Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS RfeSZEBE XV. ÉVFOLYAM, 7T. SZÄM 1971. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK IDŐSZERŰ TÉMÁK Cegléden tartott ülést a TIT megyei elnöksége Az ismeretterjesztésről tanácskoztak Ünnepségek a járásban Nagygyűlés Abonybarv Zászlók, oklevelek a jól dolgozóknak ' A TIT megyei szervezetéinek elnöksége legutóbbi ülését Cegléden, a Kossuth Művelő­dési Központban tartotta. Az értekezleten megjelent Gön- dics Zoltán, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztály­vezetője, a járási és városi pártbizottság, a járási és váro­si tanács vezető testületéinek képviselői, valamint Földes István megyei TIT-titkár. A kibővített elnökségi ülés rész­vevőit dr. Szemes Gábor kö­szöntötte, majd Mészáros Ist­ván számolt be a ceglédi járá­si-városi TIT-szervezet 1970— 71. évi munkájáról. Elmondotta, hogy a X. kongresszus úlmu- ! tatásai alapján számos 1 előadást tartottak a nők egyenjogúságáról és an­nak gyakorlati megvalósu­lásáról, a szocialista, demokrácia to­vábbi szélesítéséről, az ifjúság nevelésének feladatairól, az új gazdaságirányítási rendszer időszerű témáiról, a szocialista tulajdonviszonyokról és az új ötéves terv irányelveiről. A jeUttőgyűlésclt. .megkez­dése előtt sok előadás hangzott el az új választó- jogi törvényről. Az általános és középiskolák­ban A 14., illetve a 18. év szerepe a felnőtté válásban címmel hangzik el új előadás- sorozat. A munkásakadémiá­kon még mindig kevés a fizi­kai, kémiai, biológiai, műszaki témájú előadás. A mezőgazda- sági akadémiáknak különösen a tanyavilágban van sikerük. Amióta a művelődési autó és a kecskeméti TIT-autó is segíti ezt a munkát, 14 tanyát kap­A CEGLÉDI IPAR és ipari oktatás fontos állomásához érkezett el; holnap, április 2- án, foglalják el szakmunkás tanulóink a helyi történelem­ben az első önálló tanintéze­tünket. Ma nyolcezerötszáz ipari munkás működik váro­sunkban, örvendetes szép szám, amely huszonöt év ug­rásszerű fejlődésének az ered­ménye. A felszabadulásig évente alig ezer-ezerötszáz szervezett segéd élt a kézmű­ves műhelyekben, csupán a malomi dolgozók száma halad­ta meg köztük a kétszázat, a többi megoszlott egyéb szak­mákban. A múlt század nyolcvanas évéig minden ipari munka egyéni tapasztalatokon ala­pult, a mesterek hagyomá­nyaként származott a céhbeli inasra, aki három-hat év után legénnyé szabadult, az­után elindult hosszú vándor­lásra, hazai és külföldi híres mesterek műhelyeibe, hogy visszatérése után maga is mesterré váljon. Avatása elő­irt ceremóniákkal történt, mesterremekét a céh vezető­sége bírálta fölül, s ha jóvá­hagyták, beiktatták és vidám, bőzsíros étkek és kedvderítő italok nagy mennyiségű elfo­gyasztásával, lakozással ütöt­tek pecsétet mesterlevelére. csoltak be az ismeretterjesztő munkába. Az ifjúsági akadémiáknak, a szülők és nők akadé­miájának átlagosan 35— 40 hallgatója volt. A járás és a város területén olyan nagy az igény a KRESZ- előadások iránt, hogy pillanat­nyilag a TIT-szervezet ezt nem is tudja kielégíteni. Ed­dig a városban 5, a járásban 13 helyen volt közlekedési is­meretterjesztő előadássorozat. A ceglédi kenyérgyár re­konstrukciós építkezésének újiabb szakasza a jövő héten befejeződik. Hamarosan a sü­tőipari kombinátnak bátran nevezhető üzem minden egész­ségügyi követelménynek meg­felelő körülmények között folytathatja működését. A Púpokban Jámbor Sándor műszákvezető kalauzolása mellett megtekintettük az üze­met. A feldolgozó teremből és a kemencékből szinte szalag- szerűen kerül a kenyér és a sütemény a csempézett falú, tágas tárolóhelyiségbe, ahon­nan Cegléden kívül a környé­ket is ellátják kenyérrel és süteménnyel. Az üzem büszkesége a Paj­tás nevű korszerű kemence, mely napi negyvenezer süte­mény kisütésére képes. Üzem­be helyezésével a Vadász ut­cai péküzem megszűnik, s a A MAGYAR REFORMKOR­BAN meglendített ipar és ver­sengés gyorsabb, magasabb színvonalú tanoncoktatást ho­zott létre, országszerte alakul­tak iparrajziskolák, ezek kö­zött a legelsők egyike volt a céhek és a városi tanács ala­pította ceglédi iparrajziskola, amelynek első és akkor még egyetlen nevelője, Krisztiáni Alajos arcképfestő volt. Nagy­szombat volt a szülővárosa, is­koláit is ott kezdte, Gyöngyö­sön folytatta és Pesten végez­te a festőiskolát. Az ötvenes években Cegléden működött, megszerették és meghívták ta­nárnak. Ceglédi lányt vett fe­leségül, és itt született a jó­nevű festőművész fia, István. A méltatlanul elfelejtett Kránitz Ferenc volt akkor a polgármester, az 1346-tól 1852- ig fönnállóit szőkehalmi gazda­képző hajdani tanára, aki a többi között létrehozta a vá­rosi gyümölcsiskolát, amely­ből elterjedt a homoki gyü­mölcskultúra. Bőkezű pártfo­gója volt az 1858-ban felállí- ott iparrajziskolának. Krá­nitz érdeme volt évente a száz növendék és „némely rajzminták beszerzése”, vala­mint „a minden oldalról elis- meiést nyert Krisztiáni Alajos raj*te*\ár évi háromszáz forint fizetésének fölemelése ötszáz forintra”. Az első tanéveket Vajler Ist­A beszámoló további részé­ben a titkár a társulat belső életéről adott számot, majd meghatározta a TIT-munka javítását szolgáló feladatokat. A beszámoló utáni vitában többek között felszólalt Gön- dics Zoltán, Detrei Sándor, dr. Lakatos József, Győré Sándor, Földes István. Ebéd után a TIT megyei elnökségi ülésé­nek részvevői megtekintették a Kossuth Múzeum állandó és időszaki kiállítását. Sz. A. jövőben Cegléden csak itt süt­nek péksüteményt. A nagy tárolóterem emele­tén a szociális helyiségek kap­tak helyet. A megyei sütőipari vállalat ceglédi 20-as számú üzeme a szocialista munkaverseny ke­retében a vállalati üzemek so­rában az első helyet érte el. A brigádban sok a régi törzsgár- datag. Jó munkájuk eredmé­nye, hogy a széles környék­ben „márka” a ceglédi kenyér. (kopa) — MÉH-telep? Tavasz lé­vén, milyen begyűjtési kam­pányra készülnek? ván jónevű asztalosmester He­rényi úti házában töltötték bérletben, majd átmentek az időközben fölépült református fiúiskolába. Ittmaradtak 1884- ig, amikor a XVII. törvénycikk elrendelte a kötelező iparita- nuló-oktatást. Ekkor jutottak több tanár keze alá és költöz­tek új helyiségbe a polgáriis­kola Börtön utcai szárnyába. Közel hetven esztendeig voltak itt, 1945-től a Pesti úti épüle­tekben, és most foglalják el méltó helyüket a céljukra épí­tett korszerű tíztantermes, fi­zikai-kémiai előadóval, szertá­rakkal, tornateremmel, öltöző­vel, fürdővel, zuhanyozóval, nevelői szobával, igazgatói és helyettesi irodákkal, gondnoki és orvosi szobával, pihenővel ellátott épületkomplexusban. Központi melegvíz-fűtés van itt, parkosított udvar, kézilab­da- és kosárlabdapálya, közel a vasúthoz és a gyárakhoz, a Hold utcában. A JETEN TANÉVBEN negyven tanáruk van és 1443 növendékük — ugyanannyi, mint amennyi a felszabadulás évében a város összes szerve­zett ipari és kereskedelmi fel­nőtt szakmunkása volt. A haj­dani iparrajziskola helyén álló épület falára bronzemléktáblát erősítenek és ünnepélyesen szállják meg az új intézetet. Hídvégi Lajos Benedek Péterről a Kossuth Rádióban Ma délután 16 óra 5 perckor a Kossuth Rádió műsorában Furkó Zoltán riportja hangzik el városunk neves lakójáról, Benedek Péter parasztfestőről. Patkós Irmát köszöntötték Egyszerű, kedves ünnepség színhelye volt a héten a ceg­lédi Szabadság Filmszínház. A ceglédiek Patkós Irma mű­vésznőt köszöntötték, aki a város lakója, s a most bemu­tatott új magyar film, a Sá­rika, drágám! főszereplője. A sokáig visszavonultan élő, neves színésznő alakításával szép, maradandó élményt szerzett a film nézőinek. A filmkritikusok véleménye más és más Sándor Pál rendező új művéről, de egyben vala­mennyien megegyeznek: Pat­kós Irma „felfedezése” felér egy kincskereső sikerével! A város nevében Kovács András, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnök- helyettese köszöntötte az ün­nepi előadás előtt a művész­nőt és kívánt még sok si­kert további munkásságához. A ceglédiek igényeinek jobb ellátására a következő öt év­ben üzembővítést tervez a Gelka-szerviz. Virágos város A Városgazdálkodási Válla­lat rendezi a ceglédi parkokat, hogy április 4-re virágpom­pával díszítsék a várost. Áp­rilisig mintegy 30 ezer tő vi­rág kerül az ágyúsokba. A város központjában helyükre rakják a betonból készült vi­rágtartó csészéket és ezeket is beültetik. Megkezdték a fa­csemeték kihelyezését is. Az új lakótelepek és több utca fásítása szerepel az idei ter­vekben. — Nem mondhatunk sem­mit — hangzik a vonal túlsó végéről —, a Tröszt írásban megtiltotta, hogy bármilyen felvilágosítást -adjunk a saj­tónak. — Annyit sem mondhat, hogy körülbelül mikor indul a kampány? A gyerekek, gondolom, a jó időt szívesen felhasználnák a gyűjtésre, a kis zsebpénz reményében ... — Csak annyit mondha­tunk, hogy lesz. A Tröszt, ugye... Kedves gyerekek! Remél­jük, a „Tröszt bácsi” készít majd egy olyan határozatot, amely feloldja a „hírzárlat”- ot, és időben hozzáfoghattok a rongy-, papír- és fémhul­ladékok gyűjtéséhez. Mi addig is örvendünk, hogy a nagy titok őrzői lehe­tünk. nem pedig ingyenes reklámozói... (cs.) Ankét utazásról, tapasztalatcserékről Ankétót rendez április 8-án, délután 14 órai kezdettel Ceg­léden, a Kossuth-étteremben a Dél-Pest megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége és az IBUSZ Utazási Iroda. Az ankéton a bel- és külföldi utak szervezéséről, azok tapasztalatairól tárgyal­nak. Az ankét célja, hogy hazai és külföldi tapasztalat- csere-utak szervezésével i tsz- ek eredményes munkáját se­gítsék. Április harmadikén a járás miniden községében ünnepsé­gen emlékeznek meg a felsza­badulás 26. évfordulójáról. Az elmúlt év során felvett új KISZ-tagok ezeken az ünnep­ségeken tesznek esküt. Ez al­kalommal adják át a járási pártbizottság és a járási tanács által adományozott zászlókat és okleveleket a kongresszusi munkaversenyben jó ered­ményt elért termelőszövetke­zeteknek és szocialista brigá­doknak. Szombaton este hatórai kez­dettel az abonyi művelődési Kocséron szépen, rendben megtörténtek az országgyűlési és a tanácstagi jelölőgyűlések. A 9-ik választói körzet jelölt­jét: Győré Sándort, újra egy­hangúlag jelölték országgyűlési képviselőnek. A tanácstagjelöl­tek sorába több fiatal és nő is bekerült. Demeter László tanácselnök elmondotta, hogy a jelölőgyű­léseken a választók elégedetten vették tudomásul az elmúlt 4 év munkájáról, eredményeiről szóló jelentést, és a község szemmel látható fejlődését. Kedden délelőtt 9 óra táj­ban a boltba igyekezett Husz- ka Istvánná abonyi lakos, hogy kenyeret vásároljon. In­dulás előtt a konyhában jól befűtött, még tett is a tűzre, hogy otthon maradó, ötéves kisfia, Istvánka meg ne fáz­zon. Az ajtót kulccsal be­zárta. Fél órát sem volt tá­vol, a baj mégis megtörtént: amikor benyitott a lakásba, a sűrű füsttel teli helyiségben Két ceglédi fiatal, Bodrogi és Kudelich II jutott be az or­szágos ifjúsági asztalitenisz­bajnokság mezőnyébe. Bodrogi mindhárom számban remekül szerepelt, de Kudelich II sem keltett csalódást, a legjobb négy közé jutásért vívott mér­kőzésen maradt alul Mohaival (Budapesti Spartacus) szem­ben. Ifjúsági egyéniben: i. Bodrogi József. Bodrogi ugyancsak Mohaitól szenvedett vereséget, de az­után a harmadik helyet eldön­tő mérkőzésen biztosan győ­zött. Mindketten csoportgyőz­tesként kerültek tovább az elő- csatározásokból, Bodrogi Brie- gert (Budapesti Postás), Ku­delich II Szilingert (Budapesti Postás) verte ekkor. A veszte­házban tartandó nagygyűlésen Jámbor Miklós, a Pest megyei Pártbizottság titkára, mond ünnepi beszédet. A törteli kul- túrházban ugyanebben az idő­pontban Varga Ferenc, a já­rása pártbizottság első titkára tart beszédet az ünnepi gyűlé­sen. Nyársapáton délután öt­órai kezdettel tartanak ünnep­séget. Ennek előadója a 8-as számú országgyűlési képvise­lői választókörzet jelöltje, Tóth Attiláné lesz. Az ünnepi előkészületek már minden községben folynak. nácsházán házasságkötő ter­met szándékoznak építeni. Az orvosi rendelőt most bővítik és fogorvosi szolgálati lakást szereznék, mivel nagy szükség van községi fogorvosra. Folytatják a gyalogjárdák építését, a tervidőszak végére minden utca, legalább az egyik oldalon, járdát kap. Bő­vítik az iskolákat, hogy kikü­szöbölhessék a délutáni taní­tást. Tovább szépítik a közsé­get, utcai virágos kertsávokkal, amelyekhez a tsz-ek adják a virágpalántát. K. L. kisfiát holtan találta az ágyon, A rendőrség és a tűzoltó­ság közös helyszíni vizsgála­tot tartott. Megállapították, hogy miután a kisgyerek ma­gára maradt, valószínűleg ki­nyitotta a tűzhely ajtaját. Az égő parázs a fásládába hullott, erős füstgáz keletkezett. Á rémült gyerek, mivel az ajtó zárva volt, a szobába mene­kült, de a füst oda is beha­tolt. sek az ifjúsági válogatott keret tagjai. Ifjúsági párosban: 3. Bodrogi—Kudelich II. A döntőbe jutásért a Brieger —Mohai kettőssel mérkőztek a CVSE fiataljai, vereségük után jó játékkal győztek a bronzéremért vívott küzdelem­ben. Ifjúsági vegyes párosban: 3. Bodrogi—Diószegi (Abony), Különösen a mindhárom számban érmet szerzett Bodro­gi játszott kitűnően, nem várt remek helyezése „kellemes” meglepetés. A fiatalok helytál­lása reményt keltő az NB II-s felnőttcsapat szempontjából is, amely két forduló utón pont­veszteség nélkül az élcsoport­ban foglal helyet. (—rcán) Az iparrajziskolától — máig 1858-1971 ELSŐ HELYEZETTEK Márka a ceglédi kenyér Negyvenezer péksütemény naponta A TRÖSZT MEGTILTOTTA... Egyperces telefon Az új tervidőszakban a ta­Az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola a III. ötéves terv idején épült. Diákjai nemcsak ceglédiek, sokan a környező községekből járnak ide tanulni. Foto: Apáti-Tótli Sándor Abonyi tragédia MEGHALT EGY KISGYEREK Sokat fejlődött Kocsér Bővítik az iskolát, tovább kövezik a járdákat ASZTALITENISZ Bodrogi bravúros, bronzos „mesterhármasa' az országos ifjúsági bajnokságon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom