Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
tm. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK 3 ™&€írlap Fock Jenő Tatabányán A párt határozott, a kormány cselekedett (3) t A gyermekek s az öregek pénze {Folytatás az 1. oldalról.) dalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változásokról — mint például a ke- mizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a jármű- program megvalósítása, a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, s nem utolsó sorban népgazdaságunk energiastruktúrájának korszerűsítése — majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiagazdálkodásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. A nemzeti jövedelem elosztása Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével is, s rámutatott: — Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. Például a következő esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75— 77 százalékát fogyasztásra fordítani. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek. Az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. cialista elvek szerinti elosztását s nyomatékosan aláhúzta, hógy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16— 18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekednek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. Mindez együttesen éreztetni fogja hatását azokban a nagy családokban, amelyekben az egy főre jutó jövedelem átlaga ma még alacsony. — Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma 1970 végén 1 millió 453 ezer —, tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek figyelmét: törődjenek jobban az idős, egyedülálló nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük. — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakás- helyzet alakulása. A negyedik ötéves tér • során további 400 ezer új lakást építünk. Ennek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Arra törekszünk, hogy a családok minél kulturáltabb körülmények között éljenek. Egyes bérek emeléséről — Amiint pártunk X. kongresszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. — Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. sek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott határozat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszínvonalának javítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadnak még bőven más területeken is tennivalók. Ezután a nemzetközi politika időszerű kérdéseivel foglalkozott Fock Jenő. A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményéről, az SZKP XXIV. kongresz- szusáról szólva a kormány elnöke rámutatott: — Ez a nagyszabású tanácskozás, a kommunisták munkaértekezlete mérföldkő a szovjet nép történelmi útján, egyben kimagasló eseménye a szocializmust építő országok életének. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunkhoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan mi is céltudatosan, lépésről lépésre, szorgalmas és fegyelmezett munkával tudunk csak tovább haladni gazdasági és társadalmi fejlődésünknek útján. Sikereink — mint eddig is — a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves részét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támogatását kérjük ahhoz, hogy politikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem szavazatukkal, bizalmukkal és mindennapi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó társadalmi célkitűzéseink megvalósítását. Fock Jenő nagy tetszéssel fogadott beszéde után felszólalt Salamon Hugóné, a városi tanács vb-elnökhelyettese, a város képviselőjelöltje, Zsiga János, a 12-es alma vájára, városi tanácstagjelölt és Herceg László, a városi népfrontbizottság elnöke. A lelkes hangulatú nagygyűlés Kroszner Lászlónak, a megyei tanács vb-elnökének zárszavával ért véget. A Központi Bizottság beszámolója a párt IX. kongresszusán a többi között megállapította: „Pártunk és kormányzatunk a dolgozó nők, anyák, a gyermeküket nevelő szülők helyzetének könnyítésére eddig is szorgalmazta a családi pótlék rendszerének fejlesztését, és ezt az anyagi fedezet megteremtésétől függően a jövőben is szorgalmazza.” 1970-ben a különböző pénzbeli társadalmi juttatások — családi pótlék, nyugdíj stb. — reálértéke 67 százalékkal nagyobb volt, mint 1965-ben. Nőtt a juttatottak köre, s a juttatások összege. Talán nem árt emlékeztetni rá: 1946-ban jelent meg az a rendelet, amely a családi pótlékot általánossá, azaz társadalombiztosítási szolgál tatássá tette. 1965-ben családi pótlék címéin már 1,6 milliárd forintot fizettek ki. 1970-ben több, mint 700 ezer családnak, 2,8 milliárdat... 1966 februárjában emelték, illetve kiterjesztették a munkások és alkalmazottak családi pótlékát. A gyermekenkénti havi 50 forintos emelés azt jelentette, hogy két gyermek után 300, három után 510, s minden további gyermek után 170 forintot kap a család a társadalom hozzájárulásaként a gyermeknevelés költségeihez. 1966. július 1-től a termelőszövetkezeti tagok családi pótlék rendszerét fejlesztették, 1968-tól további emelést hajtottak végre e családok körében... Megközelítően 1,5 millió család nevel hazánkban 16 évnél fiatalabb gyermeket. 1970- ben a tizennégy év alatti népesség száma 2,3 millióra rúgott, s ha azt nézzük, hogy több, mint 700 ezer család élvezte ■ a pótlékot, akikor a rendszer kiterjedtségét aligha szükséges tovább bizonygatni. Nagy dolog, hogy a munkás és alkalmazotti családokA nagygyűlés után a kormány elnöke hosszan tartó eszmecserét folytatott a megye és a város vezetőivel. Katonaválasztóival találkozott tegnap délután Vácott, a DCM kultúrtermében Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a néphadsereg politikai főcsoport- főnöke, honvédelmi miniszter- helyettes. Az országgyűlési képviselőjelölt választási gyűlésére Észak-Pest megye alakulatainak küldöttei: parancsnokok, sorkatonák és a honvédség polgári alkalmazottai jöttek el. A vezérőrnagy társaságában, az elnökségben foglaltak helyet a váci járási és városi párt-, állami és társadalmi szervezetek és a társ fegyveres erők képviselői. A helyi katonai választási elnökség elnöke, Gombás Ernő őrnagy megnyitója után a képviselőjelölt mondott beszédet. Kárpáti Ferenc arról a nagyarányú fejlődésről számolt be, amely az elmúlt években honvédségünket jellemezte. Légi és szárazföldi haderőink fejlesztésének eredményeképpen honvédségünk a legkorszerűbb technikával rendelkezik, méltó partnere a Varsói Szerződéshez tartozó tagállamok hadseregeinek. A sorkatonák és tiszthelyettesek képzésének új rendszere hatékonyabbá tette a harckiképzést, illetve jól biztosítja a parancsnoki gárda utánpótlását. A vezérőrnagy elismerően szólt a tisztikar áldozatvállaló, felelősségteljes munkájáról. Megemlítette: a pártnak és a KISZ-nek sok ezer aktinál a gyermeknevelés költségeinek egy harmadát az állam fedezi, s e költségek 12— 13 százalékára a családi pótlék nyújt anyagi alapot Nagy dolog, die tagadhatatlan: rengeteg még a tennivaló. Gond például, hogy a gyermek növekedésével nevelésének költségei is emelkednek, de a családi pótlék változatlan marad; gond a nagy családok helyzete, amelyekben a keresők kis, s az eltartottak nagy száma miatt az egy főre jutó jövedelem nagyon szerény, s ezért a családi pótlék is kevesebb segítség, mint ott, ahol azt könnyebb megoldani a saját bukszából. Ugyancsak nehéz azok helyzete, akik egyedül nevelik gyermeküket vagy gyermekeiket. Tény, hogy a munkás és alkalmazotti családok mellett ma már mintegy 100 ezer termelőszövetkezeti család is élvezi a pótlékot. Tény, hogy az egy családra jutó pótlék évi összege 1965-ben 2602 forint volt, 1970- ben viszont — a kormányintézkedések következtében — már megközelítette a 4400 forintot. Mégis: a gyermeket nevelő családok segítése a párt X. kongresszusának témái közül sem hiányzott. Ahogy a IX. kongresszus útmutatásait cselekedetek követték, nem lesz ez másként most, a X. kongresszus után se!m. S tagadhatatlan, szükség van a további tettekre. Két olyan korcsoport van, amely éveinek szama alapján jogosult a társadalom juttatásaira: az ifjak és az öregek. Az ifjak pénze, a 2,3 milliárd forint sem csekély összeg, ám ennek majd ötszöröse az, amit az idős‘korosztály, a munkában megfáradtak kapnak jogos járandóságukként. A IX. kongresszus a nyugdíjrendszer tovább fejlesztését is — arányban az ország teherbíró képességének növekedésével — a fontos feladatok közé sorolta. vistája kerül ki hadseregünkből, egyre több tiszt és tiszt- helyettes folytat közéleti tevékenységet, a mostani választások során például közülük több százat jelöltek a tanácsokba. Javultak a sorkatonák munka- és életkörülményei, kulturáltabb, otthonosabb lett elhelyezésük az alakulatoknál Több illetményt kapnak, s tavaly a szolgálatukat befejező katonák fele kapott átlag 2 ezer forint leszerelési segélyt. A honvédség sok millió forintot költ könyvtárakra, filmvetítésre, színház- látogatásra. Hasonló pozitív változások jellemzik a hivatásos katonák A kongresszus után nem sokkal, 1967. január 1-én már életbe is lépett a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszere, amely aíapelveit tekintve azonos a bérből és fizetésből élőkévcL 1970 márciusában sor került az 1600 forint alatti munkás és alkalmazotti nyugdíjak emelésére, 1970. július 1-től a nyugdíjasok és családtagjaik időbeni korlátozás nélkül jogosultak az ingyenes kórházi kezelésre, 1971. január 1-től pedig életbe lépett a nyugdíjak évenkénti 2 százalékos emeléséről szóló rendelkezés. (Amit csak a világ 15 országa alkalmaz.) Ez utóbbi intézkedés évente 300 millió forint előteremtését követeli meg az államháztartástól, jelezve, minden nyugd í j i n tézkedés hatalmas összegeket igényel. Hatalmas összegeket, mert 1970 végén 1 453 000 volt a nyugdíjasok száma. Havonta több, mint egymilliárd forintot hordanak szét a postások; Magyarország nemzeti jövedelmének 5 százalékát költi nyugdíjakra, 1970-ben 13 milliárd forintot! Sok azoik száma, akik nyugdíjasként elemi gondokkal küzdenek, nagy a szerény járadékot élvezők tábora. Mégis, a gondok lassan enyhülnek. A saját jogú nyugdíjak átlagos összege 952 forint volt 1969-ben, egy esztendő múlva már 1024 forint. 1967 januárjában 610 forintot tett ki az egy nyugdíjasra jutó átlagos járandóság, 1969-ben 690, 1970- ben 757 forintot. Az emelkedés szerény, de: emelkedést A szerény összegek tíz- meg százezerrel szorozva már nagy pénzéle, s ezért, hogy csak annyi kerülhet fölosztásra* amennyit megtermelünk. S ezért, hogy a X. kongresszuson is volt mit sorra venni, a nyugdíjasok helyzetét javító teendőként. Mészáros Ottó (Következik SZÁNDÉKOK ÉS FORINTOK! és polgári alkalmazottak munka- és életkörülményeit, ja-' vult többek közt lakáshelyzetük, egészségügyi ellátásuk. Az elkövetkező évek feladatai közül Kárpáti Ferenc vezérőrnagy a haditechnika további.’ arányos korszerűsítését s a mind magasabb színvonalú harckiképzést emelte ki. A képviselőjelölt beszéde után XJjfálvi István, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára számolt be az országgyűlési és tanácstagj elölő gyűlések eredményeiről. Majd Nagy Sándor őrmester katonatársai nevében üdvözölte a képviselőjelöltet. — A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak az ármozgások valódi okainak feltárására és szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. — A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, hanem a dolgozó nép munkájával megteremtett jobb életkörülmények, magasabb életszínvonal szükségleteinek kielégítése. A szolgáltatásra hivatott, vállalatok, intézmények ne játszanak hatóságot, hanem szolgáltatóhoz illő módon, megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke ’ nagyfontosságúnak mondta a termelt javak és bérek szóFontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal-emelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök stb.) bérét 5— 10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatás« állományú tisztek, tiszthelyetteA váci Madách Imre Művelődési Központ is bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap. Ifjú választók köszöntötték társaikat, azokat a fiatalokat, akik április 25-én először járulnak az urnákhoz. A város hét nagyüzemének ifjúmunkásai gyűltek össze, akik előtt Borbély Gábor, a KISZ KB osztály- vezetője mondott rövid beszédet, és köszöntötte az első választókat. Foto: Gárdos Választóival találkozott Vácott a tábornok képviselőjelölt
