rudolf Probst. Négyszer járt Magyarországon, mindig szí­vesen jön. Jól érzi magát, Foto: Gárdos máris kihízta minden ruhá­ját, újakat kellett vásárol­nia. Invitál, nézzük meg áz esti előadást, fellép a híres spanyol idomár — Francisco Capri is. SAJNOS, az idő 6ürget, to­vább kell mennünk. Már csak az oroszlánokat szeret­nénk látni. Egész stáb kísér bennünket a találkozásra. A három oroszlán békésen szu­nyókál — tudomást sem vesz rólunk. s. L MIT MOND A TUDÓS? A fogamzásgátló növeli a vér A-vitamintartalmát Isabel Gal újabb vizsgála­tai során bebizonyította, hogy a fogamzásgátló pirula növe­li a vér A-vitamintartalmát. Gál doktornő és kollégája, Christine Parkinson vérmin­tát vett 22 olyan nőtől, aki rendszeresen szed fogamzás- gátló pirulát, valamint. húsz másiktól, akik semmiféle orális fogamzásgátlószert nem alkalmaznak. A vizsgálat során kide­rült, hogy a fogamzásgát­ló pirulát szedő nők véré­ben az A-vitamin szintje magasabb. Bár a vér A-vitamintartal- ma általában táplálkozás függvénye, ez a vizsgálat mégis fényt derített arra, hogy az A-vitamin szintjét szteroid hormonokkal befo­lyásolni lehet. Isabel Gal most azt kutat­ja, vajon meddig marad fenn a fogamzásgátló tabletta ne­gatív hatása. Nem szorul kü­lönösebb magyarázatra, mi­lyen jelentősége van ennek a vizsgálatnak azoknak a nők­nek a szempontjából, akik a tabletta rendszeres haszná­lata közben egyszerre úgy döntenek, hogy mégis gyer­meket szeretnének. Azt mindenesetre le kell szögeznünk, hogy a Gál doktornő által felfe­dezett A-vitamintarta- lom egyetlen nő vérében sem ért el veszélyes szin­tet, és mind a mai napig nincs bizonyíték arra, hogy a fo­gamzásgátló tabletta káros befolyást gyakorolna a mag­zatra. A Duna századai Megjelent a Múzsák új száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom