Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-06 / 132. szám
1971. JÚNIUS 6., VASÄRNAP prsr HEcrei zJfft4nD „Dobravert” házak í Lakóházakat árvereztek szombaton Pécsett. Ez a mostani árverés azonban csak nevében és technikájában emlékeztetett a múltbeli rosszemlékű hivatalos eljárásokra. Többnyire öreg, rozzant épületeik kerültek dobra, azzal a céllal, hogy lebontsák őke<t és helyet kétszítserr.k az új építkezéseknek. A Baranya megyei Beruházási Vállalat „kikiáltója” tizenhét épületet bocsátott árverésre ez alkalommal. Autóskemping 1 Borsod megye egyik legszebb autóskempingjét, a barlang- és termálfürdőjéről nevezetes miskolctapolcai völgyben alakították ki. A tábor szolgáltatásait, kényelmesen berendezett, csinos víkendhá- zait és 45 személyes moteljét igen sok külföldi turista veszi igénybe. Az egyre növekvő forgalmat figyelembe véve, a tábort évről évre fejlesztik. Az idén hat — egyenként kétszobás — Erdért-típusú előregyártóit faházat vásároltak, s azok felszerelését most fejezték be. KUTATÓINTÉZET ÚJSZEGEDEN Miért vidéken? - A kutatóközpont intézetei - „Szentgyörgy-napi vásár” Az új típusú, építőkockái: módjára összeállítható és változtatható laboratóriumi bútorok a legkorszerűbb igényeket is kielégítik. 1962-ben érlelődött meg a gondolat, hogy fel kell építeni a Magyar Tudományos AkaA tudomány és a technika lexikona KIBERNETIKA A kibernetika a vezérlés, a szabályozás, az önszabályozás tudománya. A görög eredetű szó a kormányzás „művészetét” jelenti. Ennek a ma még nehezen körülhatárolható és hatalmas fejlődésben levő tudományágnak, sőt, bizonyos értelemben több tudományágat összefogó tudományos irányzatnak Norbert Wiener adott nevet, aki az 1940-es években az automatikusan vezérelt bonyolult rendszerek logikai szerkezetével foglalkozott (pl. a rádiólokátorok célkövető rendszerével). Ekkor ismerte fel, hogy a vezérlés a szabályozás a rendszer konkrét felépítésétől, tehát szerkezetétől és anyagától javarészt független. A vezérelt gépi mechanizmusok ugyanúgy működnek, mint az élő szervezetek; ha pl. egyensúlyhelyzetükben megzavarjuk őket, egyaránt csillapodó rezgésekkel reagálnak rá. A kibernetika két központi fogalmát említenénk most: Az egyik a visszacsatolás, amelynek lényege, hogy a rendszer a működése közben bekövetkezett változásokat figyelembe véve befolyásolja vele további működését. Ezt a jelenséget először technikai berendezésekben vizsgálták; az említett célkövető rendszernek is lényeges eleme a visszacsatolás. De igen fontos magyarázó elv ez az élő szervezetekben is, például visszacsatoláson alapszik a pupillareflex; amikor is a pupilla növekvő fénymenynyiság esetén összehúzódik és fordítva. Egy másik jelentős fogalom a memória, amelyet az emberi emlékezőképességről vittek át az elektronikus számítógépekre. E két fogalom egyben a kibernetikus szemlélet egyik igen fontos aspektusára is rámutat: a technikai és a természetes (élő) rendszerek működésében megfigyelhető analógiák hozzájárulhatnak, hogy célszerűbb berendezéseket szerkesszünk, s hogy az élő szervezeteket jobban megismerjükA kibernetikának ma már több részterületét különböztetik meg, így a matematikai kibernetikát, amely a felhasznált matematikai és logikai apparátussal foglalkozik; a műszaki kibernetikát, amely viszont a vezérlést és a szabályozást konkrétan megvalósító elektronikus, mágneses, pneumatikus elven működő automaták konstrukciós elveit vizsgálja; a biológiai kibernetikát: ez az élő szervezet működési módját, az öregedést és az öröklődés mechanizmusait tanulmányozza; és végül a gazdasági kibernetikát, amely a gazdasági életben fellelhető dinamikus rendszeréket vizsgálja, illetőleg javításuk módját kutatja. A kibernetikát természetesen még számtalan más helyen is felhasználják a nyelvészettől, a diagnosztikától kezdve a közlekedésig. Az ÉVIG Kisgépgyár (Cegléd) FELVÉTELRE KERES géplakatos, esztergályos szakmunkásokat, valamint női munkavállalókat, könnyű, betanított munkára. Bérezés a kollektív szerződés alapján. Jelentkezni lehet az alábbi címen: Cegléd, Külső Törteli út 12. Munkaügyi osztály. démia új biológiai központját. Ügy határoztak, hogy vidéken építik fel, méghozzá Szegeden. Négy év múlva pontosan meghatározták az intézet első szekciójának átadási határidejét is: 1971. április 2-án, fel- szabadulási ünnepünk előestéjén felavatják az intézetet. Fel is avatták és dicséretes hangon szóltak a tervezőkről s a kivitelezőkről. Kulturális centrum Miért éppen Szegeden, vidéken építették fel, teremtették meg a haáai biológiai kutatások fő bázisát? Emellett szólt, hogy a vidéki városok közül itt van a legtöbb egyetemi biológiai tanszék, továbbá a biológiához kapcsolódó orvos- és agrártudományod széles bázissal rendelkeznek Szegeden (Orvostudományi Egyetem, Mezőgazdasági Kísérleti Intézet). A kutatóközpont két év múlva teljesen kész. Tulajdonképpen négy intézetből áll majd: a biofizikai, biokémiai, a genetikai és a növényélettani intézetből. Ezeket mind egy épületben, a központi laboratóriumok épületében helyezik el, ahol 185 modem és korszerű helyiség áll a kutatók rendelkezésére, melyekből 35 labor a vendégek részére biztosít munkalehetőséget. A vendégek között hazai és külföldi szakembereket találhatunk majd. A tudás és az erők egyesítése A kutatóintézet irányítása, vezetése eltér a megszokottól. Vezetője a négy intézeti igazgató közül meghatározott időre — három évre — megválasztott főigazgató. A négy kutatóintézet teljes önállóságának fenntartása mellett a központi igazgatás biztosítja az általános pénzügyi, gazdasági és adminisztratív feladatok ellátását, ennek vezetője az ügyvezető — menedzser, igazgató, aki mentesíti a tudományos igazgatókat a számukra idegen tevékenységtől. Újdonság az is, hogy noha a négy intézet önálló, a közös elhelyezés következtében mód van a kutatók állandó „tapasztalatcseréjére”. Ez az „együttélés” végeredményben összevegyíti az ismeretanyagot is, lehetővé teszi az ún. interdiszciplináris kutatást, a tudás és az erők egyesítését. A tudományos témák változatosak és érdekesek is. A kutatóközpont idei tudományos munkaterve még átmenetet tükröz: a tervezett vizsgálatok részben folytatását képezik a vezető kutatók korábbi munkájának részben azonban olyan új irányokat kezdeményeznek, amelyek az Akadémia várható kutatási főirányának megfelelően az élő szervezetek szabályozási rendszerei, a bioreguláció területén végzendő interdiszciplináris kutatások lesznek. A jelenlegi tervek egyébként négy témacsoportba sorolhatók: az első kettő a bioregulációs főirányhoz tartozik, a harmadik a fotoszintézis egyes problémáira vonatkozik, míg a negyedik az előzőekhez kapcsolódik. Amikor építették az intézetet, magam is többször megnéztem, hogy milyen lesz. S kalapot emeltem a tudós emberek előtt, mert oly egyszerű, mindennapi esetekre is „figyeltek”. Straub F. Brúnó akadémikus, az intézet első főigazgatója sokat lejárt az építkezés idején az újszegedi telepre. Látta, hogy az udvarban három olyan fácska áll, amely ritka hazánkban (japán fenyő). Arra kérte az építőket, hogy ne vágják ki a fákat, hanem valahogy akképpen oldják meg a felvonulásukat, hogy megmentsék azokat a szépséges és ritka fákat. Ma is ott vannak, az udvar díszei. Elmélet és gyakorlat A kutatók többsége fiatal, és valószínűleg nem fognak megvénülni az intézet falai között. Amikor kutatómunkájukat elkezdték, megegyeztek abban is, hogy három-négy vagy öt év múlva esetleg tovább mennek az iparba és a mezőgazdaságba, ahol a kutatások a gyakorlattal találkoznak. Az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolata alakul majd ki az újszegedi intézetben. Azt is hangsúlyozzák a kutatóintézet vezetői, hogy szeretnének egyezséget kötni a gyakorlati szervekkel, üzemekkel, hogy ne az egyetemekről kikerülő friss diplomásokat alkalmazzák, hanem az intézettől vegyenek át a kutatásokban tapasztalatokat szerzett szakembereket. Különleges „újszegedi szokást” is meghonosítanak az intézetben, mégpedig a Szent György-napi vásárt”. Minden esztendőben Szent György-na- pon — a monda szerint e napon szerződtek el a summások egész esztendőre — az intézet fiatal kutatói mindenféle megkötöttség és kötelezettség nélkül asztalt, illetve labort cserélhetnek, s az intézeten belül átkérhetik magukat más területre, bármely másik laboratóriumba. Á feltétói: fogadja őket a kiválasztott munkahely. Már az intézet tervezésekor, majd a tematika kialakításakor is arra törekedett a kutatóközpont kollektívája, hogy figyelembe vegye a hazai orvostudományi, mezőgazdasági, gyógyszeripari problémák tendenciáit és ezek megoldásához messzemenő segítséget nyújtson. A biológiai kutatásokhoz szükséges felszerelés birtokában ugyanis lehetőség nyílik határterületeken dolgozó kutatók témáinak végzéséhez is. A kutatóközpont szoros kapcsolatot kíván kialakítani a szegedi egyetemi kutatásokkal és részt óhajt venni az egyetemi hallgatók speciális képzésében. A kutatóközpont egyik fontos feladata lesz, hogy ellássa a hazai alkalmazott biológiai kutatásokkal foglalkozó tudományos kutatók szakmai, módszertani továbbképzését. Gazdagh István LELETKERESOK Longobárd-,,krimi" Ritka régészeti „nyomozás” fejeződő ti be páratlanul sikeres eredménnyel Tolna megyé. ben. A „krimibe illő” „nyomozást” dr. Bóna István budapesti egyetemi docens, a longo- bárdok életének, múltjának búvára indította el. A profesz- szor már Tolna megyében is! több települését, illetve temetőjét tárta fel a népvándorlás korában a hazánk mai területének egy részén is élt érdekes népnek, amely az avarok elől elvonulva később a róla eine-' vezett Lombardiában telepedett le. Dr. Bóna István az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti tanszékének archív fotóanyagában rábukkant egy filmnegatívra, amely egy longobárd fibulát, csatot és gyöngyöt örökített meg. A leletről csak annyit tudtak, hogy a Mérey-féle kaposvári magángyűjteményben fényképezték le. A második világháborúban azonban elveszett, egyedül a foto maradt meg róla. A régészprofesszor később rájött arra, hogy a kaposvári magángyűjteménybe egy másik gyűjtőtől került a longobárd lelet, s azt valószínűleg a Tolna megyei Mázán vásárolta. Ez fordulópontot jelentett a „nyomozásban”, immár megvolt a támpont. A fotót sokszorosították s szétosztották Máza község lakói között. Megkérték az embereket, hogy mondják el, ha bármit tudnak a leletekről. A régészeknek sikerült megtudniuk, hogy valószínűleg a mázai téglagyár agyagbányájából kerülhetettek elő a régi tárgyak. Véletlen szerencséjükre mintegy másfél héttel ezelőtt baggerral újra megkezdték az agyagbánya kitermelését, s a negyedik napon, amint utóbb megállapították — egy longobárd sírt mart ki a gép. A sírból egy hatalmas longobárd vaskard, egy teljesen ép óriási lándzsa került napvilágra. Közben dr. Rosner Gyula, a szekszárdi múzeum régésze kiderítette, hogy a Mecsek-széli faluban él egy „hobby”-s öregúr, akinek talán lehet valami a birtokában. A fiatal régész és Bóna professzor együttesen felkeresték az idős embert, Göbel László nyugdíjast. Tőle megtudták, hogy még 1936-ban bukkantak rá a keresett sírokra. egy embercsontvázat, valamint a mellette talált edénytöredékeket, és egy nagyon szép frank lándzsát rakott a katonaládájába. Azóta 35 esztendőn át őrizte. Így megkerült a keresett régészeti anyag, s Göbel László fel is ajánlotta a szekszárdi múzeumnak. Megtalálták az eddig ismeretlen longobárd település temetőjét, amelyet az idei nyáron teljesen feltárnak dr. Bóna István vezetésével. S hátha a mázai lelőhely még megfejthetetlen régi titkokról is fellebbenti a fátylat? Aquincum párja Szőnyben Freskó a It. századból A Komárom megyei Szőny már régóta kincsesbányája a régészetnek. Itt feküdt a római kori Brigetio, amely négy évszázados léte alatt jelentős, sok ezer lakosú várossá fejlődött. Az ásatások során felszínre került vízvezetékek, a csatornák, a házak központi fűtése, a művészi falfestmény- és szobormaradványok azt bizonyítják, hogy a római kultúra és civilizáció vívmányai épp úgy eljutottak ide, mint az itáliai településekre. Értékes brigetiói leletgyűjtemény van a Nemzeti Múzeumban és a tatai Kuny Domokos Múzeumban, de sok, Szőnyben előkerült emléket őriznek a külföldi múzeumok is. Bíró Endrének, a tatai múzeum igazgatójának az irányításával, néhány évvel ezelőtt olyan II. századbeli freskókat tártak fel, amelyekhez hasonlót eddig csak Olaszországban találtak. A sok ezernyi töredékből kialakított római szobát a most újjáépülő GÖDÖLLŐI KEMPING Tegnap fejeződött be műsoros fürdőruha-bemutatóval a gödöllői szövetkezeti áruház kempingkiállítása. Az áruház előtti téren sátrak és a kempingezéshez nélkülözhetetlen felszerelések kínálják magukat megvételre. (Foto: Gárdos) tatai múzeumban mutatják majd be. Tavaly a szőnyi volt vásártérén —- ugyancsak a Bíró Endre vezetésével folytatott: lelétmentó ásatásoknál — égy, még épebben maradt, III. századbeli lakóház freskóira bukkantak. A terület gazdag épületmaradványaiból a nagy polgárváros több építési periódusát is tisztázni tudták. Megállapították, hogy már az időszámítás utáni II. században erős, kőalapozású, szabályos utcákhoz csatlakozó, nagy kiterjedésű házakat építettek. A III. század elején, amikor fellendült a város élete, több szobás, nagy villákat is építettek, s ezeket falfestményekkel díszítették. A III. század közepén ezek az épületek — feltehetően ellenséges támadás okozta tűzvésztől — romba dőltek, helyükre kisebbeket emeltek, de ezeket is falfestményekkel látták el. A negyedik század építkezései már sokkal szegényesebbek. A régészek számításai szerint a vásártéren terülhetett el a polgárváros központja. Hosszú kutató munkával nemcsak magánépületek, utcarészek, hanem középület- és templommaradványok is felszínre kerülhetnek, igy Aquincumhoz hasonló romkertet alakíthatnak ki. Ezzel Szőny jelentős idegenforgalmi és tudományos értékű szabadtéri múzeummal gazdagszik. Az első római kori épület konzerválását már ez év őszére be akarják fejezni. Fácánóvodák Csongrád megye 21 vadász- társaságának tagjai löbb mint 20 000 fácántojást gyűjtöttek össze a lucernásokban még kaszálás megkezdése előtt. Ezeket az úgynevezett „mentett” tojásokat kotlóstyúkokkal, helyenként pedig gépekkel keltetik ki. A legkorábban összeszedett tojásokból már kibújtak a fürge csibék, és megnyíltak a „fácánóvodák”. Az óvodákban 6—8 hétig nevelik a fiókákat házi tyúkok felügyelete alatt, természetes környezetben, de elkerített területen.
