Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

4 1971. MÁJUS 22., SZOMBAT Évkönyvet ad ki az agráregyetem Miniszteri utasítás Tegnaptól holnapig A gödöllői Agrártudományi Egyetem előhistóriájával s históriájával ismerkedtem az egyetemi könyvtárban; ta­nulságos történelmi stúdium. 1777-ben Emlékszem, milyen büszke­séggel-keserűséggel töltött el, amikor arról olvastam, hogy a könyvnyomtatás feltalálá­sát követően az elsők közt alapítottak Budán nyomdát... Most megtudom, hogy, bár o mezőgazdasági termelésben helyenként évszázadokkal ma­radtunk el más országoktól, 1777-ben már mezőgazdasá­gi tanszéke volt a Nagyszom­batról Budára helyezett egye­temnek, 1784-től pedig a po­zsonyi jogakadémián is ok­tattak mezőgazdaságtant; eb­ben a fejlettebb országokkal szinte egy vonalban álltunk! Az 1797-ben Festetics György alapította keszthelyi Georgi- kon: a világ első önálló me­zőgazdasági tanintézet későb­bi eredményeivel messze föl­dön ismertté tette magát. A Széchenyi-követő Török Já­nosiul k központi gazdaképző intézeti tervét ugyan elvetet­te a nemzetvezetők szűkmar­kúsága — Török helyette mégis megvalósította ceglédi job­bágyiskoláját ... A forradalom és szabadságharc bukása után azonban az egyetemi szintű mezőgazdasági oktatás elsor­vadt, a keszthelyi, debreceni, kassai stb. felső tanintézetek is jó előre bezárták kapuikat. A felélesztést, bár minden indokot megadott volna az ag­rárarculat és minden re­ményt a szellemi bázis, egy­mást követő évtizedek par­lamenti vitáiban tologatták, halogatták egészen 1920-ig. , Véletlen, hogy az önálló agráregyetem konkrét tervét hazánkban először a Tanács­köztársaság fogalmazta meg? (Móricz Zsigmond akkor, lel­kes cikkében, Gödöllőre ál­modta ...) 1920-ban azután — a do­log már alig tűrhette a to­vábbi késleltetést — a buda­pesti tudományegyetemen lét­rehozták a közgazdaságtudo­mányi kart, keretében mező- gazdasági szakkal. E később mezőgazdasági és állatorvosi kar a harmincas évek elején átkerült a műegyetemre. Filléres gondok Otthonukban, a mai Pus­kin, később pedig a Szerb utcában szinte filléres gon­dokkal küszködött az oktatás. A kiváló tanári gárdában azonban számos haladó — a Tanácsköztársaság alatt százharminchárom napja alatt született meg. Az sem, hogy a később fővárosi egyetemeken belül felállított kart tisztelet­reméltó, szép , szellemi, gya­korlati erőfeszítések és ered­mények ellenére szerény ke­reteiben érte a felszabadulás. S véletlennek tekinthető, hogy 1945-ben azonnal ren­deletet hoztak magyar agrár- tudományi egyetem felállítá­sára? 32 tanszék Oj központjukat áthelyez­ték a Hűvösvölgybe. E cent­rum egyesítette a mosonma­gyaróvári, keszthelyi, debre­ceni főiskolát, a kertészeti szőlészeti főiskolát stb. — et­től kezdve legnagyobb gond­juk a szétszórtság volt Meg­kezdődött a munkás-, paraszt­fiatalok beáramlása a felsőfo­kú agrárképzésbe: az érettsé­gi nélkülieknek két éves munkás-, majd szakérettségi­ző tanfolyamokat rendeztek, azután megszervezték a leve­lező oktatást. Különböző át­szervezések, leválasztások — mint például az állatorvostu­dományi s az erdőgazdaság­tudományi kar leválása — után 1949-ben határozatot hoz­tak a Gödöllőre való telepí­tésre — a kísérleti terek, kö­zel fekvő tangazdaságok mind ezt indokolták. Az ötvenes években gigantikus terv is született, hogy azután irattár­ba tegyék. De az átköltözést megkezdték.., A tanszékek száma 1951-től 1956-ig tizenhétről harminc- kettőre emelkedett. 1957-től végzett hallgatóik agrármér­nöki címmel távoztak az egye­temről, amely két karának megfelelően már mezőgazda­ságtudományi és mezőgazda­sági-műszaki doktori címet is adományozhatott A legutóbbi évtized ered­ményei a legismertebbek. 1961-ben kétszázmilliós prog­ram született fejlesztésükre. Ennek végrehajtása során épült fel az ezerkétszáz sze­mélyes diákotthon, a kétezer­ötszáz személyes konyha, a központi tanszéki épület au­lával, a tanműhelyi épület a gépészmérnöki kar részére, és modern lakónegyedük is. Nagyarányú reformokat haj­tottak végre az oktatásban. (Az egyetem munkatársainak, dolgozóinak száma ma ezer- hatszáz fő. Belső területe négyszázharminc holdon, költségvetési üzeme négyszáz- nyolcvankilenc holdon fek­szik, ehhez jönnek még a tan­gazdaságok.) A tekintet nem ér rá túl so­kat pihenni az eredménye­ken. A felsőoktatásban is vi­lágszerte bekövetkező forra­dalmi változások a jövőbeli fejlődés megrajzolását sürge­tik. És csak vegyük figye­lembe a szomszédságukban szaporodó, növekvő intézete­ket, mint a Kisállattenyészté- si Kutatóintézet vagy a Me­zőgazdasági Gépkísérleti In­tézet, s megállapítható, hogy nemcsak az egyetem, de szinte a város is hatalmas agrártu­dományi központtá fejlődik. Háromévenként Mindennek elmondását pe­dig aktuálissá tette, hogy az egyetemen a közelmúltban határozat született egyetemi évkönyv rendszeres kibocsá­tására. (Mert ha már a tör­ténelmi tanulságokat is mére­getjük: egy rendkívüli mére­tű agrártudományi-felsőokta­tási központ gyors és sikeres létrehozására, íme, ma képe­sek vagyunk, de a megfelelő és rendszeres propaganda, fő­ként nyomdai kapacitáshiány miatt, sokáig váratott magá­ra. Igaz, elvétve kiadtak már évkönyvet, és tavaly, fennállá­suk negyedszázados évforduló­jára, emlékkönyvet is.) Dr. Tibold Vilmos egyetemi tanár és dr. Lőrincz Gyula, könyvtáruk igazgatójának közlése szerint ugyanaz a könyvtári és kiadványi társa­dalmi bizottság patronálná az évkönyvet, amely a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó gondozásá­ban megjelenő közleményeik, értesítőik, és lapjuk, a Mező- gazdasági Mérnök szerkesztése felett is bábáskodik. Az év­könyv, annak rendje, módja szerint, közölné a rektori tan­évnyitó beszédeket, méltatná a nyugalomba vonuló tanárok munkásságát, ismertetné a tantervet, a kutatási témákat, közzétenné a doktoráltak név­sorát, áttekintené az egyetem szervezeti felépítését... Az eddigi tervek szerint a követ­kező tanévben, utána pedig háromévenként, minden új rektori ciklusban nyerne ki­bocsátást. Ehhez, és a majda­ni, évenkénti . megjelenéshez, az egész vállalkozáshoz ha­sonló sikert kívánunk, mint amilyen sikeresen fejlődött az egyeteim az elmúlt negyedszá­zadban, s ez éppen nem ke­vés. Padányi Anna Osztálylétszám: 15-40 Az alsó- és középfokú ok­tatási intézmények pedagógus­ellátottságának. a pedagógu­sok munkafeltételeinek javí­tásáról szóló kormányhatáro­zat végrehajtása kapcsán a művelődési miniszter utasí­tást adott ki, amelyben sza­bályozza az általános iskolai tanulócsoportok létszámhatá­rait. A rendelkezés egyebek közt kimondja, hogy egy osz­tályon belül vidéken 15—40, Budapesten 20—40 tanulóból álló csoport szervezhető. A létszám ennél alacsonyabb, il­letve magasabb nem lehet. Ettől csak ott térhetnek el, ahol a felső tagozat egyes év­folyamainak tanulóit — a szakrendszerű oktatás fenn­tartása érdekében — egy-egy tanulócsoportban oktatják. Azokban az osztott vagy rész­ben osztott iskolákban, ahol a felsőtagozatos gyerekeket már szakrendszerben oktatják, és közben a tanulók létszáma átmenetileg csökken — a szakrendszerű oktatás fenn­tartása érdekében — akkor sem szabad a csoportokat ösz- szevonni, ha a létszám 15, il­letve 20 alatt van, de a tízet meghaladja. VIOLA Üjabb üdülőszállóval gaz­dagodott a Balaton déli part­ja. Siófokon nyolc és fél mil­lió forintos költséggel építet­téli fel a SZOT Viola-üdülőjét. A minden kényelemmel ellá­tott épületben 130 beutaltat helyezhetnék el. Az üdülők pénteken délelőtt megérkeztek. Az első vendégeket ünnepé­lyesen fogadták. f&iaBaD WMomm ügy látszik, visszavonhatat­lanul berobbant a nyár. Har­madik hete tart' a szép idő, amely valósággal csábítja az embert, hogy minél több időt töltsön kinn a szabadban, el­sősorban a vízparton. Este viszont a fiatalok tán­colni szeretnek, nekik sorol­juk fel az alábbi programokat: szombaton a Csepel Autógyár művelődési központjában if­júsági táncest lesz, amelyen közreműködik a Pax zenekar. Vecsésen, szombaton és vasár­nap délután ötórai teát ren­deznek a művelődési házban. Tápiógyörgyén szombaton, es­te a Golden Star együttes mu­zsikál. Az aszódi fiúk-lányok, vasárnap estére a budapesti „kompromittált” — tudós ta­láltatott. Eredetileg nem any- nyira gyakorlati szakembere­ket, hanem országod szintű vezetőket képeztek volna — ami egybeesett Teleki Pál FINTOR Mi legyen veled, Attila? arisztokratikus elvével. Ezzel szemben fellépett és hatott egy másik irányzat. Szószólói az akkori szóhasználattal s elmélettél egy „új középosz­tály” létrehozásának igényét hangoztatták. Hasznos kö­vetkezményként egy sereg szegényebb sorsú hallgatót is felvettek, kis keresetű szülők gyermekét. (Százötven-két­száz diákjuk a főváros kö­zönségének adományából ka­pott ingyen ebédet; a pro­fesszorok rendszeresen hozzá­járultak a szegény hallga­tók vizsgadíjához.) A kar szellemét a tananyag elsajá­títása mellett az önálló gon­dolkodás, ítéletalkotás képes­ségének fejlesztése jellemez­te. Jelentős kutaómunkát végeztek, ismeretterjesztő te­vékenységet is folytattak. Tangazdaságuk is volt, az első időkben Sőregpusztán, majd Pátyon. Nem véletlen, mondtuk, hogy egy önálló agráregyetem kidolgozott terve hazánkban először a Tanácsköztársaság Attila, a népművelő elhatá­rozta, hogy megváltja a vilá­got. A világ fütyült Attilára, s az ő megváltására. A társak, a vezetők, a főnökök, ahol csak tudták, gáncsolták, gátol- tolták Attilát, s az ő terveit. Nagy lapokat, táblázatokat töl­tettek ki vele, nevették ötle­teit, elnézően törölték le verí- tékcseppjeit, rádörögtek, ha valami értékeset csinált. Atti­la kikészült. Attila nem ütötte képen a világot, társait, vezetőit, főnö­keit, nem rúgott a gáncsot ve­tő lábakba. Elhatározta, hogy ellenáll. A néma tiltakozás em­lékművévé válik. Ezután Atti­la altatót vett be minden ér­tekezlet előtt, és a tanácskozá­sokon világmegváltóként el­aludt. Bekötötte az egyik újját és lei jelentette; nem tud stemp- lizni. Az akták csak álltak és hiányzott róluk a világot je­lentő bélyegzőnyomat. A járás kulturális élete megállt, az al­tatók, s a megbénult bélyeg­zők árnyékában. Attila várta, hogy felfigyel erre a világ és megkéri őt a megváltásra. — No, most hogyan folytas­suk Attila? — Az egyik értekezlet előtt annyi altatót veszek be, hogy a tanácskozás kellős közepén meghalok. Lecsukom a sze­mem és kész. A tanácskozás résztvevőiből ez akkora meg­döbbenést vált ki, hogy más­naptól kezdve valóban a kul­túráért dolgoznak. — Ki hiszi ezt el nekünk, Attila? — A temetésemen az osz­tályvezető felolvassa a végaka­ratomat, amelyben összefog­lalom a népművelésből eddig kitiltott elveimet. A részvéttől áthatott , kollégák megértik, hogy mit érdemes tenni, s úgy cselekszenek. — Ki figyel oda egy nek­rológra? — Az egyik értekezlet előtt nem altatót, hanem kábító­szert veszek be. A tanácsko­zás kellős közepén hallucinál- ni kezdek, víziót látok a mo­dem népművelésről. Megjó­solom ennek teljes diadalát — határtalan szuggesztivitással. — Attila, a társadalom fel­karol, hogy leszoktasson káros szenvedélyedről. — Az értekezleten feleme­lem bekötött újjamat, s azt mondom: ez az isten újjal Intlek benneteket az elpuhult, a tehetetlen hivatalnokélet­től, az összefonódástól, az öt­lettelenségtől. Isten szeme raj­tatok, újjá megfricskáz. — Marxista alapok nélkül nem boldogulsz, Attila. — Megnyertem a lottófőnye­reményt. Kinézek egy kis fa­lut, építek egy szép kultúrhá- zat. Jobbnál jobb műsorokat rendezek, becsalom az egész falut. Kiírom a település elé: „A falu zárva, mindnyájan a kultúrházban vagyunk.” — Nincs neked ekkora sze­rencséd, Attila. — Hogyan folytassam, hogy tetsszen neked? — Ne abszurdan, ne semati­kusan, ne romantikusan, .ne naturálisán, ne szimbolikusan, ne szürrealistán. Csak a való­ságot, Attila! — Kérlek: idegösszeomlás, kórház, felmondás. — Ez sematikus. — Hát... vásárolok egy űr­hajót, felmegyek az űrbe, le­szállók a Marsra, s a marsla­kókkal megvalósítom az iga­zi népművelést. — Attila, életed minden foly­tatása érdektelen. Nem lehet rólad írni, Attila. Fóti Péter Dürer nürnbergi háza Alapos renoválás és át­alakítás után, Albrecht Dürer születésének 500. évfordulója alkalmából; újra megtekint­hető a művész egykori nürn­bergi lakhelye. A Dürer-ház pontos életkorát nem ismer­jük. Bár a telek egyik sa­rokházát már 1420-baín meg­említi egy okirat, feltételezhe­tő, hogy az a ház, amit Dürer 1509-ben, 38 éves korában vá­sárolt, korábbi keletű. A háromemeletes ősi ház bel­sejét a nürnbergi városi mú­zeum úgy próbálta berendez­ni, hogy a látogató megfele­lő képet kaphasson a mestet életéről és munkásságáról: i szerény bútorozás, a régi ké pék csoportosítása, eredet faburkolatok és ökörszem­ablakok megfelelnek a Düre: korabeli idők életstílusának A híres rézmetsző nyomógépe valószínűleg a földszinten volt felállítva. Ennek a rekonst­ruált változatát is újra meg lehet tekinteni. MAGYARNÓTAEST DUNAKANYAR DALOSTALÁLKOZÖ NÉPI TÁNCOSOK ABONYBAN Astoria együttest hívták meg, az ő gitárzenéjük adja a han­gulatot. A gyömrőiek program­jából kitűnik; a vasárnap dél­utánt ott is tánccal töltik a művelődési házban, akárcsak Tóalmáson, ahol az UNIPRESS muzsikál. Ez a hét vége — éppen a melegre való tekintettel — ta­lán kevesebb nagy esemény­nyel kecsegtet A VIII. Duna­kanyar dalostalálkozó az egyetlen, nagy tömegeket meg­mozgató kulturális program, amelyet Vácott rendeznek a Lőwy Sándor Gépipari Tech­nikum dísztermében. A szer­vezést a Madách Imre Műve­lődési Központ vállalta. Fel­lép a Zeneművészeti Főiskola Liszt Ferenc kamarakórusa, az Állami Népi Együttes vegyes­kara, a Primavera quintett, az OKISZ Erkel Ferenc vegyes­kara, a pécsi Mecsek-együttes, valamint a vendéglátók Vox Humana énekkara. Pest megyeiek az Holnap, vasárnap, este fél 8 órakor megszólalnak a fanfá­rok az egri vár fokán, hogy megkezdődjék a 3. Gárdonyi Géza diáknapok gazdag kul­turális eseménysorozata. Négy megye: Pest, Heves, Szolnok, Nógrád középiskolái népes diákcsoportjainak jelenlétében Sós Tamás, a diáknapok taná­csának elnöke átveszi a város kulcsát, s jelképesen a megye- székhely kormányzását Borics László megbízott tanácselnök­től. Ezt követően Bornemissza Gergelyről szóló történelmi já­tékot mutatnak be az egri diá­kok. Hétfőn a vers és prózamon­dók, az ének- és hangszerszó­listák, a diákszínpadok bemu­tatói kezdődnek meg. E^_ utóbbin Pest megyét a, ceglédi Kossuth Gimnázium .Csak tiszta forrásból” című műsora képviseli. Kedden nyitják meg a diák­napok arany-szintű pályamun­káinak képző-, ipar-, fotó-, népművészeti kiállítását, a színház nagytermében pedig a néptánccsoportok versenyére i A megye második felében, Abonyban néptáncos- és nép- zenész-találkozót rendeznek. Délelőtt 11 órakor a zeneisko­la előadótermében megalakul a „Röpülj páva”-kör, míg ko­ra délután néptáncbemutató lesz a szabadtéri színpadon, amelyen közreműködnek a já­rás tánccsoportjai. Este ugyan­itt, a „Rozmaring” együttes lép feL Jászkarajenön is magyar nó­tától lesz hangos az este. A művelődési házban Pászti Ti­bor konferál, s neves magyar- nóta-énekesek szórakoztatják a közönséget, akiket Oláh Kál­mán és népi zenekara kísér. Végül egy jelentős ünnep­ségre hívjuk meg váci olva­sóinkat. Szombaton, délután három órakor tartja névadó- és zászlóavató ünnepségét a Konstantin téren a Matejka János munkásőr-zászlóalj. Komáromi Magda egri diáknapokon kerül sor. Ezen Pest megyéből a ceglédi Török József Mező- gazdasági Technikum együtte­se indul. A diákszínpadok e napi versenyében a váci Géza téri Gimnázium és a monori József Attila Gimnázium együttese is fellép. Nagy érdeklődés előzi meg a táncdalénekesek és zenekarok versengését is. Pest megyét a ceglédi Kossuth Gimnázium „Gimi Group” együttese kép­viseli ezen a vetélkedőn. A diáknapokat 26-án gála­délután fejezi be. melyen a diáknapok aranyérmes szólis­tái és művészeti csoportjai ad­nak búcsúműsort. <m. gy.) — Első helyezett lett Tó szegi Kálmán, a péceli me zőgazdasági szakmunkáskép ző iskola tanulója, a szakim kiváló tanulója versenyen, amit a zöldségtermesztő szakmunkástanulók részére ezen a héten rendeztek a Kertészeti Egyetem soroksá­ri kísérleti telepén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom