Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

MW. JÚNIUS S., SZOMBAT ""i&Círtap 3 M agatartás formák Közéleti szerepek A vállalati belső mechanizmus Politikai és gazdasági vezetők tanácskozása A közéleti ember társadal­mi szereplése rendkívül széles skálájú. Az emberek, a cso­portok, a kis közösségek mást és mást várnak a közéleti em­bertói A szerepváltozások szinte óráról órára követik egymást, a magatartás módo­sítása nem jelentéktelen és a különböző elvárások közepette a közéleti embernek azonos­nak, embernek kell maradnia. A szereplő: Szüts István, Zsámbék nagyközség tanács­elnöke, aki tíz éve tevékeny­kedik már a közigazgatásban. © Első magatartásforma: kap­csolatteremtés a községi veze­tőkkel. — Jelentős intézményeink vannak, például az 500 fős Műanyagipari Vállalat, ktsz, ÁFÉSZ, két termelőszövetke­zet, a Mezőgép Fejlesztő In­tézet, tejüzem, sajtüzem, a felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum, megyei csecsemőott­hon. A vezetőkkel hosszú évek során alakul ki a kapcsolat. Meg kell hallgatni az intéz­mények problémáit, s jogos kérelmeiket teljesíteni kell — ez a legjobb kapcsolatterem­keresi fel a tanácsot, tizenöt­húsz hozzám is bejön. Leg­gyakrabban földüggyel, te­leküggyel, vízüggyel keresnek meg. — Bizonyítanunk kell a döntést, legjobb, ha tényekkel támasztjuk alá, hogy az ügy­félnek nincs igaza. Bejött hoz­zám egy ember, hogy a szom­szédja odébb tette a kerítést. Kimegyek a helyszínre, meg­nézem. Kiderül, hogy már tíz éve így van. Egyszerű ügy­nek indul, aztán bonyolódik... Mindent el kell magyarázni, egyszer, kétszer, többször, tü­relmesen. — Az ügyfelek nagyon jól ismerik a tanácsi vezetőket, én is itt, a községben nőt­tem fel. Az idősebb korosz­tály tagjainál nagyobb a tisz­telet a tanács iránt. Néhány fiatal tiszteletlenül lép a szo­bába, flegmán köszön, s köve­teli, hogy azonnal vele fog­lalkozzam. Megkérem: várjon. A vezetőnek mindig udvarias­nak kell lennie. Durva szó­val semmit nem ér el. — A túlzott népszerűség nem jó, sem „lent”, sem „fent”. A fontos: megérteni az egyszerű emberek szavát... ★ A szerepváltások szinte órá­ról órára követik egymást, a magatartás módosítása nem jelentéktelen és a különböző elvárások közepette a közéleti embernek azonosnak, ember­nek kell maradnia. Vannak olyanok, akik önmagukat vi­szik át a következő helyzetek­be, a „szerepnek” nem tulaj­donítanak túlzott szerepet, ezért nem „alakítanak”. Má­sok szerepskAlája „gazda­gabb”, mint az elvárások, az igények. Az egységes magatar­tásforma a kommunista veze­tő egyik döntő tulajdonsága! Fóti Péter i A vállalati belső mechaniz­mus aktuális kérdéseiről ren­dezett tanácskozásit a Pest megyei Pártbizottság gazda­ságpolitikai osztálya pénte­ken, amelyre meghívta a me­gye vállalatainak és gyáregy­ségeinek gazdasági, politikai vezetőit. A vitaindító elő­adást dr. Dózsa Lajos, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának munkatársa tartotta. A gazdasági irányítás ha­tékonyságának jelenleg ta­lán legfontosabb tényezője, a vállalatok belső mechaniz­musának, vagyis információ- rendszerének, szervezettségé­nek minősége. Dr. Dózsa La­jos ebből a fontos megállapí­tásból indult ki, amikor hang­súlyozta, hogy a gazdasági re­form révén jelentkező nép- gazdasági szintű változások azért necn mutatkoznak min­denkor az egyes vállalatok­Elefántból boll tát LEBET XÉBÍXY XÉGYSZÖGÓLEEL TÖBB? fős. — Koordinációs társadalmi bizottságot hoztunk létre, amelynek minden községi ve­zető tagja. Megtárgyaltuk ne­gyedik ötéves tervünket. Kü­lön agitálni nem kellett, a vezetők szívesen jöttek a bi­zottságba. Megértették, hogy a fejlesztés nem kizárólag a községi tanács feladata. — Én ismertettem a ne­gyedik ötéves terv fő célkitű­zéseit. Az éves ütemezéssel többen nem értettek egyet. Vitatkoztunk, s az egységes véleményt terjesztjük a ta­nács elé. — Hogyan viselkedem a ve­Volt egyszer Dunabogdány- ban egy 550 négyszögöles in­gatlan. Ezt az ingatlant a tu­lajdonos házaspár még életé­ben testvériesen elosztotta két gyermeke: Zeller Péter, és Zeller Mária között. A két, egyenként 275 négyszögöles kertrész között drótkerítést húztak ki, és a tulajdont ily módon elosztva használták egészen 1948-ig. Zeller Péter a háború előtt kivándorolt családja után ment, és külföldön is maradt; hátrahagyott ingatlanrészét juttatásként megkapta Soltys Antal és felesége, Istenes .Jítelka. A másik rész tulajdo­nosa maradt, aki Volt: Zeller Mária, közben férjezett Ru­dolf Béláné. Az ő fia: Rudolf József lakta a másik részt, családjával együtt, továbbra is békésen és háborítatlanul. Ezen a 275 négyszögölön egy családi ház, a másik 275 négyszögölön egy családi ház. Középen a drótkerítés. Birtohháborítás Aztán az élet kezdett zaj­lani. Soltyséknak eszébe jutott, hogy szép, szép egy juttatott, 275 négyszögöles telek, a raj­ta álló háromszobás, üzlethe­lyiséges házzal — de még szebb egy nagyobb telek, fő­ként, ha nem kerül pénzbe a nagyobbítás. Nosza, felszólí­tották Rudolfékat, hogy szün­tessék meg a birtokháborítást. Ugyanis — honnan, honnan nem, „kiderült”, hogy ott túl a rácson (azaz a két tulajdon- részt elválasztó drótkerítésen) néhány négyszögöllel több van, mint amennyi Rudolfé­kat megilleti. Rudolfék arra hivatkoztak, hogy az elosztás, az elkerítés még a nagyszülők életében történt meg, s a helyzet hat­van esztendeje változatlan, ezt pedig elbirtoklásnak ne­vezi a jog, nem tekinthető te­hát birtokháborításnak. Ez­után Soltysék azt követel­ték: fizesse ki a Rudolf-csa- lád a vitatott telekrészt. Még­pedig olyan árfolyamon, amennyiért Dunabogdányban normális méretű, építésre alkalmas telket árulnak szabadforgalomban. Hogy ez csak harminc négyszögölnyi csík? Méghozzá hozzára­gasztva Rudolfék telke végé­zetők körében ? A kapcsolat te­remtés legjobb módja, hogy meghívjuk őket a községi rendezvényekre, az intézmé­nyek vezetői meg bennünket invitálnak üléseikre, tanács­kozásaikra. © Második magatartásforma: szerep az ünnepélyes alakuló tanácsülésen. — Az alakuló tanácsülést színvonalasan előkészítettük, délután kettőkor kezdődött a szépen feldíszített nagyterem­ben, elfoglalta helyét az el­nökség, s a korelnök megnyi­totta az ülést. — Határozatokat hoztunk: „Köszönetét fejezi ki a válasz­tási előkészületek és a vá­lasztási munkában tevékeny­kedett társadalmi szerveknek és aktíváknak... A végrehaj­tó bizottság létszámát kilenc főben állapítja meg.” Igazán elégedett, örömteli, ünnepé­lyes volt a hangulat. — Újraválasztásom után „programbeszédet” nem tar­tottam. Elmondtam a község negyedik ötéves fejlesztési tervét, hangsúlyoztam a par­\ cellázást, az út- és járdaépí­tést. — Az alakuló ülés után bor­kóstolóra hívtuk meg a ta­nácstagokat, a vendégeket. A fehér asztal mellett baráti be­szélgetés folyt, jó hangulat­ban, fesztelenül. © Harmadik magatartásforma: ügyfél érkezik a tanácselnök­höz. — Naponta 50—60 ügyfél PEST MEGYEI GÉPKOCSIVEZETŐK! Budapesti textilgyár mikrobuszokat vásárolt, hogy dolgozóit a munkahelyre szállíttathassa, és most FELVÉTELRE KERES D. KATEGÓRIÁJÚ GÉPKOCSIVEZETŐKET, Pest megye bármely községéből, ahol 8—9 nődolgozó tex­tilipari szak- és segédmunkát vállalna. Elképzelésünk sze­rint a kisbuszokat átadjuk szocialista megőrzésre a gépkocsi­vezetőnek, jogait és kötelezettségeit szerződésbe foglaljuk, és egyben igényeljük közreműködését a buszok utasainak toborzásánál is. Minden jelentkezőnek részletes felvilágosítást adunk. Levélcím: „MIKROBUSZ-KOLLEKTIVA" jeligére Budapest 10. Postafiók 45. Telefon: 148—235/56-os mellék. hez, amit, ha ők nem, senki más sem használhat semmire — ez a körülmény az ár meg­határozásában nem befolyá­solta Soltysékat. Kezdődött a pereskedés, a szakértők és ellenszakértők felvonultatása, ítéletek, fel­lebbezések — majd az ítéletek hatályon kívül helyezése, visz- szautalás az elsőfokú bíró­sághoz, új határozat megho­zatala végett... vagyis, ahogy mindez lenni szokott, ha va­laki fejébe veszi, hogy ele­fánttá tupírozza a bolhát. Köb heékelt utca Közben egyéb fejlemények is bekövetkeztek. A községi tanács új utcát nyitott, ehhez ki kellett sajátítania néhány telek egy részét, a többi kö­zött a Rudolfék telkét a Sol- tyséktól elválasztó kerítés melletti csíkot is. Következmény: a Rudolfék kerítésének végéhez hozzá- ragasztódott egy háromszög- nyi a Soltysék telekrészéből, a Soltysék telekrészéből pe­dig kiharapott az új utca egy utcányi csíkot. Ily módon a két szomszédot már nemcsak egy, hanem két kerítés vá­lasztotta el, közötte egy utca is. Vagyis Soltysékat az ut­caépítés megcsonkította vol­na, ha a helyi tanács nem fi­gyelmesebb, gavallérabb min­den eddig látottnál. Csak­hogy a kisajátítást jóval meg­előzve hozzácsatoltak Solty­sék telkének oldalához egy egészséges, szép, 103 négy­szögöles telekrészt, be is ke­rítették számukra ritkaszépen, betonoszlopokkal. Vagyis helyreállt a béke? Minden ok adva volt ehhez: a szentendrei földhivatal ki­mutatása szerint Soltysék tel­ke a kisajátítás miatt 158 négyszögölre csökkent, de nőtt is 103 négyszögölnyivel —lett belőle összesen (eszerint) 261 négyszögöl. Nyolc-tíz négy­szögölért ki pereskedne? De más kimutatások, más szakértői vélemények mást- mást mondanak. A bírósági hites szakértő például megál­lapította, hogy amit hatvan esztendeje 550 négyszögölként tart nyilván, kezel, oszt meg, kártalanít, tárgyal minden hi­vatal — az valójában 542 négyszögöl. Ha pedig így van, akkor ennek az egyhuszad ré­sze is kevesebb, mint ameny- nyit Soltys perel, amennyinek a megváltását akarja megkap­ni Rudolf éktől! Hogy a vita, a pereskedés melyik fázisában, ki tudná fel­deríteni — tény, hogy felme­rült egy körülmény, amelyről sem a juttatásikor, sem a kisa­játításkor nem esett szó. Pe­dig ez alapvető tény. Ez a két telek, drótkerítés, sőt közéjük került utca ellenére is osztat­lan közös tulajdon még ma is. Mindenekelőtt tehát tulajdon­megosztási pert kell lefolytat­ni, hogy végre papíron is két külön tulajdonná választódjék az a két ház, két telek, amely hatvan esztendeje elkülönül­ten használatos a gyakorlat­ban. De hogy a pert érdemben folytathassák, ahhoz minde­nekelőtt arról kell hivatalos papír, hogy az útkisajátítás folytán mikor, milyen címen, milyen méretű cseretelket csa­toltak Soltysék telkéhez. Tulajdonképpen ez az eset legérzékenyebb pontja. Nem véletlenül. Mert ez a nyitja és a megoldása is. Ha „kissé meg­késve” is, mindenekelőtt sür­gős a tulajdonközösség meg­szüntetése. De... Soltys telekrészéhez hozzá­csatolták ugyan földrajzilag a közös ingatlanból kisajátított részért ellenértékűi adott 103 négyszögölt — de minthogy jo­gilag mindmáig osztatlan a ke­rítésekkel, utcával kettéosztott ingatlan, csak ekként ítélhető meg a vele kapcsolatos min­den vita. Ha a közös tulajdon­hoz hozzákapcsolt a kisajátító szerv 103 négyszögölt, akkor a kisajátított résznyivel kisebb, de az érte kapott 103 négy­szögöllel több az a közös in­gatlantulajdon, amelynek megosztásáról a bíróság dönt. Ehhez azonban papír kell, amely igazolja a kisajátítás té­nyét, a kisajátított és az érte cserébe kapott telek nagysá­gát. Ilyen papírt azonban még senki nem látott. Bot us irat? Megkérdeztem a Szentendrei Járásbíróság tanácsvezstő bí­rónőjét: nem a helyi tanács dolgaié ez, nem onnan kelle- ne-e megszerezni a papírt. Igenlő válaszára megkeres­tem a dunabogdányi tanács el­nökét. Nem volt túlzottan lel­kes. — Rég volt, ki tudja, hol vannak az iratok ilyen papír- özöinben! Hogy osztatlan közös tulajdon lenne? Lehet; ők osz­tott tulajdonként kezelték, kü­lönben az egész ingatlannak, az 550 (vagy 542?) négyszögöl­nek csak olyan minimális há­nyadát tenné ki a kisajátított rész, hogy azért nem is járna cseretelek... Jár vagy nem jár — Soltys a cseretelket évek. óta műveli, így vagy úgy tekintik — a két ingatlan jogilag és minden jogkövetkezmény vonatkozá­sában egy ingatlannak számít. A huszonhárom év óta ren­dezetlen s emiatt újabbnál újabb ötleteket sugalló tulaj­donközösség megszüntetése most már igazán sürgető. Hogy ez végre megtörténhes­sen, ezért kell mielőbb produ­kálni a tény mellé a tényt iga­zoló papírt is. Hogy az egyik telekrészből levágott és a má­sikéhoz ragasztott tortaszelet- nyi földdarabkákon ne lehes­sen viaskodni tovább, s ne kelljen az üggyel a hivatalok­nak újból meg újból foglal­koznia. Péreli Gabriella nál, mert azok belső mecha­nizmusa nem tartott lépést az általános gazdasági fejlődés­sel. Az előadó a vállalatok bel­ső mechanizmusának fejlődé­sében kétfajta tendenciát ál­lapított meg. Az egyik az úgynevezett „személycentrikus” szem­lélet. Ennek az a lényege, hogy a vállalatvezetés úgy kíván az új gazdasági szabályozók­hoz, rendelkezésekhez alkal­mazkodni, hogy számbaveszi személyi állományát, annak lehetőségeit és ezekhez szab­ja és ezek alapján osztja el a különböző döntési szinteket. Ilyenkor túlságosan egyes személyekhez költődnek és megfeledkeznek a feladatok­ról. A másik szemlélet: a „fel- adatcentrikusság”. Itt fordítva járnak el, meg­határozzák a feladatokat és az ezek megoldásához szük­séges döntési lépcsőket és hozzájuk „rendelik” az em­bereket. Ez is rengeteg hibát hordozhat magában, csak rö­vid távon lehet eredményes. A helyes szemlélet: ami­kor az előbb említett két­féle módszert egyesítik. Az előadó említette, hogy nemrégiben 110 iparvállalat­nál felmérést végeztek a bel­ső mechanizmust illetően. Ki­derült, hogy a vizsgált válla­latoknál 118 hatáskört cent­ralizáltak, 448-at decentrali­záltak. A folyamat tehát ki­válóan mutatja az önállóság növekedését. Azonban az ön­állóság nem lehet öncélú, a 'hatékonyság növelését kell szolgálnia. Minden vállalat­nak ki kell alakítania cél­rendszerét, ezt tudatosítania kell dolgozóival. Nem elég­séges a rövid távra való gon­dolkodás, legalább 3—5 éves prognózisokban kell a felada­tokat meghatározni. Ehhez azonban nem mindenhol vannak meg a személyi fel­tételek. Vannak még nem megfelelően informált veze­tők, akik ezért nem láthatják át a vállalat egész tevékeny­ségét. Ezért a belső információrend­szer szervezettsége fontos termelésalakító tényező. Az üzemi demokráciáról szólva az előadó abból indult ki, hogy a gazdasági szem­pontok nem nyomhatják el az emberi tényezőket. „Embex­centrikusaknak” kell lenniük a vállalatoknak, s hogy ilye­néit legyenek, elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy — az egyszemé­lyi vezetés és felelősség mellett — a vállalatveze­tés kikérje a politikai és társadalmi szervek, vagyis a dolgozók véleményét. Figyelemmel kell lenni arra, hogy olyan kérdésekben ta­nácskozzanak, amelyekhez szélesebb körben hozzá tud­nak szólni. Az üzemi demok­rácia kiszélesítésének az a lé­nyege, hogy mindenki lássa munkájának értelmét és érezze, hogy „tulajdonosként” adnak véleményére. Ellenőrzés a Dunakanyarban Magnó szól zenedíjért Sok a többle tsiámítás és súlyesonkítás A Kereskedelmi Főfelügye­lőség a napokban hírül adta, hogy a nyári előszezon alatt az üdülők vendéglőiben és boltjaiban megtartott eddigi ellenőrzések tapasztalata sze­rint a többletszámolás meg a súlycsonkítás, vagyis a fo­gyasztó megkárosításának leggyakrabban előforduló for­mája semmivel sem kevesebb, mint az előző években. A Pest megyei Tanács Ke­reskedelmi Felügyelősége ugyancsak a napokban a Du­nakanyarban tartott ellenőr­zést. A felügyelők próbavásár­lásaik során tíz eset közül mindössze kettőben kapták meg a megrendelt féldecit hiánytalanul. Egyébként 5, 7, sőt 9 centiliter is hiányzott az 50-ből, több helyen pedig a károsító szándékot azzal is megtetőzték, hogy 20—40 fil­lérrel többet számoltak a szű­kén mért stampedliért. A kereskedelmi felügyelőség természetesen nemcsak a Du­nakanyart ellenőrzi, de ta­vasztól őszig gyakrabban ke­resd fel ezt a szép vidéket. Drága sonka Szentendrén, a Lajos-for- rásnál a Ságvári Endre turis­taházra sokat költött a Turis­taházakat Kezelő Vállalat. Tá­gas, új konyhát építtetett, a szobákba bevezettette a köz­ponti fűtést, viszont azok be­rendezése erősen elavult. Az ágyak kivételével, minden egyéb kopott, recseg-ropog. Ezen kívül éttermében is ta­láltak kifogásolni valót. A hat- dekás sonkaadagot 6,50 forint helyett 7,20 forintért szolgál­ták fel hosszabb időn át. A hetven filléres többletbevétel, biztosan sokba kerül az üz­letvezetőnek. A dobogókői tu­ristaházénak viszont a 6aláta. Árát olajjal dúsított lével, egész fejet számolva egy adag­ra kalkulálta, de az olajat meg sem mutatta annak a fél fej salátának, amit a vendég kapott. Csobánkán a Pilishegyvidé­ki ÁFÉSZ vendéglőjében a jaffaszörp a megkívánt 66 ref- raktó fok helyett a 45 fokot is alig érte el. A vezető elő­adta, hogy a szörpalapanya­got a demizs ónból nem tudta áttölteni a kimérő palackba, mert nagyon sűrű volt és ezért kényszerült vízzel fel­hígítani. Vagyis a szörp előbb kútvizet, aztán szódavizet ka­pott. Verőcén a szövetkezeti Vén Duna vendéglőben meglepő újítással találkozott az ellen­őrzés. Az üzletvezető zene­szolgáltatással kedveskedett esténként a vendégeknek, megszólaltatta saját magneto­fonját. Ez még önmagában nem kifogásolható. Ellenben vendéglátóhelyen magnómu­zsikáért eddig még sehol sem számítottak fel zenedíjat, csak a Vén Dunában írtak hozzá ezen a címen minden szám­lához 3 forintot. Végtére a ze­ne az zene, díjazni kell!? A felügyelőségnek azonban más a véleménye ... Osztályhibrid Ahogy az ösztálybasorolás­ról is a vállalatokkal, szövet­kezetekkel ellentétes fogal­mai vannak. Véleménye sze­rint ezen a téren nem mindig tartják be az előírásokat, amelyek sok kikötést tartal­maznak. Nyilván éppen ezért a ve­rőcei Orgonavirág turistaház vendéglőjének söntéspultja felett a falon tábla hirdeti ugyan, hogy „III. osztály”, de az étlapon ez olvasható: „II. osztály”. Az üzletvezető ma­gyarázata szerint, csak a konyha második osztályú, ami magyarul annyit tesz, hogy az ételek drágábbak, mint egy harmadosztályú vendéglőben. Ez a keresztezés sem ügyet­len „újítás”. A Dunakanyar Vendéglátó- ipari Vállalat számos ven­déglője szintén csak besorolás szerint II. osztályú. Például az als ógödi Széchenyi strand vendéglője is. A felügyelők már másodszor keresték fel, hogy megnézzék, előző láto­gatásuk óta milyen változá­sok történtek. A kirojtozott szélű, kétes tisztaságú asztal­terítőket mindenesetre kicse­rélték és a mellékhelyiségek is tisztábbak. Egyébként még ezáltal sem felel meg ez az étkezőhely a IX. osztály köve­telményeinek. Sz. EL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom