Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

1971. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP 3 Növekvő igények a politikai képzésben BESZÉLGETÉS RADICS FERENCCEL Al CSTI EGYETEM IGAZGATÓJÁVAL LEHET SZÁZ MUNKÁSSAL TÖBB? Munkaerő-gazdálkodás a Mechanikai Müvekben ötezer-hatszáz betakarítógép­hez szükséges lánckészletet készítenek el Hemádon egy elnéptelenedett általános iskola helyiségeiben. A Kéziszerszám Gyár tavasz- szal megnyitott üzemében négy brigád több mint 40 tag­ja készíti ezeket, a mezőgaz­daságnak igen fontos alkatré­szeket. Termékeiket az Agro- ker raktárai tárt kapukkal várják. Foto: Gárdos 125 éves a balatoni hajózás ünnepélyesen fogadták az idei első hajójáratot A balatonfüredi mólón szombat délelőtt ünnepélyesen fogadták az idei hajózási évad első járatát A déli part köz­pontjáról, Siófokról a fellobo­gózott Csobánc motoros indult el első útjára, fedélzetén a MAHART, az idegenforgalmi szervek és Siófok város kép­viselőivel. Az ünnepi díszbe öltözött balatonfüredi mólón a helyi lakosok és az üdülőven­dégek fogadták az első hajót Az ünneplő közönség előtt Rosta Sándor, a Veszprém me­gyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala balatonfüredi kiren­deltségének vezetője köszön­tötte a MAHART képviselőit Az üdvözlésre dr. Kopár Ist­ván, a MAHART balatoni üzemigazgatóságának vezető­je válaszolt, méltatva a bala­toni hajózás 125 éves múltját. tnények között a társadalmi erdekeket tartja szem előtt. A politikai irányításnak számol­nia kell az érdekellentmon- dásokkal, vigyáznia kell ar­ra, hogy az érdekkülönbsé­gekből ne váljon feloldhatat­lan ellentét. A politikai irá­nyítás egyik legfontosabb eszköze éppen a központilag szervezett államhatalom és igazgatás. Ha tehát gyorsab­ban akarunk fejlődni, meg kell javítani az állami veze­tés színvonalát, az állami szer­vek racionális felépítését és működését, a demokratizmus érvényesülését az állami dön­tésekben. Csak így válik le­hetővé, hogy szocialista ál­lamunk teljesíteni tudja meg­növekedett szerepéből adódó feladatait. A PÁRT X. KONGRESSZU­SA megszabta a szocializmus teljes felépítésével kapcsola­tos feladatokat, s köztük a szo­cialista állam erősítésének feladatait. Első helyen kell említeni államunk szocialista el legének erősítését. Álla­munk a munkásosztály állama. Politikai alapja pedig a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége. Államunk szo­cialista jellegét híven kife­jezi, hogy míg a felszabadu­lás előtt Pest megye tör­vényhatósági bizottságában mindössze mutatóba akadt egyszerűbb parasztember, munkás és nő pedig egy sem, ezzel szemben az eltelt vá­lasztási ciklusban 28 ország- gyűlési képviselő, 110 megyei, 55E járási, 351 városi és 6565 községi tanácstag — munkás, paraszt, értelmiségi, nő és Már megkezdődtek a jelent­kezések a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem következő évfolyamára. Az érdeklődés ezúttal talán még nagyobb, mint az előző esztendőkben. Az ok érthető: egyre többen látják szükségét politikai is­mereteik bővítésének. A je­lentkezések április közepén zá­rulnak s azt követően meg­kezdődnek a felvételi vizsgák. Ennek kapcsán beszélgettünk Radios Ferenccel, az MSZMP Pest megyei bizottsága Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egyeteme igazgatójával. A Mióta működik esti egyetemi oktatás Pest megyé­ben? — Nyolc esztendővel ezelőtt kezdte meg munkáját me­gyénkben az esti egyetem. Az­óta ezerkétszázan végezték el eredményesen az egyetem há­rom évfolyamát. Jelenleg csak­nem ezren tanulnak, összesen negyvenhárom csoportban. Ma már a megye valamennyi já­rásában, Százhalombattát ki­véve minden városában, vala­mint a Csepel Autógyárban és a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál működik ki­helyezett tagozat. A Ml & véleménye az egye­tem eddigi működéséről? — Nemcsak a magam, ha­nem a megyei pártbizottság ve­zetőinek véleményét mondom: a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves tan­folyamain folyó oktatás jól szolgálja kádereink középszin­tű eszmei-politikai képzését, segíti az egységes marxista társadalomszemlélet kialakítá­sát. Az itt szerzett ismeretek jól hasznosíthatók az általános politikai nevelőmunkában, a párt- és tömegszervezeti pro­pagandamunkában, a politikai­gazdasági és társadalmi szer­vezetek legkülönbözőbb terü­leteim. .......... A K ikből tevődik össze az egyetem hallgatósága? — Az első esztendőkben el­sősorban ipari és mezőgazda- sági üzemek párt- és gazda­sági vezetői tanultak az egye­temen. Néhány esztendeje azonban egyre nagyobb szám­ban kérik felvételüket a taná­csi vezetők, orvosok, pedagó­gusok. Üj törekvés: a fizikai dolgozók nagyobb számú rész­vételének megteremtése. Első­sorban olyan fizikai dolgozók jelentkezésére számítunk, fiatal — képviselte megyénk dolgozóit a hatalmi testüle­tekben. Meggyőződéssel állít­hatjuk, hogy tevékenységüket a nagyfokú társadalmi fele­lősség tudata hatotta át s munkájuk eredményeként erő­södött megyénk dolgozóinak összeforrottsága, szocialista céljaink diktálta egysége. Szocialista államunk akkor igazán erős és hatékony, ha benne a munkásosztály ve­zető szerepe érvényesül. E ve­zető szerepnek két lényeges meghatározója van. Egyik; hogy a munkásosztály szocia­lista célkitűzései valósuljanak meg, a másik; hogy a mun­kásosztály vezető szerepének közvetlenül is érvényesülnie kell, azaz a munkásosztályt a társadalmi, politikai irányí­tási rendszer aktívabb ténye­zőjévé kell tenni. Ezt szol­gálja a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztése. A munkáshatalom erejét növeli, ha fő politikai alap­ja, a munkás-paraszt szövet­ség erős, ha tevékenységében a dolgozó milliók támogatá­sát élvezi. E társadalmi alap szélesítése, erősítése szintén államunk szocialista jellegé­nek szilárdítását jelenti. A PÁRT ELVI, POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁSAI nagy jelentőségűek az állami szer­vek számára. A szocialista állam célirányos működtetése elképzelhetetlen a párt veze­tő szerepe nélkül. A párt dol­gozza ki a szocialista építés fő irányát és programját. A párt szervezi és mozgósítja a tömegeket a politika meg­valósítására, s ellenőrzi a fel­akik a politikai-mozgalmi | életben jelentős tapasztalattal rendelkeznek, tagjai a pártbi­zottságoknak, a választott szer­vek vezető testületéinek vagy pedig propagandistaként tevé­kenykednek. Célunk világos: így szeretnénk segítséget nyúj­tani számukra, hogy a gazda­sági vezetés egyenrangú part­nerévé váljanak. 4| Ezek szerint a következő tanévben növelni kívánják az egyetem hallgatóinak számát? — Nem. Azaz lényegesen nem. A most folyó tanévben négyszázan kezdték el az esti egyetem első évfolyamát. Ez a szám a következő tanévben mintegy ötven-hatvannal emelkedik. A Mi az egyetemi oktatás legfőbb feladata? — A kommunista ember- eszmény, a sokoldalúan fej­lett, önállóan gondolkodó és cselekvő személyiség nevelé­se. A Véleménye szerint a je­lenlegi egyetemi oktatás meg­felel ennek a követelmény­nek? — Mint már említettem, az esti egyetem munkáját egészé­ben eredményesnek ítélte meg a megyei párt-végrehajtóbi­zottság. Ez azonban nincs el­lentétben azzal a törekvéssel, hogy tovább szilárdítsuk a ta­nulmányi fegyelmet, emeljük az oktatómunka színvonalát és a hallgatókkal szemben tá­masztott követelményeket. A másik fő feladat: az eszmei­politikai képzés fokozottabb összekapcsolása a gyakorlati- politikai kérdésekkel. Nem si­került még teljes egészében le­küzdeni a maximalizmust és egyértelműen érvényesíteni a szemléletformálás elsődleges­ségét. Ezért, és ezt ki kell mondanunk, a hallgatók egy részénél a marxizmus csak le­xikális ismeretanyaggá vált, a cél pedig az, hogy a megta­nult eszmei-politikai ismerete­ket alkalmazni tudják a min­dennapi munkában. 4 Mi a feladata a speciális kollégiumoknak ? — A speciális kollégiumok a továbbképzés új formáját al­kotják. Elsősorban azok rész­vételére számítunk, akik már elvégezték az esti egyetem há­roméves tanfolyamát. (4 Miben térnek el a speciá­lis kollégiumok az est! egye­temi oktatástól? adatok végrehajtását. Pártunk X. kongresszusa ennek tuda­tában foglal állást a párt ve­zető szerepének erősítése mel­lett és utasította vissza a po­litikai és ideológiai pluraliz­must követelő nézeteket, tö­rekvéseket. Rendkívül fontos annak felismerése, hogy az ideológiai pluralizmus is lé­nyegében a párt vezető szere­pe ellen irányul, mert az ideológiai különbségek végül is a politikai döntések kü­lönbözőségét jelentenék. Lé­nyegét tekintve tehát az ideo­lógiai pluralizmus a szocia­lista politikai gyakorlat, így szocialista államunk, rend­szerünk ellen irányul. A TÁRSADALOM FEJLŐ­DÉSE szempontjából alapve­tően fontos, hogy milyen törvények szerint él és mozog, hogy a törvények alapján mi­lyen helyi döntések szület­nek. A népakarat legfonto­sabb kifejezője a törvényho­zás. Ezért különösen fontos az országgyűlési, a megyei és a helyi tanács tagjainak meg­választása. Egész népünk ér­deke, hogy jól éljen válasz­tói jogával és olyan képvi­selőket, tanácstagokat válasz- szón, akik politikai, szak­mai hozzáértésük révén kö­vetkezetesen tudják képvisel­ni a munkásosztály s az egész néf alapvető érdekeit. A kö­zös érdekért küzdeni haza­fias kötelességünk, képvise­lőknek, tanácstagoknak és minden dolgozónak. Csécsi János, a péceli pártiskola tanára — Az előadások és konzul­tatív foglalkozások kétheten­ként váltják egymást Az elő­adók többségükben meghívott, az adott témát jól ismerő gaz­dasági, állami vezetők, illetve egyetemi-főiskolai oktatók. A hallgatók az előadások mellett kötelező irodalmat, cikkgyűj­teményt dolgoznak fel A fog­lalkozások konzultatív jelle­gűek. Vizsgakötelezettség nincs, év végén összefoglaló beszámolón vesznék részt. A tanfolyamok elvégzéséről bizo­nyítványt kapnak, amelyet mi­nősítésüknél, politikai-mozgal­mi munkával történő megbí­zásuknál figyelembe vesznek. A Milyen speciális kollégiu­mok indulnak az ősszel? — A speciális kollégiumok tematikája a szükségleteknek megfelelően alakul. Szervezé­süknél figyelembe vettük az illetékes területi és nagyüze­mi pártbizottságok igényeit, valamint az esti egyetemet végzett hallgatók véleményét és javaslatát is. Mindennek alapján az ősszel három spe­ciális kollégium kezdi meg működését. A Melyek ezek? — A szocializmus gazdasá­gi rendszerének fő kérdései címmel a budai járásban és Vác városában szervezünk speciális kollégiumot. Az okta­tás időtartama tíz hónap, pon­tosabban tíz előadás és tízszer háromórás konzultatív vita. A tanfolyam célja: gyakorlati szempontból is fontos témák elvi és gyakorlati kérdéseinek magas szintű feldolgozása. E tanfolyam új ismereteket is ad, ugyanakkor azonban az el­méleti ismeretek gyakorlati megvalósítására készíti fel a részvevőket. A ®s * másik két speciális kollégium? — Az egyik: az áUamelmé- szocialista demokrácia és politika. A másik: pártépítés és politikai vezetéselmélet. Mindkettő szintén tízhónapos és közvetlenül az egyetem igazgatóságának szervezésé­ben kezdi meg működését Mindhárom speciális kollégiu­mon huszonöt-huszonöt rész­vevő tanulhat A Ezeket a speciális kollé­giumokat a további évek során megismétlik? — A speciális kollégiumok rendszerét tovább kívánjuk folytatni, de minden alkalom­mal a szükségleteknek megfe­lelő témakörben. Ez természet­szerűen megköveteli az esti egyetem személyi és technikai feltételeinek fokozottabb javí­tását. P. P. 1970 nyarán gondterhelt ta­nácskozás folyt Sátor János vezérigazgató irodájában. Az éveli óta tartó munkaerőgond sürgős megoldást követel — ebben mindenki egyetértett Ha nem sikerül rövidesen — legalább — száz munkást to­borozni, veszélybe kerül az olajkályhaprogram, a fázisja­vító kondenzátorok gyártásáról nem is beszélve! Azám, csakhogy a munka­erő-tartalék kimerült A kör­nyéken sok az ipari üzem, aki dolgozni akart, már elhelyez­kedett Egyszeresek valaki azt kér­dezte: mi lenne, ha?... Mi leime, ha megpróbálnák belső átszervezéssel? Az utóbbi években úgyis felduzzadt az improduktív létszám, mi len­ne, ha megvizsgálnák: szükség van-e ennyire? A munkások már úgyis szóvá tették a tag­gyűléseken, persze nyersebb megfogalmazásban , valahogy így: „Túl sok a lődörgő, mi meg álig győzzük a munkát!” Izgalmas hetek következtek. Gondos felmérések, gyáregysé­gekben, üzemekben, műhe­lyekben; vizsgálat a termelés­adminisztrációban, az anyag­raktárakban. Aztán pontosab­ban körvonalazódtak a kérdé­sek: szükség van-e egyáltalán függetlenített csoportvezetőkre, hiszen ott van a művezető? Kell-e annyi anyageíőkészítö? Hogyan lehetne egyszerűsíteni a komplikált bizonylatolást? A felmérés meglepő ered­ménnyel járt; kiderült, hogy száz improduktív dolgozót át lehet helyezni a termelőállo- mányba. Szeptember elsején az áthe­lyezés megtörtént — A valóságban, persze, nem ment ilyen egyszerűen — figyelmeztet Koller Tamásné, a vállalati pártbizottság titká­ra. — Sokoldalúan kellett mér­legelnünk, kiket helyezhetünk át Figyelembe vettük a szak­mai képzettséget, az illető em­beri tulajdonságait, tömeg­szervezeti aktivitását, a mun­kához való viszonyát Nagyon ügyeltünk arra is, hogy az át­helyezett dolgozók keresete ne csökkenjen. Sajnos, a szakkép­zetlen., betanított munkások­nál azt nem tudtuk biztosítani, hogy az órabérük változatlan maradjon, mert a termelőmun­kában műveletenként bérkate­góriák vannak, de mind a ti­zenheten, akik eleinte keve­sebbet kerestek, rövid idő alatt elérték a korábbi keresetüket. Ez történt például Turbucz Sándor esetében is. öt néhány esztendeje emelték ki a lemez­leszabó gép mellől, függetlení­tett csoportvezetőnek. Amikor visszatették eredeti munkakö­rébe, másfél hónap sem telt belé, ismét annyit keresett, mint csoportvezetőként. Krommer Béláné eredeti szakmája műszerész , de már jó ideje anyagelőkészítő volt az alkatrészüzemben. Amikor közölték vele, hogy áthelyez­nék műszerésznek az úszóház­szerelő üzembe, két napig sírt egyfolytában. Aztán „rávert”. Előbb a keresete javult meg a korábbihoz képest, majd a közérzete. Ma már nem is tit­kolja, hogy most érzi magát igazán a helyén. — Nagy súlyt fektettünk a hangnemre is — idézi a tör­ténteket Dobrovitzky Antálné munkaügyi előadó, az egyik termelő gyáregység alapszer­vezeti párttitkára. — Ember­ség és meggyőzés: ez jelle­mezte a beszélgetéseket, ame­lyeket a művezetők, műhely­bizottsági titkárok folytattak az áthelyezés előtt álló dol­gozókkal. Gondolom, ez is köz­rejátszott abban, hogy a száz közül mindössze négyen nem fogadták el az új munkakört, kiléptek a vállalattóL — Azelőtt függetlenített cso-< portvezető voltam az alkat­részgyártó présműhelyben — toldja meg a bemutatkozást Szíj László, most beállító cso­portvezető vagyok, ugyanott. Az áthelyezés nem ért várat­lanul: huszonegy éve dolgo­zom a gyárban, ismerem a problémáit. Különben sem ért semmiféle hátrány; a ke­resetem változatlan, ami pe­dig a munkát illeti: függetle­nített koromban sem sétál­tam hátratett kézzel, fehér köpenyben a gépek között. Ak­kor is kék munkaruhát visel­tem, most is, akkor is segítet­tem a gépbeállítónak, ha nem győzte egyedül, most sem esik nehezemre. A dolgom pedig könnyebb: kisebb a felelős­ség. Azelőtt három műszak — hatvan ember — munká­jáért feleltem, most csak a ti­zenöt tagú csoportomért Hell Ferenc veszi át a szót: — Én anyagilag jobban jár­tam — mondja őszintén. — Függetlenített csoportvezető koromban nem kaptam pré­miumot. Amióta beállító cso­portvezető vagyok, 150—300 forint prémiummal több la­pul a borítékban havonta, Az átszervezés előtt 43,6:56,4 volt a nem termelő és a ter­melő dolgozók aránya a Me­chanikai Művekben. 1970. szeptember elsejétől ez az arány a termelő dolgozók javára két százalékkal emel­kedett. Látszólag csekélység. Két százalék? Ám, ha úgy nézzük, hogy a 236 főnyi fi­zikai munkáshiány 136-ra Csökkent, mindjárt másképp fest a dolog. Ha ehhez hozzá­vesszük' hogy az intézkedés hatására az egész üzemben megjavult a munkaintenzitás, akkor már érdemes elgondol­kodni rajta: nem lehetne másutt is megpróbálni ugyan­ezt? Hirsch Vilmosnéban még ma is maradt egy kis tüske, az áthelyezés óta. Nem, nem bán­tották meg, szépen beszéltek vele. Tulajdonképpen anya­gilag sem járt rosszabbul, megkeresi azt a pénzt a prés­vágógép mellett is, amit anyagelőkészítő korában. Más fáj neki. Húsz éve dolgozik a gyárban, és két évtizedbe tel­lett, amíg felvitte a 8 forin­tos órabérig; az áthelyezéskor egy pillanat alatt levették 7,50-re. — Hirschné a szakképzet­lenség .áldozata” — mondja Kollár Tamásné —, amint már említettem. A présgépvá­gás betanított munka; beta­nított munkáért ennyit tu­dunk fizetni. Nem szemrehá­nyásképpen mondom — an­nál sokkal jobban becsülöm ezt az asszonyt —, de ha húsz év alatt kitanult volna va­lamilyen szakmát, ahogy egy­kori segédmunkásaink százai, most többet kereshetne. Tu­dom, munka után, háztartás mellett egy asszonynak nem könnyű tanjxlni. De mégis van rá példa, elég. Azért feljegyzi a noteszába Hirsch Vilmosné nevét, hogy utána nézhessen: nem tör­tént-e hiba a besorolása kö- rüL Nyíri Éva A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatósága a nyári idényre munkaerőfelvételt hirdet szakképzett üzletvezető, szakács, konyhamészáros, cukrász, felszolgáló, valamint képesítés nélküli, lehetőleg gyakorlattal rendelkező konyhai segéderő munkakörök betöltésére. Fizetés a vállalat kollektív szerződése szerint. Jelentkezés írásban a Irövetkező címen: Siófok; Fő ti. 212. Személyzeti Csoport Láncok I let,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom