Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

riM jh tetet 1971. JÚNIUS 30., VASÁRNAP x^Círlap Útügyi napok A Közlekedéstudományi Egyesület Bács-Kiskun megyei csoportjának kezdeményezé­sére megrendezett első orszá­gos útügyi napon; szombaton befejeződtek Kecskeméten. A háromnapos konferencián 14 megye útügyi szakemberei vet­tek részt, s vitatták meg azo­kat a lehetőségeket, új eljárá­sokat, amelyekkel az adott anyagi keretek között meg le­hetne gyorsítani a közutak korszerűsítését. Lengyel bútorokkal nő a választék Félmillió rubel értékű áru­csere-megállapodást írt alá a magyar és lengyel bútorkeres­kedelem — jelentette be a Bútorért vezérigazgatója. E szerint még ez év utolsó ne­gyedében, illetve 1972 elején Lengyelországból — főként házgyári lakásokba való — egyedi bútorok, szobaberende­zések érkeznek. HOLNAP Kezdődik a televíziós találkozó Hétfő délután Veszprémben ünnepélyes külsőségek között nyitják meg az első magyar tévéfilm-seregszeínlét, a veszprémi televízióstalálkozót, amelyen június 25-ig 23 benevezett produkció versenyez. A magyar televízió — együtt­működve a Hungarofilmmel — egyidejűleg kereskedelmi vetítéseket is rendez, amelyen Európa legjelentősebb televí­ziószervezeteinek képviselői vesznek részt. A találkozó alkalmával szakmai eszmecserére is sor kerül. A televízió társadalmi szere­péről szóló vitaindítót dr. Ne- meskürthy István tartja, ezt Deme Gábor és Litványi Ká­roly korreferátuma követi. Az ötnapos versenyprogram június 26-án az eredményhir­detéssel zárul. Augusztus végén jelenik meg az MRT évkönyve A Magyar Rádió és Televí­zió és a Minerva Kiadó közös kiadásában augusztus végére megjelenik a Magyar Rádió és Televízió hetedik évkönyve. „Mindenki lépik egyet ÉSSZERŰ SZOBI CSEREBERÉK A sziobi járás égésűit a vácival, Szob már nem járási székhely, de hogy azóta „eianyátlanodott” volna, arról szó sincsen. A 12-es számú főútvonal; V korszerűsítik, s ennek eredmé- nyeként mintegy másfél kilo­méteren át a község belterüle­tén olyan helyeken lesz asz­faltút, ahol eddig térdig sár­ban jártak. Az 1969 áprilisában megala­kult községi vízműtársulat leg­később jövő tavaszra (a termi- 'nus részben az út elkészülté­nek függvénye) teljesen befejezi a terve­zett közművesítést. Erősen érinti a községet a most folyó vasúikor­sZerűsítés is, Szobról, de még inkább Szobra sokan jár­nak dolgozni, vasútjuk, kőbá­nyájuk 400—400 főt foglalkoz­táit, a szépen fejlődő — épület­elemeket és típus víkendháza- kat készítő — Betonelemgy-ár- tó Ktsz-nél sóit nő dolgozik — mindannyiuk életét megköny- nyíti a vasútkorszerűsítés. A Nagymarosi Vas- és Mű­szeripari Ktsz önálló részleget szervezett a volt pártbizottsági épületben, a járási tanács he­lyébe pedig beköltözött a párt­szervezet, a Szobi Községi Ta­nács, a munkásőrség irodája, a KISZ. A helyi Üj Barázda Tsz irodája romos volt, ők kapták meg a volt községi tanács épü­letét. A váci járás földhivatal a községi (azelőtt járási) tanács jelenlegi épületében kapott három szobát, cserébe kiürí­tett egy néhány éve épült, há­romszobás, önálló épületet Ebből óvoda lesz. Abból az avult épületből pe­dig, amelyben eddig az óvodá­sok csiviteltek, a tanács felújí­tási alapjából, félmillió forint körüli ráfordítással, három korszerű lakást alakítottak ki. A felsorolás már-már kuplé- szövegre emlékeztet, de érde­mes figyelemmel követni, mert valóban sok mindenre nyújtott megoldást a helycsere, amely­nek ésszerű megszervezése és lebonyolítása nem csekély gon­dosságot igényelt ősztől tehát az új óvoda­épületben még egy óvodás cso­portnak less helye, s ez nem csekélység: hivatalosan 25—30 kisgye­reket érint, de szükség esetén negyvenre növelhe­tő egy csoport létszáma; azaz ennyi fiatal mama állhat munkába ősztől. De nem is várták ki az őszt, amikortól kezdve a járás anyagi keretet biztosíthat a plusz óvodai személyzet fizetéséhez, a Be- tomelemgyártó Ktsz és a Nagy­marosi Vas- és Műszeripari Ktsz _ dicséretes megértéssel hozzájárult egy-egy új dada fizetéséhez, ily módon a kicsik máris helyet kaphatnak az új csoportban. A tavaly októbertől működő, kilencmilliós költséggel meg­épült, új, nyolctantermes gim­názium is felszabadított né­hány helyiséget: a régi gim­názium konyhájából és napkö­zijéből önálló zeneiskolát ala­kítanak ki, a hagyományos szobi napok alkalmából, au­gusztus 20-án adják át. Két éve kezdték építeni a művelődési otthont, a könyv­tára és néhány klubszobája máris működik, teljes átadását pedig szeptemberre ígérte a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata. Az építkezésbe be­társult a moziüzemi vállalat is 600 ezer forinttal, és a tá­gas, nagyszínpadé®, szélesvász­nú moziterem berendezését is ők adják. P. G. A kötet ízelítőt ad az elmúlt év legsikeresebb rádiós és tévés produkcióiból. Szerepel­nek a könyvben a Rádió ka­barészínpadának legsikeresebb jelenetei is. Az évkönyv anya­gában megtaláljuk a rádió és televízió időszerű problémái­val, műsorgondjaival, műhely­titkaival foglalkozó anyagokat is. Pécsi Ferenc Féljünk-e a televíziótól? címmel közöl ta- nulfnányt, Vitray Tamás az élő helyszíni közvetítések kulisz- szatitkairól számol be. Bőséges kép-, karikatúra­anyag, az elmúlt év króniká­ja zárja a hetedik évkönyvet, amely mintegy húszezres pél­dányszámban jelenik meg, s ezért csak a Rádió Újságban található szelvény kitöltésével lehet hozzájutni, 35,— forin- ‘ tos áron. A ff érem két oldatot A mínuszt befizették Húsz ember — gondolhatná valaki — nem oszt, nem szo­roz egy gyárban. Kétszáz — az már igen! Kétszáz munkás kilépése felboríthatja a terv­teljesítést. De húsz emberrel több vagy kevesebb? Bagatell! Már ahol. A Papíripari Vál­lalat Szentendrei Papírgyárá­ban húsz ember hiányán mú­lott a tavalyi nyereségrészese­dés; mert ezt a húsz embert rengeteg túlórával kellett pó­tolni, és mert a többieket min­den áron meg kellett tartani. Szakszerűen fogalmazva: a tervezettnél magasabb túlóra- felhasználás és nagyobb ará­nyú bérfejlesztés — vagyis a részesedési alap terhére tör­tént évközi kifizetések — el­vitték a nyereségrészesedést. iparág vezetői a szakmunká­sok megtartásáért. Ezért emel­ték fel duplájára, 1970. július elsejei hatállyal, a húszszáza­lékos éjszakai pótlékot. Dr. Vízváry István, a válla­lat főkönyvelője így összegezi a helyzetet: — Jóváhagyott mérleggel csak a vállalat rendelkezik. A gyáregységekben a nyereség- részesedés kifizetése a válla­lat belső nyereségelszámolási szabályzata alapján történik. Mivel a bérfejlesztés és a nye­reségrészesedés közös alapból megy, a vállalat szabad kezet adott a gyáregységek vezetői­nek. hogy indokolt esetben a tervezettnél nagyobb arányú bérfejlesztést hajtsanak vésne — természetesen a részesedési alap terhére. A tizenöt gyár' egység közül hét — Szentend­rét is beleértve — erre az in­tézkedésre kényszerült. — 1970-re vállalati szinten 3.5 százalékos bérfejlesztést terveztünk. Szentendrén ezzel szemben az átlagbérszint nö­vekedése — beleértve a tény­leges béremeléseket, a jutal­mazásokat és a túlóradíjakat — elérte a 6.5 százalékot. Ez a háromszázalékos többlet 9.3 napi nyereségrészesedésnek fe­lelt meg! Vállalatunk tavaly 680 millió forintos nyereséget ért el; ez 12 napi nyereségré­szesedés kifizietését tette volna lehetővé. Ha ebből levonjuk a béralap-túllépést és az évközi kifizetések összegét, az ered­mény: mínusz 23 ezer forint. Ezért nem fizettek év végi nyereségrészesedést a Szent­endrei Papírgyárban. A Papíripari Vállalathoz 15 termelő- és 3 kiegészítő tevé­kenységet folytató gyáregység tartozik. A termelőegységek egyike: a Szentendrei Papír­gyár. Egyedül itt készül az országban levélpapír, boríték. Ezek kéki hajtogatására, cso­magolására külön üzemrészt létesítettek, amely főleg nőket foglalkoztat. Ez a tény ma­gyarázatul szolgál a munka­erőgondok megértéséhez: nem mindegy ugyanis, hogy az a húsz ember a borít éküzemből hiányzik-e vagy a papírgyártó részlegből. Itt pedig éppen a szakmunkások hiányoznak, akikből három szakképzetlen munkaerő sem pótolhat egyet. Ezért követnek el mindent az Mechanikai Művek — Abomban (Fotó: Gárdos) Ez év március közepe óta dolgoznak a Mechanikai Mű­vek abonyi üzemében. A köz­ségben nagy örömmel fogad­ták a telepet, mivel helybeli munkalehetőséget biztosított azoknak is, akik addig napon­ta több órát töltöttek vona­ton. Tóth György üzemvezető elmondta: most, a 126 állandó munkaerő mellett 41 tanulót — géplakatosokat, esztergá­lyosokat és hegesztőket — is foglalkoztatnak. Az elkövet­kezendő időben újabb embe­reket vesznek feiL Az üzem nagyarányú fejlesztés előtt áll. O A szerelőműhelyben az 1022-es típusú, 10 ezer küokalóriás olajkályhákat ál­lítják össze, s csomagolják — naponta 40—45 darabot © A Pest megyei 5. számú Szövetkezeti Építőipari Vállalat építi az új háromha­jós csarnokot: itt a kályhasze­relés mellett a festő-, vala­mint a szerszámkészítő rész­leg is helyet kap. A tervek sze­rint a csarnoknak ez év június 30-ra kell elkészülnie. Még ebben az évben át- adják rendeltetésének a 800 személyes, korszerű szo­ciális épületet: az öltözők mel­lett ebben fürdők is várják a dolgozókat Magyar kiállítás Máltán A jövő hónap első felében 14 ország részvételével ren­deznek Máltán nemzetközi vá­sárt. A szocialista országok kö­zül a Szovjetunió és Magyar- ország mutatja be áruit a mál­tai üzleti köröknek. Hazánk először vesz részt hivatalos ki­állítóként ezen a vásáron, a kiállítás viszonylag szerény, mindössze 180 négyzetméternyi helyet foglal el. A kiállítás tel­jes anyagát lengyel hajóval szállították el Máltába. Ezen a vásáron a magyar kiállítók között lesz a Kultúra és a Ter- impex Vállalat is. Az előbbi könyveket, hanglemezeket, míg az utóbbi húskonzerveket kül­dött a bemutatóra. A vásáron július 7-ét jelölték ki magya- napnak. A főkönyvelő okfejtése lo­gikus, még a gazdaságpolitiká­ban járatlan is megértheti. Hiába: amit év közben felél­tünk, abból év végén nem le­het osztani! Hátra van azon ban még egy kérdés: miért kaptak a veze­tők mégis nyereségprémiu­mot az elmúlt évre? — A vezetők nyereségpré- miumának feltétele — a kol­lektív szerződés szerint — a nyereségterv túlteljesítése — hangzik a főkönyvelő felvilá­gosítása. — A szentendrei gyáregység 6 millió forinttal túlteljesítette nyereségtervét. Ezért a vezetőknek — igazga­tótól a művezetőkig — 155 ezer forint nyereségprémium járt Azaz: járt volna. Az alaprendelet ugyanis előírja, hogyha a részesedési alap mínusszal zárul, a hiányt a nyereségprémiumból kell fe­dezni. Ezt a 23 ezer forintos hiányt le is vontuk a szent­endrei gyáregység vezetői­nek nyereségprémiumáfoól. A többit azonban ki kellett fi­zetnünk. mégpedig két okból: mert nem szeghetjük meg a kollektív szerződés előírásait, és mert a középszintű műsza­ki vezetők legfontosabb anya­gi ösztönzője: a nyereségpré­mium. A havi keresetük egyébként nemigen haladja meg egy jól kereső, kvalifi­kált szakmunkásét. Molnár Lajos papírgépve­zető megerősíti a vállalati fő­könyvelő szavait Harminc esztendeje dolgo­zik a Szentendrei Papírgyár­ban, ez az első munkahelye. Három évtized alatt három­szor is végigjárta a szakmai tudnivalók lépcsőfokait — előbb szakmásító tanfolyamot, majd szakmunkás továbbkép­zőt, végül kétéves művezető­iskolát végzett —, így aztán havi keresete általában nem is marad el a művezetőjéétől: 3000—3100 forint Bacher Zoltánná igazgatónő szerint Molnár Lajos bízvást a fiatalok példaképe lehetne, ha a fiatalok manapság a munkában keresnének ma­guknak követendő példaképet Sajnos, vannak, akik egé­szen mást keresnek, amint al­kalmam volt megtudni attól a félmeztelen fiatalembertől, aki így indokolta június 7-én beadott felmondását az igaz­gatói irodában: — A kereset kevés, a mun­ka nehéz, a folyamatos mű­szak miatt sem éjszakám, sem vasárnapom. Aztán apránként kiderült az igazság is. Az átlagkerese­te 2150 forint, ami tizennyolc éves korban, szakképzettség nélkül, talán nem is olyan ke­vés, mint gondolja. Kiderült, hogy a munkája sem tartozik a gyárban a legnehezebbek kö­zé. Ami a folyamatos terme­lést illeti, kétségtelenül sok fiatalt riaszt el a szakmából. Márpedig a papírgyártásban nemhogy szabad szombatot, még vasárnapi munkaszünetet sem lehet biztosítani. Nem lehet, mert ez a rendkívül eszközigényes iparág — amely­nek termelőberendezései na­gyon sokba kerültek —, még így sem képes kielégíteni a papír­igényeket, holott a papírfo­gyasztásban szerényen a sereg­hajtók között állunk az euró­pai ranglistán: évi 40 kilo­gramm jut egy főre. De hát nem is a műszak az igazi probléma Gombai Sán­dor esetében, hanem valami más. A múlt szombaton tv-t vásárolt, s emiatt nem jelent meg a munkahelyén. Műve­zetője másnap felelősségre vonta, aminek a folytatása szó­váltás, a vége felmondás lett. Felmondás a dolgozó — Gom­bai Sándor és felesége — ré­széről. Az ifjú pár mindössze öt hónapja került a gyárba, és máris sértődötten tovább áll egy házzal. Persze, olyan ház­zal, ahol 100—150 forinttal többet ígérnek nekik. A műve­zetőnek pedig, főhet majd a feje: kivel töltse be a helyü­ket? Nyíri Éva Asztalos, villanyszerelő, épületbádogos, vizszerelő, lakatos, iestö, parkettás, hidegburkoló, kőműves, ács, tetőfedő, vasbetonszerelő, könnyűgépkezelő, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, dömpervezetőt, kubikosokat, segédmunkásokat és betanított munkásokat (16. évet betöltött fiúkar raktári segédmunkásokat azonnali belépésre is), rakodókat, FELVESZÜNK Jelentkezni lehet o PROSPERITÁS KTSZ Muakoüav Osztóban Budapest IX Kér V.olo i á I

Next

/
Oldalképek
Tartalom