Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

“XJSftrfap 1971. MÁRCIUS 5. FENTEK SZINESZAR COK! Sárika, drágám Patkós Irma Á ceglédi Hollós utca 20-ban három öregember él. Három öregember, öreg bútorok kö­zött, öreg házban, ráncok kö­zött, csipkék között, fényképek között, teleírt levélpapírok kö­zött Sokat nem esznek. Sokat nem szólnak. Látogató ritkán érkezik. A ház legfiatalabb la­kója 71 éves, ápolja nővérét és bátyját, akik betegek, nagyot­hallók, sokdioptriás szemüveg 1939-ben ünnep volt a Hol­lós utca 20-ban. Belátták a szü­lők, népszerű színésznő lett a lányuk, közkedvelt primadon­na. ősbemutatók egész sorának hőse volt Patkós Irma, Kál­mán Imre „ördöglovasának”, Lehár Ferenc „Szép a világ” című operettjének főszereplő­je. Ünnepelt ember. 1943-ban csend volt a Hollós utca 20-ban. Irma férjét elvit­nésznő lettem, azt hitték, el­vesztettéit, könnyűvérű, bekép­zelt dáma leszek. Évekkel ké­sőbb ismerték el, hogy a szí­nésznő is élhet becsülettel. El­vesztettem a férjemet, egyedül éltem. Hat éve jött ide egy táv­irat a filmgyártól. A „Gyer­mekbetegségek” című filmhez fürge nagymama kellett. És én fürgén, örömmel vállaltam a szerepet, örültem, hogy a száműzetésben nem felejtet­tek el. Utána játszottam még jó néhány filmben, és most mutatták be Bacsó Péter,,Ki­törés” című filmjét, ebben is nagymama vagyok. Nemsokára jön az „Éleslövészet” és egy főszerep Sándor Pál „Sárika, drágám”-ban, ahol egy mulat­ságos nagynénit játszom. Sze­retek filmezni, hamar meg­szoktam a kamerákat, és a fia­talok olyan kedvesek, figyel­mesek velem, hogy csak meg­hatódva tudok rájuk gondolni, Kern Andrisra és a többiek­re... Egyébként már új sze­repem is van! Fábri Zoltán „Hangyaboly” címmel most forgatott filmjében egy 100 éves apáca leszek... De azért, ugye, nem nézek én ki olyan öregnek? JÖVŐ Múlt: fiatalon és boldogan Latabár Kálmánnal... mögül szeretetre vágyók, és I minden mozdulatukat múlt1 időben fogalmazzák. A ház legfiatalabb lakója: Patkós Irma. Körülöleli magát fényképekkel, levelekkel, alá­írásokkal. Híresség volt. Most elfelejtett híresség. Vagy ta­lán felfedezett? MÚLT 1898-ban ünnep volt a Hol­lós utca 20-ban. Házavató. Rá két évre megszületett a leg­fiatalabb Patkós lány — Irma. Nővérével (szintén színésznő lett, most már ő is nyugdíjas, Milánóban él) az udvaron ját­szották el Greta Garbo főbb szerepeit. 1918-ban nagy veszekedés volt a Hollós utca 20-ban. Ir­ma kijelentette szüleinek, Bu­dapestre megy dolgozni, hiva­talba. Nem akarták engedni, de mint a mesében: a legki­sebb akarata mindig győz — Irma a fővárosba költözhetett. És testet ölthettek az álmok, színiiskola, statisztáskodás, ki­sebb szerepek: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula mellett. 1920- ban, a diplomaosztás után a szegedi színházban első szerep égy beugrás, és mint a mesé­ben: nagy siker. | ték a nyilasok. Aztán jött a 1 felszabadulás, ami neki annyi más társával keserűbb volt, mint a szerencsésebbeknek, akik nem vesztettek el senkit. 1960-ban már csak két test­vér élt a Hollós utca 20-ban. És jött a harmadik — a sok mindent kipróbált, a család büszkesége, Patkós Irma, jött, hogy ápolja bátyját és nővérét, jött, hogy fájó sebével, élve te­messen. 40 éves színészi jubi­leumára az oklevél is postán jött, a Madách Színházban nem búcsúztatta senki, az ak­kori igazgató meg akart sza­badulni tőle, nyugdíjaztatta. JELEN — Dolgozom, igyekszem be­illeszkedni a családba, hogy ne kelljen gondolkodnom. Mert nem jó nekem gondol­kodnom. Vannak öreg embe­rek, akiknek jobban sikerült az életük. Szüléimét mindig pénz­zel kellett segíteni, a mennyi­ségre mentem, nem nézhettem, mit játszom, mindent vállal­nom kellett. Tudja, kik voltak a kucséberek? Akik mozikban perecet árultak, az utcán, ét­termekben cukorkát, búcsúkor apró játékokat. Édesapám ku- cséber volt. És mikor én szí­Március 8-án, hetedik gye­rekként született Patkós Irma. Azóta ezt a napot ünnepük már — kivívták a nők, már­cius 8.: nőnap. Azonban úgy érzem, Patkós Irmát Cegléden senki sem fogja köszönteni, nem tudnak róla, csak egy öreg nénit ismernek, aki a közértben válogat, és óvatosan teszi az árut a kosárba, fizet, és csendesen elkocog. Pedig milyen szép te len­ne!... 1971. március 8-án ünnepel­nének a Hollós utca 20-ban. Ha egy maroknyi iskolás vi­rággal felköszöntené azt a hó­hajú nénit, aki valamikor pri­madonna volt, és a nézőtérről virágcsokrokat dobáltak a lába elé... Tamás Ervin Gödöllői professzor Szíriában A magyar—sziriad munka- terv alapján meghívták Szíriá­ba dr. Tibold Vilmost, a Gö­döllőd Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető egyetemi tanárát, hogy előadásokat tart­son a damaszkuszi egyetemen. BAJOR GIZI JÁTÉKAI GALSAJ PONGRÁC: XXVII. Változatos években vagyunk. Minden esztendő hoz vala­mi meglepetést: egy-egy adat- nyi új élményt legalább a szí­nésznő élettörténetében. 1924. Kora tavasszal Puckot játsz- sza. A világirodalom leginfan- tilisabb, legmozgékonyabb, legördöngősebb szerepét: ma­gát a hermaphrodita s korta­lan játékosságot. Aztán a nyarat Londonban tölti; Puskásné nevű angol nyelvtanárnője szüleinél. Majd hazatérve új színházhoz kerül. Beöthy László ősszel meg­alapítja az UNIÓ Trösztöt Ez a vállalkozás három magán­színházat közös üzletszövetség­be egyesít. Bajort az Izabella téri Magyar Színházba szer­ződteti, amelynek Darvas Lili, Törzs Jenő, Csortos Gyula a vezető művészei. Nyitódarab: a Szent Johan­na. Shaw új drámáját csak hét hónapja mutatták be Lon­donban, s még az újságokra fogékony Reinhardt sem adta elő. Az előadás azonban meg­bukik. Bánóczi László rendező félreérti az író szándékait: Ba­jor Johannájában csak ama­zon-harciasság van, de hiány­zik belőle az együgyűek ere­je, a hit, s a hívők ösztönzője, a sugallat; a dauphint alakító Törzs Jenő pedig mintha saját humorát parodizálná. Utóbb az igazgató, aki a si­kert te a szerencsés „lapjárás­tól” reméli, úgy érzi, hogy igé­nyes műsorpoütikáját „el- pechelték”: rátér hát a kevés­bé hazárd játékokra. Heltaira, Najacra, Théryre. Bajor Gizi a Csibi című ko­médiában (a képen) egy pári­zsi mozicsillag „kettős életét” játssza: az elképesztő Gene- viéve-t, aki férje kedvéért tíz évet visszafiatalodik, s démo- niságát csámpa cipőbe, rakott­szoknyába öltözteti. Ekkor in­dul e pályáján a kettős, hár­mas, sőt négyes szerepek si­kersorozata. 1925. A következő évadra mégis hazaszerződik, Hevesihez. A Nemzetiben most már két játéktér várja: a régi anya­színházon kívül a Paulay Ede utcában működő kamaraszín­ház is. Most ismeri meg az újonnan szerződtetett tagokat: Tőkés Annát, Somogyi Erzsit, Tímár Józsefet, Lehofcai Árpá­dot. S ebben az évben fordul be hősnőnk sorsa a legélesebb ka­nyarba is. Egy semmeringi ki­ránduláson megismerkedik későbbi férjével, Paupera Fe­renccel. Paupers fontos személy: a Földhitelbank vezérigazgatója, méltóságos úr, Casino-tag, sőt a pénzügyminiszteri tárca vá­rományosa is. A magasabb kö­rök kitűnő összeköttetéseit, üz­lettársai pénzügyi fortélyait, barátai perfekt úriemberségét s nőismerősei a pöffeteg ban­kártípustól elütő, megnyerő modorát dicsérik. Gizi pedig A színjátszás reneszánsza JÁTSZANI JÖ. A játék nyújtotta élmény felfrissít, jó­kedvre hangol, derűsebbé teszi az életet. Nem véletlen: nem­csak a gyerekek, hanem a fel­nőttek te szeretnek játszani. Van, aki beéri a kártya nyúj­totta „kikapcsolódással”, van, aki ennél sokkal többre, ran­gosabb és tartalmasabb játék­élményre vágyik. A rangosabb játékélmények közé tartozik a műkedvelő művészeti tevékenység, amely­nek résztvevői egyszerre él­vezői, alkotói és tolmácsolói a választott művészeteknek. A legnépszerűbb ezek közül az amatőr színjátszás, mely az öt­venes években élte virágkorát. Megyénkben például akkor száznál több színjátszó csoport működött Mit játszottak többségében ezek az együttesek? Operette­ket, zenés vígjátékokat és nép­színműveket. Érthető tehát ha az öntevékeny színjátszás — elsősorban tartalmi — meg­újulására volt szükség. Ezt a megújulást jelentették a tíz esztendővel ezelőtt alakuló iro­dalmi színpadok, amelyek el­sősorban aktuális verses és prózai műsorokkal léptek a közönség elé. JÓ MAGYAR SZOKÁS SZERINT ezzel az egyik vég­letből a másikba estünk. A fürdővízzel együtt majdnem kiöntöttük a gyereket is azzal, hogy szinte kizárólagos jelleg­gel csak az irodalmi színpadok létrejöttét szorgalmaztuk, te­vékenységüket támogattuk. A következmény: a több mint száz színjátszó együttesből alig öt-tíz maradt, szemben a szin­te gombamódra alakuló, több mint félszáz irodalmi színpad­dal. A megmaradó néhány szín­játszó csoport — hogy igazol­ja létjogosultságát — új uta­kat keresett, ezek közül azon­ban a legtöbb zsákutca volt. Például a tizennyolc éven fe­lüli közönség előtt játszott Megperzselt lányok — tizen­hat éves diákok előadásában. Vagy Dürrenmatt: Fizikusok című drámájának magyaror­szági ősbemutatója — amatő­rök előadásában. És ugyanez érvényes Camus: Requiem egy apácáért bemutatására is. Az elmúlt esztendőben ke­rült egyensúlyba a mérleg két serpenyője. Az irodalmi szín­padok elsődlegességét hirde­tők kénytelenek voltak belát­ni, hogy nagymértékben elsor­vasztották az öntevékeny szín­játszómozgalmat. A színjátszó és az irodalmi színpadi mozgalom nem két különböző dolog. Nincs közöt­tük sem minőségi, sem rang­Pauperában látja a tőkebiztos garanciát arra, hogy rendíthe­tetlen és erőszakos gyöngédsé­gét még szélesebb körben, s immár intézményesen gyako­rolja. Ideges hetek, hónapok kö­vetkeznek, 1926. Zilahy a érzelmek zűrzava­rából Londonba menekül. Majd a párizsi Hotel de Ber- ri levélpapírján megírja a „végrendeletét” Vajdának. „Itt nincs más megoldás: ne halogassátok a dolgot, hajt­sátok keresztül minél előbb a válópereket és Gizi menjen hozzá feleségül. (T, i. Pauperá- hoz.) Elvégre ez az ember sze­reti őt, előkelő társadalmi rangja van, el tudja látni az élet bőséges kényeimével, biz­tosítja a Rudi jövőjét — mind olyan dolgok, amik Gizi életé­ben a legfontosabbak... Kí­vánom Gizinek, hogy boldog legyen és megnyugodjon, mert ő ezt megérdemli, és ez a leg­kevesebb, ami kijár neki a sorstól... Hozzátok, akik ne­héz óráimban sokszor és meg­ható barátsággal állottatok mellettem, most már csak egy utolsó kérésem van: írjatok nekem mindenről, de erről a dologról többé egy szót sem...” S most a színésznő házi su- galmazója is a házasságot szorgalmazza. Vajda Ödön ez- időtájt pénzügyi útvesztőbe kerül. Egy jómódú feleséggel azonban falat törhetne. Rábír­ja hát Gizit, hogy négyévi kü­sorbeü különbség. A kettő a színjátszómozgalomnak egy- egy előadási formára vonatko­zó műfaja, s a kettő csak együtt, egészséges egymásra- hatásban hozhat megújulást és sikereket HOL TARTUNK JELEN­LEG? A megyében több, mint hetven együttes működik. Kö­zülük ötvennégy nevezett a Szóljatok szép szavak című rádióvetélkedőre. S az ará­nyok? A csoportok több, mint fele a hagyományos színját­száshoz közelebb álló produk­ciót mutat be. A többiek — néhány együttes kivételével — irodalmi színpadi műsorral szerepelnek. Néhány csoport pedig új műfajok bemutatásá­val kísérletezik. Hogy mi minden szerepel a programokban? A hagyomá­nyos színjátszás követői a Já­nos vitéztől (abonyi iskolások) kezdve vidám egyfelvonásosok és jelenetek (a diósdi gyár és a tárnoki művelődési ház szín­játszói) bemutatásával egészen a háromfelvonásos művek elő­adásáig (a nagykőrösiek Tóth Miklós: Kutyaszorítóját játsz- szák) igen gazdag és sokszínű anyagból válogattak. Ugyanez érvényes az irodal­mi színpadok produkcióira is. A már bevált verses összeál­lítások mellett (a pilisvörös- vári gimnazisták Radnóti-mű- sora) megtalálhatjuk a széle­sebb témaköröket felölelő produkciókat is, mint például a nagykátaiak Kettőző madri­gál című, a falusi és városi életformát bemutató műsorát. ÉRDEMES KÜLÖN SZÓLNI a kísérletezőikről, akiknek pro­dukciója a színjátszás és az irodalmi szín piád egészséges egymásrahatását és ötvözését tükrözi. A vecsési Jókai Mór együttes például Sántha Fe­renc: Biró Julijának népi hangvételű, zenés-táncos adaptációjával lépett színpad­ra. A budaörsiek Lakkozás Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és az Építésügyi Tájékoztatási Köz­pont csütörtökön rendezte meg a tárca 3. építésügyi filmnap­ját, amelyet dr. Kovács Lász­ló, a minisztérium tájékozta­tási osztályának vezetője nyi­tott meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vetítőtermében. A tájékoztatá­si központ filmstúdiójának múlt évi, fennállása óta leg­eredményesebb filmgyártási munkájáról ad számot. Tavaly összesen 40 szakmai tájékozta­lönélésükre hivatkozva, adja be a válókeresetet. 1927. Az események azonban nem maradhatnák titokban, Zilahy rosszakarói a sajtó Társaság rovataiban a „szerel­mi emigrációba” vonult író magánéletére is rátörnek. S a sértett férfi most már följo­gosítva érzi magát, hogy önvé­delemből, a további bosszan­tásokat elkerülendő, beavat­kozzék Gizi sorsába. Az író váratlanul fölkeresi Paupera Ferencet, s megkér­dezi: mi a szándéka? A ban­kár először nem ad egyértelmű választ. Gondterhelten ül, sza- bódik. A felesége buzgó ka­tolikus, hallani sem akar a vá­lásról. De Paupera zavarán át­üt, hogy saját jószántából is inkább a mellékutcában ma­radna. Zilahy Lajos azonban hatá­rozott döntést kíván: a házas­ság, vagy a végleges szakítás között. És Paupera dönt. Sza­vát adja, hogy Gizit egy éven belül nőül veszi. A becsületszó elhangzik, az író dolgavégezetten folytatja európai kóborlásait. Majd a határidő elteltével újra je­lentkezik a bankárnál, s meg­fenyegeti, hogy becsületbeli vétségéről írásbeli följelentést készít. Ez aztán elég te. Bajor Gizi és Paupera Fe­renc 1928 húsvétján házassá­got köt. (Folytatjuk) nélkül címmel Zalka Máté életét dolgozták fel énekes-ve- titettképes dokumentumjáték formájában. A nagykátai Damjanich kollégium Anten­na együttese Kegyetlen tör­vény címmel az öregedés problematikáját vitte színpad­ra. És a monori gimnazisták Szöveg című produkciója szin­tén az újszerű kezdeményezé­sek közé tartozik: az elhang­zott hivatalos beszédek s azok valóság-kapcsolatára keresik a választ érdekes és bátor hang­vételű műsorukban. Sajnos — az irodalmi szín­padi mozgalom túlfejlesztésé- nek hatásaként — kevés az olyan csoport — a legtöbb fel­oszlott —, amelynek munká­jában mérhető az elmúlt évti­zed változása. A kevesek közé tartoznak a pereglek, akik hosszú éveken át szinte kizá­rólag klasszikus operetteket játszottak, s a mához legfel­jebb néhány zenés vígjáték előadásával közeledtek. Most viszont H. Bartha Lajos: Re­quiem két csecsemőért novel­la-adaptációját mutatták be nagy sikerrel. KÉTSÉGKÍVÜL kialakuló­ban van a színjátszás rene­szánsza. Azért, hogy ez az új­jászületés kiteljesedhessen, egy dologra még időben fi­gyelni kell: annak ellenére, hogy a megyében közel két évtizede folyik színjátszó-ren­dezőképzés, a vetélkedőre be­nevezett ötvennégy együttes­nek mindössze az egyharma- dát vezeti szakképzett rende­ző. Ez elsősorban a bemuta­tott produkciók művészi szín­vonalában érezteti hatását — nem a legkedvezőbben. Érde­mes lenne felmérni: mi lett az elmúlt esztendőkben képesítést szerzett színjátszó-rendezők­kel? Az egész öntevékeny mű­vészeti mozgalom látná ennek használ Prukner Pál tó filmet készítettek, s ebből mutatják be a legjobb 23 film­alkotást. A tájékoztatási központ a műit évben 544 különböző vál­lalatnak^ összesen 1797 szakmai filmet kölcsönzött. A múlt. évi munka egyik legjelentősebb alkotása az összefogott az or­szág című riport-dokumentum- film, amelyet a nagy tiszai ár­víz utáni hősies újjáépítésről készítettek. A tájékoztatási központ filmforgalmazási mun­kájának új vonása, hogy nem­csak filmeket kölcsönzött és vetítőgépeket szolgáltatott, hanem a nagyobb kiálütáso- kon a bemutatott anyag témá­jához kapcsolódó nonstop jel­legű filmvetítéseket is szer­vezett. Ezenkívül filmprogra­mokat állított össze a külön­böző szakmai tanfolyamok anyagaihoz te. Jelenleg 13 fil­met forgatnak. Az idén tovább bővítik a nemzetközi filmcse­rét. Klasszikusok sorozata Szép könyvek Az elmúlt év két nagy jelen­tőségű munkaverseny-szaka- szában született legszebb nyomdatermékekből rendeztek kiállítást a Nyomdaipari Egye­sülés Eötvös utcai székházé­ban. A bemutatott termékek közül a szakzsüri harmincötöt Kiváló termék, harmincnégyet pedig Jó minőségű termék címmel díjazott Kiváló minő­sítést kapott többek között az Athenaeumban készült Lenin 1870—1970 című jubileumi ki­advány, a Helikon klassziku­sok sorozatának a Zrínyi Nyomdából kikerült kötetei és az Offset és az Athenaeum Nyomda kooperációjával ké­szült Csontváry-album. ÉPÍTÉSÜGYI FILMNAP Összefogott az ország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom