Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

8 lsyf/rfflP 1971. MÁRCIUS 80., SZOMBAT Felfagyott: 1700 km útburkolat JYagy károk a megyében Botcsinálta bölcsek A’ Szüzesség Aczél Tüköré Két új bemutatót tervez a Szentendrei Teátrum ANKÉT A TALAJJAVÍTÁSRÓL 1975-ig: 180 millió forint A KPM Ű'tosztályához az eddig beérkezett jelentések szerint az országos úthálózaton 1700 kilométer hosszúságban okozott kárt a fagy. A főútvo- nalaktó. mintegy 550 kilomé­ternyi károsodott. Tavaly 4300 kilométer út rongálódott meg. A legtöbb kár Borsod, He­ves, Szabolcs, Szolnok és Pesl megye útjait érte. A kevesebb kár ellenére a tavalyi 380 millió forintnál jó­val nagyobb, csaknem kétsze­res összeget fordítanak a fel­fagyott utak kijavítására. A tervek szerint — az építé­si szakaszok kivételével — Ma este nagyszabású mű­sorral emlékezik Bartók Bé­lára — születésének 90. év­fordulóján — a magyar tele­vízió. Az „Arckép” olyan ösz- szeállítás, amely a zeneszer­ző, népzenetudós, zongoramű­vész és zongorapedagógus Bartók életművén alapul, el­sősorban zongoraművei tük­rében. A nagy magyar kom­ponista portréját Denijs Dille, május 1-re a teljes főútvo­nal-hálózatot — elsőként a nemzetközi jellegű utakat — rend behozzák, hogy az idegenforgalmi szezon kezdetére zavartalan közleke­dést biztosíthassanak az autó­soknak. A tél pusztításainak eltüntetésével egyidőben el­végzik a tavaszi nagytakarí­tást, újrafestik a burkolatjele­ket, kijavítják a korlátokat, a jelzőtáblákat, egész külső ké­pükben megszépítik az utakat. Az alsóbb rendű útvonalak ja­vítását június 1-re akarják befejezni. a Bartók-archivum vezetője, Ernest Ansermet és XJjfalussy József zenetudós idézi. A kíséretet Kerekes János irányításával a bajor rádió és televízió szimfonikus ze­nekara látja el. A közreműkö­dők: Bartókné, Pásztory Ditta, Szabó Csilla, Antal István, Tusa Erzsébet, valamint Schwarz János és Schwarz Oszkár. A Szentendrei Teátrum be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket, a régi magyar drámák feltámasztásához fórumot adott — állapították meg a Szentendrei Városi Tanács végrehajtó bizottságának pén­teki ülésén. A teátrum idén ismét 14 elő­adást tart, s a múlt évi nagy sikerű repertoárművek mellett két új bemutatót tervez. A két mű közül az egyik ismét a ma­gyar színháztörténet kezdő lé­péseit idézi. Ugyanis röviddel az első, magyar nyelven 1793- ban bemutatott daljáték, a Pik­kó hertzeg után került színre Szerelemhegyi András részben verses, részben rövidített pró­zai fordításában az első ma­gyarul játszott olasz opera, Giovanni Paisiello V Filosofi Immaginari, az akkori színla­pok szerint: o Magokkal e\-hi- tetett filozófusok című alkotá­sa. A jelenlegi magyar átülte­tésben Botcsinálta bölcsek cí­met kapott a mű. A másik be­mutató: A’ Szüzesség Aczél Tüköré című, bibliai tárgyú verses játék — amelyet a Te­remtés Könyve textusainak, Nagybánkai Mátyás protestáns, prédikátor a XVI. századi kró­nikájának, Táncz Menyhért pá­los szerzetes XVIII. századi MA Bartókra emlékezik a tv Látogatók Helvéciában Építőtábor-nézőben Még üres az őrbódé. Ä mo- , dem, erkéiyes leányszállást is ki kell festeni. Lucsok van, sár van. A látogatók az el­múlt nyarakat idézik. Es az­tán az ideire terelődik a szó: kérdeznek, kíváncsiskodnak és szorgalmasan jegyzetelnek. Amit itt hallanak, arról tár­saiknak is beszámolnak. A KISZ Pest megyei Bizott­sága látogatást szervezett a Helvéciái Állami Gazdaságba, az idei megyei építőtábor szín­helyére. — Négy turnusban, körül­belül 800 lányt várunk gazda­ságunkba Pest megyéből — mondta Mészáros István fő- kertész. Néhány adat a gazdasag életéből: a 12 ezer hord 13 üozség területén fek­szik és hat io üzemrészre osz­lik, legfőbb feladata szőlő- és gyű more s termes ztes. Saját bor- xeldoigozója, palackozója, és vágóhídja van. Ami érdekes­ség: a sertéseket vásárolják, nincs sertéstelepük. Az évi ter­melési érték 110 millió forint. Szőlőből 44 ezer mázsa, ál­mából 400 vagon terem. Hat éve nyitották itt meg az első építőtábort, akkor még sátrakkal. Később felépítettek a táborkombinátot, s idén már sportpálya is fogadja az ide- jóvóket. A lányok nyáron sző- iökötözéssel, gyümölcsös sará­ból ássál foglalatoskodnak majd — talán, ha az idő engedi —, meggyet, sárga- és őszibarac­kot szednek. .Legnagyobb gond: az utazás, éppen ezért a jö­vőben a gazdaság szeretne a 200 személyes táborcentrumon kívül egy-egy százszemélyes tábort is létesíteni. Szentgyörgyvári István, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak középiskolai felelőse el­mondta, hogy a jutalmak ugyanolyanok, mint tavaly: a legjobban dolgozók minden turnusból ingyenes balatoni nyaraláson vesznek részt, amellett a gazdaságtól jelen­tős pénzjutalmat is kapnak. A legjobban dolgozó brigád tan­intézete nyeri el az emlék­zászlót — ez sem kis dicső- *ég. — És a programok? — Eddig az építőtáborokban bizony ez volt a legnagyobb gondunk. Az idei táborozáson úgy látszik, megoldódik ez a probléma is — közel van Kecskemét, a fiatalok megis­merik a várost, a táborban fil­meket vetítenek, előadásokat tartanak és vetélkedőket ren­deznek. S azzal, hogy megépül a sportpálya, mire a táborozás megkezdődik, azt hiszem, sen­kinek sem lesz panasza, hogy szabad idejében nem tudott itt mit csinálni. , A ceglédi Kossuth gimná­zium tanulója, Szentpétery Csilla, idén megy másodszor építőtáborba. Tanárával együtt látogatott el az állami gazda­ságba, hogy Cegléden elújsá­golhassa, md mindent látott: — Még jobb lesz, mint a tavalyi... Tetszik a gazdaság és jó ötlet volt ez a látoga­tás... — Miért jár építőtáborba? — Szüleim szellemi foglal­kozásúak, fizikai munkát én csak akkor végzek, ha elme­gyek dolgozni... Érdekes él­mény egy építőtábor, a lég­köre, az egymásrautaltság, a brigádok sajátos ellentéte, hogy „mi most megmutatjuk”. Klassz két hét... — Mire jó az építőtábor? — Megtanuljuk becsülni a fizikai munkát, hasznot hoz a népgazdaságnak... És a szü­lők gyakran azit vetik a sze­münkre, „beleszületteitiek a jó­létbe ..hát ilyenkor teszünk is érte valamit. „Lapjuk ez év február 23—i száma »Heti jogi tanácsaink« című rovatában nyugdíjjogi kérdésekkel foglalkozik. A pontosabb tájékoztatás érdeké­ben néhány jogi eligazítással szeretnénk szolgálni. A jelenleg hatályos termelő­szövetkezeti nyugdíjtörvény, az 1966. évi 30. számú tvr. 22. §-a szerint az öregségi nyugdíj mértéke 10 nyugdíjév esetén a havi jövedelem 33 százaléka. Ez az összeg 10 évet meghala­dó minden nyugdíjév után 25 nyugdíjévig bezárólag évi 2—2 százalékkal, 25 nyugdíjévét meghaladó minden nyugdíjév után további 1—1 százalékkal emelkedik. A 6/1966. (XII. 24.) SZOT sz. szabályzat értelmében a nyug­díjosztályba sorolásnál jövede­lemként kell figyelembe ven­ni: 1. a termelőszövetkezet zár­számadásában a közösen vég­zett munka alapján a termelő­szövetkezeti tag javára kimu­tatott részesedést; 2. családi vagy egyéni mű­velés keretében a tsz-tag által személyesen teljesített munka­napokra eső részesedést; 3. azokra a munkanapokra eső részesedést, amely alatt a Szentpétery Csilla harmadi­kos gimnazista és tavaly bri­gádja első lett az építőtábori turnusban. A Helvéciái Állami Gazda­ságban 1970-ben budapestiek voltak, először idén jönnek ide Pest megyeiek. Most azok látogattak a gazda­ságba, akik hírül viszik: ér­demes jönni, szeretettel fogad­ják őket. Június 13-tól augusz­tus 21-ig megtelik a tábor lá­nyokkal. Közülük is biztosan sokan felteszik majd a kér­dést, honnan az elnevezés: Helvécia? XIX. század közepén, mikor a balatoni felvidéken pusztí­tott a filoxera, a kutatók meg­állapították — az alföldi tá­jakon nem élhet meg ez az állat, könnyebb itt szőlőt ter­meszteni. Ezit a vidéket egy svájci állampolgár vette meg és birtokát Helvéciának ke­resztelte. Egyébként Kecske­mét városa ennek a földnek az árából építette fel a Kato­na József Színházat... (tamás) tag a termelőszövetkezetben munkát nem végzett, de nyug­díjévszámítás szempontjából munkanapnak számít, például a szülési szabadság, a katonai szolgálat ideje stb.; 4. azokra a munkanapokra eső részesedést, amelyet a ter­melőszövetkezet a sertés vagy szarvasmarha tartása címén a tag javára közösben végzett munkanapként jóváírt. A családi művelés keretében végzett munkanapodra és az állattartás miatt jóváírt mun­kanapoké a besorolást meg­előző naptári évben a termelő- szövetkezetben egy munkana­pért átlagosan fizetett részese­dést kell számításba venni. Azokra a munkanapokra pe­dig, amelyek szülési szabadság, katonai szolgálat ideje, beteg­ségi segélyezés időtartama, to­vábbá tanulmányok folytatása címén kerülnek figyelembevé­telre, a tagot személyes mun­kateljesítménye alapján, a megelőző naptári évben egy- egy munkanapra elért’részese­dést kell a besorolásnál szá­mításba vermi. Keszler István, a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóságá­nak osztályvezetője” Tsz-nyugdíj - paragrafus szerint színművének és egy ismeretlen szerző XIX. századbeli verse- zetének felhasználásával Békés István írt. Zenéjét Vujicsics Tihamér szerezte. (MTI) Tegnap délelőtt az Országos Meliorációs Egyesülés székhá­zában tartott ankétot a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let Pest megyei szervezetének * . Cegléden, a városgazdálkodási íviaria-liaprs. Vállalat virágkertészetében szor- JT galmasan készülődnek Mária-nap­ra. Az üvegházakban a tulipán és a szegfű mellett számtalan cserepes virág pompázik. A most beköszöntött enyhe időjárás természetesen nagyon kedvez a növényeknek. (Foto: Gárdos) Ceglédi és érdi diáklányok a Kazinczy-verseny győri döntőjében (Tudósítónktól.) Idén a danaharaszti gimná­ziumiban rendezték a, Kazin- czy-verseiny Pest megyei dön­tőjét. Szobtól Nagykőrösig 30 középiskola küldte el összesen 37 tanulóját, hogy a helyi dön­tők után képviseljék taninté­zetüket a nemes viadalon. A hattagú zsűri elnöke, dr. Szimon Béla nyugalmazott kö­zépiskolai szakfelügyelő kö­szöntötte a résztvevőket. Arról beszélt, hogy a nyelv az embe­ri gondolat hordozója és köz­lője. A magyar nyelv is méltó helyet foglal el a gondolatköz­lés nagy családjában. A versenyzők kötött szöveg­ként felolvastak egy részletet Lőrincze Lajos: A rádió és a jó magyar kiejtés című tanulmá­nyából. Utána szabadon vá­lasztott műből olvastak egy- egy részletet. A zsűri szöveg­hűség, szövegértés, hangkép­zés, hangsúly, szünettartás és természetesség szempontjából bírált. Nagy érdeklődés közben hir­dették ki a végeredményt. Él­re került: Csendes Zsuzsanna (Cegléd, Kossuth gimnázium) 670 ponttal és Mittermayer Er­zsébet (Érd, Vörösmarty gim­názium) 551 ponttal, ök kép­viselik majd megyénket ápri­lisban a Kazinczy-verseny győri, országos döntőjén. A Pest megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya további 13 (482—541 pontot szerzett) ver­senyzőt szép könyvjutalomban részesített. Papp Rezső Bárból — börtönbe Csibekeltetővel üzérkedett az ezermester gépgyáros A vádlott: Tóth István 49 éves alkalmi munkás. A vád: üzletszerűen elkövetett üzér­kedés és csalás. Az üzérkedés tárgya: csibékéitetőgép. Tóth István szeretett barká­csolni, különösen a keltetőgé­pek iránt tanúsított nagy ér­deklődést. S addig forgatta a Baromfikeltetés kézikönyve cí­mű művet, amíg maga is neki­látott egy ötezres és egy tízez­res keltetőgép összeszerelésé­nek. S jóllehet nem rendelke­zett iparengedéllyel — meg­kezdte a gépgyártást. Hirde­téssel tőkéstársat keresett, aki 40 ezer forintot be is fektetett az üzletbe. A csibekeltetéssel viszont nem sikerült gyorsan meggazdagodnia, kiszólt a tár­sulásból s Tóthnak egy vasa sem maradt. A bairkácsmester mégis ha­marosan önállósította magát. A tsz-ek felfigyeltek működé­sére, és egymás után érkeztek a megrendelések. Fellendült az üzlet, sorozatban készültek a gépek, összesen 427 ezer 400 forint értékben, amiből persze le kell számítani a mester meglehetősen magas rezsikölt­ségét. Tóth most már — kis­iparostól a nyugdíjasig — al­kalmi munkásokat is foglal­koztatott műhelyében. Volt, akit pénzzel fizetett, volt, akit rántani való csirkékkel... Ö maga olykor nemcsak készpénzben kapta meg járan­dóságát, lévé teli rovatában több száz tojásos tálca, és több ezer tenyészitojás is szerepelt. A sokoldalú üzletember érté­kesítéssel is foglalkozott. To­vábbi eladásra átvett másfél ezer előnevelt csibét, közel fél­ezer előnevelt libát, több mint ezer libatojást — ám ezekkel a mai napig sem számolt el. Az igazságügyi szakértők szerint a keltetőket kétségkí­vül használni lehetett. Gyár­tójuk állításával szemben vi­szont szó sem volt saját konst­rukcióról. Az ezermester-haj­lamokkal megáldott alkalmi munkás az ÉLGÉP gyártotta gépeket másolta le — barkács- szinten. Aztán az is kiderült, hogy Tóth az eredeti értéknél magasabb árat fizettetett ki a szövetkezetekkel, és olyan al­katrészeket is leszámlázott, amelyeknek nyoma sem volt gépeiben... A keltetőgépgyárosnak vé­gül a Pest-vidéki Járásbíróság nyújtotta be a „számlát”; Tóth Istvánt, első fokon, 1 év 8 hó­napi szigorított büntetésvégre- hajtási munkahelyen letölten­dő szabadságvesztésre ítélték. (szitnyai) talajtani szakosztálya. A meg­beszélés témája a IV. öteves terv meliorációs célkitűzései­nek, a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talaj rendezési, vízrendezési feladatainak is­mertetése volt. A téma aktuális, hiszen nemrégen jelent meg a kormányrendelet, amely a termőtalaj védelmével, ja­vításával foglalkozik. Géczy Károly, a MÉM osztály- veaeto-helyettese a negyedik ötéves terv feladatait ismer­tette vitaindító előadásában. Hangsúlyozta, hogy azért fon­tos a talajvédelem, mert az elkövetkezendő öt esztendőben gyorsabb ütemben csökken a termőterület és a nagyüzemi gazdaságok vetésszerkezetü­ket az adottságoknak legjob­ban megfelelően alakítják ki. Egyre nő a mezőgazdaságban felhasznált élő- és holtmunka. Ez csak akkor kifizetődő, ha jobb talajon termelik a külön­böző növényeket. A megye talaj javítási prog­ramjáról Petik István, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezető-helyettese tájékoz­tatta az ankét résztvevőit. El­mondta, hogy az elmúlt ötéves tervben 130 millió forintot fordí­tottak a megye gazdaságai meliorációs munkára. Pest megyében azért is fon­tos ez a feladat, mert a 640 ezer katasztrális hold műve­lésre alkalmas terület mint­egy 40 százaléka homok, mely­nek több mint a fele gyenge humusztartalmú vagy pedig hasznavehetetlen futóhomok. Sok a vályogtalaj és az agya­gos terület is. Az erózió külö­nösen a megye északi terüle­tein pusztítja a termőtalajt. Évente 5—6 millió köbméter, tápanyaggal telített termőta­lajt hord le a víz a lejtős te­rületekről, rontva az ottani termelési adottságokat. A bel­vizek viszont a déli részeken pusztítanak. Évente átlagosan 40 ezer holdon nem lehet me­zőgazdasági termelést folytat­ni. Ez körülbelül 50—60 millió forinttól üti el a közös gazda­ságokat. De a belvíz az elmúlt öt évben épületekben is több mint 280 millió forint kárt okozott. Mint Petik Istvántól meg­tudták a tanácskozás résztve­vői, a negyedik ötéves tervben talajjavításra, talajvédelemre és vízrendezésre 253 millió fo­rintot szántak a termelőszövet­kezetek. Sajnos, ez a beruhá­zás nem valósulhat meg, mi­vel az állami támogatás mér­téke korlátozott. 1975-ig csupán 180 millió forintos a megye meliorá­ciós kerete. Jelenleg már 65 termelőszövet­kezetben elkészültek a tervek, a többi gazdaságnak várnia kell még öt esztendőt. Billédi Ferenc, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak szakfelügyeleti csoportve­zetője a támogatás igénylésé­nek módjáról és egyéb gya­korlati kérdésekről beszélt. — mka — PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő t DR. LÖKÖS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes s SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vin., Somogyi Béla u. «. II. em. Levélcfm: Bp. }0. Postafiók t, Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 1. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 112—320. Gépírószobák: 343—100/280, illetve 343—100/28* Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 28 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom