Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

Ezt láttuk Dunakeszin VÁCI A P|$T MEGY(| XV. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM Mizser-tanítványok Cegléden A napokban nyílt mag Ceg­léden a Katonai Képzőművé­szeti Stúdió tagjainak kiállí­tása a fegyveres erők klub­jában. A hadsereg támogat­ja a tehetséges katonafiata­lokat, módot ad nekik, hogy szolgálatuk alatt is képezzék magukat. A stúdió vezetője Mizser Pál váci festőművész, az ő útmutatásával dolgoz­nak a katona amatőrök. Kom bájnosok között Őrbottyánbaii most kezdik az aratást t Három kombájn halad egy­más nyomában zúgva, egyen­letes ütemben. A nagy hőség­nek már nyoma sincs, de a por most is száll a gépek után, s talán még rosszabb ez a fülledt idő, mint a tűző napsütés. i Az őrbottyáni Egyesült Ba­rátság Tsz gépei aratnak a váchartyáni vasút mellett. Kötődik Gyula, Ódé Sándor és Vnyi László a három kombáj- nos, ők figyelik a motollák járását. Kell is a szakadatlan figyelem, mert ez a búzatábla elég vi­zes még, könnyen felcsavaro­dik a szalma, s olyankor bi­zony az engedelmes masina egy lépést sem mehet to­vább! Azt mondják az embe­rek: mackót fog a dob! Az ürömszagú töltésen ál­lunk Spiegelharter István mérnökkel. Beszélgetünk, ám ahogy a szót cseréljük, még akkor sem veszi le szemét a gépekről. Javításukat is ő irányította, s itt kinn a táb­lán is ő a „gazda”. Felel a gépekért, a szállításért mindaddig, amíg a szem mag­tárba nem kerül. — Még éretlen ez a tábla, de hat-nyolc rendet le kell vágnunk a vasúti tűzveszély miatt — válaszol kérdésemre. — Tulajdonképpen most kezdjük az aratást, csak kós­tolgatjuk. Érdekesen alakult az egész, hiszen a tartós ká­nikula ellenére sem érett be a gabona hirtelen. Észreveszi tekintetem és kimondatlan kérdésemre vá­laszol : — Nem ilyen ritkák a ga­bonáink, mint ez a tábla. Itt gyakran megáll a víz, olyan­kor kipusztul a vetés. Elérjük a 14 mázsás átlagot, az pedig a mi földjeinken elég jó. A tábla végén most leállnak a gépek. Hajdú Pál vontatós kanyaro­dik a három kombájn mellé. Egy mozdulat, s máris ömlik a kihordó csövekből az arány­ló búza. A kombájnosok letö­rülik arcukról a vastag port és az egyik gép mellé állnak. Előkerül egy hasas üveg, sor­ra meghúzzák. — Rizling? — kérdezem KotáL.c Gyulát, mivel őt lá­tom vezérnek, hiszen legidő­sebb. — Azt csak este iszunk, most megteszi a málna is — válaszol, ám látom, hogy a rizling hallatán nagyot nyel. Hiába, mert vezetés közben itt sem szabad inni hűsítőnél egyebet. Elmúlt már az az idő, amikor a kombájnos mö­gött glédában álltak a sörös­üvegek ... A vontató elpöfögött, a há­rom gépész vonulásra kész. Az aszódi vasút mellé men­nek, ott is biztonságba kell tenni a búzatáblát. Egy bálá­zógép közeledik, hogy a szal­ma utolsó szálát is szögletes csomagba kösse, majd átadja helyét az ekének. Mert min­dennek megvan a módja,, egy menetben ÁLLATORVOS - MA „ Télen csak 10 órát dolgozom..." dolgoznak a gépek, csak az ember erős karja kell hogy irányítsa őket olyan rendben, amint ezt Kotálik Gyuláék te szik az őrbottyáni határban. Csankó Lajos Mizser Pál öt tanítványával együtt állított ki, a megnyi­tóra eljöttek a katonatársak és a modellek is. Több mint háromszorosát Ebben az esztendőben 440 mázsa hízómarhát értékesít a göd—dunakeszi Egyesült Du­na menti Termelőszövetke­zet. Terveik szerint az ötéves terv végére már mintegy 1150 mázsányi hízómarhát külde­nek piacra. — Szörnyű ez a hőség — panaszkodik az egyik házgyá­ri teherautó vezetője. De hiá­ba tűz a nap, hiába csorog a veríték, mégis minden autó­nak naponta tizenhatszor kell fordulnia a Duna-part és a gyár között, a gépek eszik a sok sódert (1. kép). Bezzeg a községi napközis tábor gyerekeinek nincs okuk panaszra, a fövenyen, az ár­nyat adó fák alatt kétszeresen jólesik a játék, móka, s utána dupla étvággyal fogy a nap­közi-konyha kitűnő főztje (2. kép). Soiymosi foto Bukósisakkal a kezében fér­fi kopogtat a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet elnök- helyettesi irodájának ajtaján. — Az állatorvos urat kere­sem — mondja, aztán körül- jártátja szemét a jelenlevőkön. Megpillantja dr. Patócs And­rást, s már mondja is — dok­tor úr, az export lovak kocsin vannak. Tessék jönni. — Hol rakodtak? — Visegrádon, a külső ta­nyán. — Az állatorvos az órájára, majd ránk néz, tekintetével el­nézést kér a beszélgetési idő meghatározásáért. — Egy óra múlva ott va­gyok. — A motorosküldönc vissza­indul a lovasiskolába, a doktor pedig folytatja a néhány perce megkezdett beszélgetést. — Ez is például állatorvo­si feladat. Mielőtt elhagyják az állatok az országot, ellenőriz­ni kell, nem betegek-e. De ott tartottunk, mi a mai állator­vos feladata. Leegyszerűsítve a kérdést: végigkísérni az álla­tok útját egészségügyi szem­pontból, születésüktől egészen az üzletek pultjáig. Arra kell vigyáznia, hogy a fogyasztók­hoz csak egészséges állati ere­detű termék kerüljön. Emellett természetesen a betegségek megelőzése, a gyógyítás, a te­nyésztési, takarmányozási ta­nácsadás és a hatósági fel­adatok is az állatorvos mun­kaköréhez tartoznak. — Mennyi időt vesz igénybe a munkája? — Kora tavasztól késő őszig 12—15 órát. A téli hónapokban nyugalom van, csak 10—11 órát dolgozom. — Mit csinál ez idő alatt? — Reggel öt órakor általá­ban Dunabogdányban az Úttö­rő Tsz állattenyésztőjénél kez­dem a napot. A körzetemben ez az a gazdaság, ahol aránylag sok állatot tartanak. Megbe­széljük a diagnosztikai problé­mákat, ha beteg jószág van, megvizsgálom. Gyakran néz­zük meg közösen a takar­mányt is, mert ha romlott, sok bajt okozhat, különösen a kis­malacoknál, választási korban. A hízók megkapják a védőol­tásokat, s mindennapos mun­ka a brucellózis elleni védeke­zés is. — Mire figyel legjobban az állatorvos? — Nagyüzemi telepeken ke­vés a régi értelemben vett ál­latorvosi munka. Itt inkább a betegség megelőzése a felada­ta. Az orsóféreg például nem ártalmas az emberi szervezet­re, a beteg állat húsa közfo­gyasztásra alkalmas. De nem mindegy a gazdáknak, hogy beteg-e az állat, mert meghiz- lalásához kétszer annyi takar­mányra van szükség. — Idejének nagy részét a háztáji gazdaságokban tölti. Ott mi a feladata? —■_ A háztáji állatállomány­ban több a beteg jószág, több a gyógyítási feladat, de a fel- világosító munka is sok időt leköt. Itt nem szakemberek gondozzák az állatokat. Csak egy példát: tömegesen pusz­tult a baromfi. Végül megálla­pítottuk, hogy éhen haltak. Az ok, hogy a hibridek nem ették meg a hagyományos szemes takarmányt, mivel születésük óta tápokon nevelkedtek. — Munkájának csak egyik része az élő állatok vizsgálata. — Igen, van egy húsüzem is itt a tahi Kék Dunában. Vágás előtt ismét megvizsgálom a megérkezett állatokat, majd a „kórbonctan” következik. A félbe vágott jószágok belső szerveit, a hús esetleges elvál­tozásait kell ellenőriznem. Csak olyan húst dolgozhatnak fel, amely feltétel nélkül al­kalmas közfogyasztásra. A gyanús áru hatósági vágóhídra kerül. Rendszeresen mintát veszek a kész termékekből s ezt elküldöm az Állategész­ségügyi Állomás váci Élelmi­szerhigiéniai Laboratóriumá­nak. Énnek a vizsgálatnak és a termékek bolti vizsgálatá­nak eredményeit összehason­lítom s így kiderül, mi okozza esetleg a rosszabb minőséget, gyártási hiba, vagy a helyte­len tárolás. Ez hasznos a fel­dolgozóknak is, de elsősorban a fogyasztók érdekeit védi. Tahitótfajuban az állatorvos hatósági személy, ennek elle­nére a gazdaságban barátként tartják számon, hiszen az ő munkájukat könnyíti meg lel­kiismeretes ellenőrzéseivel. Az állatorvos munkája is hoz­zájárul ahhoz, hogy a Kék Du­na Szakszövetkezet sok húster­mékét szívesen vásárolják az üzletekben. m. kovács MUNKA HELYETT AZ ELSŐ ÜNNEPSÉG ELMARADT... Hol volt a tabáni tűzvész fészke ?- PROSTITÚCIÓ A bíróság elé beterjesztett iratok azt bizonyították, hogy M. Ferencné, 25 éves fóti la­kos munkaképes. Semmi aka­dálya nem lett volna annak, ho-’v becsületes munkával ke­resse meg a kenyerét. Ö mégis más utat válasz­tott. Mint a vádiratból ki­tűnik, amióta férjétől elvált, nem vállalt rendszeres mun­kát. Férfiakkal ismerkedett, akik fizették kiadásait. Rövid idő alatt nyolc-tíz ismerősre tett szert. Egyikük nemibeteg-gondozó intézetbe került s ennek nyomán meg­indult a vizsgálat. A nyomo­zás folytatása lett a mostani járásbírósági tárgyalás, ahol M. Ferencnét közveszélyes munkakerülés és üzletszerű kéjelgés miatt hat hónap sza­badságvesztésre ítélték. Csütörtökön országos mére­tű ünnepség keretiében emlé­keztünk meg a miagyar vasút születésének 125. évfordulójá­ról. 1846. július 15-én is nagy­méretű ceremóniával akarták fogadni a Vácra befutó sze­relvényt. A krónikáivá sze­rint a feldíszített vonat dél­után ötkor futott be a pálya­udvarra. Dörögtek a mozsa­rak, zúgott az éljen. A város vezetősége éppen üdvözölni akarta az érkezőket, amikor megkondultak a harangok. Nem ünnepi kongatás volt — o félrevert harangok tűzoltás­ra hívták a lakosságot. Gyor­san terjedt a tűzvész és nagy erővel pusztított. A nádor is a tűzvészhez sietett — a lángok­ban álló Tabán miatt nem tudták méltóképpen megün­nepelni az első magyarországi vasútvonal megnyitását... — Ez az a nevezetes épület — mutat Vajta János siket­néma intézeti főkönyvelő a Mátyás király utca 6. számú házra. — Innen kezdte pusz­títását a tabáni tűzvész 125 évvel ezelőtt, a nevezetes na­pon. Vajta János s á szomszéd­ban lakó Együd bácsi írásos emlékek és szájhagyományok alapján összeállította a kora­beli krónikát. Az asszonyok szabad téren, tűzhelyen főzték a vacsorát. A vonat érkezésének hírére összeszaladtak, beszéltek az eseményről, s az őrizetlenül hagyott tűzre folyó zsír meg­gyulladt. A lángok bekaptak a zsindelytetőbe. A szél is se­gítette a tűzfolyam terjedé­sét. Házsorok váltak a láng martalékává. A Mátyás király utca 6. számú ház még az első vi­Kivételes jellemek Volt szomszédom. Kalocsai, gondos ta­karékoskodás után kétszobás házat épít­tetett, félórányira a várostól. Ide utaz­tam ki házavatásra. A kapunál zománc­tábla ijesztett meg: „VIGYÁZAT! HA­RAPÓS KUTYA!" A táblán egy vi­csorító eb rajza t* látható volt. Csengettem, mire hárman jöttek a ka­puhoz: Kalocsaiék ét a harapós kutya. A házigazda megnyug­tatott: — Ne félj, Krump­li nem harap: Valóban nem ha­rapott, csak meg­nyalta mindkét ke­zem. — Még csak nem is ugat! — panasz­kodott Kalocsai. — Legalább csaholna, ha idegen jön. Azért vettük, hogy távollé- tünkben őrizze a há­zat. Ha valaki betö­rést tervezne és elő­ször terepszemlét tartana, rögtön meg­állapítaná, hogy a zomanctábla csal. a kutya jámbor, mint egy borjú. Látogatásom ideje alatt a kutya a lá­bam előtt hevert. < néha odaadó szere­tettel nézett a sze­membe. Búcsúzáskor azt tanácsoltam Kalo­csainak. nogy Krumplit adja oda néhány hétre egy ku- tyzidomítónak. — Mór holnap el­viszem! Két héttel később találkoztam Kalo­csaival. — Mi van a ku­tyával? Legyintett: — Az idomító visszaadta. Nem ju­tott vele semmire. Ha valaki bottal tá­mad a kutyára, kö­rülrajongja az ille­tőt. Az idomító har­minc éve foglalkozik kutyákkal, de ilyet még nem látott... Tegnap aztán újra kiutaztam hozzájuk. A figyelmeztető táb­la a helyén volt. Krumpli helyett azonban egy vadku­tya morgott reám in­gerülten. — Az új kutyánk — mutatta be Kalo­csai. — Es mi lett Krumplival? — Rossz útra tért... Egy betörő­höz szegődött... Előbb azonban gya­korlatban bizonyí­totta be, hogy mégis házőrző eb a javá­ból! Képzeld, egy es­te hazajövünk és Krumpli nincs se­hol ... Végigcser­késztük a környéket, hiába ... Késő este csenget a telefon és valaki közölte ve­lünk, hogy ne aggód­junk a kutyáért, jó helyen van. Megkér­deztem, ki beszél? Erre a telefonáló azt felelte, hogy délután nálunk járt, álkulcs- csal behatolt hoz­zánk. lévén ez a szakmája, de ne ijedjünk meg, nem vitt el semmit. A kutya addig-addig hí&elgett neki, amíg a fehérnemű helyett inkább az ebet vitte el... Aztán arra kért minket, hogy mond­juk meg a kutya ne­vét, végül a lelkünk­re kötötte: ha egy­szer — ugye, sose lehet tudni — a rendőrség kivonná őt a forgalomból, ak­kor fogadjuk vissza Krumplit megbocsá- ! tó szeretettel. Úgy látszik, ez be­következett, mert a kutya e sorok írása­kor már visszatért Kalocsaiékhoz ... Palásti László lágháború előtti években is a Bunyadar-család tulajdoná­ban volt. Ez a lejtős utca ve­zetett a Duna partján levő korabeli piachoz. A ház alja terméskő, egy közelmúltban történt tatarozásnál megta­lálták a zsindelytető marad­ványát is. A boltíves pince benyúlik az úttest közepébe, valamikor az utcáról közvet­len bejárat vezetett a hordók birodalmába. Ilyen nagyméretű tűzvész — szerencsére — nem fordult elő az azóta eltelt ötnegyed század alatt Vácott. (P. R.) Bogyósokat termesztenek Dunakeszin Eddig jobbára csak a járás északi községeiben termesztet­tek bogyós gyümölcsöket. A dunakeszi termelőszövetkezet­ben most elhatározták, hogy a következő esztendőkben mint­egy 80 holdon málnát telepí­tenek. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti rendelőintézetben (a 302-es telefonon hívható) az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet: Hétfőn dr. Bea Mátyás, ked­den dr. Pap Miklós, szerdán dr. Kreiner Lenke, csütörtö­kön dr. Gulyás Zoltán, pénte­ken dr. Pap Miklós, szomba­ton és vasárnap dr. Ruzicska Béla. A beosztásban hét közben változás történhet. A Dunakanyar Vízművek felvesz • rizvezetékszerelőt gépészt, (villanyszerelő vasipari szakmával). térti segédmunkásokat, kubikosokat ! lelentkezés- Vác H^adó ül 3, ! Üzemgazdasági osztály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom