Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

1971. JÚNIUS 6.. VASÁRNAP ‘“&£írlap 3 Leányfalui strand Beruházás — sok kérdőjellel A leányfalui strand előtt középkorú nő álldogál, s mér­gesen mondja: „Ezt sem nyit­ják meg, talán már soha!” Terv — felső fokon 1968-ban a Bányászati Ku­tatóintézet kutat fúrt Leány­falun. A kútból 68 fokos me­leg viz tört fel, a hidrogeo­lógiai adatok szerint alkal­mas strandhasznosításra, A Dunakanyarban nincs meleg vizű fürdő: találkozott a le­hetőség az igénnyeL A megye vezetői tárgyalásokat kezd­tek. A kút hozama 1000 liter/ perc, ez a mennyiség tehát nagyobb beruházást tesz le­hetővé. A megye vezetői ta­nácskoztak az Országos Terv­hivatal illetékeseivel, s en­nek eredményeként az OT 7 millió forintot adott a strand­ra. 1968-ban nagyobb tanul­mányterv készült, amelyet Pázmándi Margit, az Álta­lános Épülettervező Vállalat tervező-mérnöke álmodott pa­pírra — húszezer forint díjért. A tanulmányterv nagyvona­lú, a távlati elképzeléseket is magába foglalja: a strandon kívül étterem, szálló, night klub stb. építését. A tanul­mányban 142 millió 700 ezer forintban (!) állapították meg a beruházás megvalósításá­nak összegét. Hogy miért kel­lett a meglevő 7 millióra 140 milliós tervet készíttetni? — ezt talán senki sem tudja. Talán csak nem azért, hogy jó, ha tudjuk, hogyan lehet később fejleszteni a még egy­általán nem létező strandot?! Túlzott egyszerűség: vagy gigantománia? Az érintettek két táborra szakadtak. Az egyik csoport a tanulmányterv egy részé­nek kivitelezését javasolta, a másik egyetlen 30 méteres medence és egyszerű öltöző megépítése mellett kardosko­dott. Az erőviszonyok gyak­ran változtak, végül úgy né­zett ki a helyzet, hogy az „egyszerűpártiak” győznek, mégis a „gigantikusok” állás­pontja szerint kezdődött meg a munka. E ponton nekünk is állást kell foglalnunk: a jö­vőt figyelmen kívül hagyó, a toldozás-foldozás elvét képvi­selő, a primitívséget megva­lósítani akarók legalább olyan hibásan gondolkoznak, mint a valóságtól elrugaszkodott gigantomániások. Mint leg­többször, itt is a középút a járható! A Pest megyei Beruházási Vállalat a kiviteli tervet a Mélyépítési Tervező Válla­lattól rendelte meg. Első sza­kaszként három strandme­dence, a hideg-meleg vizet keverő torony, s a kerítés megépítését kérték, s a terep- rendezés elvégzését. A kiviteli terv 1969-ben készült el. Még ez évben a megyei beru­házási vállalat megbízta a Vízügyi Építő Vállalatot a medencék építésével. 1970 negyedik negyedévében átvet­ték a medencéket, megtör­tént a durva tereprendezés, el­készült a kerítés — a nagy kapuk nélkül. Építés helyett köntörfalazás? Mivel a magasépítést nem vállalta a VIZÉP, más kivi­telezőt kellett keresni. A be­ruházó kapcsolatot teremtett a Pest megyei Tanács Építő­ipari Vállalatával. Tőlük kér­ték az öltözők kivitelezését. Az öltözőik vasszerkezetűek, szokásos falazással. A beru­házó úgy gondolta, hogy az épíiők 1970 őszén megkezdik az alapozást, télen legyártják a vasszerkezetet, tavasszal beépítik, s 1971. június else­jén meg lehet nyitni a stran­dot. A váci építők megküldték a szerződéstervezetet, amely­ben 1972. június 30-ra ígérik Panel, Az ISV (Iparszerü Sertéstar­tó Tsz-ek Közös Vállalkozá­sa) gyáli panelüzemében ser­tésól céljára önhordó üvegszálas poliészter szendvics szerke­zetű térpaneleket gyártanak. A rendkívül korszerű építkezési módot biztosító panelek segítségével az előre elkészített be­tonalapra egy 600 férőhelyes sertésólat egy hét alatt lehet ösz- szeszerelni.. Ilyen lesz a belseje. Az építők napjára Kiállítás Budapest új arcáról Az építők szakszervezetének Dózsa György úti székházé­ban szombaton nagyszabású kiállítással köszöntötték az építők napját a budapesti épí­tő-, fa- és építőanyagipari vál­lalatok. Bállá János, a szak- szervezet budapesti bizottságá­nak elnöke nyitotta meg a ki­állítást, amelyen több ' mint 50 tabló, csaknem ugyanennyi makett, valamint számos új­fajta építőanyag és szerkezet illusztrálja a főváros építőinek a III. ötéves tervben elért eredményeit és további ter­veit. A tablókon fényképek mutatják be Budapest új arcu­latát, legfiatalabb városrészeit és lakótelepeit. A kiállítást június 15-ig te­kinthetik meg az érdeklődők, naponta délelőtt 10 órától dél­után 6 óráig, vasárnap 8-tól 1 óráig. a munka teljesítését. A be­ruházó visszautasította a szerződéstervezetet. Hosszas tárgyalások kezdődtek az építőkkel, végülis megegye­zés született: a vállalat 1971. június 30-ig felépíti az öltö­zőt — de lehetőleg május 31- ig­Az építők tavaly ősszel nem készültek el az alapo­zással. bár a munkaterület optimális körülmények között a rendelkezésükre állt. A be­ruházó többszöri sürgetésére a munkaterületet csak 1971 áprilisában vették át, ekkor kezdtek érdemi munkához. Jelen pillanatban az építők a női öltöző alapozását befe­jezték (most csak a női öltö­zőt készítik el, amelyet ide­iglenesen kettéosztanak, hogy mindkét nem öltözhessen). A beruházónak az a véleménye, hogy a jelenlegi szervezett­séggel, létszámmal veszély­ben a határidő. A Leányfa­lum levő művezető szerint is: június 30-ra nem fog állni az öltöző! Repkedő milliók Az áraik. Nos. az árak ál­landóan változnak. A három medence, a keverő, a kerítés 7.9 millióba került, többe, mint az 1969—70-re az OT által biztosított 7 millió fo­rint. Ez az összeg megdöb­bentően soknak tűnik. Indo­kok persze bőven vannak: emelkednék az építőanyagok árai, drága a szállítás, gyak­ran tervmódosításra van szükség. Egyik riportalanyom javasolta, hogy hívjak fel egy másik tervező intézetet, s kérdezzem meg: ők hány fo­rintos értékben terveznek egy strand-férőhelyet? Nem tele­fonáltam. Telefonálás nélkül is bizonyos: indokolatlanul , méregdrága az építkezés. Pázmándi Margit 1350 tő befogadására alkalmas öl tő • zőt tervezett, 3,4 millió forin­tos kivitelezési összeg-érték­ben. Most az öltözők 6 mil­lió (!) forintért készülnek, ami mellbeverően sok. Igaz, hogy 3000 strandoló befoga­dására lesznek alkalmasak, de, ha a tervező a medencék és minden figyelembevételé­vel kisebb létszámot határo­zott meg, vajon mi indokolja az új döntést? Egyébként a megyei beru­házási vállalat igazgatója megnyugtatott, hogy a leány­falui strand nem drága beru­házás és nem túlzottan nagy­stílű. Hol döntenek? Felhívtam telefonon a me­gyei tanács egyik osztályve­zetőjét, aki azt mondta: „A leányfalui strand nem tarto­zik ránk, mert az községi be­ruházás. Mivel a megyei ta­nács beruházó nem lehet, 196S óta a községi tanácsé e feladat, s minden felelősstég a leányfalui vezetőké.” A községi tanácsházán azonban csak a tervdoku­mentációk engedélyezési ok­mányai találhatók. Egyetlen feladatuk volt: a tanács meg­szavazta a felemelt fejleszté­si alapot. Más tanácsi határo­zatot nem hoztak. A községi tanács a megyei beruházó vállalatnak adta át az irányí­tást. A terheket azonban nem a beruházó vállalat vállalja. Az elnöknek — bár 6 később kapcsolódott az akcióba — hiába nem tetszik az érthe­tetlenül drága kerítés és az, hogy kicsi a medence, nem te­het semmit. A beruházás ügyanis más tanulságokat is hordoz: ha valaki megjelenik „felülről”, javaslatát döntés­nek veszik, tgy is fogalmaz­nak: a megye határozott, a 'megye így akarja. A való­ságban kettévált a döntés, el­vileg a község határoz, a gya­korlatban a megyei észrevé­telek válnak döntéssé. Érthe­tő, hogy a községi vezetőket meg kell tanítani a nagyobb beruházások intézésére, de mégsem lebeghet Mohamed koporsójaként az érintettek között a döntés joga ... Mert akkor kié a felelősség?! i Fóti Péter Lukács liyörgy (Ißß5-W7l) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudat­juk, hogy Lukács György elvtárs, a Magyar Tanácsköztársaság volt népbiztosa, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a magyar és nem­zetközi forradalmi munkásmozgalom kiemel­kedő személyisége, a kiváló marxista filozó­fus és esztéta, aki 19X8 óta volt tagja pár­tunknak, hosszan tartó, súlyos betegség után június 4-én, 86 éves korában elhunyt. lukács György 1885. áp­rilis 13-án született Budapesten, itt végez- 1 I te iskoláitl is. Már egész fiatalon szembekerült a magyar valóság elmaradott­ságával. Ez a szellemi maga­tartás határozta meg induló kritikusi pályájának első éve­it. Ekkor találkozott ifjúko­rának egyik — egész életére kiható — nagy szellemi él­ményével : Ady költészetével. „Ady döntő hatással rá,m ép­pen abban érte el csúcspont­ját', hogy ő soha, egy pillanat­ra sem békült ki a magyar valósággal és rajta keresztül, az egész akkor létezővel sem. A vágy egy ilyen világnézet után már kamasz koromban élt bennem, anélkül, hogy ké­pes lettem volna ezeket az érzéseimet bármiképpen is fogalmilag általánosítani” — vallotta egyik önéletrajzi írá­sában. Lukács. György már ekkor lázadt, de a magyar valóság elutasításában ekkor még csak a romantikus anti- kapitalizmusig jutott). Gon­dolkodói és erkölcsi igényes­sége, a burzsoá kultúra vál­ságának átélése és végiggon­dolásának szándéka egyre in­kább az elmélete, eiszvAtíkai- etikai kérdéseik felé terelte érdeklődését. Már nagyon fiatalon kezd ismerkedni a marxizmussal, kapcsolatba kerül a magyar szellemi élet haladó köreivel és hosszabb külföldi tartózkodásai során a kor polgári humanista gon­dolkodóinak legjobbjaival. A fiatal esztéta nevét, műveit nemzetközileg is kezdik is­merni és elismerni. Az első világháború, amely ellen szenvedélyesen tilta - kozott, elmélyítette benne az egész polgátri életforma válsá­gának felismerését. Az igazi fordulópontot éle­téiben és alkotói pályáján az 1917-es orosz forradalmak él­ménye jelenti. Ekkor tér ha­za ismét több éves németor­szági tartózkodás után, s a polgári kultúra, a polgári életforma válságának végig­gondolása, az 1918-ás hazai forradalmi mozgalmak veze­tik a politikai cselekvés szín­terére. a forradalmi munkás­mozgalom táborába — egy egész életire szóló elkötelezés erejével. 1918 októberében .csatlakozik a Nemzeti Ta­nácshoz, majd belép a Kom­munistáik Magyarországi Pártjába. Ettől kezdve halá­láig sokat vitatkozó, néha té­Lukács György elvtárs temetése június 10-cn, csütörtök délben 12 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. Az elhunyt munkatársai, ba­rátai. harcostársai és tisztelői a ravatalnál délelőtt 11 órától róhatják le kegyeletüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Tudományos Akadémia védő. de mindvégig odaadó harcosa letti a kommunista mozgalomnak. 1919 februáriában, a KMP vezetőinek letartóztatása után az új Központi Bizott­ság tagja és a Vörös Üjság egyik szerkesztője lesz. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sa után népbiztossá nevezik ki, s oroszlánrészt vállal a művészeti, irodalmi és tudo­mányos élet új alapokra he­lyezésében. Mikor a külföldi •intervenció hadba szólítja a •fiatal magyar vörös hadsere­get, Lukács György is a front­ra megy, s a vörös hadsereg 5. hadosztályának politikai biztosaként v^z részt az 1919 májusi—júliusi nehéz harcok­ban. A Tanácsköztársaság leve­rése után a párt utasítására Magyarországon marad, hogy részt vegyen az illegális KMP újjászervezésében, (majd 1919 őszén ő is emig­rálni kényszerül, Bécsbe tmegy. A Horthy-kormány ké- tri kiadatását az osztrák ha­tóságoktól, de a nemzetközi szolidaritás megmenti. 1929- ig élt Bécsiben, s részt vett a KMP újjászervezésében. 1929 -ben a KMP titkárságá­nak tagjaként illegális meg­bízással Magyarországra jön. 1930-ban Moszkvába utazott, majd 1931-től 1933-ig Berlin­ben tevékenykedett. 1933-ban a fasizmus elől a Szovjetunió­ba emigrált. Ettől kezdve tel­jesen a tudományos munkának szentelte életét és jelentős iro­dalomkritikai munkásságot fejtett ki. Kiemelkedő szerepe volt a marxista esztétika ki­dolgozásában és terjesztésében, a szocialista realizmus elméle­tének megteremtésében, a múlt kulturális örökségének helyes értékelésében. ''Ezekben az években vált a marxista filo­zófia és esztétika nemzetközi­leg elismert képviselőjévé. A második világháború ide­jén született, a magyar iroda­lom és kultúra kérdéseivel foglalkozó tanulmányai már felkészülést és felkészítést is jelentettek a felszabadulás utáni feladatokra, síkraszáll a magyar irodalomtörténet Cso­konai—Petőfi—Ady nevével jelzett vonaláért, rámutatva, hogy milyen követelmények hárulnak irodalmunkra, egész szellemi életünkre a magyar kultúra forrad almi hagyomá­nyainak folytatásában. A felszabadulás után végleg hazatért. 1946-tól nyugalomba vonulásáig az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára. 1949-ben lett tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Nagymértékben hozzájárult a felszabadulás utáni szellemi megújhodás frontjainak tisztá­zásához. Kiemelkedő szerepet játszott a marxista filozófia hazai bázisának megteremtésé­ben, a marxizmus eszméinek terjesztésében. Itthon születtek olyan kimagasló, összefoglaló művei, mint például „Az ész trónfosztása” vagy az „Esztéti­kum sajátosságai”. Lukács György olyan mar­xista—leninista teoretikus volt, aki sosem mondott le arról, hogy a mozgalom nagy straté­giai problémái felől közelíts® meg az elméleti kérdéseket. Fi­lozófiai, filozófiatörténeti, esz­tétikai munkáinak, világiro­dalmi tanulmányainak értéke­léséhez 6 maga adta meg a kulcsot: „minden írásom jö­vendő hatását illetőleg tisztá­ban vagyok azzal, hogy ez azon múlik, mennyire sikerült a jelen vagy a múlt gondolati ábrázolásában az eljövendő fejlődés alapvető problémáit, haladó tendenciáit legalább sejtésszerűen megragadni és kifejezésre juttatni.” Az MSZMP politikája, az az eleven szellemi élet, amely e politika következtében kiala­kult, Lukács Györgyöt is opti­mizmussal töltötte el, s újabb lendületet adott alkotó kedvé­nek. Tele volt tervekkel, ame­lyek egy részét már nem vált­hatta valóra. Az, amit Lukács György alkotott — egy nagy életpálya gazdag termése — a marxista elmélet és a magyar szellemi élet maradandó érté­ke. Jubilál az ország első mezőgazdasági szakmunkásképző iskolája Fél évszázaddal ezelőtt Bé­késcsabán alakult meg az or­szág első mezőgazdasági szak­munkásképző iskolája a mai szabadkígyósi Achim L. And­rás mezőgazdasági és élelmi­szeripari szakmunkásképző is­kola jogelődje. A jubileum al­kalmából szombaton ünnepsé­get rendeztek, s erre meghív­ták a szakiskola egykori „öreg diákjait” is. Közülük sokan ma már tudományos kutatók, ta­nárok, főagronómusok. Az ün­nepségen dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályve­zetője köszöntötte a vendége­ket. A mezőgazdasági szakem­berképzés fél évszázados ered­ményeiről Timkó Béla, a szak­iskola igazgatója tartott elő­adást, majd megnyitották az iskola fejlődéstörténetét bemu­tató gazdag kiállítást. Ugyan­csak kiállítás nyüt mezőgazda­sági szakkönyvekből és mező­gazdászok képzőművészeti al­kotásaiból Az ünnepségre érkezett szakemberek délután több szekcióban megtárgyalták a mezőgazdasági termelés, a zöldségtermesztés időszerű kérdéseit. Andronyik Melkonovics Pet- roszjanc, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának el­nöke szombaton délelőtt a Láng Gépgyárba látogatott, ahol Kasoly József vezérigaz­gató, Tóth Lajos, a pártbizott­ság titkára és több vezető MOSZKVA Búcsú Gazda Jenőtől Szombaton Moszkvában utolsó útjára kísérték Gazda Jenőt, a Magyar Tanácsköz­társaság idején alakult La- tinca-század egykori parancs­nokát. A moszkvai magyar nagykövetség virágkoszorúját Makiári György első titkár helyezte el. szakember fogadta. A vendé­get tájékoztatták a gyár törté­netéről, jelenlegi tevékenysé­géről és terveiről. Ezt követő­en A. M. Petroszjanc megláto­gatott több üzemrészt, műhely- csarnokot A. M. Petroszjanc látogatása a Láng Gépgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom