Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

mi. MÁRCIUS 12., PÉNTEK '“i&Círlap 3 mrnmrnm A szervezett dolgozók képviselői meghatározták a jövő feladatait (Folytatás az 1. oldalról.) megyei Pártbizottság tagja, a Váci Kötöttárugyár küldötte, &z értekezlet levezető elnöke. Az SZMT írásos beszámoló­jához dr. Dobi Ferenc, vezető titkár adott szóbeli kiegészí­tést. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának jelentése al­kotó évek krónikája. Méghoz­zá nem is akármilyen esz­tendők tükrében vizsgálja e mozgalom fejlődését, hanem életünk dinamikus, eredmé­nyes változásának bonyo­lult korszakában. A politika, az ideológia, a gazdaság, s ez I nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy ezekből a fizikai dolgozóknak csak kis hányada I részesült. A termelés segítésére hiva­tottak az üzemi demokrácia fórumai, a közös ügyek közös megvitatására alkalmas mű­szaki konferenciák, termelési tanácskozások. Ezeken sok hasznos javaslat hangzik el, amelyek meg is valósulnak. Nem hallgatták el azonban a küldöttértekezleteken: még mindig szép számmal előfor­A szakszervezetek tagságá­nak több mint egyharmada 30 éven aluli fiatal. A szakszer­vezetekre sok feladat vár az ifjúság körében is: építsenek jobban a fiatalok lendületére, vegyenek részt a pályaválasz­tási tanácsadásban, a szakma­kezdési gondok csökkentésé­ben, képességük és továbbkép­zésük fokozásában. Sokat kell tenniük a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítéséért is. A küldöttértekezleten ezek- után a béren kívüli juttatások nagyságával, elosztásával, a közétkeztetéssel, az üdültetés­sel stb. foglalkoztak, majd a szakszervezetek kulturális te­vékenységét elemezték. Megál­lapították, hogy az oktatásban előtérbe kerültek a közgazda- sági, műszaki témák. Az 1970 összegezése, hanem a már le­zajlott különböző szintű vá­lasztási gyűlések tapasztalatai­nak, javaslatainak közzétevője is. A beszámolót tartalmas vi­ta követte — 16 küldött kapott szót. Mivel a szakszervezeti munka politikánk, ideoló­giánk, gazdaságunk szinte minden területéhez kapcso­lódik, a hozzászólások sok­színű képet adtak az elmúlt évek eredményeiről, gondjai­ról és körvonalazták a jövő feladatait átfogó fogalmakon belül a mindennapok munkája új és új feladatokat rótt és ró a szervezett munkásság külön­böző testületéire, fórumaira. Meg is kapták e testületek, e fórumok az új jogokat, lehe­tőségeket, teendőket, s az ezekkel együttjáró nagyobb felelősséget Milyen felelős­séggel éltek e jogokkal? — erről ad képet a beszámoló. Előbb azonban álljon itt a szakszervezeti testületek, fó­rumok sokrétű munkásságá­nak összképe. A szervezett munkásság, s vezetőik min­den területen sokat tettek azokért a ragyogó megyei eredményekért, amelyek az elmúlt évben valósultak meg. Kivették részüket az alkotá­sokból, s mindig a helyükön voltak, ha a dolgozókért, a kollektívákért tenni kellett. A tudósító csak jellemző pél­dák kiragadására vállalkoz­hat Eredmények a termelés segítésében Hogyan segítették a megyei szakszervezeti szervek a ter­melést? Mielőtt választ ad­nánk e kérdésre, írjunk le két adatot: a beszámolási idő­szakban Pest megye • ipará­nak termelése 10,9 százalék­kal, a mezőgazdaságé pedig 3,3 százalékkal növekedett, s ez az ütem meghaladja az or­szágos átlagot. A szakszer­vezeti munka is része ezek­nek az eredményeknek, s ez a munka rendkívül összetett. Része a szocialista munkaver­seny és brigádmozgalom szer­vezése, amelynek sikerét egyetlen tény is szemlélteti: a megye dolgozóinak 90—95 százaléka vesz részt munka­versenyben. A vállalásokból értékek születnek, annak elle­nére, hogy a verseny, forma­litására is van példa, s hogy több helyen az anyagi elisme­rést nem követte az erkölcsi megbecsülés. A termelés segítésének ma­iik területe: a termelékenyséf fokozása. És itt van teentí« bőven, ugyanis 1965—69 kő srött a megyében a termeié növekedésének csak 52,8 szí zaléka származott a termeié Kenység emelkedéséből, azaz nem sikerült a III. ötéves terv­ben meghatározott célt elér­ni. Az okok feltárása a meg­oldás kulcsa. Például ilyen ok « többi között az indokolat­lannál nagyobb munkaerőván­dorlás, amelyben nemcsak az anyagiak, hanem a nem meg­felelő üzemi légkör, a bánás­mód, a dolgozók javaslatainak figyelmen kívül hagyása is közrejátszott. A termelékeny­ség fokozásáért sürgetik a szakszervezeti tagok és veze­tők a műszaki fejlesztés meg­gyorsítását, a munkaerőgaz­dálkodás hatékonyabbá téte­lét, a munkafegyelem megszi­lárdítását, a törzsgárda na­gyobb anyagi és erkölcsi meg­becsülését, az ösztönzőbb, dif­ferenciáltabb bérezést. A bér- problémákról külön is szólt a teszámoló. Egyetértett azzal, bogy az elmúlt esztendőkben a vállalatok egy részénél a ré­szesedési alap terhére bérfej­lesztést hajtottak végre, pré­miumot, jutalmat osztottak, de —71-es években 74 akadémia- rendszerű előadássorozatra ke­rül sor, többre, mint bármikor. Napirendre került az olvasó­vá nevelés gondja, s nem fe­ledkeztek meg a szakszerveze­tek sporttevékenységéről sem. A balesetmentes műnkéért Feladat: az élet- ' es munkakörülmények javítása Csokorba szedtük a hozzá­szólások azon gondolatait, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tását célozták. A küldöttérte­kezleten elhangzott e témá­ban a mezőgazdasági munkás, a pedagógus, a gyári dolgozó, az egészségügyi káder és az élet más területein tevékeny­kedő észrevétele, bírálata, ja­vaslata. Érdemes először távirati stílusban szólni a témákról: a munkahely, munkahelyi ár­talmak, éjszakai műszak, bal­eset, egészségügyi ellátás, szakképzés stb. Példaszerűen néhány észrevételről számo­lunk be. Több küldött szólt arról, hogy mekkora anyagi áldo­zatok árán javítják az embe­rek munkakörülményeit, mo­dernizálják az üzemeket. Má­sok eredményeikkel is büsz­kélkedtek, de sok hozzászó­ló a további korszerűsítés, jobb munkaszervezés, modernebb technológia, jobb munkavé­delmi eszközök szükségessé­gére hívta fel a figyelmet. Szinte mindnyájan úgy szól­tak, hogy a munkahelyi kö­rülmények javítása egyenlő a termelés segítésével, a ter­melékenység fokozásával. években még nagyobb erőfe­szítést. Mivel pedagógus va­gyok, hadd fogalmazzak szak­területem nyelvén: minél több sikerélménye legyen Pest me­gye dolgozóinak a jövőben i&t Még jobb együttműködést a társszervekkel Külön fejezetbe kívánkoz­nak azok a gondolatok, ame­lyek a szakszervezetek és a különböző társadalmi szervek együttműködésének javítására hívták fel a figyelmet Az együttműködésre nagyon sok a lehetőség, a küldöttek is szor­galmazták e kapcsolatterem­tések bővítését. A Hazafias Népfront küldöt­te hangoztatta, hogy számíta­nak a politikailag érett, szer­vezett dolgozók aktivitására a jelölő gyűléseken. Kérik a szak- szervezetek testületéit és fó­rumait : végezzenek politikai munkát, hogy minél több fizi­kai dolgozó kerüljön az állam­hatalmi szervekbe, fokozódjon közéletiségük. A szákszervezetek és a KISZ egy ü Um i---désének lehetősé­ge i szinte kimeríth esetlenek. Az egyik küldött javasolta, hogy a szakszervezet is kap­csolódjon be hatásosabban ax ifjúság világnézeti nevelésébe, a fiatalok közéleti aktivitásá­nak fokozásába és az ifjúság speciális érdekvédelmébe. A tanácsok és a szakszernek zetek jó együttműködésére i* sok példa van. Ilyen a vád, ahol a tanács és a szakszerve­zet együtt rendez az üzemek­ben képzőművészeti kiállításo­kat, hangversenyeket, irodal­mi esteket, vetélkedőket. A vállalatok és a tanács összefo­gásából épül fel majd a váci új művelődési ház. Szinte ki­meríthetetlen erőforrás a szak- szervezeti szervek és a taná­csok együttműködése. A sokszínű vita és a hozzá­szólásokra adott válasz után a küldöttértekezlet elfogadta a szakszervezetek megyei taná­csának beszámolóját és a jövő feladatait körvonalazó határo­zatokat. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta a Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsának 61 tagját. A szavazás után a tanács megtartotta első ülését, és megválasztották az SZMT elnökségének 19 tagját. At SZMT elnöke: Gálbicsek Ká­roly, vezető titkára: dr. Dobi Ferenc; titkárai: Só falvi Zol­tánná és Kovács István lettek. Az elnökség tagjai: Csipái György, Franyó János, Gazdik István, Hrehus Sándor, Hontvá- ri József, Kiss Béláné, Lippai József, Major Péter, Mátravöl- gyi Mária, Soltész Lajos, Sütő István, Szilágyi Sándor, Szondi Györgyné, Holló János és Var­ga Erzsébet lettek. Dr. Dobi Ferenc beszámoló­ját tartja. dúl, hogy a tanácskozásokat rendszertelenül tartják meg, ott csak a látszat kedvéért ad­nak felületes tájékoztatást a gondokról és teendőkről, a dol­gozók véleményét sem mérle­gelik kellő alapossággal... Az üzemi demokrácia fontos tényezője a vezetők és a be­osztottak kapcsolata. Éppen ezért — hangoztatta az elő­adó — a szakszervezeti szer­vek éljenek jobban az ellen­őrzés jogával: értékeljék a ve­zetők munkáját, alkalmassá­gát. A dolgozók érdekeit képviselik A dolgozók sokat várnak a szakszervezetektől érdekvé­delmükben, életszínvonaluk állandó emelésében. Nos, a szakszervezetek állandóan fi­gyelemmel kísérik az életszín­vonal-politika alakulását, s ugyanakkor aktív részesei is formálásának. Soroljunk fel e ‘émában is néhány tényt: a III. ötéves tervben a munká­sok és alkalmazottak reáljöve­delme 24—26 százalékkal nőtt. Az áruforgalom növekedése pedig a megyében meghaladta az országos átlagot. A szak- tervezetek jelentős szerepp* vállalnak az áruellátás, az áruk minősége és az árak el­lenőrzésében. 1966-ban 123 tár­sadalmi ellenőr, ma pedig már kétszáz dolgozik a me­gyében. öt éve 280 esetben, tavaly pedig ötezerszer végez­tek vizsgálatot, több esetben eljártak a hiányosságok meg­szüntetése érdekében. A szak- szervezetek a jövőben is har­colni fognak a minöségrontás, az árdrágítás, a választék szű­kítése, a tisztességtelen ha­szonszerzés ellen. „A megye szervezett mun­kásainak közel 40 százaléka nő” — mondta az előadó. A szakszervezetek feladata, hogy harcoljanak a nőit társadalmi egyenjogúságáért, védelmezzék az anyák és a sokgyermekes családok érdekeit, követeljék az' „egyenlő munkáért egyenlő bért” szocialista elvének érvé­nyesítését, kezdeményezzék a nők vezető funkcióba állítását, a közéletbe való bevonásukat, akadályozzák meg a dolgozó nők túlzoU túlóráztatását, se­gítsék elő az éjszakai műsza­kok csökkentését. A dolgozók joggal várják a szakszervezettől, hogy tegye­nek meg mindent az optimá­lis munkakörülmények biztosí­tásáért, a balesetmentes mun­káért. A munkavédelmi bizott­ság melle., ergonómiai bizott­ság működik, amelynek fő fel­adata a nők munkahelyi kö­rülményeire vonatkozó hatá­rozatok végrehajtásának ellen­őrzése és segítése. A beszá­moló statisztikai adatokat is felsorakoztatott: tavaly az ezer főire jutó balesetek száma S3 volt. az előző évekhez képest csökkent. A halálos balesetek száma viszont emelkedett. Az iparban — a fejlődés ellenére — a balesetek mintegy fele még mindig az anyagmozgatás korszerűtlenségéből, a kézi anyagmozgatásból ered. Növeli a balesetek számát a rossz munkaszervezés, a technoló­giai fegyelem megsértése is. Beszédes adatok hangzottak el a küldöttértekezleten a tár­sadalombiztosítás és az egész­ségvédelem fejlődéséről is. Ja­vult az orvosi ellátás — bár teendő még van bőven —, nőtt a biztosítottak száma, 1966-hoz képest 31 százalékká!. A szak- szervezetekre nagy feladatok várnak e témákban is. A küldöttértekezlet írásos anyaga és szóbeli kiegészítése nemcsak négy év munkájának Sokan kifejezték elégedett­ségüket az egészségügyi ellá- tés javulása miatt, s örömmel üdvözölték, hogy a IV. ötéves terv időszakában tovább bő­vül a körzeti gyermekorvosi hálózat. Javasolták, hogy en­nek mintájára szervezzék meg a körzeti nőgyógyászati háló­zatot is. Az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének kép­viselője hangsúlyozta, hogy a megyei KÖJ ÁL-székház megépítése halaszthatatlan. Péter Ernő köszönti a me­gyei küldöttértekezletet. elégedettek lehetünk-e az ereaményekkel? Erre egyetlen ! válasz adható: el kell ismerni azt a nagy és sikeres munkát, amelyet a megye dolgozói vé­geztek, s nem elégedetlenség­ből várunk az elkövetkezendő Többen foglalkoztak a me­zőgazdaságban dolgozó nők és fiatalok helyzetével. Külö­nösen azt emelték ki, hogy veszélyben van e fiatalok to­vábbtanulása. A szakszervezet támogassa a mezőgazdasági if­júságot, hogy télen szakmát biztosító tanfolyamokon ve­hessenek részt. Az életkörülmények javu­lásától elválaszthatatlan a szolgáltatások mennyiségének és minőségének fokozása. Saj­nos e területen nem lehetünk elégedettek az eredményekkel — mondotta több küldött és felhívta a szakszervezeti ve­zetők figyelmét: tegyenek meg mindent a nők második műszakjának könnyítéséért. Péter Ernő felszólalása A tanácskozás délelőtti órái­ban kért és kapott szót Péter Ernő, a SZOT elnökségének tagja, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára. Beve­zető mondataiban üdvözölte a megye legmagasabb szakszer­vezeti fórumát, majd elemezte a beszámolási időszak munká­ját. — Azok az eredmények, amelyek a beszámolóban el­hangzottak és amelyekről a hozzászólások adtak hírt, mind bizonyítják, hogy Pest megye szakszervezeti mozgalma mél­tó az elismerésre. Ez a tanács­kozás azonban nemcsak az ér­tékelésre hivatott, hanem a cél kijelölésére is. A küldöttérte­kezlet a megoldandó kérdések egész tárházát tárja fel, célt, tartalmat, feladatot ad a szak- szervezetek megyei vezetése és minden szervezett dolgozó szá­mára. — Feltehetjük a kérdést:

Next

/
Oldalképek
Tartalom