Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-16 / 140. szám
JUTALOM A LEGJOBBAKNAK GAZDÁLKODÁSI VERSENY A VECSÉSI ZÖLDMEZŐ TSZ-BEN MA ViZSGA Beiratkozás a gyorsés gépiróiskolába A monori gyors- és gépíróiskola másodéves, végzős tanulói ma tartják évzáró vizsgájukat. Az iskola igazgatósága közölte: a gyors- és gépíró tanulónak jelentkezettek beiratkozására 18—19-én, pénteken és szombaton kerül sor, a délelőtti órákban. (Monor, Móricz Zsigmond út 4. szám alatt.) A pótbeíratás szeptemberben lesz. A vecsési Zöld Mező Tsz nemcsak a területi szövetség által kiírt versenyek rendszeres — és sikeres — résztvevője, versenyt hirdet meg brigádjainak helyben is, a termelőszövetkezeten belül. A tavalyi gazdálkodási verseny a X. pártkongresszus jegyében zajlott, s megmozgatta az egész tagságot. A legjobb eredményt a két kertészeti brigád és az eloxáló melléküzem érte el, de 500—1500 forint közötti jutalmat kaptak a legjobb ká- posztásbrigádok, traktorosok, gépkocsivezetők is. A vezetőség a gazdálkodási versenyt az idén is meghirdette. s a legjobbaknak már kitűzte a jutalom összegét, összesen 35 ezer forintot. XIII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1971. JÚNIUS 16., SZERDA Útépítők Monor és Pilis között Belebetonosodás — Kényszerkeverő-gépek Sérelem A „szolgáltatók” A Monori Járási Szolgáltató Ktsz bizonyos szempontból nem olyan szerencsés, mint az olyan „üzemek”, ahol mindent és mindenkit házon belül megtalálhatnak. A járás minden községében vannak részlegeik: fodrászatok, cipészműhelyek, vasipari műhelyek, gumi javítók, kékfestő műhelyek -s. Lehetne sorolni. A központ Gyömrőn van, ide futnak az „ügyek”, itt kell összefogni a szétívelő szálakat. A ktsz-riek több mint száz nődolgozója van. A nőbizóttság egy éve alakult, azaz nem is egészen egy éve. Múltjuk tehát még nincs, terveik és eredményeik már igen. De maradjunk a kiindulópontnál. A .nőbizottsági elnök hogy tudja „összefogni” a különböző községekben, különböző munkahelyeken dolgozó asszonyokat? Szükséges, hogy kapcsolatban álljanak egymással. Nehéz ezt megoldani? — Nehéz — mondja őszintén Szabó Lászióné. — Valóban szétszórtak a munkahelyek, s ha meg kell szervezni valamit, a z nem kevés utánjárásba kerül. De szerencsére nem volt még probléma: ha én kérem a nőket, hogy jöjjenek el, mondjuk, egy mindenkit érdeklő előadásra — jönnek, és nem háromszori rábeszélésre. Első szóra. Legutóbb Monoron, majd Gyömrőn rendeztünk tájékoztató előadást, a nők jogairól volt szó. Jöttek, érdeklődéssel hallgatták. Most éppen kirándulást szervezünk, konkrét időpont az indulásra még nincs, de a kocsit rendelkezésünkre bocsátották a vezetők ... Ök egyébként is sokat segítenek a nőbizottságnak, erre szükség is van. — hiány- asszonyszemmel — A nőbizottság érdekvédelmi szerv. Élnek-e ezzel a lehetőséggel? — Eddig még nem volt semmi olyan probléma, ami csak a nőket érintette volna. A bérezés jó, ezen a téren nincs elégedetlenségre ok. az asszonyok ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kapják, mint a férfiak. Működésünk alatt nem kellett orvosolnunk egyetlen sérelmet sem. S ez jó — mert nem volt sérelem. A ktsz-vezetőségben egyelőre csak egy nő van: a nőbizottság elnöke. Egyelőre. Hiszen még a nőbizottság is fiatal. — Hamarosan sor kerül eddigi munkánk értékelésére. Szeretnénk többet tenni az asz- szonyokért, s ha nagy feladataink nincsenek is, azért lesz munkánk. Összefogni a száznál több nőtagot, képviseletükben munkálkodni sikerrel — ez a cél. S az sem kis eredmény, hogy nem egészen egyéves munka után a kezdeményezés visszhangja ez: a nőbizottságra szükség volt, szükség van, jó, hogjL létrehozták. '— K. Zs. Az első jelentkezők Már beszámoltunk arról, hogy a gyömrői művelődési ház kertjében olvasóparkot a laki tanait, ki. A héten a fiatalodé a sétányokra piros salakot terítenek. A társadalmi munkára már megvannak az első jelentkezők: a gyömrői Ruhaipari Szövetkezet női szocialista brigádja. „Eltapostak egy szentjánosbogárkát. Temetésén egy távoli rokon — egy erdei nünüke — lesújtottan állt a gyászolók között. — Istenem — gondolta —, még élhetett volna szegény. És szúrós pillantást vetett egy burgonyaszipolyra, mely nem átallott a sírnál disku- rálni. És pont most, amikor kialudt a fény!” (Örkény István) ★ A mamát eltemették. A környéken mindenki arról beszélt, hogy a gyerekek milyen szívszaggatóan zokogtak a sírnál. A menye viszont egy árva könnyet sem ejtett. És harmadnap levetette a gyászruhát is. Az emberek felháborodtak. A per majd most indul, a testvérek között, mert nem tudják eldönteni, kinek mekkora rész jusson a házból, pedig ami jár, az jár. A testvér ek már egy l.-to nem köszönnek egymásnak, és azt mondják, szó lesz valami becsületsértési ügyről is, mert egyikük a nyílt utcán leköpködte a másikat, mire az olyan szavakat üvöltött, hogy a szemtanúk csak egymás között merik megismételni. Másnap ez egyik testvér gyereke belelökte a másikat az GYÁSZ árokba. Egyikük sincs még hétéves. A ház miatt. ★ — A legolcsóbb sírkő mennyibe kerül? — Amit meg szoktak venni, az négy-ötezerbe. A legdrágább 15—20 ezer forint. Az márvány. Az olcsóbbat is veszik, de a drágábbak jobban mennek. Monoron most a színes márvány a divat. Főleg a szürke. A temetőben hivalkodó pompa: csiszolt virágtartók, aranyozott betűk, márványos sírkőszegély. Rózsák, hortenziák, nagy fejű szegfűk. A temetőben az egyszerűséget felváltotta a pompa. Tisztelet a holtaknak ? Vagy hivalkodás — az élőknek... ★ — Én összegyűjtöttem a koporsóm árát, őszre meglesz a háromezerötszáz forintom is. Ne főjön a feje a gyermekeimnek, ha meghalok. Mindent úgy rendezek magam körül, hogy akit itthagyok, ne rossz emléket őrizzen rólam. A fiatalok hálátlanok. Sok mindent elfelejtenek ... Hát legalább ez megmaradjon nekem, hogy a temetésemet én magam úgy kívánhatom, ahogy akarom. A versenyfeltételek részletes : ’dolgozása most van folya-' matban. annyit azonban már mag lehet állapítani, hogy a mérce minden tekintetben magasabl. lesz. P. I. ELKEZDŐDÖTT A TÁBOROZÁS Tegnap elindult a káptalanfüredi úttörőtáborba a gyömrői úttörők első csoportja. ★ Szünidei hír: a múlt héten tanulmányi kiránduláson vettek részt a környéken a gyomrod Kossuth- és Erzsébet-tele- pi iskolák tanulói. A Betonútépítő Vállalat átépíti a monori járást átszelő 4-es számú főútvonalat. A munkával szemmel láthatóan és gumikerékkel érzékelhetően haladnak. A vecsési szakasz már elkészült, az építők most Monor és Pilis között dolgoznak. Üllőre és a vasúti felüljáróhoz később térnek vissza. Az egyik főhadiszállásuk Vecsésen van, az út mellett, az úgynevezett szövetkezeti autóbuszmegállónál. A betont keverik itt, igazi gyár ez, betongyár... Mar messziről látszanak a sóderpiramisok, mellettük egy toronyszerű emelvény, betonkeverő gépek zúgnak. Vascsille kapaszkodik a Bemutatkozott a német nemzetiségi együttes EGYÜTT ÉNEKELT A SZÍNPAD ÉS A NÉZŐTÉR Ápolják a nemzetiségi hagyományokat a vecsásiek. Messzi földön ismertek látványos és színes farsangünnepléseik, lakodalmaik, szüreti mulatságaik, táncaik, dalaik, mondókáik, az ajerlajm, a húsvéti tojásfutás. Persze, nemcsak mulatságaik őrzik a hagyományt, őrzi ezt a mun- ]ia..is,-aitólérhetetlen . kertészkedésük önmagát dicséri. A nemzetiségi hagyomány felélesztésére és a további ápolásra a közelmúltban, a Magyarországi Német Szövetség mozgalmat indított, amelybe a Magyar Rádió és Televízió is bekapcsolódik. Ebben a hónapban száz községben rendeznek német nemzetiségi műsorokat, s a száz község között egy — Vecsés. A száztagúvá egyesült helyi kultúrcsoport vasárnap mutatta be műsorát a művelődési házban. Ezzel ismét dobogóra lépett egy olyan együttes, amely méltán tart számot arra, hogy országosan is jegyezzék. fi. bemutatkozást telt ház, hálás közönség fogadta. A kitűnő műsorban fellépett a 70 éves vecsési fúvószenekar, a 60 éve alakult Munkásdal- köf kórusa, a vecsési gimnázium, valamint a központi általános iskola énekkara. A dal, a muzsika teremtette jó hangulatot még fokozta a központi általános iskola tiroli ruhás tánccsoportjának szereplése. Még újrázni is kellett a néma táncot. Ez még a nagymamák tánca volt Vecsésen, a „néma szöveg” pedig egészen pontosan ezt fejezi ki: „Én a tied, te az enyém, és lesz az esküvőnk ...” A siker, a hangulat egyre emelkedett, a zenekarral, az énekkarokkal együtt zengte a nagyterem az Ö tannenbau- mot. Az irodalom is helyet kapott a műsorban, német költők ver. seit adták elő szép németséggel a gimnázium és a Kun Béla téri iskola tanulói, Simon Mária, Seres Éva és Kovács Erika. Őszre... őszre már el is temethetnek. A néni hetvenéves, alig van ránc az arcán. Orvosnál életében még csak kétszer volt. Három gyereke van, öt unokája. Azt mondják, a mama tíz éve készül a halálra. ★ Él Monoron egy öregember. Rozzant, ócska házban, de elégedetten. Dolgozik is. A koporsója ott van a szobában, újságpapírokkal letakarva, hogy ne lepje a por. Régen megvette, a fában már perceg a szú. Azt híresztelik róla, abban alszik éjszakánként, de ez nem igaz. Vecsésen is él egy idős néni, aki évekkel ezelőtt megvásárolta az utolsó „bútordarabot”. Naponta leporolja, kitörölgeti a belsejét, s nappal a tetejére teszi az ágyneműt, hogy szellőzzön, mert a koporsó ablak alatt áll. — Nem furcsa érzés, hát már hogy lenne az? Hiszen hozzátartozik az élethez! Ezt mondta. ★ Az élet három nagy eseménye: születés, házasság, halál. Ezt tartják számon a rokonok, szomszédok, közeli és távoli ismerősök. És egyformán hosszú ideig esemény mind a három. Egyforma ideig beszélnek róla. K. Zs. A vecsési nemzetiségi együttes ma még egy a száz közül. Minden adottsága megvan azonban, hogy a verseny során akár az első is lehessen. Fekete Gizella LÁNGOS fii monori vasútállomásnál levő tökmag- és napraforgó- árusok soha nem szűnő ügy- buzgalma hozzásegítette az állomás környékét ahhoz, hogy rend és tisztaság soha ne lehessen ott. Most az árusítás „bevonult” egy bódéba. Hogy a lényegen változtat-e ez? ... Annak viszont mindenki örül, hogy a bódéban lángost is sütnek és árulnak. A friss, ropogós lángos illata odacsalogatja az utazókat, s a környék lakóit. Sokan mar itt is reggeliznek. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Szerelmesfilm. Nyáregyháza: Szabálytalan ötpercek. Ta- píósíily: Az utolsó vérbosszú. Cri: A meelveember. Vecsés: A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl. .. csak fecseg. KIÁLI.1TAS Monor, kiállítóterem (Kossuth u. 05.): Dél-Pest megyei Nagy István képzőművészeti csoport tárlata. Nyitva: 10-tSl 12, és 15-től 18 óráig. magasba a futószalagon, egymásba csukódnak a rakodógépek acclujjai. Nyüzsgés, mozgás, ritmus. Az itt dolgozóknak azonban mindez már egyhangú, szinte unalmas. Mint mondják, ebbe a munkába egy kicsit az ember is belebetonosodik. Gépies, beidegződött itt minden. Két gép napi 509 keveréssel körülbelül 100 köbméter betont állít elő. Huszonnégyszer fordul meg naponta itt egy-egy beton- szállító teherautó. A gépek győzik a kiszolgálást, korszerű, német gyártmányú, A 4-es műúton. automata vezérlésű, úgynevezett kényszer-keverőgépek. Néha gondot is jelent ez, ami] kor a hálózat nem bírja a , terhelést... I A látogató rövid fél órai szemlélődés után valóságos szakemberré válik. Kiderül például, hogy nem mindegy, milyen fajta sóder kerül a betonba, az útba. Az a sóder állja a „sarat”, amelynek agyagtartalma nem éri el az 5 százalékot. Ezen a telepen mintegy 500—600 köbméter rákoscsabai, gyáii és vecsési sóder áll állandóan készenlétben ... A vecsási betongyár látja el betonnal a Monor és Pilis között dolgozó útépítőket is. Őszre feljebb vonul a gárda, Albertirsa felé, s akkor a betongyár is közelebb költözködik. Baky László Péterffy felvétele POSTAI JUK 31. Ebi vésziek, Olvasóink kéréseit tolmácsoljuk. Szemők Géza 6 éves monori kisfiú szombaton délelőtt 9 órakor elvesztett egy pár új, női fehér szandált Monoron, a Kossuth Lajos és a Ságvári utca környékén. Szülei kérik a becsületes megtalálót, hogy a megtalált szandált a Ságvári út 9. szám alatt levő élelmiszerboltban adja le. Ugyancsak szombaton, a Budapestről Monorra induló éjszakai helyi vonaton veszett el Fekete Zoltán Monor, Bata Ferenc út 2. szám alatti lakos fekete aktatáskája. Ezüstpor, festőhengerek és egy úgynevezett etető volt benne.. Olvasónk kéri a becsületes megtalálót, hogy az aktatáskát és tartalmát címén adj;a le. s R ii T Vereséget szenvedtek a női labdarúgók Maglód—FÖSPED Szállítók 0:5 (0:2). Szombaton délután mintegy 350 néző előtt Maglódon találkozott egymással a két csapat. Az ország legjobb női labdarúgócsapata szép játékkal rukkolt ki, a közönség lelkes tapssal jutalmazta szép akcióikat és góljaikat. A maglódi lányok a sok gól ellenére a mezőnyben nem játszottak alárendelt szerepet. A csapatból kitűnt Szentpályi Andrea, Leveleki Mária és Szveda Mária. Barátságos mérkőzés MEZŐGÉP Vállalat—Járási Hivatal 3:2. Előkészületi mérkőzés Monori öregfiúk csapata— Monori Kefegyár 6:2. Jó iramú mérkőzésen, jó játékkal győzött a csehszlovákiai vendég- szereplésre készülő öregfiúk csapata. 1 JEGYZET Sportszerűség Több mint 200 pilisi szurkoló kísérte el vasárnap csapatát Péteribe (s mintegy 150 monori). Jó volt hallani a két csapat pályára lépésekor, hogy „Hajrá Péteri!”, „Hajrá Pilis!". Később azonban egy, Pilisnek kedvezőilen akció után egy kisebb csoport „csűrbe” jelzővel illette a hazai csapatot. Nem történt pedig semmi olyan szabálytalanság, hogy ezt a jelzői kellett volna használni. Példamutatóan viselkedett az egyik péteri rendező. Odament a kiabáló társasághoz, és csendes szavakkal így szólt: „De fiúk, mire való ez a csúnya bekiabálás. Mi is ott voltunk Pilisen, ki is kaptunk, és mégsem mondtuk a pilisi játékosokra, hogy csűrbe...” A I társaság elhallgatott. Illetve I később felhangzott a bíztatás: J „Hajrá Pilis!”. A sportszerűség szép példája a rendező közbelépése, s végül — a válasz is rá. V. I. Úszósuli Az idén is indul úszótanfolyam a monori strandon, Blas- kó Mihály oktatása mellett. Akik még nem tudnak a vízben „közlekedni”, a Kossuth iskolában iratkozhatnak be az „úszósuliba”. V e ndégszereplés az NDK-ban Tíznapos vendégszereplésre az NDK-ba utazott a TÖVÁLL gyömrői labdarúgócsapata. Ottani szereplésük remélhetőleg feledteti velük itthoni balsikereiket, s visszatérésük után a bajnokságot szép játékkal fejezik be. é
