Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

1971. ÁPRILIS 7., SZERDA f*»1 ^nríflP Találkozás a választókkal Gyűlések megyeszerte A múlt héten megkezdődtek megyeszerte azok a gyűlések, amelyeken az országgyűlési képviselőjelöltek találkoztak választóikkal. Az eddig megtartott válasz­tó és képviselőjelölt találko­zókon — a Dunakeszi Vagon- gyárban, Nyársapáton, Vác- hartyánban, Pándon, Péterin és Budaörsön — a lakosság nem megalapozatlan kívánság- listákkal hozakodott elő, ha­nem reális, fontos és megold­ható problémákat vetett fel. A hozzászólók többsége a la­káshelyzettel, a kommunális ellátottsággal, a kereskedelmi tevékenység hiányosságaival, az utak és járdák, a közterü­letek állapotával foglalkozott. A sűrűn lakott választói kerü­letekben a felszólalók többsége főleg a bölcsődei, óvodai férő­helyek, valamint az iskolai tantermek bővítésének lehető­ségéről beszélt. örvendetes, hogy a gyűlése­ken a részvevők mindig nagy megelégedéssel szóltak azokról a fejlesztési eredményekről, amelyeket az elmúlt 5 éves terv időszakában értünk el. Ezen a héten is folytatódnak a gyűlések. Április 8-án az 1. választókerületben, Isaszegen, a 2. választókerületben az Ipari Műszergyárban és a 11. választókerületben Pilisen ta­lálkoznak majd az országgyű­lési képviselőjelöltek válasz­tóikkal. BÚCSÚLÁTOGATÁS Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap búcsúláto­gatáson fogadta Thomas Wain- man-Woodot, Kanada ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Budapestről. | A párt határozott, a kormány cselekedett (2) Új üdülési lehetőség a Balatonnál TÖBB SZINTES TARS AS NY ARALÓK Minőségi fejlődés várható az idén a Balaton-parti fizetőven­déglátó . szolgálatban, több mint ezer helyet többszintes, szállodajellegű társas nyara­lókban kínálnak a vendégek­nek az idegenforgalmi szer­vek. A többszintes társas nyara­lók, amelyek új lehető­séget kínálnak az üdülte­tés kiterjesztésére, gombamód­ra szaporodnak a Balaton mindkét partján. A modern épületeket tulajdonosaik csak a nyár rövid időszakában hasz­nosíthatják, s általában 2—3 hónapra készséggel bocsátják a fizetővendéglátó szolgálat rendelkezésére. A társas nya­ralók, amelyeket többnyire fel­szereltek vízvezetékkel, fürdő­szobával, gáz és elektromos fűtőberendezésekkel, valóban szállodapótló szerepet töltenek be a nyári idény csúcsforgalmi időszakában. Ösztöndíjas mamák olcsóbb, gyorsabb építkezés Hernádi Hunnia-panel Reklám: az iroda — ABC-tervek Debrecenben a termelőszö­vetkezeti üdülőben találkoz­tunk utoljára a hernádi Már­cius 15. Termelőszövetkezet lakatosüzemének vezetőjével. Akkor randevút beszéltünk meg, hogy a tsz-irodában mondja el, milyen újdonságo­kat készítenek 1971-re a Hun­nia építőelemekből. A találkozás nem volt hiába­való, hiszen több olyan új be­ruházásról tudott beszámolni a tsz elnöke és a lakatosüzem vezetője, amelyek a megye büszkeséged lehetnek egy-két esztendő múltán. Az egyik az alsónémedi szarvasmarhate­lep, amely három termelőszö­vetkezet kooperációjában épül az alsónémedi Zöld Mező terü­letén a helybeli Kossuth Tsz, és természetesen a hernádiak anyagi támogatásával. A be­ruházási költség 20 millió fo­rint, ami sokkal kevesebb, mint a hasonló telepeké. A te­rületet is jól választották ki, hiszen öntözött földek bizto­sítják az állatok takarmányát. S hogy elegendő legyen: az is­tálló állatai biztosítják a talaj- erő-utánpótl ást. Ugyan csali Huninia-panelből készül a termelőszövetkezet új irodaháza. Reklámként szolgál ez minden ügyfélnek, aki a sztirolgyöngyből készült, köny- nyen összeszerelhető, házilag kivitelezhető építőelemet sze­retne használni. Vannak bőven ilyenek. Nemrégen adtak át például a nádudvari termelő­szövetkezetnek egy új állattar­tó telepet. Ezt alig hat hónap alatt hozták tető alá. Tavaly több, mint kétszázezer négy­zetméter alapterületű Hunnia- panelből készítettek gazdasági épületet a hernádi Március 15 Termel őszövetkezet munkásad. Ami csak terv: elkészítették egy olyan négyszáz négyzet- méter alapterületű ÁBC áru­ház makettjét is, melynek cél­ja, hogy a vidéki kereskedelmi hálózatot gyorsabban bővít­hessék. Amennyiben sikert arat a makett, ebből a típusú ABC áruházból megyénkben is többet felépítenek. A hernádi termelőszövetke­zet gazdái annak ellenére, Az új ABC áruház makettje. hogy a melléküzemágban ké­szített sztirölbe i onos építke­zésihez szükséges elemek jóvol­tából lettek országszerte nép­szerűek, nem feledkeznek meg a mezőgazdasági termelésről sem. Tavaly sertéstartótelepü­kön ezer állatot hizlaltak, idén viszont már teljes egészében kihasználják az ólakat, s 3500 hízót adnak a fogyasztóknak. Annak ellenére, hogy a terme­lőszövetkezetek rangsorolásá­ban a „C” kategóriába tartoz­nak — azaz gyenge természeti adottságúnk — , nem vallanak szégyent. Lehet, hogy kategó­riájukban az ország legjobb­jai között lesznek az értékelés után... — mka — Foto: Gárdos A párt IX. kongresszusán, a Központi Bizottság beszámoló­ját tartva, Kádár János a töb­bi között ezeket mondotta: „Javasoljuk, tegyük lehetővé, hogy a dolgozó kisgyermekes anya, munkaviszonyából eredő jogait biztosítva, gyermeke gondozása céljából a gyermek két és fél éves koráig két éven át otthon maradhasson, és havi 600 Ft gyermekgondozási se­gélyt kapjon. A gyermekgon­dozási segély rendszerét azok­ra a termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is ki kell terjesz­teni, akik eleget tesznek tag­sági kötelezettségüknek.” Az egyszerűen, mondhatni tény­szerű szárazsággal megfogal­mazott két mondat a világon addig ismeretlen szándékot kö­zölt Magyarország megteremti a fizetéses mamafoglalkozást. Vagy ahogyan rövid idő alatt a munkahelyeken elkeresztel­ték a gyermekgondozási se­gélyt: „ösztöndíjas mamák” je­lentek meg a létszámkimuta­tásokban. Az útmutatás nyomán a cse­lekvés sem késlekedett. A kor­mány 1967-ben hozott határo­zata alapján már abban az esztendőben 34 ezer kismama élt a lehetőséggel, s vette igénybe az — ösztöndíjat... Az intézkedésnek sokféle, be­vallott célja volt. így a többi között az, hogy a hatvanas évek első felében hullám­völgyben levő születésszám nö­vekedni kezdjen; könnyebbed- jék azok helyzete, akik gyer­meküket, gyermekeiket nem tudják kire hagyni; mérséklőd­jék a bölcsődei helyek iránti feszítő igény. Persze, nemcsak ilyen racionális okok építettek utat az intézkedés bevezetésé­hez. A kismamák nyugodtabb élete, a gyermek életének leg­kényesebb időszaka is ott sze­retjeit az okok között, s nem is az utolsó sorban. Népszerűvé, vonzóvá, vált az ösztöndíjas mamaság, ezt bi­zonyítják a számadatok. 1967 decemberében 34 ezer, a kö­vetkező év végén már 92 ezer kismama vette igénybe a se­gélyt. 1969-ben táboruk 144 ezer főre, 1970-ben pedig 230 ezerre gyarapodott. A már munkába visszatérteket le­számítva 1970 végén 167 ezer nő élvezte a segélyt. A múlt esztendőben a mamáknak ki­fizetett ösztöndíj összege túl­haladta az egymilliárd forin­tot, amit már joggal tartha­tunk csinos összegnek ... Az 1967-ben bevezetett s 1969-ben KEPVISELOJELOIT Roppant nagy feladat Magyar Sándornak hívnak. Nehéz az embernek önmagáról beszélnie. A szüleim nagyon szegény emberek voltak, sivár környezetben nőttem fel. Ál­lami gondozott voltam, neve­lőszülőkhöz kerültem, idős cse­lédcsaládhoz. A felszabadulás után népi kollégiumban végez, tem el a nyolc általánost, majd a debreceni gépipari techni­kumban 1954-ben fejeztem be tanulmányaimat. Ha ilyen múlt áll az ember mögött, ak­kor meg akarja váltani a vi­lágot. Két év katonai szolgá­lat, szolgálat közben tört ki az 56-os ellenforradalom. Én újra eldöntöttem: hova tartozom. Leszerelés után Nagykőrösre kerültem, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat üze­mébe. Voltam hálózatépítő munkás, üzemtechnikus, villa- mosenergia-felügyelő. Munkásemberek között él­tem. A munkások rendkívül tisztán látnak. 1957-ben a KISZ szervezésében vettem részt. 1962-ben beléptem a pártba... A modern, új tech­nika minden fiatalt vonz. A Dunamenti Hőerőmű Válla­lathoz kerültem, előbb műsze­rész-technikus, majd üzem­technikus lettem. Nem néztük, hogy mit fizetnek, napi 10—16 órát töltöttünk az üzemben. Egészen más volt, mint a mai hangulat. Túlzottan anyagias­sá váltak az emberek. Bonyo­lult probléma, sok az összete­vője. Sokan vannak, akik in­kább csak magukkal törődnek, a közösségi dolgokkal meg semmit. Amikor megtudtam. hogy országgyűlési képviselőnek je­lölnek, meglepődtem. Éreztem a nagy felelősségeit, a roppant nagy munkát, ami rám vár. Magamban elhatároztam: bár­milyen nehéz ez a feladat, ha bíznak bennem, nem mondha­tok nemet. Példát kell mutatni a csak önmagukkal törődők- nek... Még nem ismerem a lehetőségeket, milyen joga van egy országgyűlési képviselő­nek, de azt tudom, ahol szük­ség van rám, ott segíteni sze­retnék. Abban, hogy Százha­lombatta ne csalr címe szerint legyen város; a Pest környéki községek lakóinak életkörül­ményeit is javítani kell. Per­sze, megvizsgálva, mennyire reális a követelés, súlyozva, rangsorolva a problémákat. Jó, hogy nálunk munkásha­talom, néphatalom van, de ez csak akkor érvényesül, ha az egyszerű emberek bele tudnak szólni a hatalomba. És az sem mindegy: hogyan? Aktív köz­élet ott lehet, ahol figyelem­be veszik az észrevételeket. Megválasztásom esetén a mun­kásosztály képviselője sze­retnék lenni. Választóim ér­dekeit fogom képviselni, de az osztály érdekének elsőbbségé­ben. Előfordulhat, hogy az egyéni, a csoportérdek szembe kerül az osztály céljaival. Ezt a látszat-ellentmondást fel kell tárni, s feloldani. Nehéz fel­adat, talán ez lesz a négy év egyik legnehezebb feladata. A technikai fejlődés terüle­tén szeretnék erőt kifejteni: ami nemcsak a mának, a hol­napnak is eredményt hoz. Pél­dául : számítástechnika az iparban. A számítógép minő­ségi változást hoz az üzem éle­tében. Egyesek félnek a kom­putertől, mert a számítógépet nem lehet becsapni. Én azon leszek, hogy a műszaki-tudo­mányos forradalom minél gyorsabban betörjön a gyakor­latba, a gazdasági életbe. Sok segítségre lesz szüksé­gem. Nem tudom, inkább ér­zem, hogy mit kellene tenni — a gyakorlati megvalósítás módját még nem ismerem. Most a gondolkozás Időszakát élem. Igyekszem átgondolni eddigi közéleti tapasztalatai­mat, a munkásemberektől hal­lottakat, vizsgálom a társada­lom eredményeit és terveit. Nagy-nagy ambícióval készü­lök, hogy a kitüntető bizalmat tettekkel viszonozzam. F. P. további kedvezményekkel ki­egészített gyermekgondozási segély rendszere anyagi fede­zetként a társadalomtól egyre többet követel, hisz’ az 1967. évi 64 millió forint a követke­ző évb^en már 449 millióra duz­zadt, bogy 1969-ben 870 mil­lió, tavaly pedig 1 milliárd 200 millió legyen. A többletteher kamatai azonban mérhetetle­nek, hiszen lehet-e pénzbeni értékben kifejezni egy-egy új, ifjú, gőgicsélő porontyot, par­don, állampolgárt. A hatvanas évek első felének 130—132 ezer között stagnáló élve születési száma a segély bevezetése után 150 ezer fölé emelkedett ugyanis, s ehhez tegyük még hozzá a mamák nyugalmát, az otthoni légkör javulását... Szó sincs arról, mintha a gyermekgondozási segély rend­szerét bárki mindent megoldó varázsszernek tartaná. Igaz, az összes, kereső foglalkozást folytató szülő nő közül 63—65 százalék igénybe veszi az ösz­töndíjas mamaság státuszát — azaz 100 kereső és szülő nőből 63—65 —, ám tagadhatatlan, hogy elsősorban a kisebb ke­resetű nők élnek ezzel a lehe­tőséggel. (Szép számmal akad­nak, akik rádupláznak, az első „fizetett” srácot követi a má­sodik, a pénzt is, az otthon tölthető időt is megkettőzve.) A segélyezetteknek csak mint­egy húsz százalékát teszik ki azok, akik keresete a havi 1600 forint fölött van, s akik a szü­lési szabadság leteltével a se­gélyt s nem a munkába való visszatérést választják. Külö­nösen az értelmiségi foglalko­zású nők — akik a szakmai el­maradástól félnek — fontol­ják meg a dolgot, míg a leg­több segélyt igénybe vevő a textil-, a cipő-, az élelmiszer­és az építőipar nődoigozói kö­zül kerül ki. Míg a megye tex­til- és ruházati vállalatainál, valamint kereskedelmi vállala­tainál a szülő nők 60—70 szá­zaléka él a gyermekgondozási segély lehetőségével, addig a pedagógusnők esetében az arány ennek már csak fele, s még kisebb a műszaki foglal­kozást űző nők körében. Első, de jelentőségében min­denképpen tiszteletre méltó lé­pés a segély — amit a világ más országaiban keltett nagy visszhangja is jól bizonyít —, ám ezer más teendő is kapcso­lódik hozzá. így a munkahely és a kismama közötti kapcso­latok fönntartása — amit pél­dául nem felejtenek el as Egyesült Izzó TV Képcső és Alkatrészgyárában Vácott, a Mechanikai Müvekben Török­bálinton —, a munkába való visszatérés megkönnyítése — amit nagyon gondos, sokolda­lú tevékenységgel segítenek elő például a Nagykőrösi Kon­zervgyárban —, az első időben adott bérpótlékkal, betanítási idővel stb. Ide tartozik az osz­tott munkaidőben való foglal­koztatás lehetőségeinek kere­sése, a jobb műszakbeosztás megadása stb. Mert jó dolog ösztöndíjas mamának lenni, él­vezni az állam, a társadalom teremtette lehetőségeket, gon­dozni, pátyolni a gyermeket, mindig együtt lenni vele. Ám a segély maga senkivel nem feledtetheti, hogy ezer más teendőre is szükség van, mert mamának lenni azért még mindig nem könnyű... Mészáros Ottó Következik: A GYERMEKEK S AZ ÖRE­GEK PÉNZE. Befejeződött az űrkutatási tudományos Ülésszak Az MTESZ központi asztro­nautikai szakosztálya, az Űr­kutatási Bizottság és a Ma­gyar Tudományos Akadémia Co'spar Bizottsága űrkutatási tudományos ülésszakának ma­gyar előadói hétfő délutántól szekcióüléseken ismertették űrkutatási megfigyeléseik eredményeit. A hazai eredmé­nyekről szóló beszámoló után összefoglaló előadás hangzott el a Hold, a bolygók és a csil­lagok kutatásáról, az eddigi eredményekről és a további lehetőségekről. A kétnapos tudományos ülésszak űrkutatási filmek bemutatásával végződött Ötnapos munkahét és nyitva tartás BELKERESKEDELMI KGST-TANÁCSKOZÁS A KGST-országok belkeres­kedelmi miniszteri tanácskozó testületének közgazdasági és tudományos munkacsoportja Budapesten tartja III. üléssza­kát. A tanácskozás Keserű Já- nosné belkereskedelmi minisz­terhelyettes, a munkacsoport elnöke vezetésével kezdte meg munkáját a Budapest szálló­ban. Az április 8-ig tartó üléssza­Ipari vállalat BÉRBE VENNE munkásszállás létesítésére alkalmas épületet 30 személy részére - esetleg kétszer 15 személyes megosztásban is. Az írásbeli ajánlatokat „Jó pihenést!" jeligére a váci hirdetőbe kérjük. kon egyebek között Csehszlo­vákia, az NDK és a Szovjet­unió belkereskedelmének ta­pasztalatai alapján foglalkoz­nak az ötnapos munkahétnek a kereskedelemre gyakorolt hatásával, megvitatják a mun­kaidőcsökkentés kereskedelmi sajátosságaival, a nyitva tartási idők megszervezésével, a szál­lítókkal szemben támasztott követelményekkel kapcsolatos feladatokat. Műszaki tanárképzés esti és levelező szakon A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az 1971—72 tanévtől a műszaki tanári szakokon az esti levelező tagozaton is meg­kezdik a képzést. Erre a for­mára a következő intézmé­nyekben lehet jelentkezni: gé­pész szakra a Nehézipari Mű­szaki Egyetem Kohó- és Fém­ipari Főiskolai Karán, Duna­újváros, valamint a Bánki Do- I nát Gépipari Műszaki Főisko­lán, Budapest, VIII. Népszín­ház utca 8., villamos- és mű­szerszakra a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főisko­lán, Budapest, VIII., Tavasz­mező utca 15. Az érdekeltek a felsorolt szakokra 1971. május 1-ig je­lentkezhetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom