Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

8 1971. MÁRCIUS 9., KEDD Magyar kormányküldöttség a kairói vásáron Dr. Sághy Vilmosnak, a bel­kereskedelmi miniszter első helyettesének vezetésével hét­fő este kormányküldöttség utazott az Egyesült Arab Köz­társaságba. A bel- és külke­reskedelmi szakemberekből álló kormányküldöttség részt vesz a kairói nemzetközi vá­sáron, ahol magyar napot ren­deznek: bemutatják a magyar termékeket, ismertetik társa­dalmi életünk és gazdaságunk fejlődését, a kéV nép közötti kapcsolat alakulását. Eskütétel / ■ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozzájárult dr. Balázs Sebestyén, a hazánkban műkö­dő Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rend tarto- mányfőnökének kinevezéséhez. Dr. Balázs Sebestyén hétfőn Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt esküt tett a [Magyar Népköztársaság alkot­mányára. ,SZÓLJATOK, SZÉP SZAVAK” Letúnöben az üzemi színjátszás? HÁROM MEGYEI ELŐDÖNTŐ Az amatőr színjátszócsopor­tok és irodalmi színpadok szá­mára meghirdetett Szóljatok, szép szavak pályázat megyei elődöntőit március 14-én Kis- kunlacházán a művelődési házban, március 21-én Mono- ron, a József Attila gimná­ziumban, és március 28-án Dunakeszin ugyancsak a gim­názium klubszínpadán rende­zik meg. A döntők mindhárom helyen délelőtt kilenc órakor kezdődnek. A három elődöntőn 25 együttes szerepel. A megyei operatív bizottság álltai felkért, azonos összetéte­lű előzsüri-bizottság előtt kell felkészültségüket bizonyítani. A zsűri a produkciókat négy szempont alapján fogja elbí­rálni; szerkesztési munka, ren­dezés és előadási teljesítmé­nyek együttes sikere biztosít­ja majd a továbbjutást. Az eddigi előzsürizés kitű­nő alkalomnak bizonyult arra, Gyémánt Eáradt ház. Könnyeken épült. Adóssággal. Ennek a háznak éltek. És a ház látta, ahogy öregednek, ahogy rán­cosodnak és ahogy megválto­zik arckifejezésük. Most már mindent múlt időbe tesznek. Még a betegségeiket is. * Gyémánt; a világ legkemé­nyebb köve. A gyemántlako- dalom: hatvan év együtt, a vi­lág legkeményebb köve, mely az arcra rajzol, a világ legerő­sebb kötele, mely két embert összetart, a világ legszebb és legfájdalmasabb ünnepe, mert az idő múlik. Gödöllőn az Ádám utca 28-as számú ház könnyeken épült. És tanúja a gyémántla­kodalomnak, köszönti a Kodó- házaspárt, Sándor bácsit és Lidi nénit. Adóssággal épült, az adósság letudva, csak az emlékek szisszennek fel _ a könnyeken. — 1911-ben esküdtünk. Szürke lakodalmunk volt, csak a család köszöntött, húsleves volt, pörkölt, meg fánk. Zene nem volt Tánc nem volt. Kis bor volt, de nem énekelt tőle senki. A takarék igazgatójától kaptunk 100 koronáért szoba­bútort. Azt hittük — nászaján­dék. Másnap mondta: „vagy apátok fizeti meg, vagy ti...” Keserű esküvő volt a miénk... Lidi néni 83 éves. Bátyjáról utca van elnevezve Gödöllőn. Mártír volt. — Szerettem volna tanulni, de nem lehetett. Apám kiabált, ha elhasználtam a petróleu­mot. És csak este tanulhat­tam. Az utolsó évben már csak öten maradtunk az iskolában — a többi kibukott, a szülei kivették,, sok ember adta a betűt a földért... A szom­szédasszony azt mondja — el­nöknő lett volna belőlem. O nem tud olvasni, mindég én olvasom föl neki a leveleket. A mézeshetek elmúltak és ez ifjú férj bevonult katoná­nak. Alig, hogy hazajött, új­ra elvitték: nyolc évig kato­náskodott. Volt az orosz fron­ton, átlőtték a karját, volt az olasz fronton, átszúrták a karját. 1912-ben megszül^tttt a gyereke, de 7 éves korában láthatta először, 1919-ben. A tizenötödik házassági év­fordulóra nem emlékeznek. Csak a házukra; akkor épült föl, 1926-ban. És a Nap utcai szobából beköltözhettek ide, az Ádám utca 28-ba. Kodó Sán­dor kőművesmester és felesé­ge Lidi, 1926-ban összekínlódta a házat. Mindketten a MÁV- nál dolgoztak. Az ezüstlakodalomra nem emlékeznek, nem is tartották meg, csak azt emlegetik, hogy mikor 1920-ban született újra egy fiúcska, Lidi néni har­madnapra felkelt a gyermek­ágyból, megszoptatta a cse­csemőt és ment dolgozni. Há­rom fiút, s egy lányt nevel­tek. Egy fiú meghalt. — Az aranylakodalom szép volt — mondja Lidi néni. — Mindenki egy tyúkot hozott, sütöttek-főztek itt és vidámak voltak. — Most is ünnepelnek? — Persze. —• Nagy ünnepség lesz? — Minek? — Hát, hogy eltelt t a hat­van év... — Összejövünk. Sándor bácsi egy-két perc­nél tovább nem tud fennma­radni, panaszkodik, hogy belül remeg a 82 éve, érszűkülete van, alacsony a vérnyomása, gyógyszeren él. A televíziót nem szereti, inkább olvas, vagy rádiót hallgat Itt lakik velük a fia, a menye és az unokájuk, beszélgetni szoktak. Lidi néni maga mos, nem te­szi a gépbe a holmit, még az kéne, szétszakítja, porszívózni sem szeret, inkább veszi a porrongyot és csendesen törül- get. Panaszkodik — fáj a lá­ba, ropog a térde, ahogy megy. — Mi most a legnagyobb öröm? — Hogy a gyerekeim, a csa­ládom szeret. Fáradt ház. A fiatalok szo­bája viszont modern bútorok­kal, új, nagyképemyős Video- ton-televízióval a jelenbe va­rázsol. A jelen: négy gyere­kük. hét unokájuk és hat déd­unokájuk. (tamás) 1 Foto: Urbán hogy felmérjék a megyei ön­tevékeny színjátszócsoportok létszámát, összetételét s tel­jesítőképességét is. Megállapí­tották, hogy — sajnálatosan — az üzemi színjátszás jó­formán megszűnt és ugyancsak csökkenő ten­denciát mutat a falusi cso­portok részvétele is. örvendetes tény volt viszont, hogy az iskolák mindenütt ki­tűnő öntevékeny csoportokkal léptek sorompóba. A három helyen megtartott elődöntők zsüribizottságának tagjai Bozó László, a Magyar Rádió rendezője, Liszkay Ta­más szerkesztő, Xantusz Zol­tán, a IX. kerületi Tanács nép­művelési csoportjának vezetője, valamint a megyei KISZ-től és a népművelési intézettől dele­gáltakból áll. Ez a bizottság dönt a három bemutató elő­adás után, hogy melyik cso­port jut tovább az országos területi bemutatóra, amelyet Szentesen, az új színház­teremben, május 14-én rendezik meg. Ezt a vetélkedőt már a rádió és a tv is közvetíteni fogja. Az öt országos területi elő­döntőn túljutó csoportok igazi erőpróbája pedig a budapesti döntőn lesz. Több dinár igényelhető Intézkedések a magyar—jugoszláv utasforgalomról A magyar pénzügyi hatósá­gok intézkedése szerint már­cius 15-tól a Magyarországra beutazó jugoszláv állampolgá­rok részére a kötelező valuta- beváltás 240 forintra emelke­dik, a kötelező beváltás alól mentesítettek köre változatlan marad. A Jugoszláviába utazó ma­gyar turisták — ugyancsak március 15-től — a személyen­kénti évi 1000 dinár helyett 1500 dinárt igényelhetnek. Ugyanilyen arányban emelke­dik az egyéb magánútlevéllel utazók dinárellátása. Lakásügyi tájékoztató iroda Az új lakásrendelettel kap­csolatban naponta az ügyfe­lek tömege kért különféle fel­világosítást. A győri Ingatlan- kezelő Vállalat kezdeménye­zésére a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsa, valamint a Győri Városi Ta­nács lakásügyi tájékoztató irodát nyitott. Itt — szombat kivételével — a hét minden napján jogászok adnak felvi­lágosítást az érdeklődőknek. FA A KRÍMBŐL Datolya is, szilva is A Rózsadombon, az egyik kertben díszük egy körül­belül 12 éves da- tolyaszilvafa, amelyét tulajdo­nosa, Tóth László, a Szovjetunióból, a Krím félsziget­ről kapott. Akko­riban cserepes fácska gyanánt . érkezett és rövid­del ezután kiültet­ték a többi gyü­mölcsfa közé. A fácska törzse azóta megerősö­dött és a növény már termést is, hoz. Ültetése után hat, évvel kaptak először termést és további három­négy év után már bőséges szüret volt a Rózsadom­bon. A kétméteres fa ringlónyi nagy­ságú bogyót ter­mel, amely őszre tökéletesen beérik. A gyümölcs íze ugyancsak külön­leges. Húsa lágy, leves, talán a banánra emlékez­tet, vagy esetleg a sárgadinnyére. Zamatá és illata jellegzetes. Ebben a gyümölcsben nincsenek magok, éppen ezért sza­porítása nagy ta­pasztalatot igé­nyel. A datolyaszilva Délkelet-Atsiá- ból származik, ahol igen gyakori növény és termé­se legalább annyi­ra kelendő, mint nálunk az alma. őshonos például Vietnamban. Ma­gyarországon már régebben is ter­mesztették a nö­vénykülönleges­ségeket kedvelő kertészek, vagy amatőr kertmű­velők. Mindeddig azonban nem ter­jedt el, bár min­den bizonnyal van olyan fajtája, amely Magyaror­szág déli fekvésű, meleg vidékein jól megélne. A rózsadombi datolyaszil vafát nagy becsben tart­ják. Három éven­ként szerves trá­gyát kap a fa, és minden évben jut­tatnak a gyökér­zethez műtrágyát is. A növényi kü­lönlegesség eüsza- porítására a ker­tészek kérik az il­letékes szerveket. Elsősorban a házi kertekben jönne jál a különleges gyümölcs. (MTI) Ólomlábakon jön a tavasz Lassú felmelegedés Motorkerékpár vásár MINDEN KERÉKPÁR KAPHATÓ A CORVINBAN ÚMi .«f*--ú A Csepel Jármű és Műszaki Kereskedelmi Vállalat a Cor­vin Áruházban hétfőn nagysza­bású tavaszi motorkerékpár kiállítást és -vásárt nyitott. A szezonindító kiállításon már­cius 20-ig a jelenlegi teljes választékot, mintegy 10 féle hazai és külföldi motorkerék­párt és ugyanennyi kerékpárt bemutatják, s árusítják. Azok között, akik a kiállítás idején valamilyen járművet vásárol­nak az áruházban, egy motor- kerékpárt és négy kerékpárt sorsolnak ki. A Csepel Vállalat két fajta motorkerékpár árát — az 50 köbcentiméteres Bal­kánét és a 175 köbcentiméteres Jawaét 500 forinttal véglege­sen leszállította. Téli március ólomlábakon jön a tavasz. Már azt várná az ember: egy­szeriben felenged a fagy, s máról holnapra meleg nap­fényben sütkérezhetünk. De nem! Hétfő hajnalban még mí­nusz 9—14 fokot mértek a Dunántúlon, másutt pedig mí­nusz 2—8 fokot Délután vi­szont az egész Kárpát-meden­cében megkezdődött a felmeRe- gedés. Budapesten és Szolno­kon plusz 2 fokot mértek. Megenyhültek az északnyugat felől érkező óceáni légtömegeik, ennék köszönhető a „plusz”. Ma még tart a hideg ural­ma: szórványos havazásra, Foto: Gárdos megélénkülő északnyugati szélre számíthatunk. Ám a Meteorológiai Intézet péntek estig szóló prognózisa szerint a hőmérséklet fokozatosan emelkedik a héten. Á hajnali fagyok ellenére — a hét kö­ziepén —, napközben már plusz 1—6 fokos felmelegedésre szá­míthatunk. Száraz, derült idő­ről szól a jelzés, o napsütés és a szél segíti a hótakaró elpá- rőlogtatását. Az országban minden út jár­ható, a közlekedésben nincs fennakadás, legfeljebb néhány percet késnek a buszok és a vonatok. (—dl) Több fiú születik Minden századik újszülött iker Fiú lesz-e vagy lány? Az orvostudomány máig sem tud biztos választ adni a leendő mamák naponta visszatérő kérdésére — arról viszont biz­tos „előrejelzéssel” szolgál, hogy magányosan érkezik-e a kis jövevény vagy többedma- gával. A demográfusok az ikerszülések adatainak elem­zésével legutóbb speciális táv­lati diagnózist is adtak arról, milyenek hazánkban a „dup­lázás” vagy éppen a „triplá­zás” esélyei. Több évtizedes visszanyúló statisztikák alapján megállapí­tották, hogy csaknem postosan minden századik szülésre jut egy-egy ikerszülés. Hármas ikrekre már csak tízezer ifjú pár közül egy számíthat, négyes iker pe­dig csupán minden egy- milliomodik szülő anyának adatik. Űjszülöttkvintettre egyelőre kevés a remény: az utolsó fél évszázadban mindössze egyet­len ötösiker-szülést jegyeztek fel (1933-ban), ilyenformán TARLAT Hétfőn este a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház ga­lériájában megnyitották Nagy b. István budapesti festőmű­vész kiállítását. A megnyitón részt vett a kiállító művész is. A tárlaton 26 alkotása látható. Szervezett, jó szakmai felkészültséggel rendelkező, elsőrendű minőségi munkát végző építőipari brigádokat FELVESZ, kizárólag budapesti reprezentatív munkahelyeire, a KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT Budapest V., Molnár utca 19. Jelentkezni és érdeklődni lehet a munkaügyi osztályán. 2000-ig legfeljebb egy hasonló családi eseményre van kilátás. Az anyakönyvek tanúsága szerint az újszülöttek között általános a fiútöbblet, ezer leánygyermekre átlagosan 1064 fiú jut. Az ikrek között már korántsem ennyire meggyőző a hímnemű trónörökösök fölé­nye — a kettős szüléseknél 1000:1016 az arány a fiúk ja­vára; sőt az orvosi krónikák számon tartanak olyan esz­tendőt is — 1959-et —, amikor az ikrek között a lányok meg­szerezték a többséget. Vizsgálták a demográfusok azt is, milyen összefüggés mu­tatható ki a szülőanya és az ikerszülések gyakorisága kö­zött. A számsorok arra utal­nak, hogy a „kettőzés” valószínűsége az életkorral szinte egye- . nes arányban emelkedik, s ez a törvényszerűség egé­szen a harmincas évek második feléig érvényesül. Ez lényegében egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal — az viszont magyar specialitás­nak tekinthető, hogy a 18 éves vagy még fiatalabb kismamák esetében az ikeresély ugyan­olyan magas, mint a harmadik X-en túl lévő asszonyoknál. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága áa a Pest megyei Tanáca lapja. Főszerkesztő t DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő-hely ettea t SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC ____Szerkesztőség: Budapest, VI II., Somogyi Béla u. e. II. em. Levélcím: Bp. 10. Postafiék L Kiadóhivatal: Budapest, VIU., Blaha Lujza tér 8. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, IC—IM. Gépírószobák: 343—100 280, Illetve 343—100/281 Titkárság: 131-248. Egyéb számok: 141—482, 141—238. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, * kézbesítőknél, a posta hlrlap- Posta Központi íBp. V., József Előfizetési díj üzleteiben és a Hírlap Irodánál , nádor tér 1. sz.). 1 hónapra M forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom