Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

2 1971. JCNITJS 8.. KEDD ULÁNBÁTOR Megkezdődött a mongol pártkongresszus Hétfőn Ulánbátorban meg­kezdte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusa. A hétfő dél­előtti ülésen elhangzott a központi bizottság beszámo­lója, amelyet Jumzsagijn Cedenbal, a párt központi bi­zottságának első titkára, mi­niszterelnök ismertetett. Szökés — börtönsiigetről Megszökött egy görögorszá­gi börtönszigetről Zambellisz, akit 1968 novemberében 18 évi börtönbüntetésre ítéltek a Pa- padopulosz miniszterelnök el­leni merényletkísérletben való részvételért A 27 éves fiatal­ember cellájának mennyezeté­be fúrt lyukat és ezen át me­nekült el. Az örök csak jóval később vették éjzre a szökést, mert Zambellisz egy bábut ül­tetett cellájának asztalához és a bepillantó fegyőrök azj hit­ték, hogy ő ül ott. Kigyúlt a fény az első űriakásban (Folytatás az 1. oldalról.) (Szvetlána, született 1962-ben) van. Pacajev édesapja 1941- ben a fronton vesztette életét, édesanyjuk nyugdíjas. Vlagyiszlav Volkov, a Szov­jetunió hőse, a Szojuz—11 űr­hajó fedélzeti mérnöke 1969 októberében a Szojuz—7 fe­délzetén már részt vett űrre­pülésben. 1935. november 23- án született Moszkvában. 1959-ben elvégezte a moszk­vai repülőfőiskolát, majcl_£gy tervezőirodában dolgozott. Mérnöki munkája mellett rendszeresen részt vett a re­pülőklub foglalkozásain, 1965- ben belépett az SZKP-ba. Kiváló elméleti felkészültsé­ge és a tervezőirodában vég­zett munkája folytán sike­rült elsajátítania az űrhajó irányításához szükséges gya­korlati ismereteket. Volkov felesége — Ludmilla — a moszkvai élelmiszeripari fő­iskolát végezte el és jelen­leg mérnökként dolgozik. Fiúk, Vlagyimir 1958-ban született. Volkov édesapja repülőmérnök, édesanyja ház­tartásbeli. Pályamódosítás A Szojuz—11 űrhajó felbo­csátását képfelvételről közve­títette a központi szovjet te­levízió. A programnak megfelelően moszkvai idő szerint vasárnap 13.50 órakor az űrhajósok mó­dosították a Szojuz—11 pályá­ját. A műveletet az űrhajó­sok kézá irányító berendezés segítségével végezték. A Szojuz—11 űrhajóval moszkvai idő szerint vasárnap 15.40-től hétfőn hajnali 1.30-ig a Szovjetunió területéről rá­diókapcsolat nem volt létesít­hető, ezalatt az űrhajósok pi­hentek. ringés közben végrehajtott pályamódosításai során irányí­tani lehet. O A földfelszín geológiai­földrajzi alakulatainak, a légköri jelenségeknek, a Föld hó- és jégtakarójának vizsgá­lata abból a célból, hogy ki­dolgozzák az így nyert adatok feldolgozásának módszertanát a népgazdasági feladatok meg­oldása számára. O Az atmoszféra és a világ­űr fizikai jellemzőinek, folyamatainak, jelenségeinek vizsgálata az elektromágneses sugárzás spektrumának külön­böző hullámhosszain. © Orvosi-biológiai vizsgála­tok annak megállapításá­ra, hogy az űrhajósok hogyan hajtják végre a különböző fel­adatokat az űrállomáson, ho­gyan hatnak az űrutazás kü­lönböző tényezői az ember szervezetére. Jelentés és jókívánság Georglj Dobrovolszkij, a Szaijut űrállomás parancsno­ka jelentette, hogy az űrha­jósok jól érzik magukat, es megkezdték a tervezett repü­lési program végrehajtását. Fontos lépést tettek meg az űrtechnika és az ember ál­tal irányított űrutazás fejlődé­sében. Az új kozmikus komp­lexum — a Föld körül keringő űrállomás és az azt kiszolgáló szállító űrhajó — felhasználá­sa széles távlatokat nyit meg a világűrnek a tudomány és a népgazdaság érdekében törté­nő további kutatása és meghó­dítása előtt. Leonyid Brezsnyev, Nyiko- Xaj Podgomij és Alekszej Ko­szigin, az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa nevében szívélyes jókívánsá­gait fejezte ki a Szojuz—11 űr­hajósainak abból az alkalom­ból,. hogy sikeresen átszálltak a Szaijut tudományos űrállo­másra és megkezdték újabb űrkutatási programjuk végre­hajtását. Valente Caterine Valen­te, a világhírű énekesnő, Moszk­vában vendégsze- (-('{)<'1. Kepügk művésznő város­nézésen. Svájc Svájc történeté­ben először sza­vazhatnak a nők is. Egyelőre még most sem minde­nütt, csak egyes kantonokban. Fel­vételünk Appan- zell kantonban ké­szült, ahol a nők már megkapták választójogukat. Randevú Mrs. Short: NO Angliában so­kan ellenzik, hogy az ország belépjen a Közös Piacba. Képünkön Mrs, Kenee Short mun­káspárti képvise­lőnő gyűlésen emeli fel szavát a belépés ellen. A hosszú ideig működő. Föld körül keringő űrállomásók lét­rehozása Szovjet ‘programjá­nak megfelelően június 7-én a Szaljut űrállomás megkezdte működését az első emberlakta — keringő űrállomásként. Moszkvai idő szerint hétfőn 10.45 órakor a Szojuz—11 űr­hajó személyzete átszállt a tu­dományos űrállomás helyisé­gébe, miután sikeresen kap­csolta össze a Szojuz—11 űrha­jót a Szaljut űrállomással Első ízben oldották meg azt a mérnöki-technikai felada­tot, hogy a mesterséges hold­ként keringő tudományos űr­állomás fedélzetére szállító űr­hajóval juttassák el a személy zetet Az űrhajó és az űrállomás összekapcsolása két szakasz­ban történt. Az első szakaszban a Szo­juz—11 űrhajó automatikus vezérléssel 100 méterre közelí­tette meg a Szaljut űrállomást. A további megközelítést az űr­hajó személyzete hajtotta végre. A megközelítés befejeztével végrehajtották a Szojuz—11 űrhajó és a Szaljut űrállomás durva összekapcsolását és ösz- szekapesolták a berendezése­ket, az elektromos és hidrau­likus rendszereket. Eltűri áz űrhajósok ellen­őrizték az egyes részle­gek légmentes elzárását, to­vábbá azt. hogyan működnek az űrállomás fedélzeti beren­dezései. milyen a mikroklíma az összekapcsolt űrjárművel. Ezután kinyitották a két űr­járművet összekapcsoló légzá­ró átjáró fedelét, és átmentek a tudományos űrállomás he­lyiségébe. Két lakó sióba A telemetrikus adatok és az űrhajósok jelentése szerint a Szaljut űrállomás fedélzeti berendezései, áramforrásai és tudományos műszerei normáli­san működnek a hosszú auto­matikus működésű repülés után. A Szaljut orbitális űrállomás több szekcióból áll. Felszerelé­sében olyan műszerek és rend­szerek vannak, amelyek lehe­tővé teszik a tudományos kí­sérletek és vizsgálatok elvég­zését, az űrállomás repülésé­nek és helyzetének irányítá­sát a világűrben. Olyan be­rendezések is vannak az űrál­lomáson, amelyek biztosítják a személyzet munkájának és pi­henésének normális feltételeit. Ezenkívül az űrhajósok a Szo­juz űrhajó kabinjait is hasz­nálhatják munkára és pihe­nésre — a tudományos kísérle­ti berendezések egy része az űrhajóban van. A Szaljut—Szojuz útrend­szer súlya meghaladja a 25 tonnát. Alapvető feladatok A Szaljut orbitális űrállo­más repülési ideje alatt a sze­mélyzet tudományos-technikai vizsgálatokat és kísérleteket végez. Ezek közü> a legalapve­tőbbek: O A lakott orbitális űrállo­más konstrukciójának, áramfejlesztő egységeinek, fe­délzeti rendszereinek és mű­szereinek ellenőrzése és kipró. hálása. O Az űrállomás önálló orientációs és navigációs eszközeinek, az irányítás mód­szereinek kidolgozása, vala­mint azoknak a berendezések­nek a kipróbálása, amelyek­kel az űrkomplexumot a ke­Egy lépés el «'íré (Folytatás az 1. oldalról.) fűzte hozzá Kiesinger, milyen lépéseket tesz majd, hogy a kérdés tisztázására kénysze­rítse Brandt kancellárt. Persze lehetséges, hogy keddre Kiesingerék már el­késtek. Ehhez ugyan hozzá le­hetnek szokva, hiszen húsz­esztendős uralmuk alatt fo­lyamatosan el-, és lekéstek, mégpedig nem kevesebbről,' mint a történelemről. Amel­lett ez a pici késés alig szá­mít, mert igaz ugyan, hogy Kiesinger keddre ígérte párt­ja dpntásét, csakhogy a négy nagyhatalom már hétfőn le­folytatta újabb, két óra hosz- szat tartó tanácskozását Nyu- gat-Berlinben, Nyugat-Ber- linről. „Egy lépést tettünk előre" — így nyilatkozott, miután felkelt a tárgyalóasztal mel­lől, mindhárom nyugati nagykövet. Abraszimov szov­jet nagykövet pedig hozzátet­te: sajnálja, hogy csak egy lépést haladtak előre, holott i lehetőség nyílt volna két lé- ' pást is megtenni. De már ez az egy lépés elő­re haladás is okot adott Ab- raszimovnak olyan optimiz­musra, miszerint — úgymond — lehetségesnek tartja, hogy még ebben az évben sor ke­rüljön a nyugat-berlini kér­dés rendezésére. Az. hogy két lépés helyett pusztán egy sikerült, elsősor­ban a washingtoni és a Bonn­ban főképp az ellenzékben működő, de a kormányra visszaható erőknek köszön­hető. Ám akárhogy fékezik is egyes hidegháborús körök a tárgyalásokat, ahogy azt sem tudták megakadályozni, hogy a tanácskozásokra egyáltalán sor kerüljön s hogy azok odáig is eljussanak, ameddig ezen a hétfőn eljutottak, úgy végső soron nem fogják tud­ni feltartóztatni a Nyugat - Berlin körüli végső megálla­podást sem. Két Brandl-interjú Willy Brandt nyugatnémet kancellár az U. S. News and World Report amerikai lap hétfői számában megjelent in­terjújában az európai csapat­csökkentés problémájával foglalkozott. Az amerikai lapnak adott nyilatkozatában óva intett at­tól, hogy bárki is propaganda­ként értékelje a szovjet veze­tőknek az európai csapatcsök­kentéssel kapcsolatos tárgyalá­sokról tett legutóbbi kijelen­téseit. Azt ajánlotta, hogy két­es többoldalú megbeszéléseken ,,puhatolják ki: valójában mit is gondolnak a szovjet politi­kusok”. Egyetértett Nixon amerikai elnökkel abban, hogy „éssze­rűtlen lenne egyoldalúan kor­látozni az amerikaiak európai jelenlétét", mert — mint mon­dotta — az első alkalommal kínálkozik lehetőség arra, hogy a csapatok kölcsönös és -ki­egyensúlyozott létszámcsök­kentéséről tárgyalásokba bo­csátkozzanak a Kelettel. Brandt végül megismételte álláspontját, amely szerint a csapatok kölcsönös és kiegyen­súlyozott csökkentésével kap­csolatos tárgyalásokhoz nem szükséges a nyugat-berlini probléma előzetes megoldása. A bonni kormányfő a Süd­deutsche Zeitungnak adott in­terjújában elvben síkraszállt a Kínai Népköztársasággal va­ló normális és jó kapcsolato­kért. Bonn és Peking diplomá­ciai kapcsolatainak felvételé­hez azonban ki kell várni a megfelelő időpontot. Ezzel szemmelláthatóan Kína sem siet. A kancellár magyarázat­képpen hozzáfűzte: a nyugat­német kormánynak minden oka megvolt arra, hogy az enyhülés politikáját a Szov­jetunió és a Varsói Szerződés más tagországai irányában kezdje. „E sorrend továbbra is maradjon meg — hangsú­lyozta —, nehogy az NSZK ab­ba a gyanúba keveredjék, hogy ki akarja használni az ellenté­teket.” Jó reggeli, Napíényorszag! (1.) Az élő múlt Gabrovóban Lágyan ringó csónakban érzi így magát az ember, valószerűtlenül fehér habok fölött. A magasság tízezer méter, a sebesség kilenc- száz. A Földnek nyoma sincs. Csak napfé­nyes ég van és fehér felhőtenger. Aztán, egé­szen váratlanul, megváltozik a kép. A felhő- tenger véget ér, és május végi kápráztató fényözönben köszönt ránk a vendégváró or­szág, Bulgária. Nem szeretném untatni az olvasót hagyo­mányos útibeszámolóval — ma már kitűnő bédekkerek kaphatók, amelyek hasznos úti­kalauzul szolgálnak az ide látogató külföldi turistáknak. Inkább csak azokból a gazdag él­ményekből szeretnék felidézni néhányat, ame­lyekben tíznapos bulgáriai utazásaim során részem volt. A Balkán-hegység egyik szépséges völgyé­ben épült fel Gabrovo, a szorgalmas fukarok városa. A XVIII. században még csak hu­szonnégy ház állt ezen a helyen, s lakói méz­zel, viasszal, bőrrel és gyapjúval keresked­tek. Ki tudja, miért hívják szorgalmas fuka­roknak, Bulgária skótjainak a gabrovóiakat, akikről sok tréfa is járja ezzel kapcsolatban. Jellemző például egyik egykori legrangosabb kereskedőjüknek, Doncso Popornak erről szó­ló feljegyzése, miszerint vendégségben a ..pa­rádés nadrágot, gondosan fogasra akasztani, s ennek kopási folyamatát a vendégség idejére megtorpantam!”. A város a XIX. század kö­zepén indult virágzásnak, amikor a deszka­metszők. kovácsok, fegyverkovácsok, tímárok és paszománykószítók felfedezték a gyors fo­lyású Jantra patakban rejlő ingyen víziener­giát. 1882-b?n alapították az első fonodát, ma viszont már kétszáznegyven üzem és gyár ta­lálható a városban, amely az ország legna­gyobb textil- és bőripari központja. Nekünk, Pest megyeieknek, akik figyelhet­jük a szentendrei skanzen építését, különösen tanulságos élményt jelent a Gabrovo melletti bozsencini szabadtéri múzeum. A bozsencini skanzen maga az elő múlt. s nem csupán holt látványosság. Az ide láto­gató nemcsak a letűnt idők népi építkezésé­vel és használati tárgyaival ismerkedhet meg itt, ebben a szabadtéri múzeumban, ahogyan teheti majd a mi szentendrei skanzenünkben. Itt a házak reggeltől estig ma is ugyanazt a célt szolgálják, mint százötven-kétszáz esz­tendővel ezelőtt Gabrovóban. A kovácsmű­helyben különféle késeik és más használati tárgyak készülnek a látogató szeme láttára. Kézzel hajtott, hatalmas fújtató éleszti a tüzet s hevíti a vasat, amelyből az ügyes kezű mester percek alatt formálja meg a különböző tárgyakat a csilingelő üllőn. Dolgozik a vízi­malom, s a liszt innen a mézeskalácsosok há­zába kerül, ahol változatos keleti csemegék készülnek belőle. Az ötvösök és rézművesek rézből készített kávéfindasákat díszítenek, s finomművű ékszerek kerüinek ki a kezük alól. A takácsok kecskeszőrből fonják előbb a fo­nalat, majd szőttesekké szövik, amelyek a mű­ködő kékfestődébe kerülnek. A feldolgozott gyapjút tarka subaszőnyegek formájában lát­hatjuk viszont. A fafaragók kése, vésője nyo­mán díszdobozok, szobrok, szelencék szület­nek a környező erdők fáiból. Aki megfáradt a sok látnivaló közben, be­térhet a kávézóba, s eredeti török párnákon ülve fogyaszthatja el a frissen főzött, illatozó török kávét. S aki megéhezett, azt a legfino­mabb ínyencségekkel, báránysülttel, scsevap- pal, rablóhússal vagy sült kolbásszal várja az egykori mintára épült fogadó, s a vendég az ebédhez lapos, kerek, meleg kenyeret kap, amit vágni nem, csak tömi szabad, s belemár­togatni az illatos tarka sóba, amely háromféle fűszerből készül, és szintén a bolgár specia­litások közé tartozik. S hozzá cseresznyepálin­kát ihat a skanzen gölöncsérműhelyében ké­szült cserépkupákból. Akinek pedig teli az er­szénye, az helyben meg is vásárolhatja mind­azt, ami a skanzen műhelyházaiban készül az öreg mesterek keze munkája nyomán. Amit itt megismer az ember, nem csupán kuriózumként érdekes. Az élő múlt beszéde­sebb és kifejezőbb a ma már történelemként számon tartott holt emlékeknél. Ezenkívül van még egy nagyon praktikus haszna is, ami a múzeumok esetében nem lényegtelen dolog. A skanzent Gabrovo városa a saját erejéből építette, fenntartásáról és megóvásáról, sőt, továbbfejlesztéséről azonban már maga a skanzen gondoskodik. Hogy miből? Az itt ké­szített eredeti népművészeti tárgyak értékesí­téséből, a fogadó és a kávézó vendégforgal­mából. Ez nem csekély bevétel, s lehetne akár a jelenlegi háromszorosa is, ha győznék a munkát az idős mesteremberek. Mert az ide látogató turisták — elsősorban a devizával fi­zető nyugatiak — mindent megvásárolnak és megvásárolnának, még a vízimalmot is, ha az eladó lenne. A szentendrei skanzen építkezésének m még csak az elején tartunk. Még időben meg­fontolható, hogy ne csupán a múltat idézi holt látványosságot hozzunk létre ezen a fes­tői tájon, hanem olyan élettel teli múlt idézőt, mint a bozsencini szabadtéri múzeum. Prukner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom