Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-22 / 119. szám
1971. MA JUS 33., SZOMBAT rlap 3 A vásárvárosban Fél tízkor még elég köny- anyagból készült emberi bor- nyelműem vállalkozik az em- da, amelyet a balesetek sérült! bér a vásárváros megtekintő- jeniek gyógyítására használ- sére, de délután fél kettőre, nak. Érdemes megnézni a bizony, már mindenütt szorít a könnyűszerkezetes építést be- a cipő, s a legnagyobb érdé- mutató modelleket és a szá- kesságek is mintha vesztené- mítógépeket. nek vonzerejükből — különö- A bolgár pavilonban főként sen, ha hannincfokos hőségben a gépipari újdonságok kaptak kell kilométereket gyalogolni, helyet, o görögök pedig élelmi- Első tanácsunk tehát: „bejá- szerekét, italokat, háztartási ratott” cipőben induljunk vá- gépeket mutatnak be e'sősor- sámézésre. ban. Az NSZK pavilonjában a Most sétáljunk! Arra, amer- komputervezérlésű • multivízió re tegnap a magyar kormány- a legérdekesebb, férfiak jártak. A Műszaki Fej- Angliát több mint nyolcvan lesztési Bizottság pavilonjában cég képviseli. Érdekesek az sok érdekes anyagmozgatógé- ICL-számitógépei, s emellett pet láttunk. Figyelmébe ajánl- az automaták. Magyar szénájuk ezeket a vállalatok veze- met „egzotikus”-nak látszanak tőinek, hiszen hazánkban még az indiai, a pakisztáni, sziriai ma is körülbelül 1,2 millió és a kubai kiállításon látható munkást foglalkoztat a szállí- népművészeti cikkek, az élel- tás és rakodás. Érdemes lenne mi szer- és dohányipar termé- gépesíteni. kei. A könnyűipari pavilonban Autósoknak való: az osztrák, kiállított ezernyi ruháról, ci- Semperit és a Steyr-művek póről, textíliáról bajos lenne termékei, a szovjet pavilon számot adni. Ezt meg kell néz- mellett kiállított Zsiguli, a ni! Annál is inkább, mert nagy csehszlovák pavilon bejárátá- részük már a kapuzárás után nál a narancssárga és rr.eggy- az üzletekben is kapható lesz. piros Skodák, valamint a ha- Mint Keserű Jánosné könnyű- talmas szállítókocsira rakott ipari miniszterasszony a séta Poíski-Fiatok. alkalmával elmondotta, ma a japán kiállításon a BNV-n már a vállalatok is töreksze- először szereplő miniszó mitó- nek arra, hogy az olcsó cikkek g^p jelenti a slágert. Ehhez is modemek, divatosak legye- hasonlót helyeznek üzembe a nek, és eleget gyártsanak be- Budapesti Műszaki Egyetemen. lőlük. a hollandok — többek között Bizonyára érdeklődéssel né- — részecskegyorsító-modellt zik majd a szakemberek a mutatnak be. Írország első íz- Szerszámgépipari Müvek ben vesz részt a vásáron, s számjegyvezérléses, nagydíjat most az élelmiszer- és vegy- nyert gépét a Petőfi csarnok- iparban használható automata ban. Emellett természetesen analizátort mutatja be. Most számtalan más, az ipari autó- debütál Chile is, kiállításuk matizálást fémjelző gép lát- valószínűleg hozzájárul az or- ható itt szágaink közötti gazdasági Mit hozott a külföld? A együttműködés bővítéséhez. brazil pavilonban könnyűipari, A lengyelek érdekessége: a bőripari és élelmiszeripari tér- lengyel—magyar kooperacio- mékek láthatók, s a szeren- han készült tehergépkocsi es a esések egy csésze eredeti bra- magyar felhasználó kivansaga zil kávét is kaphatnak. A fran- szerint átalakított Nysa gép- ciák egyik újdonsága: mű- járművek. Számtalan ügyes gép, faipari berendezés és papírfeldolgozó látható a finn pavilonban. A kanadaiak az erdőgazdaságokban alkalmazott univerzális munkagépeket mutatják be. Az egyik például — amelyet miniszterelnökünk is alaposan szem- ügyre vett — harmincféle művelet elvégzésére képes. Az USA-pavilonban a legújabb háztartási robotgépek mellett láthatjuk annak az űrállomásnak a pontos mását, amelyet 1973-ban szándékoznak felbocsátani. Az olasz pavilonban műanyaggyártó be- berendezést, és sole más technikai érdekességet láthatnak az érdeklődők. A jugoszláv pavilonban főként azok a termékek szerepelnek, amelyeket a jugoszláv és magyar vállalatok kooperációban készítenek. Az NDK csarnokában bárki láthatja, hogyan készül az újság: működés közben mutatják be a „polygraph” hat színnyomású offset nyomdagépek legújabb típusát. Az Egyesült Arab Köztársaság faragott népművészeti tárgyai, színes textíliái és egyéb termékei ugyancsak nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A pakisztáni kiállítók pavilonjában ötvösmunkák, lakásdíszítő tárgyak, csodálatos divatékszerek és kézimunkák sorakoznak. Hosszan lehetne sorolni a hazai és külföldi kiállítók érdekesebbnél érdekesebb látnivalóit. E rövid felsorolásban azok szerepeltek, amelyeket a vásárnyitás alkalmával a résztvevők a séta során megtekintettek. A BNV az Idén híven tükrözi a folyamatos műszaki fejlődést. Kétségtelen — mint dr. Tímár Mátyás a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak adott nyilatkozatában mondotta — „a kiállítás anyaga, s mindaz, amit ez kifejez, optimizmussal tölthet el bennünket”. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy még sok a kihasználatlan fejlesztési lehetőség, tehát erőinket tovább kell koncentrálni iparunk korszerűsítésére. örvendetes, hogy igen sok külföldi kiállító is részt vett a BNV-n, a külföldi pavilonok szintén komoly fejlődésről tanúskodnak. A szocialista országok, s elsősorban a Szovjetunió pavilonja sokkal gazdagabb, sokkal sokrétűbb UNIVERZÁLIS KANADAI ERÖGEP AZ AMERIKAI PAVILONNAL LATHATÖ EZ A „LUXUSROCSÖ” háziipari szövetkezetek közös kollekciója A KÖNNYŰIPARI PAVILONBAN MARIS SOK ÉRDEKLŐDŐT VONZ a ZSIGULI Foto: Gábor Hidraulikus kormány, 8 kerék A Csepel Autógyár D— 588 típusú darus gépkocsija — mint közöltük — vásári díjat nyert. Katona Jenő és Pápa Alfréd vásári megbízottak válaszolnak: minek köszönhető a díj? — Kooperációban készült a kocsi: a daru az ÉPGÉP terméke, a Rába-Mann motor, és egyes elemek- Győrben készültek; az alváz pedig Szigethalmon. Az alváz megoldása merőben új, a kerekek egyedi felfüggesz- tésűek, a nyolc közül az első négy kormányozható, s áz összkerék-meghajtás révén a kocsi minden terepet elbír. Országúton 80 kilométer a maximális óránkénti sebessége. — Űj a hidraulikus kormányrendszer is, amely nálunk készül. Segítségével nincs szükség a vezető nagy erőkifejtésére. Menetközben — a terepnek megfelelően —, változtatni lehet a levegő nyomását a gumikban. (Terepen nagyobb tapadás szükséges, ezért csökkentik a tömlőkben a nyomást.) A hátul felszerelt csörlő segít ha elakadna, emellett munkagépnek is alkalmas. A vezetőfülke billenthető, könnyű a motorhoz hozzájutni, javítani. — A daruszerkezetet hid- romotor mozgatja. Maximálisan 8 tonnányi terhet tud felemelni. A 18 tonna önsúlyú kocsi rendkívül kis területen, 19,6 méter átmérőjű körben képes megfordulni. — Itt látható a „testvére is, a D—566 típusú össz- kerékmeghajtású tehergépkocsi, amelyből már az idén jónéhányat gyártottak. Ezenkívül egy betonkeverő- és szállító gépkocsival, valamint a 452-es teherkocsival szerepel az idei vásáron a Csepel Autógyár. Ez utóbbiakon is sok fontos műszaki újdonság látható. Magunkon mért növekedés Dióidon, a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyárában a szakszervezeti bizottságon beszélgettünk — vezető propagandisták és az újságíró —, amikor a részvevők egyike megfogalmazta sokak gondját. Azt mondta: nehéz úgy szólni közös dolgainkról — akár eredményeinkről, akár teendőinkről —, hogy abból mindenki megértse azt is, ami reá személy szerint, s azt is, ami a közösségre általában vonatkozik. Való igaz, hogy a kapcsok meglelése nem könnyű. Azt állítani, hogy a negyedik ötéves tervben a fogyasztás részesedése a nemzeti jövedelemből lényegében azonos lesz a harmadik ötéves tervben kialakult aránnyal — 75—77 százalék. —, a tényeknek csak egyik csoportja. A másik: mivel a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme — 5,5—6 százalék — emelkedik, a fogyasztás is gyorsabban bővülhet. Mit ért azonban ebből személyre szólóan az egyes ember? Legföljebb azt, amit amúgy is tud: ha többet s jobban dolgozik, könnyebben élhet Nemzeti jövedelem, felhalmozási, fogyasztási arány, a beruházások ágazati megoszlása... mi hasznom, könnyebbségem, gyarapodásom származik belőle? Nem illik így gondolkodni? Az emberek nagy többsége ma még ezt teszi. Húsban vagy sörben? Profán dolog lenne azt mondani: mérjük a haladást húsban vagy sörben? Inkább csak szokatlan. Tény, hogy a negyedik ötéves terv kiemelt fel- adatcsoportjainak egyike a húsprogram megvalósítása. Sorolni lehetne hosszan, milyen bonyolult intézkedések végrehajtására van szükség, hány milliárd forint befektetésére, s így tovább. Mérjük magunkon a növekedést: a húsprogram megvalósítása lehetővé teszi, hogy az évi egy főre jutó átlagos fogyasztás nyolc kilogrammal emelkedjék. Mivel 1970- ben ez a mennyiség 53,9 kg volt, az öt esztendő alatt elérendő 40 kg-os többlet rögtön megvilágítja, miként kamatoznak a húsprogramra köl- tendő milliárdok... Vagy itt van a folyékony kenyér, a sör. Igaz, létezik alkoholellenes küzdelem, de más dolog az alkoholizmus, s megint más a jogos igény a többre, hiszen hosszú évek óta kevés a sör. (Ma is az, már májusban ...) Nos, a negyedik ötéves tervben fölépül egy évi egymillió hektoliter kapacitású sörgyár, egy főre számítva évente tíz literrel több serital ... A beruházandó milliókat és milliárdokat természetesen „valahol” meg kell termelni. Valahol, azaz az iparban és a mezőgazdaságban, a népgazdaság minden olyan területén, ahol érték állítható elő. Mert jól hangzik, különösen azok számára, akik régóta várnak igénylésük kielégítésére: 300 ezer személygépkocsit importálnak a negyedik ötéves tervben, 170 százalékkal többet, mint az 1966—1970 közötti esztendőkben. Ahogy az sem kicsiség: a textilipari és ruházati termelés 35—36 százalékos növekedése fejében 14 milliárdért rekonstrukciót kell megvalósítani... A 300 ezer személygépkocsiért áruval vagy pénzzel, de fizetni kell, a 14 miüiárdot csak úgy lehet beruházni, ha rendelkezésre áll... Ha tehát csak azt vennénk tudomásul, hogy több lesz a hús, a korszerű ruházati termék, a személygépkocsi, de nem törődnénk azzal, mi a fedezete e többnek, legalább olyan hibát követnénk el, mintha csak a fordítottjáról beszélnénk. Teszem és veszem Csak naiv széplelkek vélnek abban veszélyt fölfedezni, hogy a család, ha már mosógépe van, televíziót is szeretne, s ha az is kerül a lakásba, akkor meg hűtőgépre teszi félre, gyűjti a pénzt. A gazdasági növekedésnek s az életszínvonal emelkedésének egyaránt természetes következménye, hogy 1970-ben száz családra 55 televízió s 32 hűtőszekrény jutott, míg 1975-ben már 75, illetve 70 lesz a száz csalódra jutó mennyiség. A probléma nem abban van, hogy az emberek munkájuk ellenértékét árura váltják át — s természetesen nemcsak árura! —, ha nem. abban, hogy munkájuk minősége és értéke mennyiben egyezik a társadalmi hatékonyság követelményével, s abban valóban arra költhetili-e pénzüket, amire akarják? Az öröknek tűnő kérdés kerül tehát előtérbe: először a nagyobb fogyasztás s majd annak fejében a nagyobb teljesítmény vagy fordítva? Tyúk vagy a tojás? A gazdasági életben értelmetlenség bajlódni a legendás tyúkanyóval, ahogy az aranytojással való példálózgatás sem bizonyult okos dolognak. Termelni kell, s anyagilag, erkölcsileg ösztönözni a többet, hogy e több — az egyén növekvő jóléte, mindennapjainak könnyebbsége — a serkentés újabb forrásává váljék. Ezért, hogy a negyedik ötéves tervről szóló törvény a reálbér növekedésének biztosítékát „a hatékonysági követelmények teljesítésében” jelöli meg. S még azzal sem elégedhetünk meg, hogy a több — több legyen. Nagy alapossággal s népgazdasági méretekben kell megteremteni annak feltételeit, hogy e több összetételében is más, jobb, korszerűbb, az igényeknek megfelelőbb lehessen. A Kovács vagy a Nagy család ugyanis — az általuk képviselt több mint egymillió család — nem vásárol csupán azért még egy hűtőszekrényt a meglevő mellé, mert sok van az üzletekben. A tv-készülék- ből is elég egy, s nincs olyan ember, aki öt télikabátot tart a szekrényében csupán azért, hogy legyen. Ahogy könnyebbednek a napi gondok, ahogy a létfenntartás fedezete egyre inkább bőségesebb lesz, úgy módosul — szakszerűen szólva — a lakosság fogyasztási szerkezete. Kovácsné vagy Nagyné nem még egy télikabátot keres majd az üzletekben, hanem olyan kötött kelmét, amelyből könnyű, mégis meleg kosztümöt varrhat, varrathat. A kevesebb burgonya fejében több zöldséget vásárol majd. Összhang, nagyban és kicsiben A legtöbb helyen — majd’ minden termelőüzemben —az okozza a gondot, hogy hármas érdekek — népgazdasági, vállalati, egyéni — összhangját kellene megteremteni, s ez nem megy könnyen. Az esetek tekintélyes részében úgy tűnik, hogy két érdeket még valahogy egyeztetni. lehetne, de a harmadikat semmiképpen nem. Példával élve: társadalmi és egyéni érdek, hogy a gyümölcsfogyasztás a múlt évi egy főre jutó 73,6 kg-ról 1975-ig 90 kg-ra emelkedjék, de a vállalatok érdekeltsége alig fölfedezhető. Nagyok a termelési költségek, kevés a munkaerő — különösen kevés érés idején —, az árak nem fedezik a ráfordítást... Világos, hogy a helyzet rendezésre vár. Ám az árak drasztikus emelkedése máris sértené az egyéni érdeket... azaz: nem lehet sem kicsiben, sem nagyban úgy lépni, tenni, hogy valamennyi következményt ne mérnének fel. Ezért hogy sokak számára elválik egymástól rész és egész. A maguk sorsa, élete mellé nem számítják oda, hogy az államnak hozzájuk hasonló családok tíz- vagy éppen százezreinek helyzetét is rzámítás- ba kell vennie, s nemkevésbé azt, hogy a több jövedelemhez, a több társadalmi juttatáshoz ' a fedezetet Is elő kell teremi tenie. Helyes, hogy elsősorban magunkon, családunkon mérjük ,a növekedést, a haladást, a gyarapodást. Am tegyük ugyanezt a cselekedetekkel, s munkával is! Mészáros Ottó az előző évinél is — mondotta többek között dr. Tímár Mátyás. P. J.
