Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

2 '“^K/Ciriap 1971. MÁRCIUS 12.. PÉNTEK Kállai Gyula Szentendrén (Folytatás az 1. oldalról.) lasztó növendékek életéről tá­jékoztatta a vendégeket. A tantermekben és gyakor­ló terepen egyaránt folyó kép­zésről színes diaképekkel is il­lusztrálta beszámolóját a pa­rancsnok. A klubteremben he­lyet foglaló vendégek ipari televízió egyenes adása segít­ségével pillanthattak körbe a főiskola területén, ahol jelen­leg nagy építkezéseket látni. Űj épületekkel, tantermekkel, körletekkel, műhelyekkel, több száz személyes kultúrterem­mel, s ugyancsak több száz személyes önkiszolgáló étte­remmel és fedett uszodával bővül-szépül a főiskola. Kállai Gyula és kísérete ez­ótán körsétára indult a tan­intézetben. Megtekintett egy körletet, majd a műszaki tan­szék egyik tantermébe invitál­ták a vendégeket. Üt-, híd- és vasútépítéshez szükséges anyagvizsgálatokat végeztek itt negyedéves hallgatók, akik­nek munkáját, műszerek és filmeket vetítő televízió segí­ti többek között. A látogatás befejezéseként az országgyű­lés elnöke harckocsik szak­szerű felkészítését tekintette meg víz alatti átkelés előtt. Kállai Gyula a katonai fő­iskola budapesti központját is felkeíeste, ahol megismerke­dett a főiskola távlati fejlesz­tési terveivel, s megtekintette egy század KISZ-klubját, amely író—olvasó találkozók, vetélkedők, vitafórumok, gya­kori színhelye. A vendégek el­látogattak egy különleges tan­terembe is, ahol a tanári ve­zérlőasztal segítségével, audó- vizuális módszerekkel oktat­ják a hallgatókat. A főiskolán délután nagy­gyűlést tartottak, amelyen Kállai Gyula időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről be­szélt a növendékek előtt, majd látogatása záróaltkordjaként megtekintette a színes műsort. (Szitnyai) Öntvény helyett hegesztés Nyolc középfokú központ megyénkben (Folytatás az 1. oldalról.) határozatot hozott a területfej- iesztés irányelveiröL Az építésügyi és városfej­lesztési miniszternek és az Or­szágos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a kormány jó­váhagyta az országos telepü­léshálózat-fejlesztési koncep­ciót, amely hosszú időre, előre­láthatóan a 2000. évig határoz­za meg az ország, város és község hálózatának fejleszté­sét. Ennek célja elősegíteni egy olyan településhálózati struktúra kialakítását, amely megfelel a termelőerők célsze­rű távlati területi elhelyezke­désének, megteremti a bővített újratermelést és a lakosság magasabb színvonalú ellátásá­nak feltételeit. A megfelelő életfeltételek megteremtésével gondoskodik a lakosság urba­nizációs ártalmaktól mentes pihenéséről, a munka és lak­hely közötti utazás korszerű­sítésének lehetőségeiről és elő­segíti, hogy a településhálózat­tal összehangoltan fejlesszék a különféle közlekedési, vízellá­tási és egyéb országos műsza­ki hálózatokat. A területrendezési tervek az ország egész területére egyes tervezési-gazdasági körzetek­re, megyékre, területegységek­re terjednek ki, mint pl. ö&z- szefüggő üdülőterületekre, to­vábbá városokra és községek­re. A városokat, falvakat és községeket településkategó­riáikba sorolja. Ilyenek: az or­szágos, a felsőfokú, a középfo­kú és az alsófokú központ, va­lamint az egyéb település. Ezek fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy pL Budapest la­kosságának száma az agglome­rációval együtt ne haladja meg a 2,6—2,8 millió személyt. Ennek szellemében szabja meg a többi kategória maximális lélekszámát is. Például, a vá­rosokét 150—300 ezerben, von­zásterületével együtt másfél- millióban. A kisebb települé­seknél 80r—150 ezer lakost vesz alapul, s ez a szám a vonzás- területtel együtt 400—600 ezer­re nőhet A koncepció a területi le­hetőségeknek megfelelően, a vonzáskörzettel együtt 50—120 ezer lakosú középfokú köz­ponttá javasolja fejleszteni többek között Ceglédet, Gö­döllőt, Monort, Nagykátát, Ráckevéi és Vácot A részleges középfokú (von­zásterülettel együtt 20—25 ezer lakosú) központok között em­líti, Dobost és Nagykőröst. A kormányhatározat intéz­kedik a területi tervek külön­! böző típusainak jóváhagyási rendjéről is, továbbnövelve a tanácsok hatáskörét. Az Országos Tervhivatal el­nöke, az építésügyi és város­fejlesztési miniszter, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala és a Központi Statisztikai Hiva­tal elnökei közösen tettek elő­terjesztést a területi tervezés és tervek rendszerérők A Minisztertanács megtár­gyalta a levegő tisztaságvédel- me szabályozásának alapel­veit Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, az igaz­ságügyi miniszter, a pénzügy­miniszter és az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­kének közös előterjesztése alapján a kormány megállapí­totta a Magyarországon meg­engedhető minőségi normákat, s az ország egyes területeit vé­dettségi kategóriákba sorolta. A kormányhatározat a levegő tisztaságvédékni előírásainak megszegőire azonnali hatály' lyal szigorú bírság kiszabásait rendeli el, továbbá foglalkozik az országos levegőtisztaságvé­delmi alap létrehozásával és felhasználásával. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (Folytatás az 1. oldalról.) falható a Vörös Csillag Trak­torgyár ütemesebb, egyenle­tesebb alkatrészszállítása, ami­vel sajnos, még mindig nem képesek kielégíteni az igénye­ket. Á Budapesti Mezőgazda- sági * Gépgyár fűkaszáihoz, permetezőihez alig sikerült szerezni utánpótlást, úgyhogy próbálkozni kell például a fű­kaszák pengédnek tőkés piac­ról beszerzésével... — A gépjavító állomások segítsége? — Több ezer fajta alkatrészt kezdtünk gyártani az ország minden részén, még decem­berben. Az első szállítmányok már el is indultak útjukra. Sajnos igen jelentős acélönt- vényhiány gördít újabb aka­dályokat s jó néhány termék csak ezért hiányzik. Áthida­lásként több alkatrészfélénél hegesztett kivitelezéssel pró­bálkoznak. A gyors mérleg tárgyilagos képet ad, magában hordja a korábban előre jelzett fokoza­tos' javulást Is. Bizony még jó egy — másfél évbe beletelik, amíg az égető ellátási gondok megszültnek. Mégis bizakodóak vagyunk, hiszen hónapról -hó­napra közeledünk a már rég­óta kívánatos ideális állapot­hoz, ahhoz, hogy megfelelő készletek álljanak rendelke­zésre a mindennapi kenyér ér­dekében. T. Gy. SZER-fölötti bravúr Az utóbbi évek legnagyobb hírszerző bravúrját hajtotta végre Andrzej Czechowicz lengyel hírszerző tiszt, aki hat éven keresztül beépült a Szabad Európa Rádióhoz, és értékes infor­mációkat gyűjtött a Lengyelország ellen irányuló amerikai kémkedésről. Kombinált képünkön Czechowicz küldetéséből hazatérve, sajtóértekezleten számol be tapasztalatairól. Pár kérdés és felelet a saj­tóértekezletről. — Nyugaton gyakran halla­ni, hogy a SZER privát intéz-, mény. Valóban így van? — A Szabad Európa évi 34 millió dolláros költségvetésé­ből 33 milliót a CIA fedez. A SZER-t teljes egészében az Egyesült Államok titkosszolgá­lata irányítja. — Hogyan készül a Szabad Európa a müncheni olimpiára? — Az NSZK hatóságai igye­keznek biztosítani az olimpia zavartalan lebonyolítását. Az­zal a kéréssel fordultak tehát a SZER-hez, hogy az olimpiá­ra ne küldje el hivatalos kép­viselőit. — Nincs szó arról, hogy a Szabad Európa Münchenből Hollandiába költözik? — De Igen, arról is beszél­nek, hogy esetleg Spanyolor­szágban vagy Görögországban üti fel tanyáját. Kérdéses azonban, hogy ezek az orszá­gok befogadnak-e ilyen hideg- háborús intézményt ŐRIBE Az uruguayi Tupamaro gerillák szerdán este nyilatkozatot juttat­tak el a rendőri szervekhez a szer­da reggel elrabolt főállaanügyész, dr. Guido Berro Őribe ügyében. A nyilatkozat leszögezi, hogy Oribét, „az uruguayi nép börtöné­ben’» tartják fogva és egyhamar nem bocsátják szabadon, mivel ki­hallgatása több napot vesz igény­be. A gerillák „az uruguayi igaz­ságszolgáltatási rendszer néhány sajátosságát” kívánják megvitatni foglyukkal. Az uruguayi Tupamaro gerillák csütörtökön több monte- videói sajtószervhez közvéleményt juttattak el, amelyben bejelentik, hogy a szerdán délelőtt elrabolt dr. Guido Berro Őribe főállam- ügyészt a ;,nép bírósága” elé állít­ják. Elmo Lincolntól Jack Mahoney-ig Ök, tizenhármán TARZAN, AKI ELVETTE TARZAN SZÜLŐ APJÁN AK LÁNYÁT ÉS TARZAN, AKI BESZÉLT IS MÁR.„ A hollywoodi filmipar egyik legnagyobb vállalata, a Metro Goldivin Mayer figyelt fel még a húszas évek előtt arra, hogy Jacques Lanzmann könyv­kiadónak sikerült félmilliós példányszámot elérnie egy Tarzan című könyvvel. Ebből született a Tarzan-filmsorozat ötlete, amely azután annyira megnövelte a Tarzan-könyvek sikerét, hogy egyes becslések szerint a legnagyobb példány- számot érte el a világon a biblia mögött. A mozik látogatóinak több százmilliós táborát az érdekli, kik voltak azolí és mi lett azokból, akik a filmvásznon megszemélyesíthették Tarzan alakját Ennek az elképzelt és megelevenített figurának a megszemélyesítéséhez ugyanis különleges adottságokra volt szükség és éppen ezért nem volt közömbös, melyik . Tar- zanból mi lett visszavonulása után. A Tarzan-filmsorozat több évtizedes pályafutása összesen 13 filmhőst emésztett fel — állapítja meg Philippe Bou- vard, a Le Figaro krónikása. Az első volt Elmo Lincoln, aki 1913-ban, 1920-ban és 1921-ben, bozontos parókával a fején játszotta el az elvadult dzsungellakó szerepét. Utána, haláláig, 1948-ig, éjjeliőr lett egy kaliforniai üzem telepén. A második Tarzan: Gene Pollard egyszerű tűzoltóként került a világhírt jellemző ref­lektorfénybe, majd P. Demp­sey Tabier énekes következett rövid ideig. A stafétabotot 1927-ben James H. Pierce rög­bijátékos vette át, aki egy idő-1 ben játszott sztárszerepet Hol­lywoodban, valamint az India­na állambeli „Aranyoroszlán” nevű sportcsapatban. A rög- bista legsikeresebb alakítása az volt, hogy feleségül vette Edgar Rice Burroughs-nak, a Tarzan-figura irodalmi alko­tójának a lányát és így mind­járt vissza is vonulhatott gaz­dag magánzóként a Los An­geles-! fényűző villanegyedbe, San Fernandóba. A sorban következett Franck Mervillnek nagyobb volt a bi­cepsze, mint a tehetsége. Hol­lywoodban virágzó testedző in­tézetet alapított, miután átad­ta helyét „minden idők” leg­népszerűbb és legtöbbet sze­replő utódának, Johnny Weis- müllernek. Weismuller dicsőségét az 1924-es és az 1928-as olimpiai játékokon szerzett öt arany­érem és nem kevesebb, mint 75 úszóvilágcsúcs alapozta meg. Emellett ő lett az első Tarzan, aki> beszélt is már. Uj és most is érvényben levő világcsúcsot állított fel azzal, hogy 16 éven keresztül visel­te a dzsungellakó szellős, vad­bőrruháját Karrierjének 1948- ban csupán az vetett végett, hogy kissé elhájasodott, de még így is annyira hozzánőtt a Tarzan-filmekhez, hogy né­hány éven keresztül a film­Földcsuszamlás Indiában A győztes kormányfő a hagyományos in­diai koszorúkkal. Évtizedeken át a könyvpiacok di­vatos bestsellere maradt Bromfield „Árvíz Indiában” című regénye, amely valamit azért megcsillan­tott a hatalmas ország még hatal­masabb problé­máiból. Aki netán a legutóbbi napok indiai történetét írná meg, művé­nek ezt a címet adhatná: „Föld­csuszamlás Indiá­ban”. Mert ez tör­tént Igaz, nem geológiai, hanem politikai értelemben: vala­mennyi hírügynökség gyors­hírben jelentette, hogy Indira Gandhi miniszterein ök-asz­szony kormánypártja megsze­rezte az abszolút többséget. Ez most már matematikai tény. Ezúttal az egész világ fi­gyelt erre az indiai politikai számtanra. Csütörtök délben már azt jelentették, hogy az 521 tagú parlamentben a kor­mányfőnek már csak 32 man­dátumra van szüksége a teljes diadalhoz és délután megérke­zett a bizonyosságról szóló je­lentés is. Ezzel India belpoliti­kai életében új helyzet alakult ki. India pedig túlságosan nagy és jelentős ország ahhoz, hogy belpolitikájának nagy horderejű eseményei ne hassa­nak ki a világpolitika porond­jára is. Lassan — talán nem is olyan lassan — ott tartunk, hogy a földkerekség minden hatodik embere a világ máso­dik legnépesebb országában, a mintegy 560 millió lakosú In­diában él. Az is közismert, hogy ez a minden szempontból oly jelentős ország hosszú ide­je pozitív szerepet játszik a nemzetközi helyzet alakulásá­ban. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy a mostani válasz­tások egyik tétje az volt: foly­tatódik-e India nagy erkölcsi tekintélyt kivívott magatartá­sa a világ politikai színterén, vagy pedig — jobboldali előre­törés esetén — megnyílnak, bi­zonyos kapuk a neokolonialis- ta törekvések előtt Egy ilyen fejlemény alapo­san tovább rontotta volna a föld legnagyobb kontinensé­nek enyhén szólva amúgy sem problémamentes helyzetét. Indira Gandhit nem utolsó­sorban a saját pártjából, a Nemzeti Kongresszusból kivált jobboldali szárny, a hírhedt „szindikátus” fenyegette. E szakadárok köré tömörült In­dia egész, nem lebecsülhető erőt képviselő vallási és poli­tikai reakciója. Ha a minisz­terelnök-asszony helyzete egy ilyen pártszakadás után meg­rendül, azt jelentette volna, hogy egész eddigi bel- és kül­politikája veszélybe kerül. Ennek pontosan az ellenke­zője történt Dzsavaharlal Nehru lánya bátor küzdelem­ben megvédte apja örökségét A modem India megteremtő­jének hamvait a Gangeszba szórták, de szelleme — ez a választás a bizonyíték rá — tovább éL Ballonrepülő Embersikló Szocsiban egy férfi lezu­hant a Leningrád-szálló 9. emeletéről, de, mint az Iz­vesztyija írja, kutya baja sem történt. * A 34 éves férfi ballonlca- bátot viselt, amely csodával . atáros módon megmentet­te életét. Szerencséjére a tenger felől fújó szél követ­keztében támadt légörvény belekapott a ballonkabátjá­ba, s a burokban született üdülővendég repülőgép módjára, „siklórepülésben” sikeres „leszállást” hajtott végre a szálloda előtt a frissen felásott virágágyá­son. A szigorú orvosok az eset szerencsés kimenetele elle­nére ágyba parancsolták, a kivizsgálás során azonban sem ficamot, sem törést nem észleltek nála. A „re­pülő ember” néhány nap múlva épen és sértetlenül hagyta el a kórházat. gyár tanácsadója lett ebbén a műfajban. Utána belevetette magát az üzleti világba. Ma az amerikai kontinens keleti fe­lén vezet egy vállalatot, amely a legdrágább fürdőmedencé­ket építi, tulajdonosa lett egy vitamingyártásra szakosított gyógyszertárnak, továbbá egy masszírozókészül ékeket gyártó üzemnek. W eismüller kiesése után Buster C rabbe, az új Tarzan, bár szintén olimpiai arany­éremmel büszkélkedhet — az 1932-es 'Olimpiai játékokon lett a 400 méteres gyorsúszás győztese —, nem sokáig lehe­tett a dicsőséges utód. Még túl erős volt Weismuller emléke. Crabbe rövidesen áttért a cowboy filmekre, de nem so­káig maradt a pályán. Ma egy fizikailag visszamaradt gyere­keket nevelő intézetben dol­gozik. Herman Brix volt sorrend­ben a nyolcadik Tarzan, de csak két ilyen filmben szere­pelt. Áttért a komoly színész­életre Bruce Brennet néven, majd 1950 körül tűnt el az is­meretlenségben. Ezután Glenn Morris, a ne­ves tízpróba-bajnok követke­zett, aki egyetlen Tarzan ala­kításának keresetéből vásárolt magának Coloradóban egy farmot és a „vadnyugati” életformát választotta. A Tarzanok közül kétségte­lenül Lex Barker számított a legnagyobb komédiásnak. Biz­tosabb lévén elődeinél az ékes beszédben, merészen vállalta a normálisan beszélő Tarzan szerepét.,Eltűnt tehát a film­vászonról a néha artikulátla- nul, ordítozó vagy furcsán, szaggatottan beszélő dzsungel­hős, de az újítás nem járt át­ütő sikerrel. Lex Barker Olaszországba vándorolt, ott filmezett és utolsó szerepét Fellini filmjében, az Édes élet-ben játszotta el. A követ­kező ötéves periódusban, 1955- től 1960-ig a volt tűzoltó, cowboy és úszómester Gordon Scott lett Tarzan, de egy szép napon elnyelte a Cinécitta és azóta nem hallani felőle. Ami Dennis Millert illeti, csupán egyetlen rövid szerep­lése, a „Tarzan, a kalóz” cí­mű filmre szerződtette a Met­ro Goldwin Mayer 1959-ben. Utoljára maradt sorrendben Jack Mahoney, aki előzőleg Randolph Scott és Errol Flyn dublőze volt Vérhast kapott, miután eljátszotta a „Tarzan Indiában” című film főszere­pét ök tehát azok, akik min­denkor a filmfelvevőgépek túlsó oldalán keresték a dicső­séget több-kevesebb sikerrel. Egy azonban bizonyos: a Tarzan-filmekben a legtöbbet, több mint ötmillió dollárt az alak megteremtője, Burroughs keresett

Next

/
Oldalképek
Tartalom