Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

im. MÁRCIUS 5., PÉNTEK rut tliCYtl sk/úrloD Megemlékezések a párizsi kommün 100. évfordulóján Március I8-án lesz 100 esz­tendeje, hogy kikiáltották a párizsi kommünt, amely nagy hatással volt a magyar mun­kásmozgalomra is. A centenáriumról hazánk­ban is ünnepségeken emlékez­nek meg. Kiemelkedő esemény lesz az a tudományos ülés­szak, amelyet március 17-én a Politikai Főiskolán rendez­nek. Ugyanezen a napon az ülésszakot összehívó intézmé­nyek képviselői megkoszorúz­zák a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének, a párizsi kom- münért vívott harcok egyik vezetőjének, Frankel Leónak Óbudán, a Lajos utca 27. szám alatti szülőházán elhelyezett emléktábláját. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum a nagy jelentőségű év­forduló alkalmából „Com­mune, 1871” címmel kiállítást rendez a Nemzeti Múzeumban. A Kossuth Kiadó gondozásá­ban több, a kommün témájá­val foglalkozó mű jelenik meg. Az évfordulóhoz kapcsolódóan a Párttörténeti közlemények című folyóiratban napvilágot lát több értékes tanulmány is. Párttag, húszévesen Az ember életében a vélet­leneknek nagy szerepe van. A véletlenek azonban nem min­dig véletlenek — agyonkop­tatott fordulattal szólva — legtöbbször szükségszerűek. A gödöllői Zsigri Istvánné szükségszerűen lett párttag 20 éves korában. Mert nem vé­letlenül nyitott utat a párt már a 18 éveseknek is ahhoz, hogy tagjai lehessenek — ez figyelem és elismerés a fia­talok iránt. A párt nem vélet­lenül vonja be munkájába a legpolitizálóbb, legaktívabb és legelkötelezettebb fiata­lokat — ez a frissítés a poli­tika folyamatosságának felté­tele. A párt új szervezeti sza­bályzata nélkül tehát Zsigri Istvánná nem lehetett volna 20 évesen párttag, de hiába a A zsámboki Petőfi Az üzemszerű termelés útján A beszámolóból A zsámboki Petőfi Tsz-ben .1970-ben a kombájnszérűn is teljes volt a gépesítés. A gé­pek kezelőin kívül mindösz- sze két idősebb ember dolgo­zott ezen a területen ... Rend­kívül magas .volt a betakarí­tott gabona nedvességtartal­ma ... többszöri gépi rostá­lással és levegőztetéssel si­került elérni a megfelelő ned­vességszázalékot ... A paradi­csomot a konzervgyár szak­mai tanácsának megfelelően hét esetben permeteztük... Felhívásunkra szinte egy emberként szedte össze a tagság a jég által levert és konzervipari feldolgozásra, va­lamint gépi kaszálásra alkal­matlan borsót... Mindenki vállalta a zuhogó esőben tör­ténő paprikaszedést... Áru­válogatásnál fedett helyen dolgozhatnak asszonyaink ... Az üzemszerű termelés foko­zottabban előtérbe kerül... tervfegyelmet kíván meg... A zsámboki Petőfi Tsz ve­zetőségének a zárszámadáson elhangzott beszámolójából idéztünk. A keresetek A tízórás munkanapra jutó részesedés 128 forintot ért, négy évvel ezelőtt 97 forin­tot. 26 393 forintot mutatott az egy főre jutó átlagkereset, négy éve ugyanez 20 804 fo­rint volt. A tsz a növénytermelésből 16 millió 115 ezer forint bevé­telhez jutott, az állattenyész­tésből 5 millió 850 ezer fo­rinthoz. A termelési érték növeke­dése hat százalék volt. A keresetek növekedése nem egészen kétszázalékos. A módszerek Beszélgetésünket Hajnóczi Márton elnökkel azzal kezd­tük, mi az oka annak, hogy a tsz ebben az évben fizetett legjobban ? — A tagság szorgalma nem ismert határt. — Miért szorgalmas a tag­ság? — Általában is szorgalma­sak a zsámbokiak, no meg az­tán olyan az ösztönzés, hogy mindenki a végzett munkája arányában részesedik a ter­melt javakból. —- Általában máshol is ha­sonló az ösztönzés ... — Nálunk az összes terme­lési érték magas, tehát töb­bet lehet szétosztani. — Miért lett magas a ter­melési érték? — Mindig előre terveztünk, számítgattunk már évekkel ezelőtt. Ahhoz, hogy tervein­ket megvalósíthassuk, első­sorban a jó munkaszervezést kellett kialakítanunk. A jó munkaszervezés a tagság és a vezetők közötti jó össz­hang eredménye. A jó össz­hangot személyi változások­kal értük el. — Mit eredményeztek a sze­mélyi változások a vezetés­ben? — A vezetők közelebb ke­rültek a tagsághoz, a tagok véleményét figyelembe vesz- szülk — s ezt nagyon jól érzé­keli a tagság — így megkapta a vezetés a bizalmat. — Milyen módszerrel vezet­nek? — Megmondjuk pontosan, hogy mit miért érdemes, vagy kell csinálni: például nem azt mondjuk, hogy le keli szedjük a paprikát, hanem azt, hogy ha időben leszedjük, exportálhatjuk, s ennyit és ennyit nyerhet vele a tsz. Éj­félig is válogatták a papri­kát. A vezetés kollektív. Dön­tés csak akkor születik, ha a vezetők közös nevezőre jutot­tak. — Mondjon az ilyen dönté­sekre példát. — Eldöntöttük, mindenkor a piac igényeinek megfelelően, rugalmasan reagálunk, ami például a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a paprika egy ré­szét szeletelve adjuk el, a pa­radicsomot paradicsomlé for­májában, a borsót pedig ki­fejtve, hiszen így többet ka­punk érte, nem marad a nya­kunkon, jobban tudunk ver­senyezni. Azután: igyekszünk olyan növényeket termelni, amelyek gondozását a leggaz­daságosabban lehet komplexen gépesíteni... — A komplex gépesítés na­gyon sokba kerül. — Nagyon sokba. De az el­múlt években úgy igyekez­tünk gazdálkodni, hogy tar­talékolhassunk, így sikerült megoldani a búza, a kukorica, a borsó, a lucerna csaknem teljes gépesítését. — Hogyan tartalékoltak? — Beruházási alapunk pél­dául 15 millió 350 ezer fo­rint, két éve még csak hat­millió 400 ezer volt; forgóala­punk 11 millió 500 ezer, két éve még csak nyolcmillió volt. Mindez előregondolkodás, elő­relátás, számítás eredménye. — Az idén hogyan tartalé­koltak? — Kétmilliót saját beruhá­zásainkhoz, és egymillió 600 ezret a biztonsági alapra tet­tünk. A tények A tsz közös vagyona 41 millió 548 ezer forint, négy éve még csak 23 millió 800 ezer volt. A tiszta vagyon az elmúlt évben öt és fél millió­val növekedett, így egy tagra 77 ezer 550 forint tiszta va­gyon jut, négy éve még csak 34 ezer 800 jutott. ( Az elmúlt évben három MTZ traktort és két DT—54- es erőgépet vásároltak. A tagság kilenc százaléka — 38 fő — 25 évnél fiatalabb. 1970-ben tíz 25 évnél fiata­labb jelentkezőjük akadt. Hét szakmunkástanulójuk van, négy tagúk továbbképző tan­folyamon tanul, tavaly két friss diplomás érkezett hoz­zájuk. A lehetőségek Kiegészítő üzemági tevé­kenységük szinte nincs is. Azért folytatnak csak mező- gazdasági tevékenységet, mert kihasználatlan lehetőségeket látnak az élelmiszergazdaság­ban. Nemrégiben három kutat fúrtak — most kértek enge­délyt még négy kút fúrására — a teljes öntözésre szeretné­nek átállni, a zöldségeken kí­vül még a kukoricát, lucernát is öntöznék. Szakosított tehenészetet lé­tesítenek, jövőre már műkö­dik. A juhászaiban új mód­szerre tértek át, elhagyták a fejést, és bevezették a kétsze­ri elletést. Tejtársulást alakítottak má­sik négy tsz-szel, most több a tejből a jövedelmük, mint mikor a tejiparnak adták el. Azzal a vállalattal igyekez­nek szerződést kötni, például zöldségre, amelyik többet ígér — persze az igényesebb felté­teleknek is eleget tesznek. A beszámolóból .....Az üzemszerű termelés fok ozottabban előtérbe ke­rül ...” Berkovits György párt új tagfelvételi politiká­ja, ha Zsigri Istvánné nem jelentkezik, ha nem ösztönzi környezete — nem direkt szavakkal, hanem cseleke­detekkel — arra, hogy lép­jen be, hogy úgy érezze ez a fiatal asszony: neki be kell lépnie, ha már erre lehetősé­ge adódott. A véletlen olyan közösséget épített Zsigri Istvánné köré, hogy » szükségszerűvé vált: páttag legyen. A környezet, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára Gö­döllőn. Az üzem párttitkára nem felejti el megemlíteni, hogy önálló tagfelvételi jo­got kaptak és gondterhelten hozzáteszi, nagyobb felelős­ség nehezedik rájuk, majd tárgyilagosan folytatja, nem illetéktelenek kezébe jutott ez a felelősség, hiszen ők is­merik legjobban azokat, aki­ket felvesznek, végül komo­lyan mondja, hogy nagyon alaposan megnézik, kiket is vegyenek fel. A felelősség tehát helyben érvényesül, ezért körültekin­tőbben is végzik a pártépí­tést. Már ebben az időszak­ban vették fel Zsigri István- nét is, akiről a párttitkár szeretettel beszél, elmondja, hogy egyszerű, szerény, ren­des, szorgalmas, tanácsokat megfogadó fiatalasszonyról van szó, aki nagyon rende­sen végzi munkáját — gép­írónő — munkatársai szere­tik. Zsigri Istvánné környezete tehát mélyen felelősséget vál­lalt érte. A környezet, a mun­kahely véleménye pedig per­döntő. Zsigri Istvánné halkan be­lép a szobába, szinte alig hall­hatóan nyitotta ki az ajtót. Magas, manöken alakú, ápolt, modern fiatalasszony. lűssé megilletődött. Gödöllőn nevelkedett, apja szintén az árammérőben dol­gozik, műszerész, azt mondja, hogy mindig jó körülmények között éltek. Középiskolába is beiratkozott, de abbahagyta és önkritikusan hozzáteszi: nem szeretett tanulni. Erre azon­nal rácáfolhat az, hogy jelen­leg már harmadikos az esti tagozaton. Tehát 16 éves ko­rában hatórásnak jelentkezett a gyárba, felvették, elvégez'e a gyors- és gépíróiskolát, nyolcórás lett, a raktárgazdál­kodásra került — ez meghatá­rozta további sorsát, már ami párttagságát illeti. Ott, legközvetlenebb mun­kahelyén ugyanis olyan kör­nyezetbe került, hogy érdek­lődése korán a párt felé irá­nyulhatott. Közvetlen főnöke régi párttag — a fiatalasszony minduntalan említi, kicsit (úgy veszem észre) példaké­pének is tartja, aki számta­lanszor felkérte fiatal mun­katársát, hogy legyen jegy­zőkönyvvezető gyűléseken. Ott figyelt fel először Zsigriné, hogy miket is ír ő a jegyző­könyvekbe gyorsírással, az­tán mélyebben elgondolkozott, hogy miket is „fordít” át gyorsírásból gépírásra. Amit nem értett, megkérdezte fő­nökétől, aki mindig készsé­gesen válaszolt rá. Különben Zsigriné élte a fiatal lányok — a szép és csi­nos lányok — életét, akxor még nem volt férjnél, fél éve kötött házasságot, gondtala­nul élt, de mint mondta, nem nagyon szórakozott, mert nem szeretett. Aztán megismerke­dett a férjével, aki szintén a gyárban dolgozik, szerszámké­szítő. Zsigriné az egyedüli párttag szűkebb családjában. Hazánkba érkezett Albert Laus Albert Laus, az Észt SZSZK kulturálisügyi minisz­tere csütörtökön néhány na­pos tartózkodásra hazánkba érkezett. A szovjet vendéget a repülőtéren dr. Simó Jenő mű­velődésügyi miniszterhelyettes fogadta. Zsigriné pontosan tudja a helyét, ismeri meggyőződé­sét. Természetesnek veszi a szocializmust, azt, hogy egyet­ért a párt politikájával, anél­kül, hogy annak minden rész­letével tökéletesen tisztában lenne. De ösztönösen tudja, hogy neki jelentkeznie kel­lett, már akkor tudta, amikor a gyűlések jegyzőkönyveit készítette. A legjobban az ra­gadta meg, hogy a gyűlése­ken minden problémát sza­badon és őszintén elmondha­tott mindenki, meghallgatták, és segítettek. Zsigri Istvánné ösztönösen párttag — mint a mai vete­ránok közül olyan sokan fia­tal korukban —, de tudatosan is az lehet, ha megfelelő irá­nyítást kap. B. Gy. Köszöntik az otthon dolgozó nőket Az otthon dolgozó nőket is köszöntik a nőnap alkalmából a budai járásban. A járási és községi népfrontbizottságok három kiemelt ünnepségeit szerveztek. Az egyik a Buda­pesti Mezőgazdasági Vállalat­nál ma délután 3 órakor kez­dődik, a másik — az érdiek­nek — hétfőn délelőtt 10 óra­kor a százhalombattai étte­remben, a harmadik ünnep­ségre Biatorbágyon, hétfőn fél ötkor kerül sor a Viadukt ét­teremben. A pilisvörösvári népfrontbi­zottság Bicskey Tibor színmű­vészt kérte fel arra, hogy a vasárnap délután 4 órakor a művelődési házban megtartan­dó műsoron az ünnepi köszön­tőt elmondja. Szezonkezdés üdülőhajón Csütörtökön megkezdte ötö­dik szezonját a SZOT Szocia­lista Forradalom nevű üdülő­hajója. A kapitány szerint a zord téli időjárás ellenére a vendégeknek körülbelül 85 százalékára lehet számítani. A hajó következő üdülőcso­portja már nem a magyar fő­városban pihen: a hajó már­cius 15-én indul Belgrád, Tumu-Severin és Növi Sad ki­kötőibe. * Uj vetélkedők a tv-ben A következő hét két új, bi­zonyára hamarosan népszerű­vé váló játékot ígér a tv né­zőinek. Március 9-én indul Vitray Tamás irányításával a 12 adásra tervezett, hetente je­lentkező „Telitalálat”. A já­tékos elemekkel kombinált szellemi tornán — amelyben nagy szerep jut Fortunának is —, adásonként két-két játékos méri majd össze tudását. ön például hogyan folytat­ná? — kérdezi majd a tv né­zőit március 10-től havonta egyszer Kállai István új mű­sora. Az indító történet főhőse egy fiú (Kern András), s egy lány (Gór Nagy Mária). A bemutatkozó műsor az össze- ismerkedés lehetőségeit, mó­dozatait fürkészi. A követke­zőben azonban már a nézőit kedve, véleménye szerint bo­nyolódik tovább a cselekmény. Az első forduló után ugyanis a műsorvezető felteszi a cím­adó kérdést. Ettől kezdve Kál­lai István milliónyi társszer­ző közreműködésére számít. HUSZONÖT EVE: A BALOLDALI BLOKK GYŐZELME Negyedszázaddal ezelőtt, 1946 kora tavaszán húsz-, majd harmincezer pen­gőbe került egy újság, az ország inflá­cióban fuldoklóit, a dolgozók ha kézhez kapták a fizetésüket, két-három nappal később már semmit sem vehettek érte. Ennek ellenére a munkások nélkülözé­sek közepette határtalan odaadással dolgoztak, a bányászok széncsatájáról naponta jelentek meg „hadijelentések” a lapokban. S miközben az egyik oldalon minden erőt latbavetettek a felszabadulás óta kivívott vívmányok megtartásáért és gyarapításáért, az ország gazdasági talp- ráállításáért, a másik oldalon az új rend ellenségei azon fáradoztak, hogy a nehézségeket felhasználva elégedetlen­séget szítsanak, a hiszékeny embereket szembeállítsák a demokratikus állam- hatalommal. A kecskeméti tanyav'lágban a reakció agitátorai rémhíreket terjesztettek, Bé­késben éjszakai gyűléseken arról ta­nácskoztak, mit tegyenek az új állam- rend megerősödése ellen, Zemplénben a ricsei járásban magukat kommunisták­nak álcázó szónokok azzal ijesztgették a szegényparasztokat, hogy „hamarosan beköszönt az egyenlőség, közös tálból kanalazhatják majd az ételt”. A bányá­szok bérének kifizetését sok helyütt szándékosan késleltették, soviniszta, fa­siszta elemek, volt földbirtokosok nyílt és burkolt támadásokat Intézték a föld új gazdái ellen. Akadozott a termelő munka, zavarok keletkeztek a közellá­tásban. Az országot vezető kormánykoalíció megrendült, veszélyes belpolitikai vál­ság keletkezett: a jobboldali erők fel akarták borítani a pártok közötti együtt­működést. Azt követelték, hogy a kor­mány minél előbb tűzze ki a községi választásokat, mert arra számítottak, hogy a pénzromlás miatt növekvő rossz hangulatot a baloldali pártok, elsősor­ban a kommunisták ellen fordíthatják. Miután a kommunisták nyilvánosságra hozták szándékukat, az ország gazdasá­gi helyzetének stabilizálására, új pénz megteremtésére, a kisgazdapártba tö­mörült régi horthysta politikusok min­den rendelkezésükre álló fórumot fel­használtak, hogy hirdessék: a pénzhí­gulás feltartóztatása ábránd, hiányza­nak hozzá a gazdasági feltételek. A po­litikai és gazdasági vezető tisztségek újbóli elosztását követelték, hogy a részvétel arányát a vezetésben a ma­guk javára korrigálják. A Magyar Kommunista Párt, a szo­ciáldemokratákkal, a szakszervezetek­kel és a parasztpártiakkal összefogva a fokozódó jobboldali fenyegetés vissza­verésére és elhárítására, 1946. március 5-én harci szövetséget kötött. Kijelen­tették, hogy együttesen lépnek fel a kisgazdapártba tömörült reakciós és félfasiszta elemek ellen, akik mögé fel­zárkóztak a szabotáló nagytőke és nagybirtok képviselői, a népi köztársa­ság ellenségei. Hangoztatták: akik a dolgozók érdekeit képviselik, nem le­hetnek szövetségben a dolgozó nép el­lenségeivel. Harcba hívták a munkáso­kat, hogy a bányák államosításán túl­menően, kivívják a petróleum, a bau- xit, a feldolgozó üzemek, a csepeli Weisa Manfréd Művek, a Rimamurányi Rész­vénytársaság, az ózdi üzemek és a Ganz-gyárak államosítását, a Nemzeti Bank állami ellenőrzését. Az országban izzó hangulatú munkásgyűlések zajlot­tak le. A reakció elleni harci szövetség, a Baloldali Blokk nyilatkozata hangsú­lyozta: A demokratikus erők nem haj­landók együttműködni a kisgazdapárt reakciós jobbszárnyával, de továbbra is állják a szövetséget a kisgazdapárt de­mokratikus elemeivel. A kisgazdapárt haladó baloldali képviselői és tagjai szolidaritást vállaltak a munkáspártok­kal. Március 7-én mindazok a követe­lések, amelyek a munkások részéről el­hangzottak, megfogalmazást nyertek azon a félmillió résztvevővel lezajlott demonstráción, melynek résztvevői ha­dat üzentek a burzsoá-restaurációs kí­sérletek szervezőinek. A hatalmas arányú megmozdulások hatására a kisgazdapárt kizárta sorai­ból 21 jobboldali beállítottságú képvi­selőjét. több más erélyes intézkedés is hozzájárult a belpolitikai válság megol­dásához. Hamarosan sor került a Nem­zeti Bank állami ellenőrzés alá helye­zésére, az MKP kidolgozta javaslatát az értékálló pénz megteremtésére. Augusz­tus elején forgalomba került a forint. A Baloldali Blokk győzelme fontos állomása lett annak az útnak, amely a népi demokratikus hatalom végleges megszilárdításához vezetett v. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom