Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

4 T/tlfíflP 1971. JÜNITJS 26.. SZOMBAT 1 rv-j FJ LGi f] E] LŐ tamás — a hajósakkal együtt Érdi tapasztalatok Klubok, kötöttségek, kívánságok Szóljatok, szép szavak! A rádió közelmúltban lezajlott akciója impozáns méretekben mozgósította az ország amatőr színjátszóit, hatnál több együt­tes lépett sorompóba. A dön­tőbe került öt produkciót a te­levízió megörökítette, és he­tenként sugározza. A hajdúböszörményi diák­színjátszók Bartók-emlékmű- sora (Ott állt az idő hegygerin­cén ..elsősorban a tiszta beszéd varázsával, a szereplők áhítatos-komoly lelkesedésé­vel Itatott. Optimizmusra han­golt előadásuk, mert úgy érez­tük: Bartók géniusza nem csu­pán műveiben, hanem élete, embersége példájában is túléli fizikai halálát. (A műsort a tragikusan elhunyt fiatal köl­tő-tanár, Kertész László állí­totta össze.) Parlament. Sók szó esik mostanában a demokratizmus - ról. Valóra váltásában a tévé is kiveszi részét, egyebek kö­zött azokkal az országházi tu­dósításokkal, amelyeknek fi­gyelése közben „képviselővé lépünk elő” — hiszen magunk is bólintunk, vitázunk család-, tagjainkkal, miközben a mi­niszterelnöki expozét hallgat­juk, a hozzászólásokat értékel­jük. A képernyő hatalma érzik abban, hogy észrevétlenül megtanít felelősen gondolkod­ni, egyéni bajainkat országos problémák közé helyezni. De közben igényeink is megnőt­tek: reméljük, legközelebb fo­lyosói beszélgetések, röpinter- júk, esetleg az utca emberének azon melegiben való megszó­laltatása is színesíti ,a közgon- dok megtárgyalását. Moby Dick. Sokan ismerik Melville híres regényéneit ka­landos romantikáját, a feltörő amerikai kapitalizmust ábrá­zoló különös jelképiséget. A megkésve hozzánk érkezett filmváltozatot kitűnő nevek fémjelzik: John Huston, Gre­gory Peck, Richard Basehart, Orson Welles... A rendezés bőven él a korabeli filmtechni­ka lehetőségeivel, bravúros felvételekben sincs hiány. Mégsem éri el a regény szint­jét, mert primitív emberek sorsát-jellemét nemegyszer naiv fordulatokkal, gyerekes megoldásokkal érzékelteti. A legendás fehér bálna alakjá­nak szimbolikája, az olajért vívott! küzdelem a könyörtelen természettel némelykor izga­lomkeltésbe fullad, az írói lá­— belevesz a felkorbácsolt ha­bokba ... Irodalom és képzőművészet. Nyíltan megvallom: bár örü­lök a képzőművészeti ismeret- terjesztés előretörésének, igazi aranykorát mégis a színes adá­sok elterjedésétől várom. Gra­fika és szobrászat még fekete­fehérben is versenyképes, de festményeket színek nélkül magyarázni — sziszifuszi vál­lalkozás a javából. Ezért aztán némi borongással meredtünk a képernyőre, ahol a magyar századforduló, a hazai szecesz- szió mesterei hasonlóan boron- gós körvonalakban jelentkez­tek. A műsor zsúfoltsága, az előadó elfogódottsága kétséges­sé tette: sikerül-e így felkelte­ni az érdeklődést, múzeumlá­togatásra ösztönözni a nézőket. A Nyitott könyvben Galam­bos Lajos Azok az álmok cí­mű, az író által regénynek ne­vezett novellafüzérét mutatták be. Az adás ismét bebizonyí­totta: kényszeredett beszélge­tések, az írói pályáról elmon­dott közhelyek s novellákat karcolattá lefokozó adaptációk alkalmatlanok művek népsze­rűsítésére. A hiányzó vitát pe­irrjaBa» HfomBaT A Kulturális Kapcsolatok Intézetében szombaton dél­előtt nyitják meg, Budapesten, a Dorottya utca 8. szám alatti kiállítóteremben Pálfy Gusz­táv szobrászművész tárlatát. A Magyar Nemzeti Galériában délben kerül sor Zilzer Gyula emlékkiállításának megnyitá­sára. A budapesti látnivalók után számolunk be a megyei ese­ményekről, bemutatókról. A Nagykőrösi nyár ’71 keretében vasárnap dalostalálkozót ren­deznek, amelyre meghívják a kecskeméti Kodály-kórust, a nagymarosi szövetkezeti férfi­kórust, a ceglédi Vasutas Szákszervezet vegyes énekka­rát. A vendégeken kívül a mű­velődési központ férfi ének­kara is fellép a délelőtt fél tizenegykor kezdődő műsor­ban. dig nem lehet a kritikáról szó­ló udvarias elmélkedéssel pó­tolni. Emlékezés Lukács. György­re. Senki sem sajnálta, hogy a tervezettnél hosszabbra nyúlt a műsor. Aki valaha tanítvá­nya volt Lukács Györgynek, szinte egy utolsó, nagyszerű előadás élményében részesült; de aki csak művét vagy nevét ismerte, azt nyilván lenyűgöz­te a gondolkodás lendületes folyamatosságának, a tökélete­sen árnyalt fogalmazás példa­szerűségének az az ereje, ami a súlyosan beteg nagy tudós egy évvel ezelőtti megnyilat­kozását jellemezte. Emberkö­zelbe kerültünk azzal a filozó­fussal, aki gyakorlati ember is volt, nem szakadt el az élettől sem. A szombati programban ki­állításokról ad ízelítőt a Tár­latról tárlatra adása, az Anten­na viszont ezúttal nyelvészeti kérdéseknek szenteli műsorát. Valódi nyáresti szórakozásnak ígérkezik a József Attila Szín­házból felvételről sugárzott Mary, Mary című vígjáték. A vasárnap ismét a sorozatok je­gyében zajlik. Leholay-Horváth György Nagykátán vasárnap este 18 órakor Magyar táncképek' címmel a Tápiómenti Művé­szeti Együttes ad műsort a nagykátai Telefongyár dolgo­zóinak. A Mátyás király mű­velődési ház és a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás ki­rály Múzeuma a visegrádi ki­rályi palota pincéjében hang­versenysorozatot rendez. Az első előadásra ma este kerül sor 7 órai kezdettel, „Néhai való jó Mátyás királ” címmel. Az esten közreműködik Ta­kács Márta előadóművész és a Musica Antiqua Hungarica együttes Késmárki György ve­zetésével. A Csepel Autógyár művelő­dési központjában szombaton este hét órai kezdettel az Ál­lami Déryné Színház vendég­szerepei. A Mi férfiak című zenés vígjátékot mutatják be. Különböző fórumokon hang­zik el egyre többször, egyre sürgetőbben, hogy mindenhol nagyobb teret, helyet kell adni a gyerekeknek, fiataloknak együttlétre, ismeretszerzésre, játékra. Ez nem egy szervezet, egy intézmény, egy tárca dol­ga, ez a fiatalság ügye, tehát mindannyiunké. Érd szinte mintája a gyor­san növekvő, népességszámban hirtelen felduzzadt település­nek. Az itteni gyerekek, fia­talok szülei az első, legfeljebb a második olyan nemzedék, amelynek kenyerét már az ipar adja. Általánosítani nem lehet, de mint a helyi, VI. szá­mú általános iskola tanárai­nak, iskolaorvosának szocioló­giai igényű, széles körben vég­zett felmérései is tanúsítják, a családok nagy részében a felnőtteket a gyökéreresztés, beilleszkedés, szerzés vágya, kényszere, gondja el-elvonja a neveléstől. Nevel még az ifjú­sági szervezet, az iskola — s itt nagyon jó iskolákat talá­lunk! —, a televízió, rádió, film, maga a település, meg a főváros. A lakosság száma a har­mincezret túlhaladta; városnyi A megye másik sarkában, Törteién vasárnap este nyolc órakor Kazal-estre invitálják a nézőket a művelődési házba. A műsorban fellép még Ba­lázs Eszter, Mátray Zsuzsa, Urbán Kati, Bojtor Imre, Ha­vasi Viktor. Tápiógyörgyén szombaton este a művelődési házban a könnyűzene kedvelői ifjúsági táncesten vehetnek részt. Közreműködik a Met- ropol beat-együttes. Nagykő­rösön a Dózsa Termelőszövet­kezet nőbizottsága hajnali két óráig tartó mulatságot rendez a Daróczi-tanyában. Végül jó hír a kezdő hegy­mászóknak: túrát rendeznek számukra az Ördögtoronyra. Reggel hatkor várják az ér­deklődőket Budapesten, a 63- as autóbusz hűvösvölgyi vég­állomásánál. Komáromi Magda település, ahol közművesítés, kereskedelem, közellátás alap­vető hiányaival birkóznak, bajlódnak. És más hiányokkal is. Például nincs még műve­lődési ház. A népművelési központ ma még az új könyv­tár. A már épülő művelődési ház jövő május elsejére ké­szül el. KEZDEMÉNYEZŐK, TEVÉKENYEK Két fiatal művelődésügyi munkatárssal beszélgetek az érdi tanácsházán. Nagy Mar­git érettségi után képesítés nélküli tanítónőnek ment, most népművelésszakos, főis­kolai levelezőtagozaton, majd az érdi könyvtárban dolgozott. Ott ma is két könyvtári gyer­mekklubot vezet, — még óvo- dáskorúakkal is foglalkozik —, ezenkívül egy gyermek báb­szakkört. Bábszakkört közép- iskolásokkal is szeretne életre- hívni, az első produkciót Lor- ca-műre komponálnák ... Zentai Gábor biologia-kémia szakos tanár. Foglalkozás és kedvtelés nála egy: szenve­déllyel, szeretettel foglalkozik a növényekkel. Jó velük beszélgetni. Fiata­lok, tisztaszeműek, műveltek és szerények, önállóan gon­dolkodók, tevékenyek, képze­letgazdagok. (Nagy Margit: „A múltkor népművelőkkel beszélgettünk. Arról, hogy eb­ben a hivatásban mikor kezd csökkenni az ember fantáziá­ja? Valaki másfél évet mon­dott. Remélem, az én ötleteim még sokáig nem apadnak el.”) Nem széplelkek! Az egyik mögött gyermekkönyvtárosi munka, bábszakkör áll, a má­sik szenvedélyes flórakutató, de a más célzatú új pedagó­giai irányzatokat, igényeket is ismerik, elismerik, és szívesen közreműködnek érvényesíté­sükben. Arról beszélnek, hogy a legmodernebb elméletek sze­rint az iskolák alsó osztályai­ban a gyerekek játékosan és könnyen elsajátíthatnák a mai fizikai világkép, a korszerű természettudományos gondol­kodás alapjait anélkül, hogy felesleges adathalmazzal kel­lene megtölteni a koponyáju­kat, megbénítani az önálló gondolkodást, s általában a kényszer, a béklyó képzetével társítani a tanulást. Az isko­lákban bizonyára csak idővel, és akkor is fokozatosan' érvé­nyesülhetnek az új módszerek, hiszen régi elméletet, gyakor­latot, szellemet kell ehhez száműzni. Ellenben — s erre í módot adna az új művelődési ház — néhány tanár, népmű­velő miért ne vezethetne pár úgynevezett „reál klubot”, já­tékos tanulószobát, ahol a ta­nár egyénileg is többet törőd­hetne diákjaival? ÖNKORMÁNYZA T - IGÉNY A gyerekekkel könnyebb, mint a fiatalokkal: vágy, meg­fogalmazás, kifejezés, lehető­ség náluk még nem különült el — mondják... Mindketten tevékenyen közreműködnek a könyvtári ifjúsági klub veze­tésében, szervezésében, / életé­ben. (Érden ezenkívül még egy építőipari vállalatnál, egy ipa- ritanuló-iskolában, s a kisipa­rosok székhazában is működik ifjúsági klub.) A nem szakkörré speciali­zált ifjúsági klubokban általá­ban kétféle tevékenységgel találkozni. A színvonalasab­bak, mint az érdi is, művésze­ti, politikai, tudományos elő­adásokra, programokra, viták­ra is sort kerítenek. Ahol csak ismerkednek, zenélnek, tán­colnak, azokat gyengéknek szokták minősíteni, mintha a társasélet, párválasztás az életnek afféle mellékes csele­kedete volna, mintha az eb­ben megnyilvánuló forma, igény, szándék nem árulkod­na a — színvonalról! Igazság szerint az önképzés, műélve­zés sem szavatol önmagában magas színvonalat, alapvető nyereséget, csak ha valóban kamatozik, megtérül munká­ban, kömyezetalakításban. kapcsolatokban, cselekedetek­ben, az életben. A könyv, te­levízió, rádió általános elter­jedésével a műélvezők, műve­lődök száma jelentősen gyara­podott, de ennyivel csökkent a giccsesen berendezett lakások vagy a negédeskedő emberi kapcsolatok száma? Az ifjúság az életre készü­lés ideje. A klubokban tehát ismerkedés, szórakozás, művé­szeti, tudományos, politikai, szakmai ismeretszerzés és vi­ták mellett jó volna olyan programokat szervezni, isme­retet, kedvtelést, érdeklődést, tevékenységet kibontakoztatni, amelyek a későbbi életformá­ra, életvitelre, munkára, csa­ládi életre kihatnak. Jó volna érvényesülni hagy­ná e klubokban a fiatalság ön­kormányzat-igényét, ami per­sze nemcsak erre a korcso­portra jellemző. Az érdi klub tagjai kirándulást terveztek Lillafüredre. Éppen a megbe­szélt időpontra, váratlanul, visszatért a sáros, havas tél, mire a klub vezetői a túrát le­mondták. A tagság jobban megbotránkozott, mint het­venéves hölgyek húszéves lá­nyok rövidnadrág-viseletén... (A klüb most Minaret címmel saját lapot indít: a kézirato­kat, megjelenés előtt, vagy hat helyre viszik bemutatni.) MEGÉRTÉST VARNAK Lehetőségek: hogy a hatal­mas területen fekvő Érd kü­lönböző kerületeiben számos klub működhessen, arra, egye­lőre, alig van mód. Hogy több. a realitásokat nem nélkülöző ötletük megvalósuljon — pél­dául ifjúsági klub berendezé­se a tanácsháza s a lebontott Szapáry-kastély, leendő rom­kert, pincéjében, amety utób­biban most évi kétezer forint helyiségbérért burgonyát tá­rolnak —, ahhoz az idősebbek, köztük elsősorban az illetéke­sek támogatását kell megnyer­niük. Az idén először kérdezett meg a helyi tanács valameny- nyi községi gazdasági szervet, mit ad művelődésüg-i célra? Hatvanezer forint gyűlt össze — azelőtt csak évi négy-öt­ezer. Először kapott eszmei- anyagi kifejezést, hogy a te­lepülés egyetlen szervezete sem lehet közömbös a fiatalok időtöltése iránt. Padányi Anna SZOKOLY ENDRE: Riport a riportról (23.) Majdnem háború Abban, a harmincas évei elején járó, elhízott férfiúban, akire most visszanézek, magam is nehezen is­merem fel a tizenhárom esztendővel azelőtti, még cérnavékony, nyurga újságírógyakomokot, noha mind a kettő én voltam. Kőnyomatosok és kéziratok halmai tornyosulnak előt­tem az íróasztalon, minduntalan be­temetem velük, aztán keresnem kell á tűhegyes ceruzákat, a hatalmas ol­lót és a gumiarábikumos üveget, a szerkesztő szolgálati jelvényeit. Az elmúlt öt év alatt,- a koplalás esztendei után nemcsak rendszere­sen, de mohón táplálkozom, telik rá. A fizetésem alacsony ugyan, mégis, az állástalan diplomások némelyiké­nek juttatott havi nyolcvan pengő­nél négyszerié is több. Sőt, amióta a nyár elején, igaz, csak átmenetileg elvállaltam a segédszerkesztői mun­kakört, még magasabb, de egyelőre a hájasodást nem folytathatom, evés­re, alvásra alig jut időm, túl moz­galmasak a napjaim. Éjfélre jár, cseng a telefon, izga­lomtól remegő férfihang recseg bele: — Szegednél a szerbek átlépték a határt — és máris megszakad az ösz- szeköttetés. Hívom Szegedet, ottani tudósítón­kat, igaz-e a hír, de telefonálok a belügyminisztériumba is, az egyetlen minisztériumba, ahol — a honvédel- nit kivéve — éjszakai ügyeletet tar­tanak. A honvédelmit nem keresem, i katonák amúgyis titkolóznak, meg- iztán mindenről csaknem késve ér­tesülnek Ejnye, miért nem veszik fe) a kagylóit a belügyben? Nagy nehezen végre a portás jelentkezik annyira álmos hangon, hogy az én szemem is majdnem leragad tőle. — Nem kapcsolhatom az ügyeletes urat, elment. Épp az imént indult el autóval Szegedre. Szeged viszont többszöri sürgeté­sem ellenére néma és süket, a tele­fonos kisasszony egyszerűen azt mondja: a hívott szám nem jelent­kezik. Már dübörög a rotációs, ontja a lappéldányokat, nem baj, ’ leállítom, ha a hír igaz, nem maradhatunk le arról, hogy a háború kitört. Micsoda nevetséges kifejezés ez, hogy kitört. Mintha a háborúk csak úgy, egészen váratlanul tömének rá az emberiségre, és nem hosszú esz­tendőkön át készülődnének rá azok, akik akarják. Most is, 1934 októbe­rében az előkészítés izgalmas, de annyira előhaladott idejében élünk, hogy bármely pillanatban azonnal „kitörhet” a háború. Másnap éjszaka másik ismeretlen férfihang újabb ijesztő mondatot kiált a telefonba: — Belgrádból elindultak a gépek Budapest bombázására Fellármázok néhány hivatalt, ha­tóságot, sehol sem tudnak róla per­sze, de az ijedelmet elvetem, gon­dosan vigyázva azonban, nehogy el­jusson a nyomdáig. Kire hogyan hat az ilyen hír, nem tudhatom, hátha hazasietnek családjukhoz az embe­rek, leállnak a gépek, reggelre nem jelenik meg a lap. márpedig akár eső, akár bomba záporozzon az ég­ből, az újságnak meg kell jelennie. S rám vajon hogyan hat a hír? Valaha olvasott történet ötlik fel bennem és jár fejemben egy hadve­zérről, aki az ütközetet dombtetőn lóhátról nézi és közben ágyúgolyók csapnak le közelében, mire kísérete megpróbál elfutni. Rájuk szól: „Gyá­vák! Egy tapodtat sem innen! Lát­játok, én maradok, pedig én is fé­lek!” Mai napig sem tudom különben, kik lehettek a titokzatos telefonálók, csak sejtem, hogy rémes híreikkel az újabban lélektani hadviselésnek nevezett manővert szolgálták, még akkor is, ha esetleg a legújabb kan­kurrenstől, az Űj Magyarságtól in­dultak ki. Egyébként a Szeged elleni táma­dás merő koholmánynak bizonyul már másnap, viszont a repülőtáma­dás elmaradása a belgrádi angol kö­vetnek köszönhető. Történelmi tény, álmából verték fel és közölték vele, hogy mi készül, mire kirobogott a repülőtérre, és személyes közbelé­pésével megakadályozta, nem száll­tak fel a gépek. Bizony, a diplomá­cia nemcsak háborút csinál, olykor békét is. Ezekben a hetekben például békét. Alexandar, Jugoszlávia királya el­len franciaországi látogatása első perceiben Marseille-ben gyilkos me­rényletet követnek el, Barthou fran­cia külügyminisztert is halálos lövés éri. A helyben lemészárolt merény­lőnél, elfogott társainál magyar út­levelet találnak, a nyomozás kideríti róluk, hogy horvátok, a Mussolininál vendégeskedő Ante Pavelich uszta- sái, és Magyarországról, a Zala me­gyei Jankapusztán levő „menekült”- táborból indultak el felfegyverezve a királygyilkosságra. Már-már megismétlődik az Oszt­rák—Magyar Monarchia trónörökö­sének szarajevói meggyilkolását kö­vető világégés, csakhogy a nagyha­talmak egyelőre nem akarnak hábo­rút, és arra még Hitler sem készült fel. Jugoszláviát rábírják, tegyen pa- • naszt Genfben, a Népszövetség előtt Magyarország ellen, a Népszövetség pedig beéri Magyarország megbé­lyegzésével, de felszólítja a kor­mányt, példás szigorral sújtson le azokra, akik az usztasákat támogat­ták és még útlevéllel is ellátták őket. Ezzel a háborút el is odázzák. A több napig tartó genfi tárgya­lásról a Magyar Távirati Iroda ontja a tudósításokat. Emellett a többi hírt, cikk-kéziratot is elolvasni, jó­formán meghaladja erőmet, márpe­dig csaknem minden éjszaka egye­dül kell megbirkózzam mindennel, a nyomdai szerkesztéssel is. Beoszta­nak ugyan éjszakára egy-egy inspek­ciód; olyan, már akkor ismert nevű írók, mint Török Sándor, Babay Jó­zsef pontosan meg is jelennek, de néhány ifjú titán éppenhogy benéz, ha egyáltalán megtisztel látogatásá­val. Az is megtörténik egyszer, hogy az-egyik ilyen ifjú visszadob egy pa- pírszelebet, címet kellett volna adnia a rágépelt hímek, ehelyett — az is­tenit neki! — kijelenti: — Istenek nem foltoznak fazekat. Fellépni nem lehet a fegyelmezet­lenek ellen, nehéz volt összeverbú- válni az új munkatársakat Az is összefügg ugyanis a háború előkészí­tésével, hogy a német szoldateszka régi szövetségfese. Gömbös Gyula mi­niszterelnök teljhatalomra tör, egy­formán meg akarja semmisíteni a jobb. és baloldali ellenzéket, s a jobboldalra úgy sújt le, hogy lepak- tál Eckhardt Tiborral, a kisgazda- párt elnökével; a Magyarság főszer­kesztőjének, Milotay Istvánnak pe­dig új lapot alapít, az Üj Magyar­ságot. A munkatársak legnagyobb ré­sze távolról sem politikai meggyő­ződésből, hanem ötven-hatvan pen­gővel több fizetésért vele megy. A régi Magyarság megmarad ellenzéki­nek, de jóformán munkatársak nél­kül. Még élesebben fordul szembe a kormánnyal, változatlanul köve­teli a titkos választójog bevezetését, ami a Gömbös—Eckhardt paktum miatt kilátástalan. (Következik: Nagyurak játéka, a becsapősdi) MAGYAR TÁNCKÉPEK DALOSTALÁLKOZÓ A MUZSIKA MINDEN SZERELMESÉNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom