Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

«51 WEG 'üJíívltm 1971. MÁJUS Ifi.. VASÁRNAP Szakmunkások a földekről AZ ISKOLA Nagykátán, a Damjanich gimnáziumban ezelőtt 13 év­vel kísérleti jelleggel kezdő­dött meg a sertés- és szarvas­marha-tenyésztők képzése. A szakmunkás-bizonyítvány mel­lé érettségi' bizonyítványt is kaptak a tanulók, mégis — már az első évben — kötéllel kellett fogni a gyerekeket, a leggyengébbek jöttek ide 1963-ban megkezdték a ker­tészek képzését is, sokszoro­sított tankönyvekkel, végle­ges tantervvel dolgoznak a tanárok. Az állattenyésztők utolsó három osztálya tanul csak már itt, oktatásuk a jö­vőben megszűnik. Pátkai Im­re igazgató a „hősi” időkre emlékezik, mikor még „előre­gyártották” az állattenyész­tőket, hiszen akkoriban még alig-alig volt szakosított te­lep. Azt mondja, arról nem tud, hogy valamelyik végzős elment volna fejni. , Horgos Erika Újszilvásról j'ár be Nagykátára. Harmadi­kos, szarvasmarha-tenyésztő. Az általános iskolában 4,1 volt a bizonyítványa, most jó közepes. Apja parkettázó, anyja otthon dolgozik. — Az állatokhoz ragaszko­dom ... Olyan kedvesek... Ezért jöttem ide tanulni. A gimnazisták állandóan a pa­dokban ülnek, nekünk egy héten egyszer gyakorlatunk van, s jó mozogni egy kicsit. Horgos Erika nem akar az állattenyésztésben dolgozni, óvónő szeretne lenni, érettségi után Kecskemétre jelentkezik képzőbe. Pontosan nem tud­ja megfogalmazni az állatte­nyésztő szakmunkás felada­tait, csak annyit mond, hogy ott van a kicsinyek születésé­nél. Szekeres Mária harmadikos, tahulmányi eredménye: 3,5. r- Engem az unokanővérem '„fűzött be”, hogy menjek a me­zőgazdaságba, az állattenyész­tésbe. Egy évig Vácott jár­tam, majd átjöttem Nagyká­tára — itt megszerzőm az érettségit is. Még nem dön­töttem, mi leszek, ráérek még, 19 évesen döntök majd, a lé­nyeg, hogy alapműveltségem legyen. Istállóba semmikép­pen nem megyek. Lehet, hogy tejlaboratóriumban dolgozom, de mondom, nem döntöttem még el, mi leszek. Rácz Szilvia tápiószelei kis­lány egyetemre vagy főisko­lára kíván menni, közepes tanuló: — Szeretem az állatokat, jól lehet bánni velük, kedve­sek. Szüleim nem dolgoznak a mezőgazdaságban, nem is vették szívesen, hogy ide je­lentkeztem. Anyu most is mondja, hogy olyan „parasz­tosan” lesülök már tavasszal... Abban igaza van, hogy a „szolgák” sem kelnek olyan korán, mint én, mikor gya­korlatra megyünk. Háromne­gyed háromkor már reggeliz­nem kell. Ha nem kerülök egyetemre, talán elhelyezke­dem. Követelmény: közel le­gyen a munkahely a falum­hoz, és gépek legyenek! A III'A osztálylétszáma: 17. Annak idején harmincán kezd­ték. Nagykátáról csak öten járnak ebbe az osztályba. Három éve épült fel a pé- celi Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Iskola hat és fél mil­lió forintért. Az iskola életé­ről Borda Istvánná tanár tájé­koztat : — Itt zöldségtermesztőket, szarvasmarha-tenyésztőket ké­pezünk, Tápiószentmárton- ban a szőlészeket, Vasadon a zöldség-gyümölcstermesztőket. Pécelre jelenleg 120 tanuló jár, gyakorlatainkat a dánszent- miklósi gyakorlógazdaságban és a gödöllői Kisállattenyészté­si Kutató Intézetben tartjuk. Az oktatás hároméves. Napi­rend: reggel nyolctól fél egyig tanítás, utána a gyerekek a kollégiumban vannak. Elméle­ti oktatáson öt hónapig, gya­korlati oktatáson hat hónapig vesznek részt a tanulók. Ter­mészetesen az elméleti képzés alatt is egy héten egyszer gya­korlónapot tartanak. Aki akar, továbbtanulhat, a szakközép- iskolában egy évet tudnak be nekik, tehát három év alatt szerezhet a szakmunkás-bizo­nyítvány mellé érettségit. Itt tíz tantárgyat oktatnak, közis­mereti tárgyakat — számtant, magyart, világnézetet, testne­velést — és szaktárgyakat. A szakmunkásvizsgák átlag- eredménye közepes, csakúgy,! mint az idekerülök bizonyítvá­nya. Sokan javítanak, sokan azonban rontanak. Tavaly nyolcán tanultak tovább. Az iskola felszerelése közel egy­millió forint értékű. Epidiasz­kópok, vetítőgépek, diatár, írásvetítő áll a diákok rendel­kezésére. Természetesen trak­torok, munkagépek is vannak az iskola birtokában. A leg­újabb beruházás: egy 160 ezer forintos. ípjoketrec.. ^sőp^ly^s etetőgéppel, takarmánysilóval. Jelentkezhetnek ide érettségi­zettek is (nekik kétéves az is­kola) — de jelenleg csak egy érettségizett tanul, az is Vasa­don. Az iskola sokat költ ország­járó túrákra. Voltak már Eger­ben, a Dunakanyarban, az idén Sopronba szeretnék vinni a gyerekeket. Mindegyik szakma tanulói voltak már közös szer­vezésben Csehszlovákiában. Sok az üzemlátogatás, gyakran mennek színházba, moziba a tanulók. Ptezenszki Gábor igazgató: — Sajnos, a termelőszövet­kezetek nem úgy fogják fel a szakmunkásképzést, ahogyan kellene. Nagy beruházásokba kezdenek, de arra nem gon­dolnak, hogy a képzetlen mun­kás majd nem lesz képes a modern technológiák elsajátí­tására. Láthatnák végre az emberek: a mezőgazdaság is egyre inkább ipari jellegű lesz! Szarvasmarha-, baromfi te­nyésztőket képzőnk! Sertéste­nyésztő-osztályt is indítanánk, de nincs elég jelentkező. Pe­dig egyre több a sertéstelep, és azokon nélkülözhetetlen a szakmunkás! Szeptembertől a kertészek már Halásztelken tanulnak. Felépül az új, modern iskola. A túrái mezőgazdasági szak- középiskola megszűnik. Ezt így magyarázza az igazgatóhelyet­tes. Bódis László: — 1964-ben kezdődött meg a községben a középfokú taní­tás. Hárommilliós felszerelés­sel, négy osztály, és egy elő­adói terem : állt rendelkezé­sünkre. Az Ybl Miklós építette kastélyban, ahol az általános iskolások is tanulnak, nem le­hetnek tovább, rogyadozik az épület. Felépült egy nyolc tan­termes iskola, s megszüntetik ezt az iskolát, hogy ne kelljen újat építeni — mindkét épüle­tet birtokukba veszik az álta­lános iskolások. Már csak há­rom osztályunk van (54 diák), kertészeti osztályok ezek, zöld- ségtermesztő-hajtató szakmát tanulnak. Az összes megyei is­kola közül a miénkben volt a legjobb felvételi arány. Saj­náljuk, hogy megszűnik a szakközépiskola. Túrán soha­sem volt baj a jelentkezők számával, csak amióta nem je­lenünk meg a felvételi pros­pektusban és hírlik — meg­szűnünk ... • A megyében ezenkívül a gé­pészek, traktorosok Örkényben és Blatorbágyon tanulnak, s van két technikum is: Vácott és Cegléden. Tamás Ervin Avarkori sírok Rácalmáson A Fejér megyei Rácalmáson homokbányászat közben régi sírokra bukkantak. Visi Zsolt, a dunaújvárosi múzeum régé­sze a leletmentés során továb­bi sírokat tárt fel, s megálla­pította,- hogy hetedik-nyolcadik századbeli avar korabeli teme­tőrész került felszínre. MONOK A Magyar Nemzeti Múzeum segítségével az idén új szerze­ményekkel gyarapodik o mo­noki Kossuth-ház. Az 1848-as szabadságharc vezérének haj­dani szülőházában berendezett kiállítás anyagát — többek I eá trump róbák a Vígszínházban A Vígszínházban szombaton megkezdődtek Giovanni Pai- siello „Botcsinálta bölcsek” és a régi forrásokból merített ze­nés, táncos bibliai játék, A szüzesség acél-tüköre próbái. Az egy estét betöltő két mű a Szentendrei Teátrumban kerül színre július 2-től kezdve 11 alkalommal. A két darab a magyar szín- háztörténet kezdetét idézi. Termálfürdő Tőserdön 48 fokos termálvízre leltek'® Bács-Kiskun megyei Lakitelek közelében, Tőserdőn. A víz hasznosítására három nagy medencét építenek öltözőkkel, zuhanyozókkal, kábinokkal. Az új fürdőt júniusban adják át. Tanszéki nyílt napok Gödöllőn Diákok és traktorok ballagása Mit akar a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem? Javítani, elmélyíteni a kapcsolatot az ország mezőgazdasági szakem­bereivel, s hogy az egyetem tanszékei is jobban megismer­jék egymás munkáját. Ezért rendezik meg május 15—június 30. között a tanszéki nyílt na­pokat. Tegnap a géptani tanszék nyitotta a sort. Kitárták az egyetem kapuit; nemcsak a tanároknak, hallgatók­nak volt szabad a bejárás, hanem mindenkinek. A rendezvény sok érdeklődőt vonzott: szülők, régi szakma­beliek, középiskolás diákok járták a tantermeket, labora­tóriumokat, könyvtárakat. Ez­után is reggel 9 órától fogad­ják az érdeklődőket a tanszé­ki könyvtárakban, s munká­jukról ismertető előadásokat tartanak az ' egyes tanszékek tanárai, diákjai. A premiert egybekötötték a végzősök ballagásával: fél 12- kor kezdődött az ünnepély, amely, mondhatjuk: eddig egyedülálló. Nemcsak a végző­sök, a gépek is vonultak. Kivénhedt, 10 éves trak­tormatuzsálemeket és mo­dern kombájnokat látha­tott egy menetben a gödöl­lői kiváncsiak serege. Hétfőn a növénynemesítési, szerdán a talajtani tanszék be­mutatójával folytatják a „nyílt napok” programját. íj szerzemények a Kossulh-házban között — a török államtól ka­pott Kossuth feliratú értékes mozaiktáblával, korabeli bú­torokkal és egyéb emléktár­gyakkal egészítik ki. Az újjá­rendezett kiállítást május 29- én nyitják meg. Az egyetemeken és főiskolá­kon országszerte ezen a héten kezdődtek meg az év végi vizs­gák. A gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem gépészmérnöki karán a II. éves gépészmér­nök-hallgatók vizsgáztak. A képen; Szabó Béla docens be­írja az indexbe Németh Jó­zsef II. éves hallgató osztály­zatát. ZEBEGENY Képzőművészeti szabadiskola Zebegényben, Szőnyi Ist­vánnak, a világhírű festőmű­vésznek emlékmúzeummá be­rendezett házában júliusban nyitják meg a nyári képzőmű­vészeti szabadiskolát. A most negyedik alkalommal megren­dezendő tanfolyam népszerűsé­gét tükrözi, hogy az első évi 67-es létszám, tavaly már 219- re nőtt. A korábbi festészeti és szobrászati tagozat, alkalma­zott grafikai, valamint kerá­miai tagozattal gyarapodott. Az idén az ország minden ré­széből és külföldről kétszáz hallgató részvételét várják. A tanfolyam hallgatóit kul­turáltabb környezet várja. Az emlékmúzeum kertjét közmű- vesítik, s faházakat állítanak fel. A községi tanács azzal se­gíti a szabadiskolát, hogy a két év múlva felépülő nyolctan- termes általános iskolát nya­ranta a tanfolyam részvevői számára rendezi be. Az el­képzelések szerint még ebben a tervidőszakban kiállítóterem épül a községben, amelyben bemutatják majd Szönyi Ist­ván életműve mellett a zebe- gényi művészcsoporthoz tarto­zó festők alkotásait is. Jubileumi Iovasüira Tíz évvel ezelőtt rendezte első „Hungária Lovastúráját” az IBUSZ. A jubileumra négy útvonalon huszonöt lovastúrát szerveznek. „Kulcsos" gyerekek Hárman - ugyanarról A Cement- és Mészművek Váci gyára (DCM) FELVÉTELRE KERES: férfi és női betanított segédmunkásokat gépkezelőnek, vatomint csőszerelő és hegesztő szakmunkásokat. A segédmunkásokat térítésmentesen átképezzük cementipari szakmunkásokká, nehézgépkezelővé vagy könnyűgépkezelővé. Jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál munkanakopokon 7-től 15 óráig. Pilisvörösvár az egyik leg­nagyobb olyan település, ahonnan az emberek jelentős része Budapestre jár dolgoz­ni. Ennek megfelelően az is­kolákban sok a „kulcsos” gye­rek, akinek zsebében vagy tás­kái; an ott lapul a lakás­kulcs, maga gazdálkodik az idejével s a napi kosztra ki­szabott forintokkal. Nem könnyű az ilyen összetételű osztályban tanítani. A kora reggel útrakelő, a délutáni órákban hazatérő emberekkel — akiket otthon ezernyi ten­nivaló vár — nehéz szót ér­teni az időhiány miatt. S. Gábor hetedikes, jó meg­jelenésű fickó. Tíz év múlva párosával sétálnak majd ab­lakuk alatt a lányok. Már most van valami „férfias” jellege, humora, ízes beszédkészsége. Félévkor négy tárgyból bukott. Most sem áll jobban. Miért? Hallgassuk meg a három legérin tettebbet: a fiút, az osztályfőnökét és az édesanyját.1 — Egy kicsit fáradt vagyok, harmincöt kilóméternyit bi­cikliztünk fel a fiúkkal Do­bogókőre. Hadijátékra — csu­da jó volt. A honvédelmi na­pokat is nagyon szeretem, mert valami mindig történik ott. Tegnap papírszalagot kap­tunk a karunkra. Aki sértet­lenül megőrizte, a győztesek közé számított, akinek besza- kitották, az megsebesült, aki­nek pedig letépték, az „halott” lett. Az enyémet faág szakí­totta el. Szaladtam az osztály- főnökömhöz, most mit tegyek. Azt mondta — barátom, a há­borúban is volt olyan katona, aki aknára lépett. Végül még­is a Tigris őrs győzött... — Meséld el, hogyan telik el egy napod, mivel foglalko­zol, hogyan élsz? — Reggel anyám fél ötkor ébred. Felébredek én is, de az ágyban maradok. Megné­zem, mennyi pénzt ad regge­lire, odateszi az asztalra a la­káskulcsomat. Neki is van egy kulcsa. Amikor elmegy, azzal rámzárja az ajtót. Akkor újra e'■'Iszom. Hétkor kelek, isko­lába menet megreggelizem, kenyeret, felvágottat. Aztán már nem is eszem, csak dél­után, amikor megjön és gyor­san meleg ételt főz. Az isko­lában valahogy elmegy az idő. Hazajövök, leckézem, és míg anyám nem jön, kimegyek a srácokkal focizni. Ha a nagy­papámnak segítek a hegyen, kölcsönadja a segédmotorját, akkor száguldozom. Csak szól­nak érte. Kunyizom egy kis pénzt fagyira, aztán eszünk, mosdom, s usgyé, megyek aludni. A tv-ben a focit és a krimit szoktam nézni. — Az olvasással hogy állsz? — Kiolvastam már az ösz- szes Vernét, a Coopereket, a Piszkos Fredet. — És a modern sci-fi? Nem válaszol, értetlenül néz vissza. — Mit szeretsz csinálni? — Valamit bütykölni. Fát, mert engedelmeskedik. Farag­tam már padot. Azonkívül he­tente kétszer harmónikázni ta­nuló 1 a művelődési házban. — Gábor, mondd meg, de őszintén, naponta mennyi időt fordítasz a tanulásra? — Legalább egy órát. — Nem gondolod, hogy ez hetedikes tananyaghoz mérten nagyon kevés. Szóval, ennek köszönheted a négyszeres bu­kást. Vagy van vala. ti más? Vékony fal ereszkedik kö­zénk. Tiszta gyerekszemén nyíltan látszik az elutasítás: eddig és ne tovább. — Nem, Gábor még semmi­esetre sem problémás gyerek — ingatja a fejét az ősz ha­jú tanár, F. Mihály, a községi könyvtárban. — Ismerem őt, jártam a családnál is. A nagy­szülők ugye ... túlságosan sze­retik. Az anya nagyon hatá­rozott, jó fellépésű asszony. Családi életük szomorúan ala­kult. Az apa még soha nem érdeklődött a fiú után, holott nem lakik ide túl messze. Hiá­ba, neki már az új házasság­ból született gyerek az igazi. — Miért bukott négy tárgy­ból is a fiú? Azt mondja, fi­gyel, és mindennap rendszere­sen tanul. — Maximum annyi időt for­dít otthon a tanulásra, amíg feliből-nagyjából az írásbelit elkészíti. Nem tudok róla, hogy számonkérnék a felada­tait. Az ellenőrzőkönyvct alá­írva hozza vissza hét elején. Ha gyenge felfogású lenne, nem keresném az okát, miért ilyen siralmas a tanulmányi eredménye. De így más. Talán túlzottan szabadjára engedték. Említettem a korrepetálást. Áz anya egyetértett*— de azóta sem történt változás. Nem hi­szem, hogy az anyagiakon múlna. Szeretem a fiút, tud lelkesedni, van benne önfegye­lem, tiszta gondolkozású. Még­is aggódom érte. Talán férfi kellene a családba, bár az sem oldana meg mindent. Ilyen esetben a nevelőszülő jószán­dékkal telten két végletet kö­vet: vagy szigorúbban nevel, vagy engedékenyebb a szüksé­gesnél. — Akkor mégis, hol keresi az okot? — Annak a gyereknek több V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom