Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

1971. ÁPRILIS 7., SZERDA Ahogyan a könyv terjed A falvakban nincs köny­vesbolt, de tudják-e ennek el­lenére az emberek, hogy köny­vet is lehet vásárolni? Per­sze, a kérdés költői — hogyne tudnák — csak ha a könyv, mint áru képe, vagy rek­lámja, propagandája egy üz­letkirakatban nem idéződhet fel, nem rögződhet, akkor esetleg elfelejtődik. Annál is inkább, mivel a könyv nem életszükséglet, mint a ruha, a kenyér, a zsír. Könyvet minden faluban lehet kapni — hogyan? KEVÉS A BIZOMÁNYOS 1 073 500 forint értékben ad­tak el könyvet 1970-ben a ráckevei járás falvaiban a könyvbizományosok. Minden községben található könyvbi- zományos, néhol nem is egy — Dunaharasztin öt, Kiskun- lacházán három, Szigetszent- miklóson három — csak Szi­getbecsén nincs. A bizományo­sok gazdája a kiskunlacházi ÁFÉSZ ráckevei könyvesbolt­ja, amelynek forgalma az el­múlt esztendőben 1 875 000 forintot tett ki. A bizományo­sok a könyvesbolt vezetőjé­től, Hujber Miklósitól ren­delhetnek könyvet. — Bizományos kevés van — mondja Hujber Miklós — 33, tavaly még 45-en voltak. Ezért előreláthatóan 50—200 ezer forinttal kevesebb könyvet adnak el, mint a múlt évben, amikor az öt évvel ezelőttihez képest 200 ezer forinttal emel­kedett a bizományosok for­galma. — Miért csökkent a bizo­mányosok száma? — Űj rendelet lépett életbe jjanuár 1-én: e szerint a ve­gyesboltok raktárkészletébe a könyv is ugyanúgy beleszá­mít, mint a többi áru, tehát a könyv után is fizetni kell eszközlekötési járulékot. Ez néhány vegyesboltvezetőnek elvette a kedvét, lemondta a könyvet — A bizományosok keves­lik a jutalékjai is — folytatja a könyvesbolt vezetője —, amely 10 százalék. Általában 20—30 ezret forgalmaznak évente, ebből a havi jöve­delmük 150—200 forint, iga­zán semmi. — Rajtuk múlik, hogy mennyi könyvet adnak el. — Ez igaz, de aki ügyes, jól dolgozik, foglalkozik vele, az sejm ad el többet, mint évente 60—80 ezer forint értékű köny­vet. — Rátalálnak az egyes köz­ségekben a bizományosra? Biztos, hogy az arra legalkal­masabb ember a bizományos? — Próbálkoztunk nagyobb tsz-eknél, nem sikerült; je­lentősebb községi tanácsoknál, nehezen megy; községi könyv­tárosoknál, nem jó szemmel nézik a járási könyvtárnál; pedagógusok sem nagyon vál­lalkoznak. Kijelölhetnénk bi­zományost, de nem lenne ér­telme, ezt a munkát csak ön­kéntesen lehet végezni, szinte hivatásszerűen. — Elégedett a járás terüle­tén kialakult bizományosi há­lózattal? — „Fehér foltok” nincsenek, de azért a HÉV vonalán — ahol azelőtt volt pavilonunk — jó lehetőségünk lehetne a terjesztésre, csakhogy a BKV nem engedélyezte, nem is tudjuk, hogy miért, kifogá­solták pavilonunk „esztétikai” külemét. KÖNYV A POSTÁN Hol lehet könyvet vásárolni Szigetszentmiklóson, a József Attila lakótelepen, ahol csők­nek 10 ezren laknak már? Ezt legfeljebb a járókelőktől kér­dezheti meg az ember, s öt közül egy tudta: ű postán. Hol van a posta? Egy hatalmas bérház földszintjének egyik la­kásában — az ezit jelző kiírás szinte alig lelhető meg a hatal­mas bérházrengetegben. A la­kás egyik szobája az a rendkí­vül szűk helyiség, ahonnan a közönség intézheti postai ügyeit, ráadásul ez a helyiség vasráccsal kettéosztott, amely mögé belépni tilos. A rács mö­gött áll egy könyvszekrény, te­le könyvekkel. A bizományos a postahivatal vezetője, Majoros Imréné. — Forgalmas hely a posita, általában észreveszik a könyv- szekrényt, akkor érdeklődnek, bár munkaidő alatt tilos, hogy könyvekkel foglalkozzam, de azért ajánlok, nekem nem okoz nehézséget, hogy erre is gon­doljak, mert szeretem a köny­veket. Elégedett vagyok az ér­deklődéssel, havonta négy-öt­ezer forint a forgalmam, min­dent kapok, amiit kérek, per­sze, van amiből kevesebbet. Készletem 20 ezres. Tudják már az emberek, hogy Itt lehet könyvet venni, készítek gépelt felhívásokat, amelyeket a pos­taládákba bedobok. KÖNYV AZ AJÁNDÉKBOLTBAN Taksonyban tanácstalan a legtöbb ember, akitől a könyvvásárlás lehetőségei fe­lől érdeklődöm. Aztán a hete­dik megkérdezett az úgyneve­zett „kultúrcikküzletbe” irá­nyít, amely tulajdonképpen ajándékbolt. Kellemes benyo­mást kelt, nemrégen cserélhet­ték ki a berendezést, s oltt áll a könyvszekrény közvetlenül a bejárat mellett jobbra; az üz­let különben dísztárgyakat, ét­készleteket, evőeszközöket és más egyéb ajándéktárgyakat árusít. A boltvezető a könyv­bizományos, Demeter István­ná: — Legalább 15 éve itt áru­sítják a könyvet a faluban, te­hát tudhatják az emberek szinte reklám nélkül is, rek­lám ez a könyvszekrény, amit mindenki jól láthat, ha beté­ved. Nagy kereslet nincs a könyv iránt, körülbelül 1000 forintot árulok belőle havon­ta, ezzel elégedett vagyok. Ve­lem is elégedettek, azt mond­ják, hogy jó a könyvek forgási sebessége, tehát hamar el­adom. Nem minden új köny­r ÍTA$8A! ESET­HHR ÖNKÉNTES. DE MINDEN UTASNAK SZÜKSÉGES vet kapok meg, nem is nagyon kérek cím szerint, azokat ve­szem, amelyeket javasolnak. ' KÖNYV AZ ELŐSZOBÁBAN „Könyveladás” olvasható egy kis utca, a Rákóczi utca 39. számú ház bejárata fölött Du­naharasztin. Az előszobában könyv mindenhol. Kiss Mi- hályné könyvbizományos a konyhában fogad. — 17 éve vagyok bizomá­nyos, akkor még fiatal voltam, most már ősz a hajam. Akkor a tanácselnöknő javasolta, hogy legyek én a bizományos, mert én megbízható vagyok, hát eljöttek hozzám megkérni, Nekem olyan vevőim vannak, akik csak tőlem vesznek köny­vet, sem Pesten, sem az üzem­ben, ahol dolgoznak. Minden­ki tudja, hogy nálam könyvet lehet venni, nekem már nem kell propaganda. Ajánlom minden társamnak, hogy heti­piacokon menjenek ki a piac­ra, ott megismerik az embert, áruljanak ott, kivisz az ember egy kis ponyvát, hogy esetleg meg ne ázzon. Tavaly 68 ezres forgalmam volt, az idén már 18 ezer. Hozom az újdonságo­kat, ajánlom a barátnőimnek, a nőtanácsban, így lehet És a hobbym az olvasás... (berkovits) Hazánk érdekli az olaszokat Évek óta rendszeres kiállító a milánói vásáron a Magyar Országos Idegenforgalmi Ta­nács. Mivel Olaszországban is egyre növekszik az érdeklődés hazánk idegenforgalmi neve­zetességei iránt — az elmúlt évben 36 százalékkal több tu­rista érkezett — az Országos Idegenforgalmi Tanács idén, április második felében min­den eddiginél nagyobb, 80 négyzetméteres kiállítási pavi­lonnal szerepel Milánóban. A kiállítási pavilonban nem csupán idegenforgalmi fotókat, filmeket mutatnak be, hanem naponta „Ki mit tud Magyar- országról?” vetélkedők hívják fél a figyelmet hazánk idegen- forgalmi nevezetességeire. Kockás tulipán Zalaegerszeg határában a Zala folyó árterében díszük az egyik legritkábban előforduló magyarországi vadvirág, a kockás tulipán. Az igénytelen kis növény néhány órás nap­sütés hatására felébred téli ál­mából és kibontja dió nagy­ságú, harang alakú virágait. A lila virágszirmokat apró fehér kockák díszítik. A kockás tu­lipán körülbelül egy hétig pompázik az ártér pázsitja kö­zött. „Röpülj páva”-kör Nagy tárcsán tm •:>y v* mmm v- tgmgm■ v mm ■ •• Ém mgm • Péntek esténként 18 nagytarcsai asszony ajkán csendülnek fel szlovák és magyar népdalok a helyi óvodában. Hat hónap­pal ezelőtt a televízió „Röpülj páva” vetélkedőjének hatására alakult a helyi kör, amelynek részvevői szívesen, jó kedvvel elevenítik fel a régi kedvelt vagy a már feledésbe merült dalo­kat. Eddig még nem szerepeltek nyilvánosan, most készülnek első fellépésükre. ÉPÍTETTEK: 1083-BAN Újabb királysírok? Ismét megkezdődtek az ása­tások a székesfehérvári közép­kori romkertben, ahol a kö­zépkori királyi baziüka „tit­kai” után kutat dr. Kralo- vánszky Alán, az István király Múzeum tudományos munka­társa. A munkák célja; a bazi­lika mélyebben fekvő rétegei­nek megismerése, s a legalsó, I. István király által épített templom maradványainak a feltárása. Már az ásatások első, ősszel befejezett szakasza jónéhány nemzetközileg is ér­deklődésre számottartó újdon­sággal szolgált. A legérdeke­sebb lelet egy 6x6 méteres oltár és hozzá tartozó kriptaegység volt, amelyet 1083-ban, államalapí­tó királyunk szentté avatására építettek. Dr. Kralovánszky Alán feltételezi, hogy rábuk­kantak István király régóta keresett sírhelyére. Újból megvizsgálják a már féltárt királysírokat. A feltételezések szerint számuk valószínűleg bő­vül, s újabb, eddig még is­meretlen sírboltok kerül­nek elő. Az István király Múzeum célja az, hogy a középkori romkert anyagát, a tavaly és az idén feltárt leletekkel ki­egészítve, az eddiginél közért­hetőbben, áttekinthetőbben mutassa be 1972-ben, a Székes- fehérvár alapításának ezer­éves évfordulóját ünneplő kö­zönségnek. (MTI) Megalakult a Lokomotiv G. T. Futballozó beat-zenészek John Ogdon zongoraestje a Zeneakadémián Bemutatkozik a Magyar Uárfástrió Amiről nemrégiben beszá­moltunk olvasóinknak, az most már bizonyossá vált: bomlanak neves beategyütte- seink. A „Táskarádió” vasár­napi számában Szilágyi János is megerősítette a hírt, az ér­dekeltekkel beszélgetve. Loko­motív G. T. néven létrejött az új beategyüttes, melynek tag­jai : Frenreisz Károly, az egyko­ri Metrós, a két Omegás, Presser Gábor és Laux József, vala­mint a Hungária-együttes szó­lógitárosa, Barta Tamás. Te­hát mégiscsak igaznak bizo­nyult az a hír, amit „Beat- káosz” címmel nemrégiben közöltünk. Azt még nem tud­hatjuk, hogy a Lokomotív G. T. milyen zenét szolgáltat majd, de egy biztos: kitűnő zenészekből áll, s gyorsan megszeretik őket a fiatalok. Érdekes tervet hallottunk a Budapesti Közlekedési Válla­lat KISZ-bizottságán. A közeljövőben (pontos időpont még nincs) Budapesten, az Előre sport­telepén megrendezik a beat­zenekarok focibajnokságát, s ahogy hallottuk, az Omega- és a Gemini-együttes rögtön bejelentette részvételét. Akik nem szeretik a focit, azok sem járnak rosszul, hiszen azért a zene sem marad el a sport­pályán ... Megkaptuk az Országos Fii­Ketten a sorból SCHVARCZ MIHÁLY ötvenhárom eszten­dős, váci, Forte gyárbeli művezető, nagyapja Németországból került a Duna-parti városba, ahol a gombesztergályos mesterséget űzte: édesapja suszter volt, az ő házában, illetve a telkére emelt házakban, összesen hét lakószo­bában él ma is Schvarcz Mihály, és a négy testvére közül három meg a fiák, lányok, unokák közül is egypár. Az öt testvér közül négyen itt a Fortéban dolgoznak, illetve in­nen mentek nyugdíjba, de a művezető négy gyereke közül is az egyik fia, és a felesége is itt dolgozik. Schvarcz Mihály harminckét évesen, 1949- ben jött a gyárba, szalagvágónak, majd 1953- ban a kiszerelő üzem művezetője lett. Közben, érett fejjel, elvégezte a dolgozók esti általá­nos iskoláját, a vegyipari szakmunkásképző iskolát, és megszerezte a technikusi okleve­let. 1951 óta párttág, jelenleg pártvezetőségi tag. Százötvenen dolgoznak a keze alatt, több­ségükben nők. A géppel való ellátottság itt ma még nem magas fokú: ugyan elegendő a rendelkezésre álló munkaerő, de a terv mind nagyobb, s az üzem belső tartaléka kezd ki­merülni. S mert az ötéves terv végére ötven, hatvan százalékkal emelkedik a termelés, máris gond a majdani munkaerőhiány. Ha csak nem gépesítenek... Az itt három mű­szakban dolgozó nők számára a legnagyobb gond a családi: a gyermekes anyákat meg­próbálják egy műszakba helyezni, és még sok megértéssel némi lehetőséget adnak, ha szükséges, rugalmas munkakezdésre, csúszta­tásra. Az üzemi, hosszútávú eredmények: húsz év alatt a termelés a nyolcszorosára növeke­dett. A lányok, asszonyok, heti negyvennégy órában, sima órabérben, többet termelnek, mint egykor normában. KURALI PÄL hatvanegy éves Forte-beli művezető, 1940-ben került a gyárba. Ennek is története van. Édesapját a püspökségi urada­lom alkalmazta mint béresgazdát, harmincegy éves koráig ő is a keze alatt dolgozott Gyár­ba kerülésről addig nem is álmodott, ahhoz magas protekció kellett. Negyvenben a kato­nai behívások miatt tudott bekerülni. Itt, az akkori Kodak angol érdekeltségű üzemben, nyolc óra alatt sokkal többet keresett, mint máshol tizenkét órai munkával: havi negy­ven pengőről havi nyolcvanra emelkedett a jövedelme. A háború alatt a gyárat lebombázták, csak 1947-ben kezdődött meg a termelés. Kurali Pál — akinek családi háza az üzem szomszéd­ságában áll — 1956 óta szakmunkásbizonyít­vánnyal a filmemulziós üzem művezetője. Két év alatt itt a fizikai munka neheze a felére csökkent, megszűnt a cipekedés, tisztább lett a munkahely. A felszabadulás előtti mennyi­ségnek a hússzorosát termelik. Azelőtt a felesége is itt dolgozott Most pe­dig a két lánya. A VÁCI FORTE Fotokémiai Iparvállalat: nagyon szép gyár. Dolgozóinak több mint a fele törzsgárda tag: az itteni ezernégyszáz dol­gozóból ma már évente csak mintegy huszon­öt-harminc ember mozog, megy eL A szak­munkásokat, csoportvezetőket művezetőket, de a mérnököket is általában a maguk sorai­ból képzik. Egy sereg szociális intézkedés és létesítmény emeli a munkásellátás színvona­lát: korszerű bölcsőde, óvoda, étkezde, a jö­vőben sportpálya, kultúrház, új orvosi rende­lő. Kamatmentes, hosszú lejáratú, nagy össze­gű lakásépítési kölcsönt adnak egy sereg dol­gozójuknak ... S abban, hogy mindezt elérték, az olyan emberek több évtizedes, csendes és szorgal­mas munkája is benne van jócskán, mint amilyen Schvarcz Mihály és Kurali Pál. P. A. harmónia április havi mű- somaptárát is. A kitűnő hazai zenészek mellett számos is­mert, külföldi vendégmű­vészt is üdvözölhetünk ebben az időszakban. Valamennyi est a Zeneakadémián lesz. Április 14-én este fél nyolc órai kez­dettel John Ogdon zongora­estjére kerül sor. Műsorán sze­repel Beethoven B-dur szo­nátája is. Április 18-án a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hangversenyét hall­hatjuk. Közreműködik: Gu­lyás Márta és Hamari And­rás, akik Mozart-, Debussy- és Bartók-műveket szólaltatnak meg zongorán. Április 20-án Szabó Csilla zongoraművész­nő lép a nagyközönség elé, Brahms-, Schuman-, Debussy- és Kodály-szerzemények sze­repelnek Tej.:: hangversenyprog­ramjában. Április 25-én a Ma­gyar Hárfástrió (Sz. Molnár Anna, Vermes Mária, Szeredi S. Gusztáv) lép fel. Hanglemezújdonság: a közelmúltban került az üz­letekbe Szécsi Pál kislemeze. Az érdekesség az, hogy a nép­szerű táncdalénekes mindkét felvételét az Express-együt- tes kíséri. E heti nyerteseink: Pintér Zsuzsanna (Újlen­gyel, Ady Endre u. 17.), Me­zei Mária (Perőcsény, Dózsa u. 28.), Márky Lőrinc (Fót, vasbolt). Slágerlistánk Művészlemezek: 1. (3) Bartók: Cantata Profana. 2. (4) Beethoven V. szimfónia. 3. (1) Liszt: II. ma­gyar rapszódia. 4. (2) Orff: Car­mina Burana. 5. (5) Kodály: Psal­mus Hungaricus. Tánelemezek: l. (2) Sötét a vá­ros (Omega). 2. (1) Kooos ördö­gök (Metró). 3. (6) Fázom (Ber- gendi). 4. (3) A világ legjobb do­bosa (Illés). 5. (4) Ment az utcán hazafelé (Neoton). 6. (9) Családi vacsora a Kovacsovicséknál (Koó9 J.). 7. (5) Júliára várva (ülés). 8. (10) Papiak mellett (Ciklon). 9. (8) Ülök a hóban (Omega). 10. (7) Drága lányok (Tolcsvay). Sunyó—Falus—Tamás Vágja ki, töltse ki, tegye borí­tékba vagy ragassza levelezőlapra és úgy küldje be szerkesztősé­günkbe (Pest megyei Hírlap Bp. vm., Somogyi Béla utca 6.). A borítékra ne feledje felírni: „Ked­venc lemezem”. Szavazóink között minden héten három ajándékle­mezt sorsolunk ki: a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándé­kát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom