Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

jafflÉü ^A-£tS^A\E(r YF.I HÍRLAP’ IcHDlTO N KI A DA S ^ XV. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1971. JÜLIUS 18., VASÄRNAP Hat-hétezer forinttal emelkedik a jövedelem Csökken a munkáslétszám — Bővül a választék A DOLGOZÓK MEGVITATTÁK A TERVEZETET A tervkészítés tulajdonkép­pen már 1970-ben elkezdődött a konzervgyárban. Amikor a népgazdasági elgondolások és a helyi felmérésekből adódó tervezet elkészült, „vitára” bo­csátották. Műhelyenként, osz­tályonként, termelési tanács­kozásokon, KISZ-bizottsági, szakszervezeti és pártaktíva- üléseken vitatkoztak azok, akik majd végrehajtják a IV, ötéves tervet. A vita alapjául az a tervezet szolgált, amelyet a vállalat ve­zetősége készített, megjelölve a várható nehézségeket, azok megoldási lehetőségeit, és a különféle alternatívákat az esetleges változtatásokra. Hosszan vitatkoztak, sok ki­egészítő javaslat, észrevétel hangzott el. Ezek összegezése után a kibővített pártbizottsági ülés jóváhagyta a konzerv­gyár IV. ötéves tervét — azzal, hogy a vállalat hi- i vatásos tervező szakembe­rei most már rögzítsék a feladatokat. A IV. ötéves terv időszaká­ban a termelés 40—50 száza­lékkal emelkedik, ezen balül is a zöldborsó, gyümölcslé, az étel- és húskonzervek készíté­se emelkedik az átlagosnál jobban. Hogyan alakul az export? A tervek szerint 30—40 szá­zalékos lesz a növekedés. A választék? Már dolgoznak azon, hogy a főzésre kész anyagok, a fél­kész ételek választékát bővít­sék és egy vagy több adagos ételkonzerveket is készítsenek. A tervek szerint 1975-ben a termelés, változatlan áron ter­vezve, 1,1 milliárd forintot ér el. Lesz-e elég munkás? A termelékenység növelé­sét, a gépesítésen kívül, a törzsgárda szakmai fejlődésé­re építették. Ez alatt az öt év alatt mintegy 400 szakmunkás­sal, közép- és felsőfokú szakképzettséggel rendel­kező szakemberekkel gya­rapodik az üzemi gárda. Ugyanez idő alatt 10—15 százalékkal csökken, legaláb­bis erre számítanak, a munká­sok száma. A munkások egy része nyugdíjba megy. — A feladatok óriásiak, de mit kapnak a dolgozók? — te­szik fel joggal a kérdést. A termelékenység növelésé­vel, öt év alatt, 30 százalékos átlagbér-növekedés elérése a cél. Ez azt jelenti, hogy átla­gosan egy dolgozó évi jövedel­me 6—7 ezer forinttal emel­kedik. Az új ötéves tervben kevés pénz jut fejlesztésre, mindösz- sze 80 millió forint. Látszatra kevés, de aki az elmúlt ötéves terv fejlesztését ismeri, tudja, hogy mit kapott már eddig is az üzem. Ezt az összeget szinte tel­jesen gépek cseréjére, kor­szerűsítésére használják fel. Az új ötéves tervben kell visz- szafizetni azokat a hiteleket is, amelyeket fejlesztésre, a III. ötéves tervben felvettek. Nehéz feladat előtt állnak, hiszen a konzervgyár termelé­se szorosan a mezőgazdasági üzemekre támaszkodik. Koope­ráció nélkül nem lehet ered­ményeket elérni. A várható nehézségek elle­nére biztosan számíthat az üzem vezetősége a tervek tel­jesítésére, hiszen ahol teljes az összhang a dolgozók és a vál­lalat politikai és gazdasági ve­zetése között, ott a bajokon úrrá lehetnek. Hová lettek a dűlőutak? Joggal keresik azok, akik kitaposott, megszokott ösvé­nyeken közelítik meg tanyai otthonukat vagy városszéli lakásukat. A dűlőutak úgy eltűntek, mintha sose lettek volna. A Rákóczi Termelőszövet­kezet traktorosai szántáskor, talajegyengetéskor egysze­rűen figyelembe sem veszik, egyszerűen felszántják a már meglevő utakat. Emiatt több százan zúgolódnak. Teljes joggal. A minap a körzeti ápoló­nőnek az egyik tanyára kel­lett sürgősen kijutnia. Ami­kor elindult a megszokott úton, nemcsak a meglepetés­től torpant meg, hogy az ös­vényt sehol sem leli, de meg kellett állnia, mert egysze­rűen nem boldogult kerék­párjával a homoktengerben — holott beteghez igyekezett. A traktorosok egy vállrán­dítással felelnek. Nem érnek rá pepecselni, akinek sürgős, kerülje meg a szántást. A dű­lőutak a Rákóczi Termelő- szövetkezet földjein tűntek el. Előfordult ilyesmi már másutt is. Csakhogy, amíg a város többi termelőszövet­kezeti földjein a termelőszö­vetkezet vezetői a panaszok nyomán orvosolták a bajo­kat, addig a Rákóczi Ter­melőszövetkezet földjein mü sem javult a helyzet. Sőt, méltatlannak találják a jo­gos panaszt. A tanyavilágban ma is sok százan élnek, és még hosszú ideig laknak emberek. Nem közömbös, hogy az egyébként is nehezebb körülményeket súlyosbítja-e még egy-két traktoros nemtörődömsége, vagy a lehetőségeken belül, könnyítünk az emberek sor­sán. Jó lenne, ha a Rákóczi Ter­melőszövetkezet területén is becsülnék — a dűlőutakat. Veszendő értékek Épül a kazánház és a raktár Épül a kazánház a TRAKIS Ktsz-ben. ^ 280—290 négyzet- méter alapterületű csarnokot is építenek az Arany Já­nos termelőszövetkezet kő­művesei. Az idei tervekben szerepel mag egy festő- és egy impreg­nálóműhely megépítése. Raktára sincs ennek, az alig kétéves üzemnek, ezért azt is pótolni kell. A 2S8 négyzetmé­ternyi raktár építését meg­kezdték. Hasorló nagyság­ban felépül a lakatos- és forgácsolóműhely is. A felsorolás egyszerű, de an­nál nehezebb az új üzemré­szeket birtokba venni, mert mindig jön valami nem várt nehézség, ami az építési-át­adási határidőket módosítja. , Pedig a hiányzó üzemrészek nélkül szinte lehetetlen dol­gozni. Ma is súlyos nehézsé­gekkel küzdenek a munká­sok, vezetők egyaránt. Az importalapanyagok, a le­mezek, szovjet, svéd és ja­pán lemezbálák az udvaron vészelik át az időjárás viszon­tagságait — feleselnek a csil­lagos éggel — amíg a felépí­tett raktárba nem kerülnek. Probst cirkusz a vásártéren Hétfőn és kedden a vásárte­ret ismét cirkusz veszi bir­tokba. Ezúttal a Probst cir­kusz vendégszerepei Nagykő­rösön. Előadásait mindkét napon, este 8 órakor kezdi. MIÉRT IDE, MIÉRT NEM MÁSHOVÁ? Jeges*® az utólagos ? Akkor tapsoltok, most kifogásolnak Amikor a Petőfi Termelő­vetkezet megkezdte hűtőházá­nak és az ahhoz párosuló szo­ciális épületeknek építését, természetszerűen le kellett bontani azt a kis, régi épületet is, amelyben az ÁFÉSZ üze­meltette tanyai boltját. A bol­tot szerették a környék lakói, nem kellett minden csip-csup dologért a városba szaladniuk, ezért attól féltek, hogy ellátás nélkül maradnak — ha a bol­tot lebontják. Hová kerüljön az új épület? — ez volt a kérdés. A Petőfi Termelőszövetkezet a hűtőház környékére nem engedte épí­teni, hiszen a több millió fo­rintos beruházást természete­sen féltette. Ez volt az egyik ok A má­sik, hogy ez a kis tanyai bolt „csodálatos” forgalmat ért el a palackozott italokból, követ­kezésképp sok vita adódott a termelőszövetkezet vezetői és a részegek között. Különösen ve­szélyes volt, ha a traktorosok iszogattak, munka közben. így került sor közvéle­ménykutatás eredménye­ként, a Törteli és a Sóder út elágazásában levő föld hasznosítására: ide jelöl­ték ki az új bolt helyét. A bolt rekord idő alatt épült fel — szinte máról holnapra. Az ÁFÉSZ saját munkásai épí­tették, a városi tanács segítsé­gével. E két kölzös vállalkozás 320 ezer forintba került. Mi­vel sürgetett az idő, jött a tél, a DEMÁSZ terven felül be­kötötte a villanyt, hogy ne maradjon az üzlet világítás nélkül, és a tanyai bolt is kapjon hűtőszekrényt. A megnyitás fényesen sike­rült. Három dűlő: Ludas, Al­sójárás és Gógány lakossága jár ide vásárolni. A bolt árukészlete változat­lan. Igaz, hogy az ital ma is nagyon sok a polcokon (havi 80 ezer forintos forgalomból 26 ezer forint a palackozott italokból kerül ki). van szó —, mely minden oldalról egyformán jól megközelíthető. Nincs szándékunkban vitat­kozni azokkal a jószándékú emberekkel, akik csaknem egy év után ilyen javaslatot akar­nak „megvalósíttatni”. Olyan ideális helyet sem Ludasban, sem Alsó járáson, sem a ho­moksivatagban nem lehet lel­ni, amely mindenkinek egyfor­mán megfelelne, s egyformán tudnák megjárni a betonutat — a bolt és a tanya között. A segíteniakarás csak akkor segíteniakarás, ha a kívánal­makhoz a reális feltételek is megvannak, mert az óhaj is más — és a valóság is. EGY DÍJNYERTES MU Bartók-kórusok ősbemutatója Különösen fizetésnapkor veszedelmes a bolt kör­nyékén tartózkodni. Leg­utóbb — mint oly sokszor — leütöttek valakit. Az embereket nem lehet el­tiltani az ivástól, nincs ra pa­ragrafus. Egyébként a parag­rafusokat is „ki lehet szolgál­ni” — mint ahogy azt a bolt­vezető teszi, aki csak a bolt ajtaján kívül engedi meginni a vásárolt italt. Hogy mennyit, senki sem kérdezi! Érdekes módon ezt csak a termelőszövetkezet vezetői sé­relmezik és az asszonyok. Más nem. Azt azonban igen, de ezt is csak néhány hete, hogy miért ide építették a boltot, miért nem máshová? Maga a boltvezető is segít a hangulat- alakításban. Emberek járják a környéket, hogy a már felépült boltot máshova kellene helyez­ni. mert szerintük ez itt nincs jó helyen. Amikor felépült, gondos körültekintéssel mérle­gelték, hol van az a hely, az adott lehetőségen belül — hiszen tanyavilágról Az ének és zene tanítása című folyóirat hasábjain Ba­csó Károly: Bartók-kórusok ősbemutatója címmel tanul­mányt ír a kórusok életéről, i Ez a mű a Művelődési Mi­nisztérium közoktatási főosz­tálya és az Országos Pedagó­giai Intézet által meghirde­tett pályázaton harmadik dí­jat nyert. Mi köze ehhez Nagykőrös­nek? A mű a Nagykőrösi Ta­nítóképző ifjúsági énekkará­ról szól. A tanulmányból kiderül, hogy ez az országoshírű énekkar, amelyet Márton Barna vezetett, évente 40—50- szer is fellépett. Szigorú élet­rendet szabtak meg az ének­kari tagoknak. Márton Barna addig gyakoroltatott egy-egy énekszámot, amíg azt tökéle­tesnek nem érezte. Még elő­nyöket is harcolt ki az ének­kari diákoknak. Az interná- tusi diákok szereplés előtti hetekben, minden este 8 óra­kor, kötelesek voltak lefeküd­ni, de előtte, vacsora után, egy bögre mézes tej kijutott az éneklőknek. No, ennek nem mindenki örült, de annak már igen, hogy a szereplés utáni napon az énekkari tagok nem feleltek az órákon. (Hogy ez meglátszott-e a tanulmányi eredményen vagy sem, erről nem ír a szerző, de talán ilyen lehetőségekkel, vagy jobb módszerekkel, fel lehetne éleszteni a hajdani híres énekkar utódját — a mait.) J Bacsó Károly tanulmányá- j ban arról is szót ejt, hogy i 1937. április 18-án, Kecske- J méten, 10 másik énekkarral együtt, Bartók-műveket mu- I tattak be, amelyeket fergete­ges taps köszöntött, j Ennek a hangversenynek maradandó élménye, hogy Bartók Béla is részt vett a bamutatón, de jelen volt Ser- gió Failoni olasz karmester, Issay Dobrowen világhírű orosz karmester, dr. Tóth Ala­dár, Lányi Viktor, a budapes­ti Operaház tagja, Sárközi György zenekritikus és az ak­kori kecskeméti zeneiskola tanára, Vásárhelyi Zoltán is. Vásárhelyi Zoltán többször járt a tanítóképző énekkará­nál, és szakmai tanácsokkal segítette szereplésüket. M OZIMUSOR Vadállatok a fedélzeten. Egy vidám utazás, sok-sok bo­nyodalommal. Színes szovjet film. Előadások kezdete: 4, G és 8 órakor. Matiné Vékony jégen. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Csendes otthon. Zenés ma­gyar filmkomédia. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. S a P ■ O si R ■ T Az Arany János Általános Iskola fiúkosarasai országos ötödikek lettek az úttörő-olimpián A Miskolcon megrendezett országos úttörő-olimpiai dön­tőn, az előcsatározások után, Pest megyét körösi fiúkosa­rasok képviselték. A döntőbe jutott 6 csapat, körmérkőzé­ses rendszerben, egy hétig tartó küzdelemsorozatban mérte össze erejét. A nagykő­rösi Arany-iskola együttese jól helytállt, s az ötödik he­lyen végzett a Diósgyőri Ki­lián Gimnázium tornatermé­ben lebonyolított viadalon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a körösiek egyszer 1, egyszer 2 ponttal, s egyszer csak hosz- szabbítás után szenvedtek ve­reséget, máris kiszámítható, hogy némi szerencsével, könnyen másodikok is lehet­tek volna. Az ötödik helye­zés is dicséretes. Ilyen sor­rendben került sor a mérkő­zésekre : Kaposvári Berzsenyi-isko­la—Nagykőrösi Arany-iskola 44:42 (27:22). Mindkét együt­tes gyors indításokra építet­te támadásait, s azok sűrűn eredménnyel jártak. Jelentős előnyt egyik csapat sem tu­dott szerezni, s végül a jobb zónázás döntött. Kosárdobók: Molnár (15), Kapás (11), Bo­ros (10), Marton (6). Miskolci 6. sz. iskola—Nk. arany 56:25 (24:13). A később a végső győzelmet is meg­szerző hazaiak ügyesen, meg­fontoltan játszva győzték le a betöréseket erőltető körö­sieket. Nk. Arany—Szegedi 1. sz. is­kola 57:41 (26:27). Az első félidő egyenlő erők küzdel­mét, és sok szép betörést ho­zott mindkét oldalon. Szünet után a tervszerűbben játszó Arany-iskolások a maguk ja­vára fordították az eredményt, az elmúlt évi úttörő-olim­piai bajnok ellen. Kosárdo­bók: Molnár (29), Kapás (20), Boros (4), Fehér (2), Mocsai (2). Nyíregyháza—Nk. Arany 49:48 (io:19). Hatalmas mére­tű volt a szabolcsiak közép­játékosa. Az utolsó percekben 4 körösi fiú is kipontozódott. Ezek, valamint a büntető ki­hagyása döntött. Budapest—Nk. Arany 56:54 (30:17, 50:bó), hosszabbítás után. A hosszabbításban a nyugodtabb fővárosiak nyer­tek. Az úttörő-olimpia országos ötödik helyén végzett körösi kosárlabdacsapat tagjai a kö­vetkező fiúk voltak: Bodzsár István, Boros Gábor, Fehér József, Herczeg Zoltán, Ka­pás Tibor, Katona Dénes, Ka­tona István, Marton László, Mocsai László, Molnár Csa­ba, Nagy Mátyás. Figyelemre méltó, hogy az öt mérkőzé­sen Molnár Csaba összesen 117 pontot ért el. VASÁRNAPI sportműsor Birkózás Budapest: Német Demok­ratikus Köztársaság—Magyar­országos ifjúsági válogatott csapatmérkőzés (Fehér). Kézilabda: Kinizsi-sporttelep, 17 óra: Nk. MEDOSZ—Csepel SC sportiskolái ifi barátságos női mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nk. Kinizsi II—Csepel SC sportiskolái ifi, 17 óra: Nk. Kinizsi—Mezőfi SE (Kecske­mét) barátságos mérkőzés. , — S — '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom