Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

XV. ÉVFOLYAM, 149. SZÄM 1971. JÚNIUS 26., SZOMBAT A szakmai gyakorlat kötelező Pletykák a toldisok körében - Nyűg a konzervgyári munka? — Kinek mennyi jár? Fiatal, a „Toldiba” járó is- | merősöm háborgott diáktársai j nevében is a számukra nyűgöt jelentő konzervgyári gyakor­latról, arról, hogy 2,50-es óra­bérért nem hajlandók dolgoz­ni, illetve csak ,.annyit”. Háborgásuknak másik oka, miért nem Várnába mentek gyakorlatra, amikor már min­den el volt intézve? Találgatások kezdődtek, s mint ilyenkor történni szokott, minden eszükbe jutott, csak az! igazság nem. Kis utánjárással ugyanis minden nehézség nélkül kide­rítettem, hogy a várnai út csak terv volt, s az elindult plety­kalavinának annyi az alapja, hogy felvették egy gyárral a kapcsolatot, leveleztek, s ter­veket szövögettek, mi lenne, ha... Biztos vagyok benne, hogy ezek a tények sem fogják meg­győzni a diákokat, mint ahogy az sem, amit a gyakorlati idő alatt kapott bérről tudtam meg a konzervgyárban. nyitása során a testi épségük­re is vigyázni kell. Ebben az esztendőben is változatlan marad a toldi­sok bérezése. Ha elérik a felnőtt normát, megkapják a munkáért járó bért. Ha nem, akkor természetesen csak az előírt minimumot. Azokban a munkákban, ahol időbérben dolgoznak, megkap­ják a legkisebb órabért, 6,50- et óránként. Természetesen a konzerv­gyár az ebédtérítés címén 1 forint 50 fillért levon a ke­resetből. Ugyanakkor, akik a kollégiumban laknak — fize­tik a kollégiumi díjat is. Ennyi az igazság a két szárnyra kapott, pletykából. Mindenesetre oknyomozó út­jaim során felötlött bennem a kérdés, vajon az iskola vezetősége értesült-e a gyerekek lá­zongásáról, ha nem, miért nem, ha igen, miért nem avatkozott be? Mert mégis tarthatatlan, hogy a felelőtlenül fecsegő gyerekek a konzervgyár ellen vagy a*z iskolájuk vezetése ellen han­golják a kívülálló felnőtteket. A diákélet normái is sokat változtak. Önállóságot kaptak a gyerekek, de azt továbbra sem szabad engedni, hogy az önállóságukkal visszaéljenek. Szabó Mária Soka a kocséri baromfi­panasz és gyümölcstelepen Mert a kötelező szakmai gyakorlat akkor is kötelező, ha egy rézgarast sem kapnának érte a diákok. Enélkül nem kaphatják kézbe a bizonyít­ványt. Aki vállalta, hogy eb­be az iskolába jár, az tudhat­ta, hogy a gyakorlat is az is­kolához tartozik. Arra nem is gondolnak, hogy az elmúlt esztendei gya­korlati munka után ka- : pott bérük azért olyan alacsony, mert nemhogy ! többet, de még a kétforin­tos szintet sem érték el, pedig a kereseti lehetőség ta­valy is épp úgy adott volt, mint az idén. Annál tapasztal­tabbak már a konzervgyár ve­zetői, hogy ha 160 munkáske­zet biztosítanak nekik egyhó­napi munkaidőre, akkor igye­keznek ezeknek a gyerekek­nek a munkakedvét növelni. Ha azonban nem akarnak dol­gozni, akkor nem tudnak mit csinálni velük. A szakoktatók sem állhatnak ott minden gye­rek mellett, és a munka irá­Keveset iojnak a tyúkok — Fázik az uborka Kocséron ellátogattam az ÁFÉSZ baromfi- és gyümölcs­telepére. A falon tábla hirdeti a fel­vásárlási árakat: Oltott meggy 10, Zöldbab 7, Uborka 4,50 Paradicsom 19 Ft. Egy, másikon: Tojás 80 fillér. Szabó Ferecné, a baromfi- részleg vezetője panasszal kez­di. — Most már keveset tojnak a tyúkok. Ezen a héten csak 3 ezer tojást hoztak be. Az előző hónapokban 30 ezer is volt egy héten. — Az idei baromi in evelós hogy áll? — Háromezer hízott lúd leadására kötöttek szerződést a termelők. A pulykatenyész­tési szerződéskötések még folynak. — Fellendült a leszerződött csipasz galamb beszállítása. 42 forintért vesszük kilóját, és a kis galambokat Olaszországba exportálják. — Táp van? — Csirketápunk igen, de sertéstápot és korpát egyál­talán nem kapunk, pedig Ko­cséron több száz sertés hizla­lására szerződtek. Kőrösre járnak be tápért az emberek, ahol néha-Viéha kapnak. A gyümölcsátvevőhelyen ol­tott meggy, uborka halmozó­dik a ládákban. — Meggyből jó termés van Kocséron — mondta Gazda Jánosné —, uborkából sokat várnak a termelők. 110 holdra szerződtek le, de kevés a ter­més, a hűvös éjszakákon nem nő az uborka. A zöldbab in­kább a piacot járja, ott töb­bet adnak érte, a paradicsom még néni érik a háztáji ter­melőknél. K. L. Kőrös a legrégibb oklevelek tükrében AZOK az oklevelek, ame­lyekről itt szó lesz, már bar­nák és megfakultak. Legféltet­tebb kincsei a levéltárnak. A legtöbbjük nem is nagyobb egy tenyérnél, és állatbőrre íród­tak. A városra vonatkozó első oklevelek a XIV. századból maradtak ránk.' Ez időben Kőrös mint királyi birtok sze­repel. Egy 1317-ből való irat­ban Károly Róbert király sa­ját birtokaként említi. 1332. szeptember 5-én a budai káp­talan 1. Károly augusztus 24-én kelt meghagyásában je­lenti, hogy Balassa fia Jakab királyi ember Imre pappal megjárta „Gyal” birtok hatá­rait, s többek között a körösi utat. A következő oklevél szá­munkra nagyon nevezetes, ugyanis ennek alapján nyilvá­nították 600 éves várossá Nagykőröst. 1368. október 2-án a budai káptalan jelenti Lajos királynak, hogy szeptember 1-én Visegrádon kelt paran­csára a királyné famulusa je­lenlétében György diák bejár­ta Cegléd határát. Az oklevél Kőrösről (Keurus) mint az óbudai apácáknak ajándéko­zott városról (oppidum) szom­szédos helységről beszél. VAN EGY NAGY tölgyerdő ■— írja a káptalan —, amellett található három város, név szerint Cegléd (CheíPed), Kö­rös (Keurus), Kecskemét (Kechkemeth). Egy 1332-ben kelt oklevél szerint a város földesura Erzsébet királyné, aki ebben az okmányban meg­tiltja a három város határában húzódó iölgyerdők használatát a hunoknak. 1390-ben Mária királyné Dezső mesternek ado­mányozza azzal, hogy az itt szedesse a földesúri adót. A Jenkeiek után a Dezsófiek és a Jalsovaiak bírják. IV. Béla király az országba befogadott hunokat részben a Duna—Tisza közén telepítette le. Az itt lakók ennek egy cseppet sem örültek. Erre meg­volt az okuk. A hunok még jó­val fejletlenebb társadalmi •viszonyok között éltek, mint a magyarok. így aztán olyan dolgokat is közösnek tekintet­tek, amit viszont őseink már magántulajdonnak. Nagykörös urai nem is voltak hajlandók átengedni területeiken a hu­nokat, sőt állataikat clszedték, továbbá vámot követeltek tő­lük az átvonuló jószág után, de vetéseiket sem tűrték meg a sajátjuk mellett vagy köze­lében. A hunpör egészen a ki­rályig hangzott el. A földes­uraknak hiába volt magas be­osztása. nagy hatalma, az ural­kodó biztosította a hunok jo­gait és kiváltságait. VÉDLEVELET is kaptak ez­zel kapcsolatban 1423-ban Zsigmond királytól, amelyben az uralkodó szigorúan figyel­meztette Kőrös urait és Kecs­kemét polgárait, és követelte a törvények betartását. 1424. áp­rilis 4-én András diák kérésé­re a budai káptalan átírja azt az oklevelet, amelyet 1405. má­jus 6-án készíttetett Garat Miklós nádor. A nádor itt bi­zonyítja, hogy Pest és Pilis megyék április 27-én Szenter- zsébet falu mellett tartott György óbudai bíró az ottani apácák nevében bejelentette, miszerint az apácák Harazth nevű rubetumát a nevezettek elfoglalták Ez a terület Kap- ka-i Dezső, Pelbart Leustach fiai György és Peter Keivewa (Kőrös) birtoka, továbbá Kech­kemeth és Cegléd birtokok közt fekszik. A két megye ne­mesei kijelentették: amikor Kőrös a fenti három birtoko­sé volt. Harazth abba tartozott, egyebet a dologról nem tud­nak. 1445. június 7-én a budai káptalan előtt Csehkátai Mi­hály azon 600 forintért, ame­lyet neki Guthori Nagy László alnádor kölcsönadott, honv testvérét, FWövöt a iogsáahól kiválthassa,, két évre elzólo- aositin neki a nála is zálogban levő Kecskemét várost. Kecs­kemét egyik szomszédaként Kőrös is meg van említve, de esete faluként, mint ezenkívül mén számos helyen, lay az 1405.. 1473.. 1424.. 1435. évi ok­levelekben is. ennek ellenére. hoan envrn főbb kiváltszenei rendelkezik. A helyzetében csak annyi változás állt be, „Meszelés“ parafinnal A konzervgyár félkész termékeit, a különböző pulpokat és velőket kénezett állapotban a gyártás megkezdéséig föld alatti betontartályokban, úgynevezett ciszternákban tartják. A pulp kémiai hatóanyagai megtámadnák a betonfalat, s ezért para­finnal „meszelik” be a betontartályokat a szezon kezdete előtt. Ezt a munkát Rajnai Sándor vezetésével két parafinozó: Bo­gár László és Turcsány István végzi. Üstben forrósítják meg a parafint, amit azután „feimeszelnck”. Csak ezután várják az éhes betongyomrok a gyümölcsöket. Foto: Varga Irén Egyért nem érdemes Valóban, egy családért nem érdemes vacsorát főzni a konzervgyárban. Amikor az új ebédlőlcombinátot átadták rendeltetésének szó volt arról, hogy az asszonyok második műszakján könnyítsenek. Felmérést végeztek — 3 ezer embert kérdeztek meg, igényli-e a vacsorát és a ki­hordását? A válasz meglepő volt. Mindössze egy család szava­zott a vacsora mellett. A kon­zervgyárban dolgozó asszo­nyok nem éltek a lehetőség­gel — műszak után — inkább otthon főznek, sem mint a gyár konyhájáról vigyék a kész vacsorát. hogy 1435-ben a király Ördö­gei Besenyő Miklósnak zálog­ba adja. Ekkor szintén falu­ként emlegetik, de 1445. évi irat már városnak. 1465-ben a Kátai nemzetség itteni jobbá­gyait emlegetik, és az 1467. évi, amely szerint már a Pász­tói családnak is vannak birto­kai, arról tanúskodik, hogy a városnak a XV. század első fe­lében is városi kiváltságai van­nak, sőt ebből a forrásból győ­ződhetünk meg vámhely vol­táról. 1481-től kezdve már mindenütt városként szerepel, annak ellenére, hogy 1511-ben az országos összeírás alkalmá­val kimaradt a városok jegy­zékéből. TALÁLTAM EGY IGEN ÉRDEKES, 1482. február 22-én kelt oklevelet is. Ebben a vá­ci káptalan jelenti Ország Mi­hály nádornak, miszerint az 1481. december 24-én kelt pa­rancsára végzett vizsgálat iga­zolta Henc Pál panaszát. 1481 nyarán Debmeeben-i Miklós és Wyslas-i Barac Zsigmond emberei megtámadták Nagh- keer birtokát Nógrád megyé­ben, és 40 juhot elhajtottak. Keurus (Nagykőrös) városba, emellett Jerkei Larántffy Já­nos és Tóbiás, Kürt és Zobor birtokok egy részét elfoglal­ták. Ez az oklevél bizonyítia. hogy Mátyás király sem tudta teljesen megfékezni a hatal- maskodókat, bár jóval előbbre ha’ndt ezen a téren — mint elődei. Ezekből az oklevelekből na­gyon kevés van, ezért pótol­hatatlan forrásértékek Pesti László MULATUNK MA A MOZIBAN? A gyilkos a házban van. Izgalmas bűnügyi történet magyar filmen. Főszereplő: Stanislav Mikulski. Kísérőműsor: Kitárt ajtók. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Június 13-án Székesfehérvá­rott, a Videoton-stadionban bonyolították le a megyei női válogatottak közötti atlétikai Béke Kupa vetélkedő egyik csoportja első fordulójának küzdelmeit. Minden számban egy-egy versenyző képviselte megyéjét. Pest megyét 9 ver­senyző. Közülük öten — a mezőny legfiatalabbjai — a Nagykőrösi Pedagógus SE sportolói közül kerültek ki. Kitűnően előkészített ver­senypálya várta a sportoló­kat. A verseny hűvös, oldal- ellenszeles időben kezdődött, majd egyórai versenyzés után kisütött a nap és valamit eny­hült a szél. A körösiek igy végeztek: 100 méteres síkfutás: ... 5. Balogh Julianna, 13.2 másod­perc. A győztes versenyző 0.8-del ért el jobb eredményt mindössze. 200 méteres síkfutásban: ... 6. Balogh, 27.7 mp. 1500 méteres síkfutás: ... 6. Lengyel Magdolna, 5:35.2 perc. 4x100 méteres váltófutás: ... 5. Pest megye (Hanny Ju­dit, Balogh, Horváth Ilona, Klingl Györgyi) 51.4 másod­perccel. A váltó m,ind a 4 tag­ja körösi volt, s csak 1 másod­perccel nyújtottak gyengébb teljesítményt a győztesnél. 100 méteres gátfutás: ...5. Hanny J. 17.4 mp. Magasugrás: ... 6. Klingl 140 centiméterrel. Távolugrás: ...5. Hanny J. 516 centiméterrel. A pontverseny végeredmé­nye: 1. Tolna megye 71,5; 2. Csongrád 61; 3. Fejér 56; 4. Bács-Kiskun 53; 5. Pest 35; 6. Békés 34; 7. Komárom 19 ponttal. A Pest megyeiek ser­dülők és ifjúságiak, ellenfe­leik zömmel felnőttek voltak. Elektromost?lálkozó Gyulán Pénteken reggel harminc- tagú csoport utazott külön au­tóbusszal a gyulai elektromos- találkozóra. A kirándul ócso­port tagjai a DÉMÁSZ nagy­kőrösi üzemegységének dol­gozói, akik szakmai tanácsko­záson, valamint különféle sportrendezvényeken vesznek részt. KISZ-bál Feketén A Szabadság Termelőszö­vetkezet KISZ-ftataijai a fe­ketéi klubhelyiségben szom­baton este 8 órától, éjjel 2 óráig bált rendeznék. Citeraszó Ebédidő volt, ilyenkor kihal­tak az utcák. Valami különös, furcsa zene ütötte meg beat­zenéhez, vad ritmusokhoz szo­kott fülemet. Citeraszó! — a ráros köze­pén. Követtem a hangot, egy apró cipészműhelybe vezetett. Mint a mesében, ősz apóka pengette a hangszert. Rámné­zett, elmosolyodott, de nem szólt. Játszott, leültem és hall­gattam. • Fürgén siklottak a tollak, tele lett a kis műhely zené­vel. Körülnéztem Péntek István cipészmester birodalmában. A falon órainga lengett, az asz­talon liliom, a citera mögött cipők sokasága. A nélkülözhetetlen kötény jellemezte a mestert. Aztán megállt. — Gyermekkorom óta ját­szom a citerán. Régen is volt olyan fiatal összejövetel, mu­latságokat csináltak, odajár­tam muzsikálni. Ma már csak magamnak játszom. Figyelje csak. Belekezd. Énekel is hoz­zá, tiszta kellemes a hangja. Akik a műhely nyitott ajtaja előtt elmennek, benéznek, ke­vesen állna!: meg, mennek út­jukra. A 80. évet taposó Pén­tek István komótosan dolgo­zik, egy-egy félórára leteszi az árt, kezébe a tollat veszi. Megpihen. Körülötte zajlik tovább minden. Köszönök, ahogy kilépek a műhelyből, egy darabig elkísér a citerázá kedvű ember hangja. Rosszul jöttek össze a körül­mények is. Az első két helye- zatt az A, a 3—4. a B, az 5—6. helyezett megye — így Pest is — a C-döntőbe jutott Nem kaptak jó szelet a vi­torlás hajómodellek Ismét a Balaton adott he­lyet az országos vitorlás ha­jómodellező Dajnokságnaü. A hatalmas mezőnyben elin­dul taK az MHSZ Nagykőrösi Kinizsi modeilezőklub ver­senyzői is. Amikor kis hajó­juk „pályán” volt, a szél mi­nimálisan mozgott, s így ered­ményeik nem lehettek job­bak. Ilyen is előfordul a vi­torlás hajómodellezőknél. Fonyódon, június 9-én és 10-én a felnőttek országos baj­noki vetélkedőjét tartották meg, 60-as mezőnnyel. Nagy Pál 36 pontos teljesítményé­vel nem jutott tovább a selej­tezőből, Várócni Teréz 54 ponttal a középdöntőbe ke­rült, tovább nem. 13-án szintén Fonyód volt a színhelye az országos ifjú­sági döntőnek. A 120-as me­zőnyben Nagy Zoltán 36, Jó- zsa Rozália 30 pontot ért el. A Bánhalmi Állami Gaz­daságban rendezett Szolnok megyei vitorlás hajómodell- bajnokságon közbejött akadá­lyok miatt nem vettek részt a körösi modellezők. — S — Szombati sportműsor Birkózás Budapest, Játékcsarnok: Ro­mánia—J ugoszlá vi a—Magyar- ország nemzetek közötti ifjú­sági csapatviadal (Szécsény Dénes). Szolnok: felnőtt és ifjúsági Tisza Kupa viadal. 5 3 P Ilii O 8 R 8 T Megyék közti női atlétikai viadal 1 i v

Next

/
Oldalképek
Tartalom