Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
mi. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK res T HEGYEI &Círlap Női gondok - közös teendők Tapasztalatok a váci bélésszövő gyárban vált. így' többet foglalkozhatnak a fiatalokkal. „Nyugdíjas" gépek — Tiszta, szép a gyárunk. Óvodai helyünk annyi van, hogy nincs is mind kihasználva. Itt főzünk, konyhánk a legkorszerűbb felszerelésű. Gépparkunk viszont szinte teljes egészében elavult, a gépek 60 százaléka túllépte a „nyugdíjkorhatárt”. — Tavaly rosszul sikerült az év. Gyenge nyersanyagot kaptunk, törzsvállalatunk kilenc üzemegysége éppen hogy nyereséges volt. Mi pedig a kollektív előírta 2 százalékos bérfejlesztést 5,1 százalékosra emeltük. Vagyis év közben elhasználtuk a rendkívül szerény nyereségünk nagy részét. Mindezek hozzájárultak, hogy az év végi nyereségrészesedés csupán az évi kereset 0,63 száMit mutat a nők munkájáról, helyzetéről kialakult kép a Selyemipari Vállalat váci bélésszövő gyárában? Nyerges Lajos, a gyár párttitkára, műszaki ellenőr — harmincegyedik esztendeje yan itt. Drexler Béláné harminchárom éve a gyár dolgozója — negyvenötig szövőnő volt, most malőrfűző (ahol hiba, malőr van, ott kifejt, besző, javít). ötvenkét esztendős. Galba Józsefné harmincéves, de már „öreg” szövőnő: tizenöt éve van itt. Kulisják Júlia negyedik éve dolgozik az üzemben; csak egy hónapig volt tanuló, utána nyomban gépre tették, kezdettől három műszakban dolgozott, keresete ma megközelíti a kétezer forintot. Ügy ismerik, mint aki „nem szívbajos” — nem rejti véka alá a véleményét. Most tölti be a huszadik életévét. Kalmár Magdolna áprilisban ünnepelte a tizenhetedik születésnapját, 1969 szeptemberétől dolgozik a gyárban, keresete 1700—1300 forint — szülei Nagybörzsönyben élnek, ő a váci leányszálláson lakik; jól érzi magát ott is — tévé, rádió, porszívó, korszerűen felszerelt, kellemes a szállásuk. Fizetésével is elégedett. Témánkról velük beszélgetek. Marad három—négy — A négy váci textilipari vállalat közül mi fisietünk a legjobban, mégis az a főgon- dunk, hogy sok lány úgy jön, mintha menne — panaszolja a párttitkár. — A 14—15 évesen tanulónak jelentkező lányok öt ven százaléka itthagy bennünket a hatheti tanulóidő után, vagy már előbb. És minthogy a tanulóidőszak alatt havi 800 forintot, az önköltség tíz százalékáért ebédet, ha kell, leányszállási elhelyezést is kapnak, SZTK-járulékot, adót fizetünk utánuk, egy-egy betanítás öt-hatezer forintunkba kerül. Ha végül semmi hasznunk belőle, drága mulatság. Sokuknak nem eléggé kell a pénz, másoknak elviselhetetlennek tűnik az éjszakázás, a három műszak. Márpedig a textiliparban ez így van. A fiatalok meg szeretik, ha szabad a délutánjuk. — Igaz, amint önálló gépre kerülnek, 1000—1200 forintot keresnek, az átlagos ügyességű kezdő 1400 forintig viheti, amint hat géppel dolgozik; ha nyolccal, 2200—2400 forintot is elér a speciális és az éjszakai pótlékkal együtt egy jó szövőnő — de mindez hiába. Másfél éve tizenhét tanulót vettünk fel, s mire három műszakba kerültek volna, maradt belőlük három-négy. — A mi blokkunkban dolgozó nők jórésze ' 16—22 éves; valamivel kevesebb á negyven körüli, és csak öten-hatan ötven felettiek. így van az első blokkban, de ez az arány nagyjából általános. Ellentét? , — Az első blokkban négy brigád dolgozik, negyvennegyvenöt fő, ebből csali a blokkmester férfi. Vagyis csupa nő, különböző korúak, a szövőnők többsége fiatal, az idősebbek inkább fűzőnők. Vitára, őszintén szólva, nincs időnk. A gép nem áll le, hogy tisztelettel kivárja, amíg tisztázzuk a vitás kérdéseket. És nálunk az a legfontosabb, hogy jól szolgáljuk ki a gépeket. Mi a termelés után kapjuk a pénzt, és itt alaposan meg kell dolgozni érte. A fiatalokkal legfeljebb olyankor van vita, amikor a kelleténél többször mennek cigarettázni. Kénytelenek vagyunk megértetni velük, hogy itt dolgozni kell, belesimulni a kollektívába. — Munkavállalóink összetételében nagy pozitívum, hogy törzsgárdatagságunk az össz- létszámnak mintegy felére túg. Ez némileg ellensúlyozza h szűnni nem akaró vándorlást, a másfél éve állandósult 20—22 főnyi munkaerőhiányt, s 20—25—30 éve itt dolgozóinkat igyekszünk úgy beosztani, hogy egy fiatal egy idősebbet zalékát tette ki. Ez pedig nagyon kevés! — Vagyis: megoldandó fel adatunk bőven van minden területen. Péreli Gabriella Tarpa—Tenkes túra Az úttörőmozgalom negyedszázados jubileuma tiszteletére szervezett Tarpa— Tenkes történelmi lovastúra résztvevői szerdán délután megtették az előkészületeket a több mint ötszáz kilométeres útra. A túrán részt vevő siklósi úttörők a Tarpa környéki pajtásokkal /közös ünnepséget rendeztek, amelyen szalagot kötöttek a túra zászlajára és megkoszorúzták Esze Tamás tarpai szobrát. ÚJ SZÉKHÁZ ÉPÜL Elméleti konferencia A Béke és Szocializmus szerkesztősége és az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete kétnapos elméleti konferenciát rendez Magyarországon a szocialista államiság és demokrácia kérdéseiről. Az MSZMP KB nevében Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára üdvözölte a konferencia résztvevőit. A konferenciát K. J. Zaro- dov, a folyóirat főszerkesztője nyitotta meg, majd ezt követően Lakatos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója vitaindító előadást tartott. Holnap nyit a BNV Önjáró uborkabetakarító Vetés — szántás nélkül A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet új székházat kap. amely a Kvassay-zsilip szomszédságában, a Ráckevci- Duna partján épül fel. A képen: az új székház alapozása. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár számos új termékét is láthatjuk a BNV-n. Dobos Sándor vezérigazgató tegnapi tájékoztatóján elmondotta: Egy lipcsei üzemmel közösen fejlesztették ki a Kertitox növényvédő gépcsaládot, amelynek egy része jövőre már a mezőgazdaság rendelkezésére áll. Az „építőszekrény-elv” alapján működő gépek — néhány egység variálásával — minden munkára alkalmasak. Egy NSZK-cég licence alapján gyártják az RM—2 jelzésű rotációs kaszát: teljesítménye másfélszerese a hagyományos kaszákénak. Pest megyében is nagy hasznát vehetik a HB-nak, azaz, a felrakóval ellátott, modern hagymabetakarító gépnek, és az uborkabetakarí- tónak. A VU jelű uborkásgé- pet Európában elsőként alakították ki. Súlya egyharma- da a hasonló teljesítményű, önjáró amerikai gépeknek, mégis 30—60 dolgozó munkáját végzi el. A silókombájn, a pneumatikus műtrágyaszóró, s a csávázó gépek ugyancsak nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Hazánk legrégibb mezőgazdasági gépgyárát, a mosonmagyaróvárit: 1856-ban alapították. Termékei viszont korszeNéhány árnyék a tavaszi határban Vetik a kukoricát, munkálják a szőlőt, ültetik a paradicsompalántákat, egyszóval a tavaszi munka közepén tartanak az őrbottyáni Egyesült Barátság Tsz-ben. A lucerna, a vöröshere, a réti széna pedig vár-vár, hogy betakarítsák, de hiába van forrponton a tavaszi munka, a takarmányok betakarítása nehézségekbe ütközik. Az alkatrész hiánya — Pestről érkeztünk éppen — mondja Bezdán Sándor, a tsz gépcsoportvezetője —, kerestünk csapágyakat, elektromos berendezéseket, hátsólámpákat, izzókat, de hiába. Hiánycikk, kifogyott, ismételgetik mindenhol, alig akarnak velünk szóba állni. Hónapok óta hiányoznak ezek a filléres alkatrészek, nem indokolják, hogy miért. Belföldön készülnek, csak tudnánk, hogy miért nem csinálnak eleget? Raktári készletünk elfogyott, időben rendeltünk alkatrészeket, de nem küldték. Tizenkét ME—28-as eraké- pük közül csupán kettő jó. Ezért nem kezdhetik a takarmányok betakarítását, ezért kellett abbahagyni a szőlő művelését. — Tavaly óta javult az alkatrészellátás, de csak azokból a tartozékokból, főleg traktor- alkatrészekből, amelyeket az AGROKER és a MEGÉV gyártat — folytatja a csoportvezető — viszont amit az Autoker árusít csak, abból nincs elég. Ilyenek például a különböző hidraulikák, amelyeket importálni kellene, de nekünk azt modják, hogy külön hidraulikát nem hoznak be, csak komplett gépeket. Dobjuk el teljesen megfelelő gépeinket, amelyeket kis javítással továbbra is használni lehetne? Panaszkodnak arra is, hogy az egyszerűbb mezőgazdasági kisgépeket, eszközöket sem lehet kapni — simahengert, rendsodrót, ötfejű vontatott ekét, vagy ha lehet, akkor a rendelést egy év múlva teljesítik. Mindez nagymértékben hátráltatja a tavaszi munkát. Drága gépjavítás — Nemcsak a tavaszi munka menetét gátolja az alkatrészhiány — veszi át a szót az elnök Bezdán Sándor —, hanem megdrágítja a gépjavítást is az, hogy sokkal több időt kell a szerelőknek eltölteniük az ideiglenes megoldások keresésével, mintha csak az alkatrészt egyszerűen behelyeznék, így a munkabért szinte „holtmunkáért” fizetjük. Az is ráfizetés, hogy az elromlott 24 lóerős gépeik helyett az 50, 90 lóerőseket kell üzemeltetni. Pedig vetéseik szépek, elégedettek az őszi búzával, a rozzsal, a borsóval, a burgonyával, a kukoricával. — A gépek javítása miatti gond később még jobban éreztetheti hatását — folytatja az elnök —, mivel egyre több gépet veszünk, trágyaszórókat, vetőgépeket, 800 ezer forintért munkagépeket. Megszerveztük már a megelőző karbantartást, üzemszerűvé alakítottuk át a gépműhelyt, csak alkatrész kellene. A tsz az elmúlt két évben rosszul gazdálkodott, szanálták is. Üj vezetőség került az élére, akik másfajta gazdálkodást szeretnének meghonosítani. Az idén máris csökken- tetfék a kalászosok vetésterületét, és tervezik a szarvasmarha-tenyésztés megvalósítását. Az idei tavaszi munkánál látszik meg először, hogy az új rűek. Gölöncsér Gábor vezér- igazgató tájékoztatója szerint még az idén megkezdik a szántást nem igénylő „di- rektvetőgép” szállítását — tárcsás és marókéses kivitelben. A gép talajelőkészítés nélkül juttatja földbe a magot. A kiállított 25 termékük között ott lesznek a Lajta típusú ekék és vetőgépek. Először mutatják be az ÜST—2 sorközművelő tárcsát, amely a szőlőművelésnél használható haszonnal, a ZC—300 szőlőzúzó cefreszivattyút és a takar- mányprés-gépeket. Akik a mezőgazdaságban dolgoznak, bizonyára örömmel látják majd a két nagy gyár gépeit, amelyek egyre köny- nyebbé teszik a munkát. A gyárak — a vezérigazgat ák ígérete szerint — az idén minden eddiginél több alkatrészt gyártanak, s 3 éven belül teljes mértékben megoldják az alkatrészellátást is. P. J. A szovjet nagykövet Apró Antalnál Apró Antal, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Vlagyimir Jdkov- levics Pavlovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új magyarországi, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Hazánkba érkezett a mongol külkereskedelmi miniszter Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter meghívására szerdán Budapestre érkezett J. Ocsir mongol külkereskedelmi miniszter, hogy megbeszéléseket folytasson a két ország külkereskedelmi kapcsolatainak időszerű és jövőbeni kérdéseiről. A mongol miniszter tiszteletére dr. Biró József szerdán ebédet adott, amelyen részt vett Zsamcin Balod, Mongólia magyarországi nagykövete is. NDK vendégek Budapesten Belkereskedelmi delegáció érkezett kedden az NDK-ból Budapestre dr. Werner Freyer kereskedelem- és közellátás- ügyi miniszterhelyettes vezetésével. A küldöttség a kereskedelmi prognóziskutatás gyakorlati kérdéseit, a felsőfokú kereskedelmi oktatás és továbbképzés eredményeit tanulmányozza hazánkban. Baráti eszmecsere Gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekről tájékozódtak a Béke-világtanács budapesti közgyűlésén részt vett indiai delegátusok azon az eszmecserén, amelyet szerdán rendezett részükre a béketanács és a Hazafias Népfront a rózsadombi SZOT- szállóban. A vendégek — köztük parlamenti képviselők, polgármesterek — országunk egész életéről képet alkothattak maguknak abból a tájékoztatóból, amelyet Kiss Károly, az Országos Béketanács alelnöke, továbbá a Hazafias Népfront több vezető munkatársa tartott. Válaszoltak a termelőszövetkezetek működésével, az ipar fejlődésével, az állami és magán- tulajdon alakulásával, a társadalombiztosítás és a szak- szervezetek működésével kapcsolatban elhangzott kérdésekre. JEGYZET vezetőség másképpen dolgozik, mint a régi. Azelőtt mindig munkaerőhiánnyal küszködtek. Sok bérmunkást foglalkoztattak, ami nem volt kifizetődő. Fizetés természetben Bevezették a vállalásos rendszert, amelynek lényege az, hogy a tagok a munka értékének egy részét természetben kapják — például, aki burgonyát művel, az a termés 30 százalékát, aki paradicsomot, az 45 százalékát, aki kukoricát, az 30 százalékot. Művelést vállalhatnak olyan családok is, amelyek nem tagjai a közös gazdaságnak. A négy tsz-brigádon kívül 58 család vállalí ilyen feltételékkel munkát a tsz-ben. Az új kezdeményezés bevált, elsősorban azért, mert a községben sok a háztáji állat, s ez sok takarmányt és egyéb terményt igényel. A takarmánynövényeik esetében a művelők választhatnak a pénz- és a természetbeni juttatás között. Például lucerna esetében 10 órai munka után kaphat valaki 80 kiló lucernát, réti szénából 100 kilót, vagy pedig a megszabott órabért Szakemberek letelepítése A munkaerőhiány megszüntetésére más újítást is bevezettek. Elhatározták, hogy gépekhez értő szakembereket telepítenek le a faluban. Hirdettek a lapokban, 126 jelentkező közül kiválasztottak 13-at, akiket hozzásegítenek az OTP révén, hogy házhelyhez és kölcsönhöz jussanak, építhessenek. ígérik: télire a újonnan jöttek feje fölött már tető lesz. B. Gy. Telhetetlenek S zámtalan jel bizonyítja, hogy jól megy nekünk: a tartós fogyasztási cikkek növekvő kelendősége, az olykor már felparcellázásuk hetében szétkapkodott telkek népszerűsége, az önerejű ház- építkezések számának emelkedése és így tovább. Van azonban egy furcsa bizonyíték is. Ez pedig a bűnözési statisztika. Kimutatták, hogy az utóbbi években kevesebb gazdasági bűntett — nagyobb ösz- szegű kárt okozott. Kabarétréfa-témává nőtte ki magát az ellenőrzés lazasága. Már-már hagyományos jelenségnek fogjuk fel, hogy nemcsak a káposztát bízzák sokhelyütt kecskére, hanem a kecskét is a húsevő ragadozóra. Nemcsak azt a figyelemre méltó változást kell tudomásul vennünk, hogy kevesebben, de nagyobb összeget lopnak és sikkasztanak — finomabban fogalmazva: károsítják a társadalmi tulajdont — hanem azt is, hogy napjainkban nem a szegények és a még szegényebbek nyúlnak hozzá a máséhoz, s hogy jobbára a közösségéhez nyúlnak, nem ahhoz, ami személyi vagyon. A népgazdaságot károsító lopások, csalások, sikkasztások legfigyelemreméltóbb eseteire az a jellemző, hogy nem a szükség viszi rá az illetőt, hanem — az olykor kínálkozó alkalom mellett — harácsolási szellem. Nem kenyérre, hanem italra kellett az a pénz, amit egy dolgozó fiatalember pénztárcájával együtt emelt el két hasonló korú férfi — egyikük az aszódi húsbolt vezetője volt huszonhárom éves fejjel, a másikuknak karbantartó-kazánfűtői fizetése havi 3200 forint volt, s már előzőleg is sikkasztottak. Nem kenyérre, hanem nőkre, s a Gellért Szállóban való szórakozásokra kellett az a pénz, amit a kiskunlac- házi tsz kiegészítő üzemének nemrég elítélt főépítésvezetőhelyettese „ügyeskedett” ösz- sze magának. A nagykátai telefongyár barkács szarkájának saját háza, kocsija volt, mégsem tudott ellenállni semmiféle kísértésnek; ami a keze- ügyébe került, elemelte, a rendőrség az ügy leleplezése után három teherautónyi lopott holmit szállított el tőle. Öt sem éhező gyermekei, beteg felesége sanyarú sorsa vitte a bűnbe, hanem az ellenőrzés lazasága mellett a szinte esztelen, értelmetlen harácsolás. A felsorolt esetekkel lapunk már foglalkozott, a közös jellemzője az ügyek főszereplőinek, hogy büntetett vagy többszörösen büntetett előélet után ismételten alkalmat kaptak a közös vagyon dézsmálására, s az alkalommal mindannyiuk alaposan élt is, holott egyiküknek sem voltak anyagi gondjaik. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója szerint az utóbbi öt év alatt közel harminc százalékkal nőtt az ismertté vált gazdasági bűncselekmények száma. A múlt évben ismertté vált bűnök elkövetőinek 15,1 százaléka visszaeső volt: Ideje, hogy megfékezzük a túl jóllakottak ha- rácsolását! P. G. a A É
