Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

1971. JÚNIUS 26., SZOMBAT mesi jegyei k/CvHup GYOMRŐ A falon: Rákóczi-zászló Tegnap délután 3 órakor — a Hazafias Népfront nagyköz­ségi elnöksége és a Ságvári Endre úttörőház rendezésében — Rákóczi emlékszobát nyitot­tak Gyomron, az úttörőház­ban. A most megnyitott helyiség­ben az esztendő utolsó napjáig láthatják majd az érdeklődők a Nemzeti Múzeumot, a Had­történeti Múzeumtól kapott, valamint a gyömrőiek által gyűjtött anyagot. Itt tartják majd a vakáció után a kisdo­bos és úttörő rajgyűléseket, itt tanácskoznak majd a Rá­kóczi kisdobos raj tagjai is. Á megnyitást követően hely- történeti konferenciát rendez­tek, amelynek a referátumát dr. Bánkúti Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum újkori osz­tályának helyettes vezetője tartotta, Pest megye Rákóczi­kon emlékei címmel. Az emlékszoba megnyitása a gyömrői kulturális napok egyik láncszeme. A község művelődési háza és a Hazafias Népfront Gyömrő nagyközségi elnöksége közös rendezésében eddig már béketalálkozót, filmbemutatókat, különböző kiállításokat és vitanapokat tartottak. A program szerint vasárnap népdal- és néptánc­műsort láthatnak, a gyöm­rőiek és vendégeik, tápiósze- csői és maglódi együttesek közreműködésével. Egyesülés után - új feladatok előtt Kommunisták a termelőszövetkezetben Ha megkérdeznék a sződi— vácdukai Egyesült Virágzó Tsz kommunistáit: mi volt .párt- szervezetük életében a legna­gyobb erőpróba, bizonyára a két szövetkezet egyesítésének politikai előkészítésére sza­vaznak. Minden érv az egyesülés mellett szólt. A vácdukaiak ezer holdja sok is volt, kevés is; a fejlett nagyüzemi gazdál­kodáshoz kevés, 25—30 em­bernek megművelni — eny- nyien dolgoztak Vácdukán a mezőgazdasági ágazatban — sok. Szódon fellendülőben van az állattenyésztés; az elmúlt években negativizálták a szarvasmarha-álományt, ,s a negyedik ötéves terv végére 300-as létszámú tehenészetet terveznek. Ehhez viszont sok takarmány kell. Szemes takar­mányban nincs is hiány Szó­don, olykor azt sem tudták, kinek adják el, pillangósok termesztésére azonban nem a legjobb a sződi határ. Mindkét gond megoldódik az egyesü­léssel: a meglevő gazdasági épületek jobb hasznosítására Vácdukán sertéshizlalásba kezdenek. Hetven-nyolcvan darabos anyakoca-állomány- nyal évi 2000 hízósertés érté­kesítését tervezik. így aztán lesz keletje a szemes takar­mánynak! A szarvasmarhák pillangóstakarmány-szükség- letét viszont Vácdukán fogják GÖDTŐL ZEBEGENYIG iV íkendházak - víkendezők A Dunakanyar váci olda­la a hétvégi házak tulajdono­sainak vonzó területe. Ez az oldal ugyan mindig szeré­nyebb „bánásmódban” része­sült, mint a szentendrei, de ez a szerénység olyan ered­ményekkel is együtt járt, ame­lyek igazibb otthonná tették e területet, a kisebb igényű víkendezők számára, mint a túlpartot. GÖD Hétvégeken három-négy­ezer pihenésre vágyóval nő meg Göd hétközi népességé­nek száma. Víkendházak épül­nek mindenhol, egész tele­pek nőnek ki a földből. Igaz, nem mindegyik hétvégi ház­csoport szerencsés tervezésű. Az országút mellett található egy része, ahol egymás he- gyén-hátán épülnek e házak, és házaknak alig nevezhető bódék. Olyan nagy itt a „ház­sűrűség”, hogy igazi pihenést nem nyújthat majd a tulajdo­nosoknak. Esztétikailag pe­dig rontja a településről ki­alakuló, különben kedvező ké­pet A Duna mellett az emberele fürödni szeretnének. Szabad strand van, amely elég vad és kies. Szükség lenne egy állandó, kiépített strandra, a helyet már kijelölték, de az anyagiak hiányoznak a mun­kakezdéshez. A felparcellázott telkek száma növekszik, újabb 110 ta­lált tulajdonosra, és ismét át­adnak .0-et. Ilyen gyorsan viszont a ven­déglátás és az üzlethálózat nem fejlődik. Az üzletek és vendéglők főleg régi házakban vannak, tellát elavultak. Há­rom meleg konyhás étterem található Gödön, de még leg­alább kettő kellené. A mozgó büfékocsi jó ötletnek bizo­nyult Épült új zöldség-gyümölcs üzlet, új iparcikkbol't, üzletet nyitott egy maszek zöldséges, egy lángossütő — s újabb két élelmiszerboltot terveznek. A fejlődés tehát kitapintható, de a víkendházak száma arányosan, mintha gyorsab­ban gyarapodna... SZODLIGET Egy állomással arrébb, Sződ- ligeten kevésbé panaszkodnak az ellátásra, igaz, kevesen is keresik fel a települést hétvé­geken. Hét üzlete, bét vendéglője és cukrászdája elegendőnek bizonyul, bár az utóbbi idő­ben észlelnek némi sorban állást szombatonként. Főleg az új víkendházak . telepére szeretnének egy kis ÁBC- áruházat. Itt az utóbbi évek­ben J00—300 új ház nőtt ki a földből — évente 20—30 to­vábbi épül. Üjabb parcellázásra alkal­mas területük alig akad. Vác felé eső határövezetükben lenne, de az vitás terület: zöld övezetnek szeretnék meg­hagyni. A Duna-parti rész nagyon szép, lombos-fás. A kellemes környezetben, egy régi malom­ban, évek óta szeretnének ét-, termet, cukrászdát berendez­ni, de eddig nem akadt rá vál­lalkozó. Strandjuk csinos, 60 kabin­nal, de a part iszaposod!k. Ez ellen nem tehetnek semmit, mert nemzetközi hajózási egyezmény írja elő, hogy a hullámverés megakadályozá­sára hullámvédőt kell építe­ni — ezért iszaposodik a part. VERŐCE A legcsendesebb és legmeg- hittebb kis nyaralóközség. Szinte a Duna partján él. Srác áll az utca szélén, far­mernadrágban. Stopos. A ki­rályréti Express-táborba igyekszik, elvisszük az elága­zásig — Egy napra leálltam itt Verőcén. — Megtetszett? — Meg és körülnéztem egy kicsit. Felvertem a sátram a Duna- parton. Pecáztam égy nagyot. — Mi ragadta meg itt, Verő­cén? — A csend és a nyugalom. KISMAROS Verőce ikerközsége v Kisma­ros, szinte összenőttek. Örök riválisok. Tavaly Kismaros győzött: elnyerte a legszebb község címet, mert valóban gyönyörű virágúikkal ültették tele mindenhol. — Csak a csend hiányzik — panaszkodik a kocsma előtt egy öreg néni. — A nyugalom. — Azelőtt volt? — Csak az volt. Most meg annyi idegen van, rádióznak, nevetgélnek, hangoskodnak. Mintha nem is a miénk lenne a falu. — A helyieknek rassz egy nyaralótelepen? — Nem mondhatnám, mert nekünk eddig nem kellett el­menni nyaralni sehová, itthon megtettük. Most én bizony el­mennék. Mondjuk Verőcére, az csendesebb. — És Nagymarosra? — Oda nem. Az előkelő. NAGYMAROS A község határában „kacsa­lábon forgó” házak épülnek. Egymás mellett — egyik olda­lukkal az országútra, a másik­kal a Dunára néznek — sora­koznak. Egyik egy lábon áll, s mint egy kilátónak, olyan a kiképzése. A másik két lábon áll, többszögletű mértani idom. Mintha a szemben emelkedő patinás visegrádi várral verse­nyeznének. A nagymarosi építkezés már balatoni mértékű. Nemrégiben még azt panaszolták Nagyma­roson, hogy a község nyaraló­hely jellege elsorvadt. Amit láttunk, az nem a sorvadás je­le, sőt. ZEBEGÉNY Zebegény a legszebb, a leg- romantikusabb táj szélén áll, a Duna és a Börzsöny között. Szívesen vesznek itt telket az emberek, 400-at parcelláznak és adnak el ősztől kezdve. A táj gyönyörű, a levegő friss, viszont a part köves, strandolni nem ideális, aki fü­rödni akar, az átmegy a túlol­dalra, ahol sekélyebb a Duna. S aki enni akar? Az is át­mehetne a túloldalra, mert a vendéglő inkább kocsma, a borkóstoló pedig... Berkovits György termeszteni, ahol erre sokkal jobbak az adottságok. Segítene a csúcsvezetés Lévák József elnök azt mondja, hogy a kommunisták segítsége nélkül semmi sem lett volna az egyesülésből. Az emberek általában idegenked­nek az újtól, hát még akkor, ha a jövőjüket, kenyerüket féltik! Még szerencse, hogy a két pártszervezet kommunistái könnyen szót értettek egymás­sal. Apropó, két pártszervezet! Jó volna, ha a felsőbb párt­szerv mielőbb meghozná a döntést a csúcspártvezetőség megalakításáról, amely össze­hangoltan irányíthatná a két tsz-alapszervezet munkáját. Most ugyanis külön-külön mű­ködnek Szódon öt-, Vácdukán háromtagú vezetőséggel. Drenkovits János, a sződi üzemegység függetlenített párttitkára, miközben elisme­réssel szól a kommunistáknak az egyesülés politikai előkészí­tése érdekében végzett jó munkájáról, hozzáfűzi, hogy bizonyos politikai feladatok­kal viszont elmaradtak. Mun­katervükben — egyebek kö­zött — az áll, hogy a pártve­zetőség június 8-án értékeli a munkaverseny eredményeit, a szocialista brigádok munkáját, Sajnos, az egyesülés elhúzódá­sa miatt csak most készül a tsz negyedik ötéves tervé, s ezért késik a versenyfeltételek kidolgozása is. Az a néhány brigád, amelyik már aláírta a versenyszerződést, csupán arra vállalkozott, hogy idei terme­lési tervét 110 százalékra tel­jesíti ... Felébredt az aktivitás A pártvezetőség munkamód­szerét, a pártmunka új stílusát sajátos helyi tapasztalatok se­gítettek kialakítani a sződi termelőszövetkezetben. Ilyen sajátosság például a termelés párt ellenőrzésének speciális módszere. Korábban itt is pró­bálkoztak a szakvezetők be­számoltatásával a taggyűlése­ken. Ám e beszámolóitat nem követte semmiféle vita. Ami­kor keresték az okát; kiderült, hogy a kommunisták a taggyű­lésen is munkahelyi fölöttesü- ket, főnöküket látják a szak­vezetőkben, ezért vonakodnak bírálni munkáját, intézkedé­seit. Ünneprontásnak is érez­ték volna a kritikát, hiszen a szakvezető beszámolója in­kább az eredményekről szólt, mintsem a hibákról. Ekkor a pártvezetőség módszert változ­tatott: a szakvezetők a pártve­zetőségi ülésen számolnak be, s referátumukat — kiegészítve a vita tanulságaival — a párt­titkár terjeszti a taggyűlés elé. Az a tény, hogy a párttagság a titkártól hallja a beszámolót és eleve kritikai alaphangot üt meg, felébresztette a bíráló szellemet, a kommunisták ak­tivitását. A sződi tsz-tagság munkakö­rülményei sem a legjobbaik, a szociális ellátottság nem tar­tott lépést a gazdasági fejlődés­sel. öltözők csak a három ki­egészítő üzem dolgozóinak áll­nak rendelkezésére, a kerté­szetieknél! be kell érniük egy fészerrel. Az állattenyésztési dolgozók csupán mosdókagyló­ból tisztálkodhatnak. Üzemi konyha nincs, az emberek ma is épp úgy papírból ebédel­nek, mint harminc évvel ez­előtt. Meleg ételt csali a kom- bájnosok kapnak, akiknek az aratás-cséplés idején az álla­mi gazdaság üzemi konyhájá­ról hozat ebédet a téesz. A párttitkár szerint a tagság nem is igényli a meleg ételt. Nem tudom... Azért, ha a központi majorban felépül a fürdő-öl töző-étterem-konyha kombinát — aminek építése a vezetőség ígérete szerint még ez évben megkezdődik —, nem hiszem, hogy a tagság tovább­ra is kitart a kenyér-szalonna mellett... Üzemtervben „jogerősen" Néhány esztendeje ezt olvas­tam a ceglédi járás egyik tsz- pártvezetőségi ülésének jegy­zőkönyvében : „Első napirendi pont: A pártvezetőség felhívja a gazdasági vezetés figyelmét a nyári munkákra való felké­szülés fontosságára.” A téma ezzel be volt fejezve. A veze­tőség ezt a pontot kipipálta a munkatervében. Drenkovits János jót mulat, amikor elmesélem. Hol va­gyunk ma már ettől! Amikor a szakvezetés elkészítette a nyári munkák ütemtervét az Egye­sült Virágzó Tsz-ben, a párt­vezetőség alaposan megvitatta, s javaslatokul egészítette ki. Javasolta például, hogy fek­tessenek fel nyilvántartást a gépek állásidejéről, a műhely­ben töltött holtidőről; a javí­tások meggyorsítására tűzze­nek ki célprémiumot a műhely dolgozóinak s a gépkezelők­nek; mivel a szélvihartól meg­dőlt gabona aratása elhúzód­hat, szükség esetén vegyék igénybe a TEFU-vállalat gép­kocsijait a szállításokhoz. A pártvezetőség javaslatai beke­rültek az ütemtervbe. Hogy úgy mondjam, „jogerőre\ emel­kedtek”. Azelőtt sem tétlenkedtek itt a termelőszövetkezeti kommu­nisták, munkájukban azonban sok volt az üresjárat, a kapko­dás. Három esztendeje megta­lálták a helyes utat: az elvi- politilkai munkának azt a mód­szerét, amivel a legtöbb támo­gatást nyújthatják a gazdasági vezetésnek a termelési tervek végrehajtásához, Az egyes gaz­dálkodási egységek, termelési ágazatok munkájának elemző értékelése sokkal több segítsé­get ad a szakvezetésnek, mint bármilyen jó szándékú opera­tív intézkedés. Az. egyesült téeszben nagy szerepet játszik a kiegészítő tevékenység. In­dokolt tehát, hogy a pártveze­tőség következő ülésén a ki­egészítő üzemek jövedelmező­ségét, létszámhelyzetét, terme­lékenységét, a munkafegyelem és a munkavédelem problé­máit tűzzék napirendre. Nincs most ennél fontosabb kérdés, hiszen a mezőgazdasági ágazat további fejlődésének a kiegé­szítő üzemek jövedelme veti meg az alapjait! Nyíri Éva Évzáró a péceli pártiskolán A Pest megyei Pártbizottság péceli pártiskoláján tegnap délután tartották az egyéves és az öthónapos tanfolyam tanévzáró ünnepségét. Az év­zárón megjelent Kersák Fe­renc, a Fejér megyei Pártbi­zottság titkára és Göndics Zol­tán, a Pest megyei Pártbizott­ság propaganda és művelődési osztályvezetője, aki a végzős hallgatókat búcsúztatta. A Pest és Fejér megyei hallgatók közül 34-en az egyéves és 42-en az öthónapos iskolát fejezték be. Mcgalaku't a megyei KÖJAl törzsgárdája Az egészségügyi dolgozók munkájának nagyobb megbe­csülésére ezekben a napokban alakulnak meg az egyes intéz­mények törzsgárdái. Mégpedig lehetőleg július elseje körül, Semmelweis Ignác születés­napja tiszteletére. Pénteken a Pest megyei Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség (KÖJÁL) ünne­pélyes keretek között tartott törzsgárdaavatóst. Hetven fő dolgozik a megyei felügyelő­ségen, közülük ez alkalommal 28 törzsgárdistát avattak. He­ten 15 éve, húszán öt eszten­dőnél régebben dolgoznak a felügyelőségen, egyikük, Otz Lórántné járványügyi éllenőr pedig éppen most tölti be tíz­éves szolgálatának jubileumát. Az ünnepségen dr. Laping Miklós megyei közegészségügyi felügyelő Semmelweis mun­kásságát méltatta, majd a fel­ügyelőség vezetője, dr. Madár János, átadta a törzsgárda első tagjainak a jelvényt és a ju­talmat. Árapasztó a határpataknak Érdekes folyamszabályozási munkára kerül sor Sátoralja­újhelyen. Az országhatárt ké­pező Ronyva-patak számára árapasztó medret építenek a város belterületén. Ez azért szükséges, mert a határpatak gyakran kilépétt szűk medré­ből és elöntötte a mélyebben fekvő utcákat. Nagyobb ára­dások esetén az új árapasztó mederbe száz köbméter, a régi határpatakba pedig hatvan köbméter vizet irányíthatnak másodpercenként. Nem kerülhetnek hátrányos he A pedagógus-bérrendezés végrehajtásának első tapasztalatai Ezekben a napokban tart­ják az iskolákban országszer­te azokat a tantestületi érte­kezleteket, ahol az igazgatók ismertetik a pedagógusokkal a bérrendezéssel kapcsolat­ban elkészített besorolási ja­vaslatukat és annak indoklá­sát. Az erre vonatkozó minisz­teri utasításokban és irány­elvekben foglaltak végrehaj­tásának eddigi tapasztalatait összegezték pénteken a Műve­lődésügyi Minisztériumban. Megállapították: a megyék többségében és Budapesten is gondos előkészítés, alapos szer­vező- és tájékoztató munka előzte meg a bérrendezésből adódó feladatok végrehajtá­sát. A dr. Gosztonyi János mi­niszterhelyettes részvételével tartott tarácskozáson hatá­rozott állásfoglalás hangzott el, amely szerint a gyermek- gondozási segélyben részesülő nevelők a bérrendezés során sehol nem kerülhetnek hátrá­nyos helyzetbe. Új üzem- csökkent munkaképességűeknek A csökkent munkaképességű­ek foglalkoztatásának elősegíté­sére ezer négyzetméter alapte­rületű üzemházat épít Szom­bathely új ipartelepén a Csök­kent Munkaképességűeket Foglalkoztató Ktsz. A mintegy 5 millió forint értékű új léte­sítményt ez év második felé­ben adják át rendeltetésének. A beruházás eredményeként) ötven fővel növelik a foglal­koztatottal! számát, keresett fémtömegcikk készítményeik termelését pedig a duplájára emelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom