Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-09 / 108. szám
4 1971. MÁJUS 9, VASÁRNAP fin mtevti Vadásztáskák Csankó Zoltán szekszárdi szíjgyártó és bőrön- clösmester fél évszázada készíti a sallangos magyar, sárközi fogatszerszámokat, karikásokat és vadászfelszereléseket. Többek között tervezte és kivitelezte a múlt évi mezőgazdasági kiállításon nagy sikerrel szereplő nyolcas fogat, valamint a külföldi és hazai lovasversenyeken és bemutatókon szereplő ötös fogatok szerszámait. Jelenleg az idei Vadászati Világkiállításra készíti sajátos vadászmintákkal, őzkörmökkel díszített vadásztáskáit. Milliós képaukció A Bizományi Áruház Vállalat 24. képaukciójának kiállítását szombaton nyitotta meg dr. Szente Imre vezérigazgató a MOM Csörsz utcai művelődési házában. A május 16-ig megtekinthető kiállításon bemutatják az árverés egész anyagát, 317 festményt, amelyek kikiáltási ára csaknem 2,2 millió forint. Az árverésre igen gazdag anyag gyűlt ösz- sze, köztük az érdeklődésnek megfelelően sok régi mester képeit ajánlják. A külföldi képek közül kiemelkedik a holland Dirk Maas csatába induló, díszes társaságot ábrázoló, 30 000 forintra becsült képe. Az árveréseket május 18-án és 19-én 17 órai kezdettel tartják ugyancsak a MOM művelődési házában. — A szolnoki Szigligeti Színház művésze, Papp Zoltán, hétfőn este hat órakor Mustármag címen előadást tart Vácott, a városi-járási könyvtárban. Jogilag „lezáratott" ? Bérlőből albérlő —18 év után Több mint egy órába tellett, amíg Takács József alsógödi lakos kötegnyi peres iratát időrendi sorrendbe raktam. Ezután a különböző végzésekből, határozatokból, ítéletekből, beadványokból összeállt az ügy, amelynek kezdő dátuma 1952, végző dátuma pedig nincs: ma is megoldatlan, bár jogilag „lezáratott”. Egy szoba - sok papír Kezdjük az elején. Takács József részére a községi tanács vb. 809—55/1952. számú határozatával egy szobából álló bérleményt kiutalt. Takács beköltözött özvegy Liebentritt Józsefné akkor államosított házába mint bérlő. Hosszú évek telnek el és a volt tulajdonos s a bérlő megfér egymással. 1966-ból származik egy irat, amely jelentéktelen bir- tokháborítási ügyet tárgyal. Itt is van első fok, másodfok, fellebbezés stb. s a vita megoldódik. Később jogszabályt adnak kJ az állami kislakások értékesítéséről. 1968. decemberében az OTP váci járási fiókja érté- síti Takács Józsefet, hogy élhet elővásárlási jogával és 20 ezer forintért megveheti a lakrészt. Takács, aki idős nyugdíjas, nyugalmat szeretne, biztonságot, ezért megköti az adásvételi szerződést, befizeti a kis előleget, számítgatja a részleteket és örül, hogy majd saját tulajdonában élhet. Am 1969 februárjában özvegy Lieben tritt Józsefné a községi tanácsházán elpanaszolja, hogy az 1952-es Takácsféle kiutaló határozatot ő nem kapta kézhez, s így azt nem veszi tudomásul. A községi tanács — a felsőbb szervek rendelkezése szerint — rövid úton intézi el a vitát: „a 809—55/ 1952. számú határozatot újból ki kell adni, az akkori időnek megfelelő tartalommal, a határozat elleni fellebbezési jog biztosítása mellett.'’ Hányszor utalható ki egy lakás ? Az ügy fellebbezés folytán a Váci Járási Tanács igazgatási osztályára került. Itt 19G9 áprilisában újabb határozat született: megsemmisítették a községi döntést, mivel Takács Józsefnek egyszer már szabályszerűen kiutalták a lakást. Lényegében minden maradt a régiben: Takács nem az új, hanem a régi határozat alapján bérlő. 1969. május 28-án a Pest megyei Tanács igazgatási osztálya megsemmisítette a község újbóli lakáskiutaló döntését, a járási fellebbezési végzést, s az Alsógöd községi tanács vb-elnökének 809—55/ 1952. számú határozatát helybenhagyták. Azaz — a jogi bonyolultságoktól eltekintve — Takács megint a régi határozat alapján bérlő. Takács József eddig tehát három, illetve végül is egy határozat alapján határozottan bérlő. Négy igen után: döntő nem özvegy Liebentrittné azonban bíróság előtt támadta meg az államigazgatási határozatot. Jött is az OTP-től a levél: „Takács Józseffel megkötött adás-vételi szerződést igazgatóságunk nem hagyta jóvá, mert özvegy L.-né a kiutalási államigazgatási határozatot perrel támadta meg, s mint ismeretes: bérlett joga alapozta meg a társtulajdonossal szemben Takács József elővásárlási jogát. Amennyiben tehát a bíróság helyt ad özvegy L.-né kereseti kérelmének, a Takács Józseffel kötött szerződésünk érvénytelen lesz.” Ezért volt fontos kérdés, hogy bérlő-e Takács? A Pestvidéki Járásbíróság nem adott helyt özvegy Liebentrittné kérelmének. így került az ügy 1970 tavaszán a Pest megyei Bíróságra. Négy Már megint a grízes tészta Kétfogásos menü 4,66 forintból A közétkeztetés gondjai Az autórádióban felhangzik a jól ismert szignál, majd a bemondó hangja: „Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben...” Akkor tehát tíz perc múlva fél egy. Ideje ebédelni, gyerünk a Fehér Hollóba. Az étterem sarkában ismerős asztaltársaság ül: a helyi tanács dolgozói. Ülnek az asztalnál és egy emberként szidják a menüt: — Zöldségleves — szárított zöldségből ^. leesés marhaszelet — konzervlecsóból —, májusban! Az ember a pénzéért ebédelni akar, nem étvágytalanul piszkálni a tányérban ! Egy pillantást vetek a zöldséglevesre és teljes szívvel csatlakozom a kórushoz. Felháborító: mit fizettek ezért az ebédért? — Hat forint nyolcvanat! — kapom a méltatlankodó választ. Egy kis normázás Ohó, akkor álljunk meg egy szóra! Ezek szerint itt közétkeztetési menüvel van dolgunk. Akkor pedig ne ítéljünk addig, míg nem tudjuk, mennyi a nyersanyag- norma? — 1966. január elseje óta 4 forint 66 fillér — világosít fel Tóth Tihamér, a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat termelési osztályvezetője. — Ennyit használhatunk fel a közétkeztetésben egy kétfogásos menühöz. Erre jön a 46 százalékos haszonkulcs, így lesz a menü fogyasztói ára 6 forint nyolcvan fillér. — Hogyan tudnak ennyiből gazdálkodni? — Egyre nehezebben — feleli őszintén. — Mindinkább a választék, a mennyiség és a minőség rovására. Ez a norma már öt évvel ezelőtt is elég alacsony volt. Azóta viszont a nyersanyag beszerzési árak tetemesen megnövekedtek. Mi a következménye a nyersanyagok drágulásának ? Vagy emelik a közétkeztetés fogyasztói árát — vagy csökkentik az adagokat. Az utóbbi történt. — A közétkeztetést igénybe vevő fogyasztók sokféle követelményt támasztanak a vendéglátóiparral szemben. Elvárják, hogy az előfizetéses menü ízletes, változatos, kalóriadús és bőséges legyen., Ezeknek a követelményeknek — a fentiek miatt — nem tudunk eleget tenni. A húsáruk emelése arra kényszerített bennünket, hogy csökkentsük a húsadagokat, hiszen a nyersanyagnorma rögzített, túllépnünk nem lehet A jobb minőségű ízle- sfitő- és alapanyagokat kénytelenek vagyunk alacsonyabb értékűekkel helyettesíteni. Tejszín, tejföl helyett tejet, házilag gyúrt tészta helyett gyári fehérárut, a drágább importfűszerek helyett fű- szerrpótlót használni, és így tovább. Feltétlenül a választék rovására megy az is, hogy a primőrök magas ára miatt ■még május végefelé is kon- zervekkel dolgozunk. Azt már •csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy a korszerű táplálkozás — a könnyű, vitamin- és fehérjedús ■ étkezés — követelményeire nem is gondolhatunk: örülünk, ha laktatós ételekre futja a „keretből”. Nézzük az éthpot Tudom, hogy nagy tételben másképp alakul az ételek önköltsége, mint a három-négytagú háztartásokban, de még így is nehéz elképzelni, hogyan lehet 4 forint 66 fillérből kétfogásos ebédet kiállítani? — Például így — tol elém Tóth Tihamér egy étlapot, egyik vendéglőjük 1970. május 25—30 közötti étrendjét: Hétfő: babgulyás, orleáni szelet (2 db); kedd: lebbencs- leves, sárgaborsó főzelék, sült oldalas; szerda: rizsleves, brassói aprópecsenye, saláta; csütörtök: lencseleves, tojásos galuska, saláta; péntek: burgo- nyaleves, tarhonyáshús; szombat: paradicsomleves, rántott hal, pirított burgonya. Ha nem lenne ott a heti két alkalommal felszolgált saláta, akár decemberi étrendnek is megfelelne. , A babgulyás, a sárgaborsó, a lencse, a kon- zervből készült paradicsomleves cseppet sem jellemző a tavaszi idényre. — Mi is tudjuk, mégsem tehetünk mást: új burgonyára, primőr karalábéra, kelkáposztára egyszerűen nem futja a normából. A vállalat 64 éttermet, vendéglőt üzemeltet a megyében. Ezekben — az idényjellegű vendéglátó üzleteket kivéve — mindenütt van közétkeztetés. Természetesen, egyidőben az a la carte étkezéssel. Ebből viszont az következik, hogy a ráfordítás, a költségtényezők a közétkeztetésben sem alacsonyabbak. A munkabérek, a helyiségek fűtési, bérleti, világítási díjai, a fogyóeszközköltségek egyformák, akár előfizetéses menüt szolgálnak fel, akár étlapról választott frissen sülteket. S nem tehetik azt meg, hogy az a la carte vendégnek rozsdamentes evőeszközzel, damaszt abrosszal terítsenek, a közétkeztetésben résztvevőknek pedig alumínium késsél, villával, olcsó abrosszal. Egy II. osztályú étterem költségszintje gyakran eléri az összbevétel 40—50 százalékát. Ekkora ráfordítást a 6,80-as menü 46 százalékos haszonkulcsa, illetve 31,5 százalékos árrés-szintje semmiképpen sem fedezne. Még a 12 százalékos — utólag megtérített — állami dotációval együtt semj Bizonyíték erre a váci Hattyú Étterem példája, ahol 1969. január elsejétől április közepéig — átalakítás miatti bezárásáig — így alakultak a rentabilitási mutatók: árbevétel: 32 100 forint; árrés-szint: 32,09 százalék; költségszint: 256,07 (!) százalék; az üzemi eredmény; — 71 900 forint. Magyarán: a ráfizetés megközelítette a 72 ezer forintot! Kéf megoldás Hogyan lehet ezt a ráfizetést „kigazdálkodni”? Csakis az ét' lap szerinti étkezés árbevéte léből, vagyis az össznyereség rovására. Ez pedig érzékenyen érinti a vendéglátóipari dolgozók zsebét. A következő kérdés magától adódik: hogyan lehetne rentábilissá tenni a közétkeztetést? Egyúttal megjavítani a minőséget, bővíteni a választékot, eleget tenni a fogyasztók igényeinek? Világos, hogy kétféleképpen: vagy emelni kellene a nyersanyagnormát, ami azonban a haszonkulcs növekedését, s ve le a fogyasztói árak emelését vonná maga után, vagy mérsékelni kellene a nyersanyagbeszerzési árakat. így vagy úgy, a megoldásra szükség van. Nyíri Éva ] darab igen után megszületett 1 az egyetlen és döntő nem. A megyei bíróság hatályon kívül helyezte az alsógödi tanács eredeti (1952-es) és az ezt helybenhagyó megyei tanácsi végzést. A fellebbezést alaposnak találták, megállapították: Takács nem kísérelte meg az eredeti kiutaló határozat egy példányának özv. L.-né részére való továbbítását és azt, hogy lakásának egy szobáját az államigazgatási hatóság törvénysértően vette igénybe és utalta ki Takács József részére, akivel korábban érvényes albérleti szerződést (!) kötött az özvegyassz any. Tizennyolc év után előszói lett a bérlőből albérlő. Sok fórumot megjárt az ügy, de e fogalmat egyetlen iratban sem lehet olvasni. Vajon miért lett Takács bérlőből albérlő? Idézet a megyei bíróság ítéletének indoklási részéből: „Minden kétséget kizáróan azt megállapítani, hogy Takács József az 1952. évben hozzákerült két példányú határozatból egy példányt át akart volna adni a felperesnek, Takács József egyedüli vallomása alapján nem lehet. Ugyanis nincs bizonyítva az sem, hogy a felperes és Takács József abban állapodott volna meg, hogy az utóbbi által fizetett 40 forint albérleti díjból a szoba díja 20 és a bútorhasználat díja szintén 20 forint.. A megyei bíróság viszont felderítattnek találta az albérleti jogviszony meglétét, és az 1952-ben hatályos rendelet alapján — amely az albérleti szoba államigazgatási kiutalását megtiltotta — Takács bérlői jogállását nem ismerte eL Az OTP Takáccsal felbontotta az adás-vételi szerződést, az idős ember nem vásárolhatja meg a 18 éve lakott szobát az államtól! ★ Az ügy lassan végéhez közeledik. Még egy lehetősége volt Takácsnak: a fellebbezési óvás. Ennek kezdeményezését azonban a Legfelsőbb Bíróság elnöke megtagadta, bizonyára azért, mert az eljárási törvényben előírt megalapozótt- sági vagy törvénysértést hibát nem észlelték. A jogi út, úgy látszik, „lezáratott”. De nem megnyugtatóan. Még a legfőbb ügyész kezdeményezhetne törvényességi óvást, ehhez azonban az illetékes ügyésznek kellene újra átvizsgálnia az aktákat, hogy megkeresse: a megyei bíróság indoklása mindenben kielégíti-e a „megalapozottság” kritériumát? E vizsgálat azért is fontos lenne, mert lassan letelik az az egy I év, amelyben a törvényességi óvás alapján hozott ítélet a felekre is kiterjed. Ha pedig a jogi út végleg járhatatlan, a községi tanács segítsen, hogy az idős ember egy szobát vásárolhasson és nyugodt öregkort, perlekedés nélküli -éveket teremthessen magának. Fóti Péter Székesfehérvári autórádió a Zsiguliban A székesfehérvári Videoton rádiós üzemében folyamatosan gyártják a Zsiguli gépkocsikba az autórádiókat. Naponta négyszáz-négyszázötven autórádió kerül le a szalagról. A rádió hangszórói is a Videotonban, a gyár elektroakusztikai üzemében készülnek. A készüléket és a hangszórót együtt szállítják, egy-egy ládába hetven komplett készüléket csomagolnak, s naponta hét-nyolc ládányit továbbítanak az exportáló vállalatnak. „V adászvendéglátás *’ A világkiállítás alatt Vidékről érkező vadásztársaik fogadására készülnek a fővárosban lakó vadászok. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének lapja, a Nimród vadászújság nemrég felhívást intézett a fővárosban lakó vadászokhoz, Minek nevezzelek ? Elnevezés legyen a talpán, amely engem még képes kihozni a sodromból. Miután az elnevezésmánia tetőzött — a Főbuha, Főkuci, Bubiv, Gu- laschki idején —, megkaptam a halálos adagot a lehetetlen elnevezésekből. Azóta immunis vagyok. A legutolsó elnevezés, amely megrezdített, a Takarékosság cipészszövetkezet volt — de ez is pozitíve. Csak üdvözölhetem azt az újszerű nyíltságot, amelyre ez a Takarékosság cégnév utal. Van aki tagadja, ölt bevallják, hogy spórolósak. Ha az általuk gyártott cipő talpa éppoly gyorsan és hűtlenül hagy el, mint bármely más hasonló készítményé — üsse kő. Nekem az őszinteség mindennél többet ér. Egy ideje azonban meghök- kenve észlelem, hogy szisztematikusan kikezelt, elnevezésmánia iránti allergiám felúju- lóban van. Egy bizonyos, va- donatújonnan felbukkant árulássanak vendégül minél több vidéki kollégát a világkiállítás napjaiban. , A Nimród felhívása óta tömegesen jelentkeznek a budapesti vadászok a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal fizetővendég szolgálatnál. Vannak olyanok is, akik szomszédjaikat is beszervezték a fizetővendégszolgalatba. így a vidékről érkező vadásztársaságok csoportjai együtt lakhatnak, ami megkönnyíti a közös programok kialakítását. Szikestalaj-térkép, útban Sevillába A világ szikestalaj-térképének első részlete, az európai szikeseket ábrázoló térkép útnak indult a május közepén Sevillában megrendezésre kerülő szikeskonferenciára. 1967-ben Budapesten a FAO és az UNESCO rendezésében szikeskonferenciát tartottalt, ahol a nemzetközi kutatók elhatározták, hogy világtérképet készítenek a szikes talajokról. A térkép összeállítását a budapesti Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet munkatársai vállalták. A kutatócsoport szakemberei magukkal vitték a térképet a nemzetközi konferenciára, ahol a további kutatómunka feladatairól tárgyalnak. elnevezés láttán ismételten hideg futkározik a hátamon. Fékonfix! Ez — ne tévedjünk — nem káromkodás. Amikor először megpillantottam e szót, szemem káp- rázott, szédülés fogott el, és fennhangon ezt kiáltottam: — Mi ez már megint???!!! (Így, három felkiáltó és három kérdőjellel. Nem köny- nyű; próbálják ki.) Gyerekkoromból rémlik valami hasonló hangzású szó, de az hékomfitty, vagy fé- komadta volt — bizonyára valami speciális, tősgyökeres tájszó és kispesti vagy ferencvárosi virányokról, hol zsenge gyerekkoromat töltöttem. Akárhogy is: ez a Fékonfix valami mellbevágó. A jó elnevezés olyan mint a Patyolat. Ez a cégnév patyolatfehér ággyneműt juttat az ember eszébe. Más kérdés, mi jut eszembe, a hazahozott mosott ruha láttán, tény, hogy maga az elnevezés kitűnő. Rossz, de legalább nem dühítő, mert csak sajátmagának árt a Páva fehérneműmárka — a hírverés szövege szerint ugyanis nem puccos, hivalkodó, hanem (nevével ellentétben) kifejezetten célszerű fehérneműket fémjelez. De mi az, hogy Fékonfix!? És az újsághirdetés, amellyel még nagyobb nyomatékot akarnak adni e szónak!? Azt mondja: „Örökre vasalva." Hát nem úgy hangzik, mint egy modernnek mondott magyar lélektani filmdráma címe? De mindezt betetőzte a napokban látott tévéreklám. Eszerint a Fékonfixnél kitű- nőbb inget keresve sem találni, csak figyelni kell a figurára, éspedig: szennyes állapotban is fogasra kell függeszteni. Még mit nem? Külön szekrényt a családi szeny- nyesnek? Soha! Azt a Fékon- fixét neki! P. G.
