Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
2 ""K'fCírlap 1371. JÚLIUS ?4„ SZOMBAT CSAK RÖVIDEN MEGKEZDŐDTEK A MAGYAR—SZÍRIÁI TÁRGYALÁSOK (Folytatás az 1. oldalról.) niszter-helyettes és Fayes Sayed miniszteri titkár. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Péter János és felesége, Holtai Imre külügyminiszter-helyettes, Szigeti Károly, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Veress János, hazánk damaszkuszi nagykövete és a Külügyminisztérium több más vezető beosztású munkatársa fogadta. Ott volt többek között dr. Mohamed Zaharia Ismail, a Szíriái Arab Köztársaság magyar- országi nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken délután a Parlamentben fogadta Abdul-Halim Khaddamot, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. A szívélyes légkörben lezajlott eszmecsere során áttekintették e két ország kapcsolatait érintő kérdéseket, s foglalkoztak a gazdasági együttműködés további ki- szélesítésének lehetőségeivel. Brandt kancellár az NSZK külpolitikájáról Brandt nyugatnémet kancellár pénteken egyórás sajtó- értekezleten vonta meg az SPD—FDP kormánykoalíció eddigi tevékenységének mérlegét. Kormányának, külpolitikáját és ezen belül a keleti politikát Brandt eredményesnek minősítette és bizakodóan szólott a kelet—nyugati kapcsolatok várható pozitív alakulásáról. „Minden jel arra vall — mondotta —, hogy a négy nagyhatalom az ősz folyamán megállapodást érhet el” a nyugat-berlini kérdésben. A két német állam kapcsolatainak alakulását a kancellár a nyugat-berlini tárgyalások eredményességétől tette függővé, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a nyugat-berlini kérdésen túlmenően Bonn kész szerződéses megállapodásokat kötni az NDK-val egyéb kérdésekről is. 1971 nem múlhat el az arab—izraeli konfliktus rendezése nélkül Szailut besstUíe tsa AS'LU kongresszusán Anvar Szadat egyiptomi elnök az ASZÚ országos kongresszusán pénteken elmondott beszédében kegyelettel emlékezett Nasszer elnökre, felidézte a 19 évvel ezelőtti eseményeket és elmondta, hogy a szabad tisztek, akik a forradalmat végrehajtották, 1951-ben választották Nasszert vezérükké. Beszédében különösen he(Folytatás az 1. oldalról.) tott napvilágot az a jelentés, amely szerint pénteken délután a leszállásra kényszen- tett brit repülőgép két letartóztatott utasát, FA-Nur Ossz- man ezredest és Faruk Hama- dallah őrnagyot a líbiai hatóságok repülőgépen útba indították Khartúmba. Az újból hatalomra került Nimeri közben telefoninterjút adott a kairói rádiónak, és elmondotta, hogy mintegy vés támadást intézett Husszein j jordániai király ellen. ,Husz- \ szein a palesztin ellenáll .s I hóhéra, drágán fog megfizetni ' bűneiért, bár Amerika áll mögötte”. Az egyiptomi elnök az 1971-es évet döntőnek nevezte, hangsúlyozva, hogy ez az év nem múlhat el az arab—izraeli konfliktus sérülést szenvedett az amerikai diplomáciai misszió épülete előtt őrt álló ameriKa. tengerészgyalogos is. Ez után a jelentés után Khar tómmal megszakadt az összeköttetés. rendezése nélkül, bármilyen súlyos áldozatokba kerüljön is. „Nem vagyunk hajlandók tovább tűrni egy olyan helyzetet, amely sem háború sem béke, amely elviselhetetlen számunkra és hadseregünk számára”. Szadat üdvözölte Nixon azon kezdeményezését, hogy ellátogat a Kínai Népköztársaságba, majd Nimeri szudáni elnököt és a szudáni népet az FjAK teljes támogatásáról biztosította. Szadat elnök hangsúlyozta: Egyiptom még mindig tiszteletben tartja a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát. Ismét megerősítette a Szue- zi-csatoma újra megnyitásával kapcsolatos kezdeményezést. KIÚJULTAK A HARCOK SZUDÁNBAN 30 katonája halt meg az előző napi harcokban, s a khartúmi kórházak tele vannak sebesültekkel. Újabb késő délutáni jelentés. Nimeri szárnysegéd jének információjára hivatkozva, azt állította, hogy Attát és három tiszttársát még nem végezték ki. A szudáni helyzet altkor vált teljesen beláthatatlanná, amikor Khartúmból isrn^t héves harcokat jelentették. Eszerint ' '*'• 1 a fővárosban az elnöki palota környékén újult fel a küzdelem. Tankokból tüzeltek a háztetőkön rejtőző lövészekre, s eközben a brit nagykövetség épülete is megsérült. Könnyebb MOSZKVA. Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Gennagyij Voronovctt pénteken, más beosztása miatt felmentette a föderáció miniszterelnökének teendői alól. Voronovot a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottsága elnökévé nevezték lesznek a magyar, szovjet, bolgár eszperantisták küldöttei is. A dél-vietnami Tay Ninh térségében a szabadságharcosok sikeres tüzérségi támadást intéztek az amerikai állások ellen. Képünkön: amerikai katonák megerősítik az egyik szétlőtt bunkert. 4 NIXON-MAO-KÉZSZORÍTÁS ELŐTT (3.) A „kínai üzlet” ezer igen-szavazatot kap A Kína-ügyek a Fulbright-bizotlság előtt ki. NEW YORK. Az amerikai katonai parancsnokság elejtette a vádat John F. Franklin vezérőrnagy ügyében. Franklin tábornok, mint a dél-vietnami 173. amerikai lé- gideszant-dandár parancsnokhelyettese, leplezni próbálta azokat a háborús bűntetteket, amelyeket katonái követtek el a polgári lakosság ellen. NORWICH. Dóczé Kálmán, hazánk londoni ideiglenes ügyvivője pénteken a keletangliai Norwich vármúzeumában ünnepélyesen megnyitotta a Magyar Nemzeti Galéria huszadik századi rajzgyűjteményének legszebb darabjaiból összeállított kiállítást. ADDIS ABEBA. Addis Abe- bában aláírták az 1971—72-es évekre szóló kulturális munkatervet, amelynek alapján Magyarország ösztöndíjakat és továbbképzési lehetőségeket nyújt Etiópiának, s a tudományos és művészeti csere különböző formáit biztosítja. LONDON. Az 56. eszperantó világkongresszust július 31-től augusztus 7-ig Londonban tartják. Eddig beérkezett adatok szerint a kongresszusra negyven országból több mint kétezer küldöttet várnak. Ott KISSINGER 1971 júliusi, titokzatos pekingi útja előtt nemcsak a Fehér Házban és a pekingi „Tiltott városban”, azaz a vezető kínai politikusok rezidenciájában, meg a genfi— varsói, közel száznegyven találkozón foglalkoztak komoly, alapos előkészítés után az 1972 májusa előttre időzített látogatással, az USA elnökének pekingi utazásával... Még 1966-ban — persze több éves gondos és titkos tárgyalás után — megalakult az „amerikai—kínai kapcsolatokkal foglalkozó országos bizottság”; tagjai között ismert politikai személyiségek és nagyhatalmú üzletemberek voltak. A bizottság a legnagyobb titokban dolgozott. adatokat gyűjtött, szakembereket hallgatott meg és első nyilvános megemlítésére is csak 1966-ban került sor. Igaz, 1965 áprilisában — néhány héttel a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni amerikai kalóztámadások megindulása után! — különleges esemény tanúi lehettek az Amerikai Kereskedelmi Kamara évi kongresszusára kiküldött újságírók. Elhangzott ugyanis az elnökségnek egy tömör javaslata, amely felszólította a kormányt: tanulmányozza, milyen lépéseket lehetne tenni abból a célból, hogy megnyíljanak a kapcsolatok csatornái az USA és a Kínai Népköztársaság között. A javaslat elhangzott és a jelen volt mintegy ezer üzletember egyhangúlag megszavazta az indítványt. A nagy monopóliumoknak a „kínai üzlet” iránti feszült érdeklődése nyílt kifejezést kapott. Hétszázötven milliónyi fogyasztót jelentő piac lehetősége politikai változást is érlelhet... MÉG EGY ÉV sem telt el és a szenátus külügyi bizottsága, a Fulbright-bizottság 1966 márciusában napirendre tűzte a kínai—amerikai politikai viszony kérdését. A vitában 11 szenátor szólalt fel, beszédeikben a washingtoni kínai politika teljes felülvizsgálatáról, a kereskedelmi kapcsolatok nor-: malizálásáról, sőt a diplomáciai elismerésről, nagykövetségek cseréjéről, Kína ENSZ- tagságának kérdéséről is szó esett. A vita még nem hozott konkrét eredményt. Nem volt nagyobb hatása Edward Kennedy (1966 májusi) kongresz- szusi felszólalásának sem, amelyben a demokrata szenátor világosan kifejtette: „Az amerikai kormány számára elérkezett az idő a Kínára vonatkozó politikai felülvizsgálatára”. DE MAII ÉRLELŐDTEK a határozottabb döntések. Igaz, félelmetes erőkkel kellett megküzdeni azoknak, akik a Kína-politikában fordulatot óhajtottak. Az amerikai politikában 1949, a Kínai Népköz- társaság megalakulása óta a legtevékenyebb — és legtöbb eredményt elérő — kijáró-cso- port, úgynevezett „lobby” volt a „Tajvan-lobby”, a csaxtgkaj- sekista bábkormányt támogató üzletemberek és politikusok szövetsége. (Még 1949-ben történt, hogy a külügyfninisztérium megkérdezte a vezető üzletembereket, minő vonalat javasolna]: a népi Kínával szemben. A tanácskozáson III. John Rockefeller volt a fő hangadó. Azt mondta: minden eszközt fel kell használni Peking ellen, és maga mellé állított lényegében minden monopolista csoportot; megszervezték az „egymilliós bizottságot”, hogy az egymillió aláírást gyűjtsön egy Kína-el- lenes kiáltványra. Rockefeller és mások 300 000 dollárt fizettek az USA egyik legügyesebb reklám vállalatának, a HamilHusszein alkuja Ile.ikal, az A1 Ahram befolyásos főszerkesztője szenzációi keltő pénteki vezércikkében azt állítja, hó?} Husszein jordániai király I megegyezést kötött az izra- l eliekkel, s csak ezután szánta el magát a palesztinokkal való „gonosz és bestiális” lé- számolásra. A lap visszaidézte azokat a nyugati jelentéseket, melyek szerint Husszein titokban több izraeli .vezetővel találkozott. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Egyiptom soha nem tekintette a jordániai összetűzéseket a palesztinokra nehezedő valóságos fenyegetésnek, csupán azt követően jutott erre a belátásra. amikor Husszein megalkudott az izraeliekkel. Az AI Ahram főszerkesztője ezután azt találgatja, mit foglalhatott magában az izraeli—jordániai alku. .Jeliét. hogy Hussze' végüli' elszánta magát arra. véglegesen és mindenestül megszabadul a palesztin problémától. rsak hogy trónja biztonságban legyen a keleti parton”? Mert Izrael bizonyosan nem hajlandó megválni Jeruzsálemtől, s az is biztos, hogy azután, amit a palesztinokkal művelt, a jelenleg megszállt nyugati part (Ciszjordánial nem veti magát alá a hasemita trónnak. Jordániái zárják ki az Arab Ligából A Palesztin Felszabadítási Szervezet üzenete A Palesztin Felszabadítási i Szervezet Végrehajtó Bizottsá- j ga pénteken Damaszkuszban j közzétette annak az üzenetnek a szövegét, amelyet a PFSZ minden arab államfőhöz — delegációk útján — eljuttatott, illetve eljuttat. Az üzenet megállapítja, hogy „a jordániai rendszer akadály | a fegyveres harc és a forradalom útjában”. A Jordán folyó két partján nemzeti demokratikus rendszert kell létrehozni — hangoztatja. A PFSZ követelése az. hogy minden arab állam szakítsa meg kapcsolatait a hasemita királysággal és zárja ki azt az Arab Ligából. Követelés továbbá, hogy az arab államok nyilvánítsák ki: a palesztin nép egyetlen törvényes képviselője a palesztin forradalom, a PFSZ VB és a Palesztin I Nemzeti Tanács. • Kahane rabbi büntetése Meir Kahane rabbit, a hírhedt Zsidó Védelmi Liga vezetőjét egy amerikai szövetségi bíróság bűnösnek találta robbanóanyagok előállítására szőtt összeesküvésben és ezért 5 évi felfüggesztett börtönbüntetésre és 5 ezer .dollár pénz- bírságraiítSte, A a bíró: sági tárg^atásón, béi'snierte bü- nösségét. Kahanéval együtt a Zsidó Roger Lockhart, az angliai Ledbury lakosa, autóbuszon utazott, keblén melengetve szelíd tengerimalacát, Az állatka azonban valamitől megvadult, és megharapta gazdája kezét. Lockhart úgy állt bosz- szút, hogy a többi Védelmi Liga két tagját is elítélték, egyiküket 3 év felfüggesztett szabadságvesztéssel és 2500 dolláros pénzbüntetéssel sújtották, a másik 500 dolláros pénzbüntetést kapott A Zsidó Védelmi Liga tagjai számos provokációt követtek el „aí pg^’ésüit-.Allénkban működő szovjet infé&nények és azok személyzete ellen. re szorult. A bíróság csütörtökön állatokkal szerrl- beni kegyetlenségért és nyilvános botrányokozásért 30 fontsterling pénzbüntetésre és 10 fontsterling perköltség megfizetésére kötelezte Lockhartot. A kedvenc utas elszörnyedé- sére, leharapta a tengerimalac fejét, aztán kidobta az ablakon, ami megmaradt az állatból. Több nő elájult az autóbuszon és elsősegélyton Wright Organisationnak. hogy dolgozza ki Tajvan támogatásának amerikai ízű rekiámtervét. A ..Tajvan-lobby” vezetői között volt mindenekelőtt a hidegháborús külügyminiszter, John Faster Dulles, de odatartozott a hírhedt ..boszorkányüldöző” Joseph McCarthy szenátor is. A „TAJVAN-LOBBY” politikusait a már említett Ken- nan-cikk rázta fel. Kennan világos felhívása, hogy a szovjet —kínai ellentétet amerikai célra kell felhasználni, egyre több támogatóra talált. Sőt, a támogatásnak egy dollárban is kifejezhető formája is megjelent. 1967 nyarán a Rocke- feller-alapítvány (pedig Rockefellerek a „Tajvan-lobby” alapítód voltak!) a Ford-alapít- vánnyal együtt egy 370 000 dolláros csekket küldött a már említett amerikai—kínai kapcsolatokkal foglalkozó országos bizottság munkájának támogatására ... Megindult az álcázás művelete is. Egy szovjet újságíró, Georgij Ratyiani. Washingtonban járva, igyekezett beszélgetései során tájékozódni az amerikai—kínai kapcsolatok kérdéséről, különös tekintettel a varsói nagyköveti tárgyalásokról szóló, rejtelmes utalásokkal teli, feltűnően optimista célozgatásokra. Amikor hazatért, a Pravdában beszámolt az amerikai politikusokkal folytatott beszélgetéseiről. „Valamennyien szinte ugyanazokkal a szavakkal ismételgették: ne gondolja, hogy mi valamilyen formában is fel akarjuk használni saját érdekünkben az önök ellentétét Kínával. Ezt a fordulatot unos-untalan, de állandóan ismételgették” — írta Ratyiani. Persze, aki csak valameny- nyire is ismerős a propagandaanalízis tudományában, az jól tudja, hogy az efféle gyakori ismételgetés sohasem véletlen; a megismételt tagadás mögött rejtett szándék lapul. Itt meg kell állnunk egy pillanatra. A szocialista politika minden lehetséges alkalommal, teljes őszinteséggel, és éppen a lenini tanításokhoz való hűség jegyében fejti ki, hogy küzd a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért. Ebből a szempontból csak üdvözölhető a kínai—amerikai viszony normalizálása, sőt. adott esetben még az a nem mindennapi látvány is, hogy Richard M. Nixon Mao Ce-tung oldalán jelenik meg izgatott film-, fotó- és tv-riporterek léneséi előtt. Ám azt aligfya felejthetjük el, hogy Pekingben a SALT-fár- gyalásoktól kezdve az atomso- rompó-egyezménvig minden szovjet—amerikai megbeszélés alkalmával átkozódva emlegettek valamiféle, sohasem létezett, „nagyhatalmi cinkosságot” — és most ezek a tegnapi átkozódók küldenek udvarias meghívást a Fehér Ház jelenlegi urának ... Gárdos Miklós (Folytatjuk.)