Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
1971. JÜLÍÜS 24., SZOMBAT jw tue» xhfCíriap Ceglédi bíbor lljhartyánból Az újhartyáni szakszövetkezet jól kezelt boráról híres a megyében. Aranyérem nélkül egyetlen versenyről sem tértek vissza. Kevesen tudják azonban, hogy ötvenholdas barackosukban is értékes gyümölcsöket szüretelnek. A magyar, az óriáskajszi és a ceglédi bíbor valutát hoz az országnak, mivel nagy többségben külföldre kerül. Július elseje óta már tíz vagonnal szedtek le a fákról, s a gyümölcsös melletti színben azonnal válogatják, ládákba csomagolják. Ami nem felel meg az cxportkövcíelményeknek, azt kimagozzák, hordókba zárják, kénes savval tartósítják, s úgy küldik a Budapesti Konzervgyárba. Az előfeldolgozással az asszonyoknak munkát, a szakszövetkezetnek nagyobb nyereséget biztosítanak. „Büszkék vagyunk a pártcsoportokra“ Kommunisták — nehéz munkában Kezdetben vala az oldóüzem, hivatalos nevén a Palma Gumigyár vád telepe. Egyetlen épülettel, 24 dolgozóval, köztük két kommunistával. Később bővült a profil; az egész országból idehozták futózásra a kopott recézetű, de még felújítható autógumikat. Aztán a gumigyárakat összevonták, megalakult az Országos Gumiipari Vállalat — OGV — és a váci telep gyáregység rangjára emelkedett. Nevet is kapott, az ifjabb nemzedék fülében vidáman csengőt: Heuréka Gumigyár. Az idősebbek tudják, hogy a Heuréka éppen olyan patinás gumimárka, mint a Palma, a Cordatic vagy az Emerge. A névhez és a ranghoz új feladat is társult: gumiipari hulladék feldolgozása a vegyi és az építőipar számára. A gyár dolgozóinak létszáma tíz év alatt 500-ra emelkedett, s besorolt az országos jelentőségű középüzemek közé. A TITKÁR ELMONDJA — Hasonló utat tett meg a pártszervezet is, attól az időtől, amikor mindössze ketten voltunk itt kommunistáit, mostanáig, amikor már ötvenötén vagyunk — mondja Pothánsz- ky László üzemvezető, a párt- szervezet titkára. — A számbeli erősödés melTOBB MINT EGY EVE Üres kórházépületek Megfeneklett építkezés Az építkezések elhúzódásához, sajnos, hozzászokhattunk. Ismeretes, hogy az egyes építkezések . előkészítése szintén hosszadalmas. Jó példa erre Cegléden a régi kórház pavilonjai átépítésének egy évnél hosszabb ideje húzódó ügye. A TERVEK KÉSZEN ÁLLNAK A pavilonok átalakítva még nagyon megfelelnek kórházi célra. Átépítésüket jóval az új kórház megnyitása előtt elhatározták, sőt, a kórház igazgatósága a budapesti Középülettervező Vállalatnál a terveket is megrendelte. Azok a múlt év derekán elkészültek, viszont a Pest megyei Beruházási Vállalat csak decemberben kapta kézhez az építkezés lebonyolítására vonatkozó megbízással együtt. Akkor aztán kivitelező vállalatot keresett, és rövidesen, már januárban talált is. Cegléd város tanácsának Építőipari Vállalata annyira hajlandónak mutatkozott a munka elvégzésére, hogy mintegy három hónapja felvonult, még építési anyagot is szállított a helyszínre. Azóta azonban, legalábbis szemmel láthatóan, semmi sem történt. Két, kórházi célokra alkalmas egyemeletes épület az új kórház megnyitása óta, tehát ötnegyed esztendeje, üresen áll. Amikor kórházi ágyak tekintetében olyan nagy a szükség! Az egyik pavilonból az .általános sebészeti és a belgyógyászati osztály költözött árt az új épületbe. Ide kellene kerülnie a jelenleg a város más pontján működő 36 ágyas baleseti sebészetnek, amely ezen a helyen 45 beteget láthatna el korszerűbben. Sőt, még járóbeteg-ellátásra is berendezkedhetne. A másik pavilon csak közvetve szolgálná a betegellátást. Ennek földszintjére kerülne a hőközpont, emeletére pedig az orvosszállás. Húsz gyakornok vagy továbbképzésre a kórházba beosztott fiatal orvos lakásgondját oldanák meg ezzel. Végül a jelenlegi baleseti sebészet épületét is rendbe hoznák, és ott 59 ágy- gyal utókezelő osztályt rendeznének be. Mindez az átépítési terv első ütemében valósulna meg. A második ütemben a meglevő épületek felhasználásával és részbeni bővítésével koraszülött-, továbbá bőrgyógyászati osztály, anyatejgyűjtő állomás létesülne. HUSZONNÉGYMILLIÓ Felszerelés nélkül 24 millió 868 ezer forint lenne az építés költsége. Ebben bentfoglal- tatik a tervezés már kifizetett díja, továbbá az ipari televízió költsége is. Viszont tévét egyelőre nem szereznének be, mert mire az építkezés befejeződik, újabb, modernebb készülékek kerülnek forgalomba. Ez a két tétel csaknem két millióval csökkenti az építési költséget. A Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalatnál közölték velünk, hogy az általuk készített költségvetés mintegy tíz százalékkal magasabb lesz. A szerződéstervezetet azért nem nyújthatták be a beruházási vállalathoz, mert eddig nem minden munkára sikerült alvállalkozót találni. Most már találtak, meg is állapodtak velük, kidolgozták a végleges költségvetést, elkészítették a szerződéstervezetet, napokon belül el is juttatják a Beruházási Vállalathoz. A Beruházási Vállalatnál is azt a felvilágosítást kaptuk, hogy magánértesülésük szerint a szerződéstervezet rövidesen megjön Ceglédről. Akkor tételről tételre átvizsgálják a költségvetést, és ha mindent rendben találnak, alá is írják a szerződést. Feltéve, hogy addig megbízójuk, a kórház, megküldi nekik a pénzügyi hitelfedezet igazolását. Az építkezésekre 24 millió forintot irányoztak elő, és ebből erre az évre négy, a következő kettőre 10—10 millió áll rendelkezésre. A munkálatok befejezésének határidejét eredetileg 1973 végére tűzték ki, és ezt a kivitelező vállalja ma is. AZ ELŐKÉSZÍTÉS LASSÚ Vagyis amennyiben a szerződést megkötik és ősszel hozzáfognak a munkához, két és negyed esztendő alatt ez is elkészülne. Építési szakemberek, akiket megkérdeztünk, nem sokallnak ennyi időt. Mi is inkább az előkészületekre fordított időt sokalljuk. Az új, nagy ceglédi kórház építkezése az első kapavágástól az első beteg felvételéig alig három esztendeig tartott. Szokoly Endre lett mit tart a kommunisták legnagyobb eredményének? — Azt a kollektív munkát és önállóságot, amit egyaránt sikerült meghonosítani a héttagú pártvezetőségben és a pártcsoportokban. Én maholnap fölöslegessé is válók — toldja meg tréfásan. Papírokat mutat, a pártcsoportok — hat van belőlük — féléves munkaterveit. Üzemi pártbizottságok sem tapinthattál! volna rá jobban a legfontosabb, legidőszerűbb politikai feladatokra! — Nem is tagadom: büszkék vagyunk a pártcsoportjainkra, a legjobbak közé tartoznak a városban. A munikaverseny és a szocialista brigádmozgalom szervezésétől-irányításától az állami ünnepek előkészítéséig, a pártépítési feladatoktól a munkafegyelem ellenőrzéséig mindenre kiterjed a figyelmük. mindenben lehet számítani ezekre a kis kollektívákra. Különösen jó munkát végeznek az új párttagok nevelésében. Ók választják ki azokat a dolgozókat, akiknek, úgy látják, idővel közöttünk lesz a helyük. Minden pártcsoport két kommunistát tesz felelőssé azért, hogy foglalkozzon a tagfelvételre méltónak ígérkező dolgozókkal. A taggyűlésen aztán nemcsak az ajánlók javaslatára támaszkodhatunk, hanem a pártcsoport tagjainak véleményére is. Ez a módszer tette lehetövé, hogy magasra emeljük a mércét, és a legjobbakat fogadjuk be sorainkba. Mondanom sem kell, hogy ez viszont megnövelte a pártszervezet tekintélyét a pártonkívü- li dolgozók körében. A TÉNYEK BIZONYÍTJÁK A párt titkár elfogult1 is lehet — mondhatná valaki. Szavait azonban a tények is megerősítik. Ilyen tény például, hogy az áprilisban kiváló dolgozó kitüntetésben részesült 14 munkás közül 12 volt párttag vagy társadalmi aktivista! Ilyen tény az is, hogy a legjobb, produktív fizikai dolgozókat egyesítő rész jegyes mozgalomban túlsúlyban vannak a párt tagjai. Részjegyes dolgozó csak olyan termelő munkát végző fizikai munkás lehet, aki több mint egy éve dolgozik a vállalatnál, négyhónapos szakmai tanfolyamot végzett, betartja a munkafegyelmet, élenjár a termelésben és akit a rész jegyes kollektíva — a gyárvezetés ajánlására — felvesz tagjai [pari tanulónak felveszünk 14—16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZÓ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETLAKATOS, FAPADLOZÓ ÉS MÜANYAGBURKOLO, VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ, ÉPULETBURKOLO (hidegburkolatok), MOKŐKÉSZITŐ, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ. Tanulószáüást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. Jelentkezés levélben vagy személyesen a kővetkező cimen: Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXI., (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19-21. sorába. A mozgalom elnevezése onnan származik, hogy az évközi kiváló teljesítményért kapott részjegyek tulajdonosait többlet illeti meg a nyereségrészesedésből. A TEKINTÉLY MEGERŐSÍTI A gumiipar nem kínál köny- nyű munkát. Az állandó korszerűsítés, gépesítés ellenére a teendők fizikailag megerőltetők, a munkahelyek melegek és számtalan szennyező anyaggal — korommal, gumiporral, stb. — dolgoznak. A pártszervezet erejét, tekintélyét az is tanúsítja, hogy a kommunisták körében a legkisebb a fluktuáció. ny. é. KÉMIAI SZEMINÁRIUM Időjárásunk alakításában fontos szerepet töltenek be a légtér minden köbcentiméterében tíz- és százezer számra megtalálható anyagrészecskék, mert ezeken a koncenzá- ciós magokon képződnek a felhő- és ködcseppek. A milliméternek csalt század- és százmilliomod részével mérhető parányi részecskék természetének vizsgálatában elért legújabb kutatási eredményekkel foglalkozott pénteken a Technika Házában tartott levegőkémiai szeminárium. Ä Magyar Meteorológiai Társaság rendezésében francia, magyar. szovjet, valamint NSZK- és USA-beli kutatók adták közre előadásaikban a parányi részecskék kialakulásának, növekedésének és légköri eloszlásának felderítésében szerzett újabb „nyomozati” adatokat. I E lvben a szervezet minden alkotórészének ritmikusan, egymással összhangban kell működnie. Elvben. A gyakorlatban azonban nem ritkák a ritmuszavarok, az összhang hiányából következő bajok. Az ember ilyenkor orvoshoz megy, s elpanaszolja, hogy szíve, gyomra, vérnyomása, idegei... Az orvos gyógyszert ír, életmódváltoztatást javasol, esetleg kórházi kezelést. A szervezet alkotórészeinek egyensúlya — a beavatkozás eredményeként — legtöbbször helyreáll. Igaz, az emberi és a társadalmi szer. vezet nem azonos, de a hasonlat példaként használható. Elvben a társadalom minden alkotórészének is ritmikusan, egymással összhangban kell — kellene — működnie. Tehát az alkotórészek nagyon,, fontos csoportjának is; a gyáraknak, vállalatoknak. A gyakorlat azonban, akárcsak az emberi szervezet esetében, azt mutatja, hogy keletkezhetnek — keletkeznek is — ritmuszavarok, ellentmondások, túlterhelésből vagy éppen „túltápláltságból” származó feszültségek. Gyakorlati példával élve: a társadalomnak és a vállalatnak egyaránt érdeke, hogy a vállalat dolgozói alkotta kollektíva jövedelme növekedjék, életkörülményei javuljanak, munkavégzése könnyebb legyen. Ezt az érdeket azonban sokféle módon lehet képviselni, s ilyenkor teremtődhetnek — teremtődnek is — ellentmondások. A vállalat emeli termékei vagy munkája árát, holott ezek a termékek, ez a munka semmivel nem értékesebb, mint a korábbi volt. Tegyük fel — s joggal feltehetjük — például: egy vállalat drágábban építi a lakásokat, mint korábban, holott ezek a lakások semmivel nem jobbak az előzőeknél. A magasabb árból — aminek egy része indokolhatóan nagyobb — jut a vállalat dolgozóinak jövedelemnövelésére is. E jövedelemnövekedés tehát abból származik, hogy egy Ids kollektíva egy nagyobb kollektívától — a társadalom más tagjaitól — eltulajdonított bizonyos javakat. Eltulajdonított, mert munka nélkül jutott hozzá. Más. A vállalat fejlesztési alapja terhére — amire most már módja van — nagy összegű hozzájárulást ad lakást építő dolgozóinak. Igenám, de ugyanakkor az erősen összezsugorodott fejlesztési alap miatt nem vásárol termelékenyebb berendezéseket, nem hajt végre technológiai korszerűsítést. Elmarad, korszerűtlen és drága terméket visz piacra, azaz szembekerül a társadalmi akarattal és érdekkel. Pedig jót akart, sőt, a lakáshoz jutott dolgozók szemszögéből nézve, jót is cselekedett. Tegyen tehát fordítva? A társadalmi igéAmi nekünk jó... nyék, érdekek szolgálatára ügyeljen csak, s dolgozói sorsát bízza a véletlenre? N apjaink egyik, morálisan és gazdaságilag egyaránt fontos kérdéscsoportja ez. Miként teremtődjék meg a vállalat és társadalom „összeműködé- sének” módja, hogyan egyengessék az utat társadalmi és vállalati érdekek találkozásához a gazdasági szabályozók éppúgy, minta közgondolkozást formáló eszközök? Lehet-e egyáltalán összhang a két érdek között? S ha igen, ki milyen mértékben feleljen az összhang megbomlásáért? A két érdek közötti összhang szükségességével elvben mindenki egyetért. Minden gyárigazgató, vállalatvezető. Egriküknek sem szükséges különösebben bizonygatni, hogy az alkotóelemeknek a szervezet egészéhez kell igazodniuk, s nem fordítva. A szervezet működése érdekeken alapul, s ezért az alkotórészeknek ezeket az érdekeket szükséges szolgálniuk. Ahol azonban csak a jelent látják, vélekedhetnek úgy: némi ügyeskedéssel előnyhöz jutnak, hátha a szervezet nem veszi észre... Igenám, de a szervezet kerek egész, ha tehát itt elvesznek valamit, az ott, a másik helyen hiányzik. Azaz a szervezet — ha nem is azonnal — észreveszi a bajt, s a maga védelmében ellenintézkedéseket tesz. Joggal. Mert csakis így tarthatja fenn a legfontosabbat: az egész szervezet működését. Ezért, hogy sokféle vállalati panaszt — de vigyázzunk: nem minden panaszt! — aligha lehet komolyan venni. Minden vállalat szeretne hitelhez jutni, több bért fizetni s így tovább. Ám „nem engedi az állam”, mert... mert ügyel az egyensúlyra, arra, hogy mindennek fedezete legyen. Ilyen helyzetben hogyan lehet összhang rész és egész között? Éppen úgy, hogy a rész ott keresi az egész szolgálatát, ahol arra igény, szükség van, ahol az egészért a legtöbbet, s a leggazdaságosabban teheti. Hosszú távra tervezi tehát dolgát, nem kizsigereli, hanem edzi a szervezetet, ritmuszavarok helyett tetteivel a gyorsabb ritmus lehetőségét teremti meg. O tt cselekednek helyesen, ahol nem a vállalati érdekekhez és kívánalmakhoz próbálják igazítani a társadalom szabta kötelmeket, hanem ez utóbbiak alapos megismerése nyomán alakítják ki terveiket, formálják holnapjukat. Mert egyetlen alkotórész sem függetlenítheti magát a szervezettől; a kéz mit sem ér, ha a szem nem lát, ha az agy nem dirigálja az idegeket, ha a szív nem tartja fenn a vér áramlását... A társadalom és a vállalat viszonya is ilyen. Csak ilyen lehet! Mészáros Ott ó
