Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-25 / 71. szám
8 1971. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK A zöldségprognózis biztató... Késik a primőrszezon Olcsóbb árak Másfél millió saláta - Az üvegházaktól várják a segítséget Tegnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy Túrán, az Egyesült Galgamente Tsz-ben korszerű kertészeti telepet építenek, kihasználva a természetes fűtőanyagot, a területükön feltörő melegvizet. Hamarosan a primőrtermesztés fellegvára lesz Túra. A piacra járó háziasszonyokat viszont az érdekli leginkább, mikor jelenik meg a boltokban az idei zöldség, lesz-e elegendő, milyen árakra számíthatnak? A legtöbb kertészeti terméket az újjáalakult MÉK forgalmazza. Ezért kértünk termeltetési, osztályuktól felvilágosítást. Prohászka Károlyné elmondotta, hogy a primőrszezon sajnos későbben kezdődik a megszokottnál, mert a szokatlanul hideg februári napok akadályozták a fólia alatti hajtatás megkezdését is. A megyében egyébként 216 ezer négyzetméteres kertészeti területet borítanak fóliasátrak. Ezeket csak a természet fűti. Fűtött fóliasátor alatt csak 23 ezer négyzetméteren termelnek korai zöldséget. A MEK eddig egymillió 580 ezer fej saláta, 340 ezer darab karalábé, 1790 mázsa paradicsom, 300 ezer csomó retek, 110 mázsa uborka, 900 ezer darab töltenivaló paprika és közel 700 ezer hegyes, erős paprika termelésére kötött szerződést taggazdaságaival. Paprikából egyébként — ha már nem darabra árusítják — további 1700 mázsát termelnek fedett területen. Termék tehát lesz elegendő, csak később, mint az elmúlt esztendőkben. A MÉK-nél abban reménykednek, hogy az üvegházakból hamarább megérkezik az áru, mint a fóliatelepekről. Salátából 440 ezer fejet várnak, tölteni való paprikából 550 ezer darabot. Az erőspaprika kedvelőinek 342 ezret Ígérnek. Várhatóan az árak alacsonyabbak lesznek, mint tavaly, mivel azt tervezik, hogy a termelőnek, de a fogyasztónak is juttatnak az eddigi vállalati haszonból. Ezt az új szervezeti felépítés teszi lehetővé. A nyári prognózis is biztató, hiszen már eddig is több árura kötöttek szerződést, mint tavaly. Vöröshagymából 248 vagon, paradicsomból 260 vagon, paradicsompaprikából 140, uborkából pedig mintegy 300 vagon az eddigi szerződéses mennyiség. Korai burgonyából sem lesz hiány, a szerződések alapján a megye lakói fejenként 10 kilogrammot fogyaszthatnak el. A termékeiket J13 megyei és főivárosi boltban értékesítik amellett, hogy 250 megrendelőnek is szállítanak rendszeresen. —mka— Ankét a tsz-ek és a háztáji kapcsolatáról A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok együttműködéséről rendezett ankétot tegnap délelőtt a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. A tsz-ek és a háztáji kapcsolatát tavaly vizsgálták a népi ellenőrök. A megyei tapasztalatokról annak idején beszámoltunk lapunkban is. A mostani tanácskozás célja a tapasztalatcsere volt, meghívták valamennyi érdekeltet, a tsz-ek és a felvásárló vállalatok képviselőit egyaránt. Salomvári Lászlónak, a Ceglédi Állami Gazdaság szakértőjének vitaindító' előadása és az elhangzott hozzászólások hangsúlyozták a közös és a háztáji gazdaságok együttműködésének jelentőségét az ország áruellátásában. Köztudomású, hogy Magyarországon ma is a háztájiban van az ország tehénállományának egyharmada, a kocaállomány 37 százaéka és a baromfiállomány nak majdnem fele. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a háztáji gazdaságok árutermelése egyre csökken. Az állattartás visszaesése olyan mértékű volt 1969-ben, hogy a lakosság szükségleteit csak importtal lehetett kielégíteni. A közös gazdaságok nem tudták pótolni a termeléskiesést, hiszen ha a háztáji szarvasmarha- és sertésállományát nagyüzemekben helyeznék el, több mint tizenhatmiiliárd forint beruházásra lenne szükség A visszaesés okai között említették, hogy megváltozott a falusi életforma, a termelőszöGyorsvonat - mellékvonalra Elindult első útjára Nyugat- Magyarország első mellékvonali „gyorsvonata”. A hat kocsiból álló, 400 utas szállítására alkalmas szerelvény a Zala megyei Rédics és Zalalövő között közlekedik. Része annak a MÁV-programnak, amelynek értelmében a mellékvonalakon is kulturáltabbá, gyorsabbá teszik az utazást A vonat 70 kilométeres átlagsebességgel jár, a Ganz-MÁVAG-ban gyártott 800 lóerős hidrome- chanikus meghajtású motor viszi. A kocsikat gépekkel takarítják. — Üj kétszemélyes sátrat hoz forgalomba a Trial. A Börzsöny nevű nyeregtetős sátor bejárati része viharfűzős megoldású. Zárt pvc-pad- lózata egybeépül a sátorral, amelynek két oldalán teritex hálós ablak van. Fölösleges reklám? Munkánk során, a megyét járva, gyakran benézünk a művelődési házakba, beszélgetünk az igazgatókkal, munkatársaikkal. Elég gyakorta visszatérő panaszuk, hogy az Intézményt nem látogatják úgy a helyiek, mint ahogy szeretnék. Lapunkban immár két éve rendszeresen, minden szombaton megjelenik a „Szabad szombat” című összeállítás, amelynek éppen az a célja, hogy elsősorban a megyében levő hét végi eseményekre, szórakoztató és kulturális előadásokra hívja fel a figyelmet. Az ember azt gondolná, hogy az olvasókon kívül elsősorban a „hivatalból érintettek” kísérik figyelemmel ezt az összeállítást. Fél évvel ezelőtt udvarias levélben körülbelül hetven művelődési ház igazgatóját kerestük meg és kértük arra: havonta egyszer küldjék meg esedékes programjukat, vagy ha nem készítenek, értesítést kiemelkedőbb műsoraikról, rendezvényeikről. A hetvenből a felkérésre nagyjából húszán feleltek vagy levélben, vagy küldték meg havi programjukat. A többi ötven még csak nem is válaszolt... Aztán két- három hónapig jövögettek a listák, végül alig maradtak öten-tízen, akik megbízható, rendszeres partnerekké váltak. Köszönet érte a szentendrei, a pomázi, a tápiógyörgyei, az érdi, a váci művelődési háznak, a Csepel Autógyár klubjának, a nagykátai járási központnak. A többiek? A nagyok, a városok központi kultúrházaí? Nem tudom. Valószínűleg szívesebben adják ki a pénzt a fizetett plakátokra, hirdetésekre. Alkalomadtán pedig panaszkodnak: nincs lehetőségük rá, hogy a falu népét szélesebb körben tájékoztassák a náluk folyó kultúrmunkáról... k. m. vetkezeti tagok elöregednek, a fiatalok pedig inkább az iparban helyezkednek el. Befolyásolja a termelőd kedvet a ta- kanmányhiány. Jelenleg a Gabonafelvásárló Vállalat monopolhely- zetben van s nem is mindig tudja kielégíteni az igényeket. Gond a termények házhoz szállítása is. Az értékesítési bizonytalanság, az alacsony felvásárlási árak nem ösztönzik a gazdákat. Ha a háztájiban tenyésztett állatokat a tsz értékesíti, úgy a tagok számára munkanapokat írhatnak jóvá. A sző vetkezetek többsége nem él ezzel a lehetőséggel. Az ankéten elhangzott prob lómák igazolták a NEB-viasgá lat megállapításait és felhívták az illetékesek figyelmét azokra a gondokra, amelyeket az áruellátás zavartalansága érdekében minél előbb meg kell oldaná. Ismét éled a határ Az idén hoszú idő óta először zárta úgy a Kiskunsági Állami Gazdaság az évet, hogy a mérleg nyereség oldalán csaknem kétmillió forint szerepelt. Hosszú nyugvás után, végre ismét éled a 23 ezer holdas határ. Mit tesznek a gazdaság vezetői azért, hogy ne zárjanak még egyszer mínusszal. Beszéljenek a képek: O Traktorok szórják a rágcsálók elleni mérget, hogy az új termés a zsákokba s ne a falánk jószágok téli kamrájába kerüljön. O A borjúnevelő nemrégen készült el. Máris birtokukba vették az új lakók. O A szarvasmarhatelep szomszédságában két új épület készül. Baromfitartásra használják majd. A kacsák és libák pedig ezekből az etetőkből falatoznak majd a halastóból átalakuló úsztatóban. O A növényvédő repülőgépek már a műtrágyát is szórják a gazdaság határában. A gép körül serénykedők betartják a munkavédelmi előírásokat. (Fotó: Gárdos) Vőlegénykabát 1723-ból „ILLEGÁLIS" MÚZEUM ZSÁMBOKON Amikor idegen érkezik Zsámbakra, a helybeliek gyorsan útbaigazítják: ha valami rendkívülit szeretne látni, menjen el Lapu Istvánnéhoz. Az örökké mosolygó házigazda szívesen kalauzolja egy kis szobában, amelyben eredeti népművészeti emlékeket őriz. — Amit itt lát, azt mind a zsámboki emberek adták ösz- sze. Padlásokról, poros kamrákból kerültek elő. Hazavittem valamennyit, aztán egy betonkádban ultrás vízzel jól lesúroltam az összesei. Most már több mint egy éve gyűjtöm a tárgyakat, de lassan megtelik a szoba, nem tudom a sok értéket hová tenni... E kis „illegális” múzeumnak gyorsan híre szállt.. A házigazda pedig — természetesen díjtalanul — mindenkinek mindent elmagyaráz, megmutat. S a négy fal között megelevenedik az elmúlt évszázadok zsámboki divatja. Valóságos ruhatörténelem. A vőlegénykabátot borsókás nyakkal készítették 1723-ban, s bokrétás kalappal viselték. De azért nem volt irígylésreméltó két évszázaddal ezelőtt a zsámboki vőlegények helyzete: augusztusban is bundával bélelt nadrágban indultak a lakodalomba. S mit viseltek a férfiak hétköznaponként? Ekkor posz. tóból készült zsinóros trutyi- ban (ez nadrágot jelent) jártak. És hogyan öltöztek az egykori zsámboki menyasszonyok? Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a kontyot takaró csipkés főkötőt csak az hordhatott, akinek nem volt gyereke. A sokszoknyát alul három bársonyszalag díszítette. A tükrös-fényes koszorút a hajukba tűzték. És a százszorszép pruszlik sem maradhatott el. Aztán a lakodalomban megszólalt a nóta: „A zsám- 1 oki menyecskéknek nincs párja.” De láthatunk itt lakodalmi fazekat, kőbutykost, vőfélykulacsot, 1703-ból való csősztarisznyát, dinnyeföldi serpenyőt, tolvajfiókkal ellátott sublódot, s még ki tudja, hány népművészeti tárgyat. A korabeli szerszámok közül itt látható a gúzsaiy (ez kenderfonó), valamint a héhő (ezzel fésülték a kendert). Az asztalon emlékserleg, s rajta vésett felirat: „E serleget, a Galgamenti Népi Fesztivál nagydíját, Zsámbok község lakossága nyerte el.” — Az összes fiatal beöltözött, és egy zsámboki menyasszonyi táncot tanultunk be. Jól sikerült, de a serlegre nem számítottunk. És végezetül hadd idézzünk egy bejegyzést a vendégkönyvből is: „Igen tetszett a kiállítás. Legfőbb hibája: a helyiség nem megfelelő erre a célra. Remélem, hogy az illetékesek nem fogják tétlenül nézni a lakosság összefogását, ők is elősegítik, hogy e nemes ügy minél előbb megfelelő otthonra találjon.” Aláírás: Szabó Jánosné, Budapest (falus) Direkttermo helyett Zalagyöngye Zala megye mintegy 10 000 j holdat kitevő direkttermo sző- ! lőterületének felújítására a' Szőlészeti Kutatóintézet egri telepén előállították azt a szőlőfajtát, amely a hűvös éghajlatú, kötött talajú zalai vidéken is eredményesen termeszthető. A Zalagyöngye nevű új szőlőfajta szaporítására Zalaegerszeg határában külön telepet alakítottak ki. A zalai direkttermo szőlők felszámolásához a számítások szerint Helytörténeti pályázat A Fővárosi Népművelési Tanács pályázatot hirdet, a novemberben sorra kerülő budapesti helytörténeti konferencia alkalmából. Pályázni lehet Budapest történetével foglalkozó tanulmányokkal: a helytörténet, üzemtörténet, ipar- történet, művelődéstörténet, haladó mozgalmak története, munkás- mozgálom-történet, iskolatörténet, családtörténet, irodalomtörténet, sporttörténet, közlekedéstörténet témaköréből. Szívesen várnak dolgozatokat az életmód változásról, a társadalmi rétegződés problémáiról is. , A pályázaton bárki részt vehet; elsősorban helytörténészek, pedagógusok, levéltárosok, könyvtárosok, muzeológusok, népművelők, szakköri tagok, egyetemi hallgatók, honismereti aktivisták részvételére számítanak. A pályaművet készíthetik egyéni pályázók, honismereti szakkörök vagy egyéb kollektívák. A pályamű terjedelme legfeljebb 40 gépelt oldal lehet. A jeligével beküldött pályaműhöz csatolni kell a pályázó nevét, címét. A bíráló bizottság csak publikálatlan, forrásaira tudományos követelményeknek megfelelően hivatkozó munkákat vesz figyelembe. Pályadíjak: egy db első díj 5 ezer forint, két db második díj 3—3 ezer forint, három db harmadik díj 2—2 ezer forint. A pályaműveket a Fővárosi Művelődési Ház címére (Budapest XI., Fehérvári út 47.) „Helytörténeti pályázat” feliratú borítékon kell megküldeni. összesen mintegy 80 millió nemesített oltványra van szükség. Ezt a mennyiséget a terv szerint 10 év alatt állítják elő és a számítások szerint ez idő alatt felszámolják a direkttermo szőlőtelepeket is. PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LÖKÖS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes l SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vtn., Somogyi Béla u. 6. II. em. Levélcím: Bp. 7». Postafiók L Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3, Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 14Í—22*. Gépiró szobák: 343—100 280, illetve 343—100,28* Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141— 4S2, 141—238. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér I. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.
