Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
1971. JÜLItTS 18., VASÁRNAP rt»t IIM. <JC(riaP ÍSÉSE230E2ÍE3 T E C H N I K A Dobos szalmaapríió Az állattenyésztés fejlesztése korszerű takarmányfel- tíolgozó és betakarítógépek gyártását teszi szükségessé. A bálázott szalmát nehéz felhasználni, mert a bála megbontása nem könnyű feladat. A traktorra szerelt bálabontó nagy szolgálatot tesz az állat- tenyésztők számára. Könnyűszerrel betúrja magát a bálákba, és igen jó minőségű alomszalmát biztosít. Fő alkotórészét az aprítódob képezi, amelytől csaknem félméteres átmérőjű hajlított cső vezet hátra a megrakásr-a váró pótkocsihoz. A csőben ventillátor nyomja a felaprított szalmát rendeltetési helyére. Vákuumos betcnfúrás A betonba, vasbetonba való lyukfúrás nehéz feladat elé állítja a szakiparosokat, különösen nagyobb lyukátmérők esetén. A kisebb lyukak fúrása megoldottnak tekinthető a ke- ményfémbctétes spirálfúrók és az ún. ütve-fúró gépek segítségével, de 15—29 mm-es átmérőn felül ezek már nem felelnek meg a célnak. Érthető tehát, hogy nagy érdeklődéssel fogadták a szakemberek az angol gyártmányú „Dentol 220” gyémántfejes fúrógép megjelenését. Az alumínium testű fúrógép szívóhatással (vákuum) bármely szögállásban szilárdan a fal, padló vagy mennyezet sima felületéhez rögzíthető; 2—20 cm átmérőjű lyuk fúrható vele, mégpedig szinte zajtalanul, por- és törmelékmentcsen (a gyémántbetéíes fúrófej által „kitermelt” betonpor az elülső hengeres részben gyűlik össze. A motort biztonsági tengelykapcsoló védi a fúró megakadásából, Illetve az átszakadásból eredő túlzott igénybevétel ellen. Mind átmenő-, mind pedig zsáklyukak fúrhatok ezzel a nagy teljesítményű géppel a betonba. A KOPERNIKUSZ-ÉVFORDULÓ ELŐTT Korszerű Mdmmkagépek Az építészet több ezeréves múltra tekinthet vissza, a földmunkagépek fejlődését viszont évtizedekben lehet csak mérni. A földmunka egyike a legnehezebb fizikai munkának. Gépesítése csak a nyersolajmotorok elterjedése után fejlődött ki. A földmunka egyik „fegyvere” a hernyótalpas exkavátor, amelyek ma már a gazdaságilag fejlett országokban többféle kivitelben készülnek. A gyártmány jellegét megszabja az, hogy milyen célra, milyen terepen használják az exkavátort. A hegyoldalakat például a hegybontó kanalas exkavátorokkal munkálják meg. A vízszintes talajt mélyásó kanalas exkavátorral dolgozzák meg. Ismét más típusú exkavátort alkalmaznak a kavics-homoktalajhoz, itt a vonóköteles puttonyt használják. Munkában a forgókanalas exkavátor. A mikroelemek és az öregedés Az emberi szervezetbe kerülő tápanyagokban Mengyelejev periódusos rendszerének majdnem minden eleme kimutatható — igaz, néha csak rendkívül kis mennyiségben. A mikroelemek jó része létfontosságú szerepet játszik szervezetünk zavartalan működésének biztosításában. A pajzsmirigy működését serkentő jód például a trioxin nevű hormon alkotórésze, a kobalt hiánya pedig oxigénéhséghez vezet. A mikroelemek azonban negatív szerepet is játszhatnak a szervezetben. A Belorussz Tudományos Akadémia gerontológiai részlegében megállapították, hogy a szervezet öregedésével jelentős mennyiségű réz, cmk, magnézium és más mikroelem halmozódik fel benne. Ezek az elemek nem játszanak aktív szerepet az anyagcserében, egyszerűen kölöncként vannak jelen a szervezetben. Felmerült a kérdés: az öregedés folyamán alakulnak-e ki kedvező körülmények ezen elemek felhalmozódásához, vagy éppen azok nagy meny- nyiségben való jelenléte okozza az öregedést? Patkányokon végzett kísérletek során, speciális gyógyszerek segítségével kivonták az állatok szervezetéből a fölös mennyiségű mikroelemeket. Az így „gyógyított” patkányok jóval tovább éltek, mint hagyományosan kezelt társaik. A kutatók most azt igyekeznek megállapítani, melyek azok a szervek, amelyekben a fölös mennyiségű mikroelemek felhalmozódnak. E kérdés megoldása után már magasabb rendű állatokon is végezhetnek kísérleteket. fizikust bebörtönözték és az egyházi inkvizíció arra kényszerítette, hogy vonja vissza a kopernikuszi elméleten nyugvó tanát. Giordano Bruno, a szerzetes, máglyán lelt tűzhalált, mert ellene mondott a dogmáknak és hirdette Kopernikusz elméletét. Toruntól From borkig A lángeszű csillagász 1473. július 19-én született Torun- ban. Apja halála után anyai nagybátyja, a wloclaweki káptalan kanonokja, későbbi warmiai püspök nevelte. 1491 és 1495 között a krakkói egyetemen tanult. Ezután Olaszországba utazik, ahol 1496 és 1500 között a bolognai egyetemen jogot tanul, de továbbra is főként a csillagászati tudományok érdeklik. 1501 és 1503 között a páduai egyetemen jogot és orvostudományt tanul. A kánon jog doktori címét egy kis vidéki egyetemen, Ferrará- ban szerezte meg. 1503-ban visszatérve hazájába, sógorának, a warmiai püspöknek kívánságára, annak oldalkanonok ja lett. Mint püspöki titkár keresztbe-kasul beutazza az országot és élénk kapcsolatokat épít ki a lengyel királyi udvarral is. Diplomáciai és közgazdasági gyakorlatot szerez. Hivatali tevékenysége közben szabad paraszti falvakat alapít, Lengyelország belsejéből hozatva oda telepeseket. ' Fromborkhoz, a warmiai káptalan székhelyéhez fűzik Kopernikuszt a legerősebb kötelékek. Mint a káptalan kanonokja, 1510 végén költözik a városba és — kisebb megszakításokkal — egészen haláláig, 1543. május 24-ig ott Iáik. Itt végezte csillagászati megfigyeléseit. Itt született meg nagy műve — melynek hatására fordulat következett be az emberek világnézetében, amely forradalmasította az összes akkor ismert tudományágakat és megalapozta a korszerű tudományok fejlődését. A hangsebesség háromszorosával Merülés 520 méter mélységbe Egy Franciaországban gyártott nyomásálló kamrában végzett szimulált merülési kísérletnél először érték el az 520 méter merülési mélységet. Ez 53 atmoszféra nyomásnak felel meg. A búvárok csak néhány percig voltak kitéve ennek a nyomásnak, azonban az 518 m mélységnek megfelelő nyomást 1 óra 17 percen keresztül állták. A nagy nyomásnak normálisra való fokozatos csökkentése, majd két napig tartott. Bár a búvárok elektroenke- falogramjában kis mértékű rendellenességek voltak tapasztalhatók, az ember feltehetően a fentinél nagyobb mélységben való tartózkodást is elviselhet. A petrokémia fejlődése Európában és hazánkban a hetvenes évtizedben a petrokémia további nagy arányú fejlődésének lehetünk szemtanúi. A petrokémia fogalomköre iparági szempontból az elmúlt 10 évben kibővült. A második világháború idején az ásványolajból és a kísérőgázokból kiinduló technológia át értették petrokémia alatt, ma viszont ide sorolják a földgázból gyártott szerves és szervetlen termékek iparát is. A sokáig csak tüzelőanyagnak hasznosított földgáz ma különféle vegyi termékek nélkülözhetetlen anyaga. A földgáz petrokémiai feldolgozásával minden eddiginél olcsóbb és simább úton juthat az ipar a szükséges hidrogénhez. A földgáz nagyipari feldolgozásával kapcsolatban a háború óta jelentős sikereket könyvelhetnek el a szovjet, francia, olasz, román és német kutatók. Az „olajháború” napjainkban nemcsak a koncessziókért, lelőhelyekért folyik, , de a laboratóriumokban is, a minél fejlettebb petrokémiai eljárások kidolgozása érdekében. Gyorsabban, magasabbra, távolabbra! — a hangsebesség többszörösével haladó repülőgépek tervezői alapvető célkitűzéseiket e három szóba sűrítik. A polgári légiszállítás számára az ilyen repülőgépek rövidebb utazási időt, kényelmesebb repülést, hosszabb útvonalon kevesebb közbenső leszállást jelentenek. Tömören kifejezve — a repülőgépek komfortjának és alkalmazásuk gazdaságosságának fokozására nyílik lehetőség. A többszörös hangsebesség elérése a harci repülőgépek számára még ennél is többet jelent. Egy különösen gyorsan emelkedő és sebesen repülő elfogó vadászgép például harci feladatát rövidebb idő alatt teljesíti. A nagy szolgálati magasság azt jelenti, hogy a repülőgép több légvédelmi tűzeszköz hatáskörzetén kívül tevékenykedhet. A nagyobb hatótávolság végül a már említett tényezőkkel együtt feltétele annak, hogy a fontos célokat az ellenség védelme mögött is leküzdheti. A korábbiaknál távolabbra juthat el a repülőgép, ha nagyobb térfogatú üzemanyag- tartályokkal, gazdaságosabban üzemelő hajtóművekkel vagy légi utántöltő berendezésekkel szerelik fel. A nagyobb szolgálati magasság elérése új követelményeket állít mind a hajtómű, mind a biztonsági- és a mentőberendezések elé. A gyorsabb repülés egy sor más problémát is magával hoz, melyeket a tervezők csak nagy nehézségek árán képesek megoldani. Ilyen például a „hőhatár” jelensége, amely a adódik, hogy a levegőrészecskék nagy sebességgel csapódnak a repülőgép felületéhez, mozgási energiájuk hővé alakul át, ami felmelegíti a gépet. Az új repülőgépek erősen igénybe vett részei titánötvözetből készülnek, s ez az ötvözet 500—600 C°-ra hevülve is megőrzi szilárdságát. A hiper- szónikus, a hangsebesség háromszorosánál is gyorsabban repülő gépek tervezésénél és építésénél a hagyományos alu- mímium-ötvözetek felhasználásáról már le kell mondani. A szovjet repüléstechnika a közelmúltban kifejlesztett, ft Ultrahangsugárzó készülék halakon Egyes, tengerben élő állatok magatartását — elsősorban vándorlásuk törvényszerűségeit — vizsgálják rájuk erősített hiniatür ultrahangsugárzó készülék segítségével a helgolandi biológiai Kísérleti Intézet tudományos kutatói. Az intézet íutatóhajóján fogják a jelzéseket, melyek segítségével több mint 300 m,éteres körzetben figyelemmel tudják kísérni az állatok útját. Helgolandnál, valamint az Elba torkolatánál homárokon, angolnákon és menyhalakon próbálták ki a készüléket. Szénaprés a kaszálón Traktorhoz kapcsolható újtípusú szenabegyűjtő gépet szerkesztettek egy belorusz traktorgyárban. Működése egy préshez hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy nem fémet, hanem a szérűn kiszárított szénát dolgozza fel tömör négy- szögletes blokkokká. A gép dróttal át is köti és egyenletesen sorba rakja a feldolgozott takarmányt — óránként hét tonnát. A gép munkáját a traktoros irányítja. Különleges mechanikus ellenőrzőszerkezet azonnal jelt ad, ha a drót elszakad és a bálák kötetlenül kerülnek a földre. Műszaki mutatóit tekintve felülmúlja a többi hasonló rendeltetésű gépet, könnyebb náluk, konstrukciója egyszerűbb — tehát üzemelése megbízhatóbb. Ami pedig a termelékenységet "Heti, az új szénabegyűjtő másfélszer jobb társainál. Ezen kívül a PSZB—1,6 munkaegységei nem is deformálják annyira préselés és kötözés közben a szénát — azaz csökken a többi géptípusnál elkerülhetetlen levél- és fűvirág- veszteség. Az egyik szovjet világrekorder gép. hangsebesség háromszorosát meghaladó repülőknél jelentkezik. Az első motoros repülés óta a repülési sebességek több mint tízszeresére emelkedtek. Ma már például több szovjet katonai repülőgép-típus elérte a hang terjedési segességének háromszoros, sőt kísérleti repülőgépek több esetben túl is szárnyalták ezt. A 3—4 ezer km/ó körüli sebességeknél a repülőgép felülete hozzávetőlegesen 350 C°- ra melegszik fel. Ezt a sajátosságot nevezték el „hőhatárnak”. A felmelegedés abból csaknem háromszoros hangsebességet elérő katonai és polgári repülőgép-típusainak létrehozásakor a tudomány és a technika gyorsütemű fejlődésének eredményeire támaszkodott, amelyek a további előrehaladás összes feltételeit is megteremtik. A szovjet repülőgép-tervezők egy csoportja már olyan hiperszónikus repülési sebességek elérésére képes gépek megépítésén dolgozik, amelyek a hang sebességét 6— 8-szorosan túlhaladják majd. —1. L— felsorakoztatta saját, valamint az őt megelőző tudósok megfigyeléseit, szembeállítva azokat az addig uralkodó ptolema- iosi, geocentrikus elmélet adta megoldásokat. A bolygók pályája heliocentrikus tanának felfedezése nem talált azonnal pozitív fogadtatásra, mert hiszen ellenkezett a világ felépítéséről vallott évszázados nézetekkel. Ezt Kopernikusz is előre látta és sokáig habozott műve kiadásával. Ennek ellenére az új teóriának híre terjedni kezdett Európában. Eljutott Rómába is. 1536-ban az akkori pápa, VII. Kelemen is megismerkedett vele. A tiltott művek indexén Miután, Kopernikusz halálának évében, 1543-ban kiadásra került főműve, eszméi hivatalos oldalról egyre növekvő ellenzésbe ütköztek. Az egyetemek nem fogadták el a kopernikuszi elgondolást és még a XVII. században Is a geocentrikus elmélet alapján tanították a csillagászatot. Kopernikusz teóriájával szemben léptek fel a reformáció vezérei is. Luther csakúgy, mint Kálvin, minthogy elmélete szemben állt a biblia szövegével. A XVI. század közepének legkiválóbb csillagásza, Tycho de Brahe sem osztotta a kopernikuszi nézeteket. A katolikus egyház eleinte nem foglalt hivatalosan állást. Csupán a tridenti zsinat (1545 —1563) után, amikor megindult az ellenreformáció harca, változott meg a katolikus egyházi hatalmasságok véleménye erről a kérdésről. Az indexügyek kongregációja 1616-ban dekrétumot adott ki, amely elítéli a „De revolutionibus coe- lestum”-ot. Kopernikusz művét csupán 1828-ban, VII. Pius pápa intézkedésére törölték a tiltott művek indexéről (Index librorum prohibitorum). Közismert az az üldözés, amelyben Kopernikusz követői részesültek. Galileit, az olasz Két esztendő múlva, 1973. július 19-én ünnepli Lengyel- ország és a világ számos állama a reneszánsz kor nagy lengyel tudósának, Mikolaj Ko- perniknak, latinos nevén Ko- pernikusznak ötszázadik születési évfordulóját. Heíiocentrikusság Nagysága abban áll, hogy új elméletet dolgozott ki a világegyetemről és ennek eredményeként indulhatott meg a forradalmi átalakulás a fizikában, sőt ez adott alapot a mai kor űrkutatásainak is. , Koncepciójában abból indult ki, hogy nem a Föld, hanem a Nap bolygórendszerünk központja. A heliocentrikus elméletről már néhány ókori filozófus is hallatta szavát, de ezeknél csupán elméletről volt szó, amelyet nem igazolt a tapasztalat. Az elmélet beigazo- lásának fáradságát Kopernikusz vállalta és negyvenévi munka után a világ elé tárta a „De revolutionibus orbium coelestum libri sex’’ (Az égi pályák körforgásáról, hat könyv) című művében. Alkotásában Kopernikusz a heliocentrikus teória védelmében j
