Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

MEGEREZTEK? Friss zöldség Sülysápon Szombaton kora reggel nagy kocsi zöldáru érkezett a süly- sápi Virágzó Tsz állomás melletti pavilonjába. Gazsi János, a tsz „mindenese” egy­kettőre lerámolta a sok szép holmit, amellyel csakhamar tele lett a kis helyiség. Szép Gábornénak jóformán ideje sem volt az árut átvenni, a sok-sok vásárló egyszeriben meglepte a kis boltot. A házi­asszonyok gyönyörködve néz­ték a haragoszöld uborkát, a frissen szedett hamvas zöld­paprikát és a szinte mosoly­gó gyönge tököt. Néhány óra leforgása alatt minden áru gazdára talált. Az áru a pavilonba szomba­ton reggel érkezett. Abban az időben a sülysápi zöldségel­látást bíráló cikkünk már nyomdában volt, keddi szá­munkban jelent meg. A bírá­lat azonban — úgy véljük — nem hangzott el késve, hiszen a nagyközség zöldségellátásá­ért ne'mcsak a Virágzó Tsz felelős. K. L. POSTAFIÖK 51. Gondolái ok egy zenei nevelési konferencia nyomán Június 13—19 között 610 ha­zai és külföldi zenepedagógust látott vendégül Győr városa, ott rendezték meg a II. orszá­gos zenei nevelési konferen­ciát. A zene jegyében eltöltött hét lelkes együttesének én is tagja voltam. Éreztem, ma­gamba szívtam a magyar ze­nei nevelés iránt érzett fele­lősség levegőjét. Ennek jegyé­ben vetek fel néhány gondola­tot. A Manor nagyközségben és a monori járásban folyó mun­ka, az ének, a zene megszeret­tetésére való törekvés része az országos munkának, fáradozá­soknak. Ránk is érvényes a büszke felismerés: sokat lép­tünk előre. A Kodály-módszer tért hódított, gyermekeink lá­togatják az operaelőadásokat, hangversenyeket, maguk is ak­tívan muzsikálnak... (Ko- dály-módszerrel tanítják az éneket minden általános is­kolában; Üllőn ének-zene ta­gozatú általános iskola műkö­dik; a monori és a vecsési gim­názium tanulói rendszeresen hallgatnak operaelőadásokat a fővárosban; az elmúlt év fo­lyamán az Állami Déryné Színház operaelőadást tartott Monoron a gimnazistáknak stb. A szerk. megjegyzése.) A további fejlődést azonban csak az örök elégedetlenség hozza meg. Akit ez az érzés fűt, az nem ismer megállást. Tüze átforrósitja környezetét. Ez az izzás sok szép születését serkenti. Ilyen érzésekkel fű­tött zenepedagógusokkal talál­koztam a konferencián, s . tu­dom, hogy a monori járásban is sok hasonló él. Kérdés, hogy ezt látják-e azok, akiknek látniuk kell? Ha igen, közös erővel megszépít­hetjük gyermekeink életét. Somogyi Rózsa énektanár P E STÁ’M E G Y E t XIII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1911. JÚNIUS 26., SZOMBAT Helyzetkép Péteriből Kivonultak a kombájnok Úriban, Káván és Üllőn aratnak A monori járás több közsé­gében elkezdődött az őszi ár­pa aratása. Úriban csütörtö­kön, a kávai Haladás cs az üllői Kossuth Tsz-ben tegnap reggel kivonultak a határba a kombájnok. Káván a pándi ha­tárban érett gép alá az árpa. ★ Az utóbbi időben naponta járták a határt a péteri Rákó­czi Tsz vezetői, míg aztán csü­törtökön elhangzott a döntés: szombaton, azaz ma in­dulhat a próbaaratás, ha­csak meg nem nyílnak az ég csatornái. Érett az őszi árpa, a próbaaratás feltehetően azt is igazolja, gépre is érett, s ha így van, hétfőn indul a hajrá, a betakarítás. Kétszáznegy­venkét holdnak indul neki a két SZK 4-es kombájn kija­vítva, kifényesítve — s ha ké­pes lenne érezni —, a raktár­ban levő tartalék alkatrészek biztonságával. Árpából a ter­vek 1 12 mázsás átlagot írnak elő, becslések szerint azonban jobb lesz a termés, meglesz a 14—15 mázsa is. Az elmúlt hetek szeles, zá­nem lesz nagyobb, tartós eső, gaz sem lesz, jó lesz viszont a termés. j Az elnöki iroda falán ott j van kifüggesztve az osztrák és a jugoszláv időjárás-előre­jelző grafikon, s valamilyen magyar távprognózis. Mindhá­rom egybehangzóan az elkövetkező hetekre jó időt ígér, feltűnően ked­vezőtlen, szeles, esős, hű­vös időt viszont július 15. utánra. , A péteriek úgy vannak ezzel, 1 hogy akár beválik a jelzés, akár nem, szeretnék az egész aratást huszonöt nap alatt be­fejezni. Deregán Gábor port csapó időjárása elmarad hatott volna, elég sok helyen dőlt a ga­bona, learatása nagyobb figyelmet, több munkát igényel, a kaszát, előrelát­hatólag, mégsem kell elő­venni. A vezetők úgy vélekednek, ha már így alakult, feltétlenül megéri a nagyobb figyelem, a több munka, a mennyiségben több, minőségben jó termés, honorálja ezt. Búza 255, rozs 142 holdon szőkül. A búza jelenleg tiszta, ' gaztól mentes, látszik a vegy- ; szeres gyomirtás eredménye.. Ha az elkövetkező hetekben | Szocialista brigádok a nyugdíjasokért A Ceglédi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat karban­tartó részlegében dolgozó Ga­garin szocialista brigád válla­lásai között szerepel, hogy a brigád tagjai időnként fel­keresik a vállalat nyugdíja­sait, elbeszélgetnek velük és segítenek nekik ügyesbajos dolgaikban. A vállalatnak több nyugdíjasa van Monoron, Gyomron és Vecsésen is, s a vállalás természetesen a Ceg­lédtől kissé távolabb eső községek nyugdíjasaira is vo­natkozik. A brigádtagok ter­ve, hogy egy évben legalább egyszer mindőjükhöz eljut­nak. Egy jó kisvendéglő SÜLYSÁPON EBÉDELNEK A TÁPIÓSZECSŐIEK Üllői tözoltósikerek Sikeresen szerepelt az üllői önkéntes tűzoltócsapat a járá­si és a megyei versenyen. A járási versenyen két első, egy második és egy negyedik he­lyezésit értek el, Gödöllőn, a 800-as motorfecskendő-var- senyben megyei másodikak lettek. Osztálytalálkozó a művelő­dési házban. Az 1966-ban vég­zett 8. osztály öregdiákjai szombaton rendezték meg ta­lálkozójukat a gyömrői műve­lődési házban. Nem az első eset, hogy a művelődési ház ad otthont — szívesen — osz­tálytalálkozónak. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Matrózszerelem. Gyöm- rő: Bűn és bűnhődés I—II. Mag­lód: A filatelista halála. Mende: Hogyan fogtam el az őrnagyomat. Monor: Reménykedők: Nyáregy­háza: Tájkép csata után. Péteri: Széplányok, ne sírjatok. Pilis: El­késett virágok. Tápiósáp: Egy nő a diplomaták asztalánál. Tápió- süly: Bűntény a Via Venetón. Űri: Ha kedd van, akkor ez Belgium. Üllő: Kitörés. Vasad: 12+1. Ve- csés: Anna Karenina. balok Monor, a járási művelődési ház, 8-tól 1-ig: vidám hét vége. Üllő, művelődési otthon, 6-tól 11-ig: ze­nés hét vége, játszik az Alfa- együttes. Gomba, művelődési ott­hon: nősök bálja, játszik Kovács József zenekara. Cseresznyéző csavargók a monori Strázsahegyen Napok óta beszédtéma a strázsahegyi cseresznyézők ügye. Illetékes helyen érdek­lődtünk, mi is történt valójá­ban. — Egy úri kislány, a fiatal­korú G. J. unatkozott otthon, elszökött a szüleitől és Pesten csavargóit. Kőbányán megis­merkedett három fiatalkorú, munkakerülő fiúval, akik Co­los, Csülkös és Gyuszi bece­névre hallgatnak. Colos — aki valószínűleg monori lakos —, azt javasolta, jöjjenek ki Mo- norra cseresznyézni. Június 21-én este megfogad­ták a jótanácsot. Mivel éjsza­ka nem a legcélszerűbb cse­resznyét lopni, s gyümölccsel nem is lehet jóllakni, a négy csavargó lopott egy tyúkot Bajkai Istvánnétól, majd fel­törték Lendvai Béla pincéjét, ahol a bort dézsmálták meg. Másnap a cseresznyefákat ko- pasztották, de addigra a rend­őrségnek bejelentették a lopá­sokat. A csavargók közben fel­kerekedtek és Péteri felé vet­ték az irányt. A rendőrség az úton elfogta G. J. fiatalkorút, a három fiú­nak azonban sikerült egyelőre kereket oldania. F. O. Tatarozzák Ecseren a Szilá­gyi féle kisvendéglőt. Üj kön­töst kap a belső nagyterem is. A sülysápiak munka utáni kedvelt szórakozóhelye a kis­vendéglő. Kívül-belül most tatarozzák, kívül még dolgoz­nak az építők, belépve azon­ban kellemes meglepetés éri az embert. A kopott, füstös fa­lakat átfestették, a söntés sar­kába automata játékot állí­tottak be. A belső szobában kovácsoltvas csillárok ontják a fényt, a két nagy ablakot kék nylonfüggöny takarja. A tatarozással egy időben új ve­zetőt is kapott a kisvendéglő. Zsigri Ferencné kezsmunkája mindenütt meglátszik, a pult, a poharak ragyognak a tisz­taságtól. A vitrinben pirosra sült tepertős pogácsa, s mel­lette lángoshegy kínálja ma­gát. Jó híre van , a vendéglő konyhájának, naponta átlag 50-en étkeznek itt. Jellemző, hogy tekintélyes számú vas­úti dolgozó Tápiószecsőről is átjár rendszeresen ebédelni. A kedvenc étel a Csáky-ros- télyos. K. L. Egy = három Jó eredményeket vár az idei gazdasági évtől a tápiúsápi Pe­tőfi Termelőszövetkezet. Min­den termésből nagyobb átlagra számítanak a tavalyinál, s erre okuk van, hiszen lucernából az első kaszálásnál máris annyit takaríthattak be, mint a tava­lyi három kaszálásnál együtt­véve. Sirály Idő: vasárnap este 10 óra. A pilisi Rákóczi utcában levő, iszonyatosan lármás vendéglő a Sirály nevet vi­seli. .4 tágas helyiségben folyik a bor, a sör, a pá­linka a szomjas gégéken le­felé. Vidám ifjak és öregek ünnepük a nyarat. A mu­tatást egy siralmasan nye- kergő zenekar is elősegíti, egy lobogó hajú ifjúval együtt, ki mint énekes pro­dukálja magát. Már sokat gondolkoztam a vendéglő nevén. Vajon mit vétett a jóravaló sirályok nemzetsé­ge, hogy az ő nevük került a homlokzatra. Vagy tán azért e madárnév, mert olykor üvegek és poharak röpködnek a rózsaszínű fel­legekben úszó, italoktól lö­työgő koponyák körül? Vagy tán azért, mert egy­két renitenskedő kiröpül néha az ajtón a „nagy ma­gyar éjszakába”? Vagy tán azért, mert a vendéglőből el-eltávozó legénykék a szemben levő megviselt külsejű ház falához röpítik (magyarán: csapkodják) a kiürített szeszes palacko­kat? És az út közepére?! A gumikerekű járművek ve­szélyeztetésére? Mindegy, ne firtassuk a dolgot. Si­rály a tisztes vendéglő ne­ve és punktum! Akinek nem tetszik, nevezze más­nak. Rakovszky József Sáp csapata nyerte a járási labdarúgdrbajnokságot A múlt hét végén befejező­dött a járási labdarúgó-baj­nokság. Bajnok Sáp csapata lett, s ezzel jogot szerzett ar­ra, hogy az 1971—72-es év­ben a területi bajnokságban szerepeljen. Eredmények: Mende—Mo- nori-erdő 2:0, Ecser—Monor II 3:2, Pilis II—Maglód II 4:0, Sáp—Űri 2:1. Ügyeletes orvos Gyomron, Mcndén és Péteri­ben: dr. Huszár Sarolta (Péte­ri), Monoron, Monori-erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Monor, egészségház), Pilisen: dr. Illa- nicz Elemér, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Tury Ist­ván tart ügyeletet vasárnap. — ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Ecser fegyelmez Sorozatos, fegyelmezetlen magatartása, a csapat bom- lasztása miatt házi fegyelmi elé állította az ecseri sport­kör vezetősége Zsilinszki Fe­renc és Ohanyal Tibor lab­darúgót. Zsilinszki Ferencet két évre, Ohanyal Tibort másfél évre eltiltotta min­dennemű sporttevékenység­től. Pál Mihály 1911-1971 • Pál Mihály temetése ma délután fél 3 órakor lesz Gyomron, az új köztemetőben, a Gyömrői Nagyközségi Tanács által adományozott díszsírhelyre. zen. Ezután újabb meglepetés: kézimunka- és rajzkiállítás bent a tantermekben. Nos, a két mélázó, „ikonsze­mű” Pál fiú ha nem jeleske­dett is a bakugrásban, tótágas- állásban az imént, annál in­kább a „kiállításon”. Agyag­mintáik, ügyes rajzaik, fest­ményeik: közbámulat tárgyai. A fiatal, pirospozsgás arcú rajztanár (aki a tornát is ta­nította) — Lovaghy István — elismeréssel magyarázza; — így kell dolgozni, ahogy Miska és Feri csinálja! Lám, ők megfogadták tanácsomat. Igen, akkor sikerül a művészi mynka, ha „vázolva fejlesz­tünk.” A jó tanácsok, a fiatal tanár útra való intései szilárd alapot furidáltak az ifjak későbbi évei alá. ★ A polgári után a fiatal Pál Mihály Budapesten az ipar- rajziskola növendéke lesz. Ta­nárai: Fülöp Elemér, Ohmann Béla szobrászművészek, rajz­tanárja pedig Vesztróczy Ma­nó festőművész. Majd folytat­ni akarván édesapja mester­ségét, Budán, a Kisrókns ut­cában egy olasz férfiúnál, Trinchieri Dánielnél tanulgat­ja a kőszobrász foglalkozás csínját-bínját. Szárnyaló képzelete azonban túlrepíti őt az- addigvaló szű­kös világ szemhatárán. Elha­tározza, hogy alkotó művész lesz. Már két gyermek apja, amikor 27 éves korában be­iratkozik a KépzőrP.űvészeti Főiskolára. Élete pályáján hű­A Pál család az első világ­háború előtti években került Gyömrőre. Akkoriban történt a Kóczán-féle uradalom és dr. Gyömrőy Aurél téglagyár-tu­lajdonos birtokainak lakóhe­lyekké való széíparcellázása. Itt, az „újtelepen” építette föl id. Pál Mihály kőfaragómester is otthonát. Gyermeke, a kis Miska, még a fővárosban született 1911- ben. Egyéves korában azonban már a gyömrői levegőt szívta, s attól kezdve folyamatosan a község lakója. Gyermekévei együtt telnek öccsével, Ferenccel. Együtt járnak a helybeli polgári isko­lába. A világos udvarú, ki­csinyke „középiskola” a szor­galmi év végén nagy esemé­nyek színhelye. Látványos tor­naünnepélyeinek vetélkedőjén a nagyocska diákok büszkén járják körül az udvart — ké­séges osztályostársa, felesége, áldozatosan vállalta a többlet­gondokat. Munkájával, taka­rékos, kedves józanságával kí- ^ügyesaedte, hogy a család anyagi kárvallás nélkül átha­ladt a próbás éveken. Igen: Aranka asszony erős, csendes, leleményes szeretem nélkül a meglett ember nem engedhet­te volna meg magának azt a fényűzést, hogy főiskolai ta­nulmányokat folytasson. Ám a kockázat vállalása érdemes volt. A tanulásba fektetett évek idők folyamán bőven megtérültek. Igazolták a nagy célokra törő Ifjú apa és sze­rettei reménységét. Pál Mihály mesterei a főis­kolán: Bory Jenő és Szőnyi István. De a tanítvány magát gyötrő fegyelemmel többet ta­nult, magasabbra tört, mint amire a főiskola késztette. Ki­tartó munkával s olyan jeles művészek körében, mint ami­lyen például Medgyessy Fe­renc vagy Ferenczy Béni volt, rövidesen jómaga is tekintélyt szerez nevének a szakmabeliek között. 1943-ban végez. Művei ígé­retes sikereket érnek el. Fia­tal női fejét s Öregember fejét megvásárolja a Magyar Nemzeti Galéria. Markánsul meamintázott Tolsztoj feje a Szépművészeti Múzeum tulaj­donába kerül. Férfi portréja megjárja Berlin. Prága, Varsó kiállítási termeit. Budapest tárlatain s közterein •— kilo­méterkövekként a siker útján — rendre-sorra jelennek meg alkotásai. S aztán szerte az or­szágban: Debrecentől Zala­egerszegig számos köztéri szobra kerül felállításra. ★ Művészetéről, alkotóműhe­lyének titkairól nemegyszer nyilatkozott riportban s rádió­interjúban. Mindig nagy szen­vedéllyel kutatta az újat, a forradalmian előrevivőt. Raj­zai jellegzetes szobrászrajzok. Használt légyen bár zsírkrétát, rosttollat vagy pasztellt a toll mellett: egy-egy plasztikai öt­let csíráját sejtette mindjárt. Kísérletező kedve nemegyszer búvárolta az emberi testbe öl­tözött ősformákat, s tiszta for­mai alapszerkezeteket épített bele a térbe. A szétkülönülő hangulati, indulati — tudat alatti — elemeket aztán szer­kesztői készsége tömörít ette, egybefogta. így születtek re­mek, újszerű szobrai. Munkásságáéit 1970-ben a Munkácsy-dijjal tüntették ki. ★ Éppen Gyomron felállítandó József Attila-portréjának min­tázásába kezdett, amikor a közelmúltban hirtelen rosszul lett. A szobor nem készült el. Pál Mihály szobrászművész — a tervezett leleplezési ünnep­ség időpontjában — a mű he­lyett az életét tette le. Előttem a képmása. Szob­rász fia: ifjú Pál Mihály fa­ragta ezt kőbe évekkel ezelőtt. Emlékszem... az édesapa an­nak idején felhúzott szemöl­dökkel, derűs gyanakvással méricskélte a markáns alko­tást: — Nem karikatúra ez? — tűnődött kötődve. Aztán egyre jobban vállalta a gyermeki közvetlenséggel kifejezett, mély emberismeretről tanús­kodó művészi jellemzést. A portré készültekor satuba szo­rítva mutatták meg a kőből kifaragott művet. Jelképesnek láttam a helyzetet. Mintha a gondok, töprengő tépelődések szorítása folytán hajolt volna olyan gondterheltté az atyai fej ... Hogy később, a prés öleléséből szabadultán is vi­selje tovább bölcs derűvel az alkotás kínjának emberi sor­sunkat kísérő megannyi szép emlékét. Hegyi-Füstős István i J

Next

/
Oldalképek
Tartalom