Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
1971. FEBRUAR 7., VASÄRNAP 3 , ,, / A Pest megyei Zöldség- és GyümälcsfelüZUniO dolgozó Vállalat ceglédi telepének egyik fontos terméke a szárított zöldség. Sárgarépából és hagymából tavaly például 209 vagonnal adtak át a kereskedelemnek. ígérik: idén sem lesz hiány. Foto: Gábor Első az országban Bővül, korszerűsödik az oktatókórház Az ország első oktatókórháza, a szombathelyi Marku- sovszky kórház rekonstrukciója gyors ütemben folytatódik a IV. ötéves tervben. A Nyu- gat-Magyarország fekvőbeteg- ellátásában, az orvos- és ápolónő képzésben és továbbképzésben kiemelt szerepet játszó 1300 ágyas, 16 osztályos intézet az elmúlt években világszínvonalon dolgozó új vérellátó állomással, sugárterápiás decentrum- mal, urológiai és ideg-elme osztállyal bővült. 1975-íg‘iij' íieígyőgyászaíi pavilon épül és korszerűsítik a fűtést. Kiemelt feladatként valósítják meg a műtőblokkot: a legkorszerűbb kórházszervezési elvek szerint kialakított steril központ köré csoportosítják a műtétes osztályokat. A tervidőszakban előkészítik új gyermekpavilon építését. A megyében tízmillió forintot fordítanak a kórházak gép- és műszerellátására, sebből a vezető egészségügyi intézmény, a Markusovszky kórház kapja a legtöbbet. Szombaton átadták rendeltetésének a Markusovszky kórház új orvosi könyvtárát, az ország egyik legjobban felszerelt ilyen intézményét. Tizenötezer kötete között megtalálhatók a világ orvosi szakirodaimának legjelentősebb és legújabb művei. Üzemanyag-szállítók Eddig 32 darab 9 ezer literes üzemanyag-szállító gépkocsi készült el a Csepel Autógyárban. Az év elején pedig ez a mennyiség újabb 14 kocsival gyarapodott. véleménye, hanem esetlegesen csak egy személyé. Példát is mondanék. Az elmúlt esztendőben új elnök került Üröm község élére. Az illetőt egy másik megye ajánlotta és küldte el hozzánk kiváló jellemzéssel. Néhány hónapig úgy tűnt, hogy valósnak bizonyul az elküldött jellemzés, az új elnök jól dolgozott. Három vagy négy hónapig. Attól kezdve az egyik botrányos jelenete követte a másikat. A következmény: az elmúlt esztendő végén fegyelmi úton fel kellett menteni vezető tisztsége alól, mert magatartásával méltatlannak bizonyult rá. A kérdés gondolom jogos: vajon itt lett ilyen ez az ember? Aligha hiszem, jellembeli fogyatékosságai nyilvánvalóan előző munkahelyén is kiütköztek. Erről azonban megfeledkezett miftősítője. Ha jellemzése egy testület döntése alapján született volna, ez biztosan nem fordulhat elő. Nem lehet közömbös senki számára, hogy kinek a kezébe adunk hatalmat. A hatalom nem személyeké, hanem az osztályé, a népé. Ezért fokozottabban esik latba, ha egy vezető visszaél hatalmával vagy pedig vállalja vezetői megbízatását akkor is, ha annak maradéktalan ellátása meghaladja képességeit. Ez történt a Budakeszi Szállítási Szövetkezet és a Budaörsi Szakszövetkezet vezetőinek az esetében is. • Más hibák? — A gazdasági vezetés nem igényli a pártszervezet véleményét a kádermunkában. Találkozhatunk olyan minősítéssel, amely nem rögzíti ! írásban az illető jellembeli hibáit azért, mert azt csak szóban közlik vele. Nem fordítanak kellő gondot a fiatalok, a nők, a fizikai dolgozók funk- •cióba állítására. Sőt, az is előfordul, hogy a magasabb szerv kinevezési okmánya határozza meg, kit állítsanak vezető funkcióba... 0 Hogyan gondoskodnak a káderutánpótlásról? — A kongresszuson sok szó esett arról, egyes vezetők nem sokat tesznek annak érdekében, hogy velük egyenrangú vezetőket neveljenek, sőt, találhatunk olyan vezetőket is, akik nem szeretnek jó képességű, okos emberekkel dolgozni, így próbálva bizonyítani pótolhatatlanságukat. Járásunk sem kivétel ez alól. Előfordult például, hogy egy műszaki vezetőt magasabb beosztásba helyeztünk és eltávozása után hónapokig nem találtunk a helyére alkalmas embert. Ez azért is problémát jelent, mert egyes területeken bizonyos „káderszegénység” tapasztalható, elsősorban a közoktatásban és a közigazgatásban, az ismert anyagi okok miatt. Hogy mit teszünk mi a megfelelő utánpótlás biztosítása érdekében ? Zsámbé- kon ötven fő részvételével mezőgazdasági vezetőképző tanfolyamot indítottunk. Ennek tapasztalatai alapján tervezzük más ágazatok vezető- képzésének a megvalósítását is. 0 A gazdasági reform bevezetése Jelentett-e változást a kádermunkában? — Természetesen. A gazda- i ságirányítás mai rendszerében ugyanis a vezetőkkel szembeni ' követelmények ugrásszerűen megnőttek. Most sokkal (gy éltünk 1970-ben (Folytatás az 1. oldalról.) nium, közúti járműprogram), a vállalatok nemzetközi együttműködésének fokozódásával. 1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban (15, ill. 9 százalékkal) fejlődött, a bányászat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőipar az év második felében tapasztalt jelentős javulás eredményeként 6 százalékkal növelte termelését. Folytatódott az energiastruktúra korszerűsítése. 1970- ben a széntermelés 5 százalékos növekedése mellett a kőolajtermelés 11 százalékkal, a földgáztermelés 7 százalékkal emelkedett. A széntermelésen belül nőtt a külszíni fejtéssel olcsón kitermelhető lignit aránya. A kőolajimport 16 százalékos növekedése mellett nőtt a szénbehozatal is. A központilag elhatározott fejlesztési programoknak megfelelően javult az alumíniumkohászat, a közlekedési eszközök gyártása, a műtrágyagyártás termékösszetétele. A kereslet hatott a műszeripar és a vegyipar termék- szerkezetének változtatására. 1970-ben a szocialista iparban átlagosan 1 756 000 fő dolgozott, 10 000 fővel, 0,6 százalékkal több az 1969. évinél. A létszámnövekedés lényegesen kisebb volt, mint az előző években. 1970-ben az építőipari termelés kb. 9 százalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. 1970 folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre álló gépek teljesítőképessége 15 százalékkal, a létszám 5—6 százalékkal haladta meg az 1969. évit. Az árvíz elleni védekezés és a helyreállítási munkák növelték az építőipar és az építőanyagipar feladatait. A kormány intézkedésére az építőipar az árvíz következtében tönkrement latöbb múlik azon, hogy milyen a helyi vezető. Sok múlik azon, hogy a vezetők tudnak-e élni a megnövekedett önállósággal és felelősséggel. Hogy minden poszton megfelelő, a lehetőségeket eredményesen kihasználó vezetők legyenek, csak helyes káderpolitikával érhető el. Természetesen ebben a kérdésben nemcsak a gazdasági vezetők önállósága és felelőssége nőtt, hanem a szakágazati vezetés és a pártvezetés önállósága és felelőssége is. Példát is mondanék rá. Ma a járási pártbizottság káderhatáskörébe 167 funkció tartozik, ebből azonban 143 esetben a minősítés az illetékes szakvezetés feladata és csupán 24 esetben közvetlenül a járási pártbizottságé. Két esztendővel ezelőtt ez a szám lényegesen nagyobb volt. Közben azonban jelentősen megnőtt a közbeeső pártbizottságok és csúcsvezetőségek önállósága és felelőssége, a hatáskörükbe jelenleg ötven funkció tartozik. Tervezzük azonban, hogy ezekből is jó néhányat átadnánk az alapszervezeteknek. Ök dolgoznak a közvetlen vezetőikkel, ők ismerik jobban, döntsenek tehát ott, ahol erre a legilletékesebbek. Ez is a kádermunka demokratizmusának a további szélesítését jelenti. Nem véletlenül mondja ki a X. kongresszus határozata: „A pártmunka továbbfejlesztésének és az ország fejlődésének alapvető követelménye a ká-t dermunka javítása”. Prukner Pál kások újjáépítését döntő részben befejezte. Mezőgazdaság - élelmiszeripar A mezőgazdasági termelés 1966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) emelkedett. 1970- ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal elmaradt az előző év kiemelkedően magas színvonalától főleg az árvíz által sújtott területeken. A kedvezőtlen természeti tényezők elsősorban a növény- termelést sújtották. A növénytermés csökkenése a lakosság ellátásában nem okozóit fennakadást. Az alacsonyabb terméseredmények elsősorban az export árualapot csökkentették. A trakitorállomány az év közepén kb. 69 000 darab volt A hektáronkénti műtrágyafel- használás (szántó, kert, szőlő- és gyümölcsös területre számítva) az 1969. évi 125 kg-ról 146 kg-ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élénkült A mezőgazdasági termékek termelői ára 1970-ben, részben az idénycikkek áremelkedése, nagyobb részben a hatósági intézkedések folytán átlagosan 8 százalékkal haladja meg az előző évi szintet Az élelmiszeripar termelése 1970-ben 3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állati termékeket feldolgozó iparágak erőteljesebb fejlődése mellett a növényi termékeket feldolgozó ágazatok termelése mérsékeltebben emelkedett, vagy némileg csökkent. Szállítás - hírközlés 1970-ben a közlekedési vállatok 281 millió tonna árut szállítottak, 6 százalékkal többet, mint 1969-ben. A szállítási távolság növekedése következtében az árutonna/km teljesítmény 9 százalékkal nőtt A távolsági személyszállításban a szállított utasok száma (1017 millió fő) 2 százalékkal, az utaskilométer-teljesítmény 3 százalékkal nőtt. Az ország személygépkocsiállománya 1970-ben 23 százalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki. Külkereskedelem -idegenforgalom | 1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt Volumenét tekintve a szocialista országokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal az összes forgalom kétharmad részét bonyolítottuk le. 1970-ben a behozatal növekedése is és volumene is nagyobb volt, mint a kivitelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zárult. 1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyar- országra, ebből 3 600 000 esetben magyarországi tartózkodás céljából. A magyar állampolgárok 1970-ben egymillió esetben utaztak külföldre, zömében a szomszédos országokba. A lakosság anyagi életkörühényei A harmadik "téves terv időszakában, különösen 1968— 1969-ben a keresők száma viszonylag gyorsan emelkedett és 1970. elejére hazánkban magas foglalkoztatottsági szint alakult ki. A munkások és alkalmazottak reálbére 1970-ben az előző évhez képest mintegy 4 százalékkal emelkedett. A bér-, a létszám- és a társadalmi juttatások növekedését együttesen tükröző reáljövedelem emelkedése a munkásalkalmazotti népességnél az elmúlt évben kb. 6—7 százalékot tett ki. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme az előzetes számítások szerint 1970-ben mintegy 7—8 százalékkal I emelkedett. I A lakosság ellátása 1970- ben javult, a legtöbb vonatkozásban megfelelt az igényeknek és biztosította a fogyasztás növekedését, egyes cikkekből azonban időnként és helyenként továbbra is hiány volt. A takarékbetétállomány ösz- szege 1970 év végén 42,1 milliárd forint volt, az év folyamán 7 milliárd forinttal gyarapodott. A társadalombiztosítási juttatások összege, beleértve a nyugdíjakat is, 1970-ben elérte a 30 milliárd forintot, a nemzeti jövedelemnek kb. 11 százalékát. A munkáltatók járulék-befizetései és a dolgozók nyugdíjjáruléka a társadalom- biztosítási juttatásoknak 71 százalékát fedezte. 1970. év végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1 453 000 volt, az év folyamán kifizetett nyugdíj összege kb. 13 milliárd forintot tett ki. Az egy főre jutó átlagos sajátjogú havi nyugdíjösszeg 1024 forintra emelkedett. 1970. július 1-től a dolgozók kórházi ápolást igénylő családtagjai, vala- I mint a nyugdíjasok és családtagjaik is időbeni korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi ápolásra, családi pótlékot 1970-ben több mint 700 000 család kapott, részükre e címen az év folyamán összesen 2,8 milliárd forintot folyósítottak. — • 1970 végén a gyermekgondozási segélyt 167 000 anya vette igénybe, e segély éves összege 1,2 milliárd forint volt. Beruházás 197Ö-ben — előzetes számítások szerint — a szopiali&ta szektor beruházásainak ősz- szege kb. 87 milliárd forint volt, összehasonlítható árakon 14—15 százalékkal nagyobb az 1969. évinél. A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a vállalati és szövetkezeti pénzforrások gyors bővüléséből adódott. 1970-ben emelkedett a mezőgazdasági beruházásokra és a lakásépítkezésekre fordított összegek aránya. 1970-ben kb 77 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe. Népmozgalom Az ország népessége 1970. év végén 10 347 000 fő volt, 32 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1970 ben 152 000 gyermek született, ezer lakosra számítva 14,7. A születési arány magasabb volt, mintáz 1961— 1967. években, de kismértékben alatta maradt az előző két évinek. A művi vetélések száma, amely 1969-ig állandóan emelkedett — feltehetően a korszerű születésszabályozási módszerek elterjedése következtében — 7 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben. 1970-ben 120 000 ember halt meg, az 1000 lakosra jutó halálesetek száma 11,6 volt. A viszonylag magas és növekvő halálozási arány azzal függ össze, hogy a népesség egyre nagyobb része tartozik az idősebb korcsoportokba. Év folyamán is emelkedett a rosszindulatú daganatokban meghaltak száma, és a tél végi influenzajárvány következtében többen haltak meg, mint egy évvel korábban. A.z 1960. évihez képest 17 százalékkal nőtt a közúti baleset folytán meghaltak száma. A születési arány mérséklődése és a halálozási arány emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 1970-ben 1000 lakosra jutó természetes szaporodás (a születések és halálozások különbözete) 3,1 ezrelék volt, alacsonyabb az előző évinél. 1970-ben 96 500 házasságot kötöttek, 1 százalékkal többet, mint 1969-ben. A válások száma (23 000) 5 százalékkal emelkedett. Az orvosok számának növekedése az év folyamán folytatódott. 1970 végén 23 500 orvos volt az országban, 10 000 lakosra számítva 23. Emelkedett a körzeti orvosok száma is. A kórházi ágyak száma 1970-ben 1000-rel emelkedett, és az év végén 84 500- at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott. Az 1970/71-es oktatási évben kb. 1 800 000-en vesznek részt az általános, a szakmunkásképző, a középiskolai és a felsőfokú oktatásban. Az oktatásban részt vevők száma jaz előző tanévhez képest 52 000 fővel csökkent. A mérséklődés azért következett be, mert az előző évinél kisebb az általános iskolás korú gyermekek száma. A középiskolákban és felsőfokú tanintézetekben többen tanulnak, mint az 1969/70-es tanévben. A színház- és mozilátogatások száma az előző évihez képest lényegében nem változott. Az év folyamán színházi előadásokra 5 600 000, mozielőadásokra 80 millió jegyet adtak el. A televízióelőfizetők száma 1970. december 31-én 1770 000 volt. 173 000-rel több, mint egy évvel ezelőtt. A műsoridő heti 4 órával emelkedett és kísérlet: jelleggel megkezdődött a színes adás. 1970-ben 4800 könyv jelent meg, 47 millió példányban. A könyvek száma az előző évhez képest 6 százalékkal emelkedett. IPARI TANULÓKAT FELVESZÜNK kőműves, festő-tapétázó, villanyszerelő szakmába. Feltétel: 8. általános iskolai végzettség. Szállást, teljes ellátást, munkaruhát adunk. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben a tanulmányi eredmény közlésével. P 1 ROSPERITÁS ÉPÍTŐIPARI KTSZ Budapest IX. kerület Viola utca 45. szám alatt.
