Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

MJ1 HEG* k SC Map 1971. JÜNTTTS 5.. SZOMBAT CSAK RÖVIDzU AICSI KIICSI japán külügy­miniszter június 9-től 12-ig hi­vatalos látogatást tesz Nagy- Britanniában. TITOKZATOS betörők száz­ötezer antibébitablettát rabol­tak: el egy genfi gyógyszertár­ból. de a pénztárhoz hozzá sem nyúltak. KARTÖRÉSSEL szállították pénteken kórházba Ralph Bunche-t, az ENSZ amerikai főtitkárhelyettesét. A 66 éves politikust ért baleset részletei­ről nem tájékoztattak. BRUNO KREISKY osztrák kancellár pénteken elhagyta a bécsi Hanusch-kórházat, aho­vá heveny bronchitisszel szál­lították be egy héttel ezelőtt. PERINGBEN folytatta meg­beszéléseit a Ceausescu vezette román párt- és koi’mánykül- döttség, valamint a Csou En- laj vezette kínai párt- és kor­mányküldöttség. AZ NDK KÜLÜGYMINISZ­TÉRIUMA pénteken tiltakozá­sát jelentette be azzal kapcso­latban, hogy a Bundestag bi­zottságai június 10-én és 11-én Nyugat-Berlinben üléseznek. Tbiliszi Lisszabonból (Folytatás az 1. oldalról.) ködési értekezlet megtartására tett javaslatával kapcsolatban a NATO-miniszterek továbbra is a Nyugat-Berlinről folyó négyhatalmi tárgyalások ered­ményes kimenetelétől teszik függővé, hogy a konferencia előkészítésében a kétoldalú ak­ciókról megtörténjék az átté­rés az előkészítés több oldalú szakaszára. Elhagyták azonban a brüsszeli közleményben sze­replő utalást az „egyéb tár­gyalások kedveső alakulásá­ról’’. A NATO miniszteri tanácsa — a közlemény szerint — elé­gedetten állapította meg azt is, hogy a Nyugat-Berlin kérdésé­ben folyó négyhatalmi tár­gyalások „aktívabb sza­kaszba léptek és az utóbbi hetekben haladást mutat­tak”. Ennek alapján remélik, hogy1 ezek a tanácskozások kedvező [ eredményhez vezethetnek. En- j nek megfelelően megbízták azl a • - | i'ii/i ^ a '“I Nylltolaj Ratoli­Szovjet kiállítás Svájcban =* $££ kedeimi miniszter és Pierre Gräber, a svájci szövetségi tanács tagja (a képen elöl, jobboldalt) jelenlétében szovjet kiállítás nyílt Svájcban. Jarovoj-Stradivari Matematikai módszerrel meg­fejtették a Stradi- vari-hegedűk szép zengésének titkát. Danyiil Jarovoj szovjet akusztikus pontos matemati­kai módszerrel megállapította a hegedűk rezonálá- si pontjait. Kísér­letei alapján meg­bizonyosodott ar­ról, hogy a világ­hírű olasz mester­hegedűk hangzá­sának titka a he­gedűtest tökéletes felépítésében rej­lik: a húrok hang­ja a hegedű felső lapjának csak meghatározott ré­szénél rezonál. A szovjet akusz­tikus egy lenin- grádi tudományos értekezleten be­mutatta saját ké­szítésű „Stradiva- riját”, amelyet az általa felfedezett „rezonálási tör­vény” alapján ál­lított össze. A szakértők egybe­hangzó véleménye szerint a Jarovoj- féle hegedű mind hangerejét, mind pedig hangtiszta­ságát tekintve ve­tekszik Stradivari, Guarneri és Amo­tt mesterhegedűi­vel. Danyiil Jarovojt elméleti kutatásai­nak elismerése­ként megválasz­tották az olasz he­gedűkészítők egye­sületének levelező tagjává. ipari tanulónak felveszünk 14-16 éves, általános iskolai végiettségü fiatalokat at alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZO, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLOZO ÉS MÜANYAGBURKOLO, VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok), MÜKÖKÉSZITÖ, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ. Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. Jelentkezés levélben vagy személyesen a kővetkező címen: Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXL, (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19-21. állandó tanácsot, hogy kísér­je figyelemmel e tárgyalások menetet, és ha eljött az ideje, tegyen intézkedéseket a több oldalú tárgyalások megkezdé­sére. Az Atlanti Tanács lissza­boni ülése pozitívan to­ga dia Leonyid Krezsuyév­nek. az iSZKP KB töt tká- rának tbiliszi beszédében . elhangzott kijelentéseit a Közép-Európában elhelye­zett fegyveres erők kölcsönös csökkentésére vonatkozóan, és elhatározta, hogy tájékozódni kell ebben a kérdésben a Szovjetuniónál és a Varsói Szerződés több tagállamánál. E tájékozódó megbeszélések a NATO miniszteri tanácsának egy vagy több megbízottja vé­gezheti. Hangsúlyozták, hogy ebben a témában minél előbb át kívánnak térni a konkrét tárgyalásokra. Ezért elfogad­ták azt az amerikai javasla­tot, hogy a NATO-országdk külügyminiszter-helyettesei vagy magas rangú funkcioná­riusai a közeljövőben ennek megvizsgálására összeüljenek Brüsszelben. Figyelemre méltó, hogy az erről folytatandó tár­gyalásokhoz nem szabtak meg semmiféle előfeltételt. Kétségtelen tény viszont, hogy a NATO-miniszterek a fegyverek kölcsönös és, megfo­galmazásuk szerint, „kiegyen­súlyozott” csökkentésére irá­nyuló kelet—nyugati tárgyalá­sokat, az amerikai álláspont­nak megfelelően, különválasz­tották az európai biztonsági értekezlet kérdésétől. A NATO-miniszterek szokás szerint áttekintették a nem­zetközi helyzet több más prob­lémáját is, így többek között üdvözölték a szovjet—ameri­kai SALT-tárgvalásokon Becs­ben elért haladást. A NATO miniszteri tanácsá­nak legközelebbi ülését ez év decemberében, a szokásoknak megfelelően, Brüsszelben tart­ják. ★ A NATO miniszteri tanácsa pénteken megválasztotta Jo­seph Luns holland külügymi­nisztert a szervezet főtitkárá­nak és hivatalosan felkérte őt, hogy vegye át a tisztséget. Az eddigi NATO-főtitkár, az olasz Manlio Brosio, aki 1964 óta töltötte be a posztot, október 1-ig marad hivatalában. Luns 18 éven keresztül volt Hollandia külügyminisztere. Tavaly szeptemberben jelen­tette be, hogy pályázik a NA­TO főtitkári tisztségére, jelölé­sével a NATO valamennyi tag­állama egyetértett. A Popigaj-vöígykatlan titka Leningrádi geológusok úgy vélik, végül megfejtették a Popigaj-völgykatlan titkait, amely mindeddig „a Sarkkörön túli vidék egyik legrejtélyesebb geológiai struktúrájának” szá­mított. A Popigaj folyó vízgyűjtő területén levő völgyikatlan kere­ken 250 kilométerre esik a Jeges-tenger partjától, körülbelül -100 méterrel mélyebben fekszik, mint a környék, és majdnem teljesen kör alakú. A völgy lejtőjét kisebb-nagyobb kőtörme­lék borítja, amely ezen a vidéken ismeretlen ásványokat és fosszilis szervezetek maradványait tartalmazza. A „Szov jetunió m a” c. folyóirat jelentése szerint denlngrádi geológusok vizsgálataik során arra á meggyőződésre; jutottak, hogy éz a 100 kilométer átmérőjű kráter „egy hatalmas őstör­téneti katasztrófának, a Földnek egy aszteroidául való össze­ütközésének eredménye." A szakértők arra a felfogásra hajlamosak, hogy a kráter icörülbelül 50—60 millió évvel ezelőtt keletkezett, s az aszte- roid csaknem másfél kilométer átmérőjű lehetett. „A Földhöz való ütődése kozmikus sebességgel történt, és elképzelhetetlen erejű robbanást okozott. Az epicentrumban a hőmérséklet és a nyomás valósággal szörnyű lehetett, mivei a kráter alján az egész kőzettömeg egy szempillantás alatt megolvadt." A leningrádi geológusok kutatásainak eredményei szüksé­gessé teszik az ide vonatkozó szakirodalom helyesbítését. Ed­dig ugyanis a kanadai manicougani meteoritkrátert tartották a maga nemében legnagyobbnak a Földön. A most kikutatott Popigaj-kráter azonban másfélszer akkora. Huszonnégy Monsieur Duval pénteken se nem továbbítod, sem nem kapott levelet, egyet­len hivatali ügyét sem tud­ta elintézni, vagy ha netán ó maga a hivatalnok: egyet­len ügyfél dolgát sem In­tézte el. Talán csak Mon­sieur Duval gyermeke fo­gadta örömmel ezt a pénte­ki napot, mert esetleg ép­pen abba az iskolába jár, amely pénteken — mint a legtöbb francia iskola egyébként — szünetet tar­tott. Huszonnégy órás sztrájk kezdődött Franciaországban pénteken reggel: több mint kétmillió közalkalmazott szüntette be a munkát. A közalkalmazottak külön­böző szakszervezetei ugyan már régen folytatják bér­emelést követelő tárgyalá­saikat a kormánnyal, de ezek olykor félbe szakad­nak, máskor meg a másik tárgyaló fél alig mutat haj­landóságot a munkaválla­lók problémáinak megér­tésére. Franolaországban szün­telenül emelkednek az árak. Emlékezünk azokra a drámai hetekre 1968 má­jusában és júniusában, ami­kor az egész ország meg­mozdult, s olyan erőset ütött (a sztrájk angol szó. eredeti jelentése: ütés), hogy a munkaadók mindenütt meghátrálni voltak kény­telenek, komoly eredmé­nyeket tettek a munkavál­lalóknak. De, hol van már a tavalyi hó. illetve a 68 júniusi árszint! Éppen a 24 órás sztrájk napján, pénteken, foglalko­zott a Francia Kommunis­ta Párt központi napilapja, a l’Humanité azzal, hogy az elmúlt napokban Pompidou elnök sorozatos tanácsko­zásokat folytatott a fran­cia hadsereg vezetőivel. Debré hadügyminiszter pe­dig hangsúlyozta: a fran­cia stratégia alapköve to­vábbra is a nukleáris fegy­ver. Az összefüggés vilá­gos: Franciaország ismét növelni akarja katonai ki­adásait, különösen a leg­főbb pénzt felemésztő nuk­leáris fegyverek költségve­tését. Van értelme? — kérde­zi a lap. Hiszen Franciaor­szág nukleáris kapacitása — óriási pénzügyi erőfeszí­tések árán — még 1975-re is összesen csak 40 mega­tonna lesz, mindössze any- nyi, amennyit jelenleg. 1971-ben, egyetlen ameri­kai vagy szovjet interkon­tinentális atomrakéta kép­visel. Hozzáfűzhetjük: ha a ka­tonai kiadások állandó fo­kozódása helyett inkább e költségek csökkentését ha­tároznák el, ezzel nem­csak az általános európai béke és biztonság ügyét mozdítanák jelentősen előbbre, hanem talán a pén­teken 24 órás sztrájkba lé­pett kétmillió közlakalma- zott és a sok millió többi in a gán alkalmazot t megél­hetési gondjain, az áremel­kedések tükrében jogos bérkövetelésein is köny- nyebben lehetne segíteni. (\; i%, . i( » j • r I Beiktattak tisztségébe Piment I ílIlCll“Dull IurKu (középen), Moszkva és minden r oroszok újonnan megválasz­tott pátriárkáját. Képünk a Jelokovszkij katedrálisban készült az ünnepélyes beiktatáson, amelyen megjelentek az orosz pra­voszláv egyház pátraárkaválasztó gyűlésének tagjai. Tükrök a Marson Idén nyáron a tudások meglehetősen ritka lehetősé­get kapnak arra, hogy a le­hetséges minimális távolság­ból, 56 millió km-ről figyel­jék meg a Marsot: augusztus 10-én teljes oppozícióra kerül sor, vagyis a két égitest egy­mással 180 fokos szöget zár be. A Mars tanulmányozásának során egész sor olyan esetet jegyeztek fel, amikor a boly- j gó felületén a kitörésekhez > igen hasonló fényes foltok je­lentek meg. A titokzatos vil­lanásokkal kapcsolatban több hipotézist állítottak fel. A tu­dósok egy része azt tartotta, hogy vízfelület, vagy a Mar­son levő hegyek jéggel borí­tott oldalai verik vissza a Nap sugarait (megjegyezzük, hogy — mint ismeretes — a Mar­son igen kevés a víz!); mások viszont feltételezték, hogy a villanások annak következté­ben keletkeznek, hogy a Marsra nagyméretű meteori- tok csapódnak be. A Mars fényjelenségeinek problémája felkeltette Viktor Davidov moszkvai csillagász, a fizikai és matematikai tu­dományok kandidátusának fi­gyelmét. A rendelkezésre álló ada­tok gondos tanulmányozása után Davidov érdekes követ­keztetésre jutott: a jelensé­geket azzal lehet magyarázni, hogy a Marson levő valami­féle tárgyak verik vissza a napsugarakat. E tárgyaknak viszont tüköríelülettel kell rendelkezniük... A hipotézis kidolgozása so­rán a tudós még meglepőbb következtetésre jutott. Amint az a fénytanból ismeretes, a fénysugár visszatükrözési szöge egyenlő a beesési szög­gel. Amennyiben figyelembe vesszük a Nap, a Mars és a földi megfigyelő helyzetét egy nagyméretű felvillanás ideje alatt, akkor kiderül, hogy a visszaverő felület a Mars horizontjához képest merőlegesen helyezkedik el. Természetszerűleg felme­rül a kérdés: milyen termé­szeti képződménynek lehet a Marson függőleges tükörfelü­lete? Két lehetőség van. El­sősorban az, hogy a napsuga­rakat a Mars légkörében le­begő jégkristályokból álló felhő tükrözi vissza. Ez a „fényudvarnak’’ neve­zett jelenség a Földön is gyakran megfigyelhető. Nos, nem kizárt, hogy ép­pen ilyen „fényudvar” for­dult elő a Marson is. Nagyon valószínű, hogy a meghatáro­zott formájú jégkristályokból .álló felhő jóval a megfigye­lés pillanata előtt képződik, a felvillanás pedig csak akkor észrevehető, amikor a Mars körforgása nyomán a vissza­tükrözött fényfolt rövid ide­ig pontosan a Föld felé irá­nyult. Van azonban még egy lehe­tőség: a tükrözést valamiféle tárgy végzi, mely közvetlenül a bolygó felszínén helyezke­dik el, és meglehetősen nagy • méretű, függőleges tükör- felülettel rendelkezik. A Földön efféle természetes képződmémy nincs, és ezért arra a követhez tetősre kell jutnunk, hogy a szóbanforgó tárgy vagy kizárólag a Mars­ra jellemző jelenség, vagy ér­telmes marslakók készítfné- nye. Ez utóbbi valószínűsége meglehetősen korlátozott. Kétségkívül az első hipotézis tűnik valószínűbbnek. Már csak azért is, mivel a távoli világok értelmes lakóinak ilyen vagy olyan cselekede­teivel kapcsolatos feltételezé­sek — hogy úgy mondjuk — a hipotéziseik „második sorá­hoz” tartoznak. Először fel­tétlenül meg kell győződni arról, hogy megfelelnek-e a „közönséges” magyarázatok. Tehát, maradunk a „fény- udvarnál”. Kialakulásához azonban meglehetősen hatal­mas felhőnek kell képződ­nie. Ugyanakkor a jelenlegi adatok szerint a Mars légkö­rének víztartalma mintegy százszor kisebb, mint ami eh­hez szükséges volna. Honnan adódhat tehát olyan mennyi­ségű nedvesség egy adott pont fölött? Viktor Davidov szerint a szükséges víz a bolygó mé­lyéről törhet fel. Eme felté­telezés valószerűnek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a Földön is előfordulnak olyan vulkáni kitörések, ame­lyek nyomán hatalmas meny- ■nyiségű vízpára szabadul fel. Számos adat tanúsítja, hogy a Marson léteznek vulkánok. Ami a talaj alatti vizet illeti, egy szovjet tudós, Alekszandr L/ebegyinszkij professzor né­hány évvel ezelőtt arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a Marson, a bolygó felszíne alatt bizonyos mélységben ( víz rejtőzik. A vulkáni folya­matok során ez a víz kilö­kődhet a légkörbe: számos csillagász figyelt fel több al­kalommal a Marson jól kive­hető fehér foltokra, amelyek valószínűleg felhők. Ezeknek a meglehetősen tömött, meg­határozott formájú jégkristá­lyok tömegéből álló felhők­nek a képződése minden va­lószínűség szerint gyakran előforduló, hétköznapi jelen­ség a Marson. A valószínűség azonban még nem bizonyíték. Csupán lehetőség. Van egy mód a „fényudvar-hipotézls” meg- bízih at óságán ak ellenőrzásé - re. Viktor Davidov számításai szerint, amikor a Mars a föl­di megfigyelő szempontjából az úgynevezett „Nappal ellen­tétes” pont közelében helyez­kedik el, valamennyi felhő­nek, mely a bolygó Föld felé fordult féltekéjén helyezke­dik el, és az említett jégkris­tályokat tartalmazza, erősen vissza kell vernie a fényt. Az ilyen fényfoltok észlelésé­nek valószínűsége (figyelem­be véve a széles áttekintési területet) igen nagy. Viktor Konarov

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom