Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-05 / 30. szám
Lakótelep — kicsiben és nagyban II. Gyáravatás Gyöngyösön A modem lakótelep ma általános koncepciója, eddig megvalósult formája, amint ennek szociológusok és építészek hangot is adnak, jócskán fejlesztésre, komoly változtatásra, elvi felülvizsgálatra szorul. De amíg az 'építésiek és városfejlesztők jobbat terveznek, amíg terveiket elfogadtatják a beruházókkal és kivitelezőkkel, addig valószínűleg a maiakhoz hasonló lakótelepek serege övezi körül városaink magvát. A kérdés, a feladat elsősorban az, hogyan lehetne e lakótelepeket szebbé, gondozottabbá, élettelibbé, emberibbé tenni? Kecskés Sándor és családja Balmazújvárosról költözött Vácra. Felesége most gyermekgondozási ' segély igénybevételével, a kisebbik fiúk mellett, otthon maradt. (A telepen minden szükségesebbet megvásárol, így csak ■hetenként egyszer megy be a városközpontba.) Az első években visszahúzta őket Balmazújváros, a szülők, a rokonság, már a hazatérésre gondoltak. Azóta itt is lettek jóbarátaik, Václigeten telket. vásároltak, hétvégi házat építettek, most már nem akarnak költözni. A nagyobbik fiúcska kétéves sem volt, mikor idejöttek: — Te hol akarsz élni felnőttkorodban? — Hazamegyek Balmazújvárosba. A telepi általános iskola igazgatója: Amikor iskolánkat építették, valószínűleg neon . számoltak azzal, hogy a lakásokat elsősorbon, fiatalabb házaspárok kapják. A lakótelepen, együttvéve, rengeteg a gyerek. Az iskola szűk: délután is tanítunk, negyvenkettes, negyvenötös létszámú osztályokat. . A szertárakat már mind berendeztük tanteremnek. A napközibe csak az alsó tagozatról tudunk felvenni. — Hol sportolnak, játszanak az iskolásgyerekek? — Tornatermünk nincs ... A játszótér a telepen csak az óvodáskorúaknak való ... Akartak csinálni KRESZ- parkot a gyerekeknek társadalmi munkában, de azután elmaradt... A — miniatűr — iskolaudvaron játszanak, és a közeli homokbányában. Igaz, a szüleik általában elviszik őket a hétvégeken kirándulni, mert vasárnap elnéptelenedik a lakótelep. Nemcsak az a kézenfekvő igény derül itt ki, hogy több járulékos beruházás szükséA FORTE FOTOKÉMIAI IPAR fotópapír- 0* filmgyártó munkakörökben azonnal FELVESZ * 18-40 éves korig férfi munkaerőket. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Vác, Vám u. 3. ! ges a játszóterektől a sportpályáig, hanem az is, hogy nem lehet mindent előre betervezni. Sem a majdani iskolások számát, sem egy sor egyéb dolgot és igényt. Lazább, továbbfejleszthető tervekre lenne szükség. Akartak csinálni KREgZ- parkot a gyerekeknek társa- dalYni munkában, azután elmaradt ... Nagy Imre, a DCM-lakóte- lep gondnoka: (A telepen először házfelügyelői rendszert vezettek be, azután áttértek a gondnokhoz tartozó takarítóbrigádokra, de most ismét szó van a házfelügyelőségeik visszaállításáról ...)-*- Semmilyen társadalmi munkára nem lehet mozgósítani. Megpróbáltuk park- fenntartásra, némi szakipari javítómunkára egybehívni a lakókat, nem ment.'Azt mondják, ők kifizetik a lakbért! Egy-egy tanácstagi beszámolón alig lézeng pár ember. Egy részük, kérem, melléönti a szemetet, nem vigyáz a lépcsőházra, az ablakokra. A bérlők fele otthagyta a vállalatot, csereberélik a lakásokat. A DCM újabban szerződést köt, hogyha az illető tíz éven belül más gyárba megy, akkor megfizeti • a lakás értékének tíz százalékát. —: Az emberek tehát nem érzik felelősnek magukat a lakótelepért, nem érzik magú-' kát a telep gazdájának, nem bontakozódik az aktivitás. Ezt ne rajtuk kérjük számon először, ne csak rajtuk kérjük számon. Többségük más vidékről, faluról érkezett. Szokásuk, ízlésük, hagyományúik sem városias még. Űj életükben viszont a munkahelyén a feladatot többnyire készen kapják, az árut, amelyet a fizetésből vásárolnak, legyártják számukra, a műsort, amelyet a televízióban néznek, közvetítik nekik. Érthető, ha nem könnyen találják meg gyári kollektívában, városban, lakótelepen a cselekvés, választás különA váci járási MHSZ modern székházában télen sem szünetel a forgalom, a különböző klubok változatos programokkal várják a törzsvendégeket. Tavasszal és nyáron természetesen sokasodnak majd az események, bővül a választék. Ezt ígérik azok a tervek, amelyekről Gál Ferenc járási MHSZ-titkár tájékoztat. — Milyen események kerültek az idei versenynaptárba? — A különböző vetélkedők rendezése ez évben is fontos feladatunk lesz, arra törekszünk, hogy klubjaink a katonai elő- és utóképzés, a honvédelmi tömegversenyek és sportok bázisai legyenek. A versenyek várhatóan sok száz fiatalt mozgósítanak majd. Klubjaink közreműködnek az úttörő honvédelmi verseny rendezésében. Ennek keretében a 11—14 évesek iskolai, községi, járási és megyei bajnokságokon vesznek részt. Az első forduló tavasszal kezdődik, az úttörők szellemi tesztfeladatok megoldásában, négyszáz méteres távfutásban, kézigránátdobásban és légpuskalövészetben versengenek böző lehetőségeit. Megérthető, hogy sok mindent „fentről” várnak. Számonkérhetjük az aktivitást, persze, de előbb egy sor más hejyről kellene szá- monkérni. Például a bútoripartól, konfekcióipartól (az aktivitást) az egyszerű, szép, hasznos, tartós tárgyakat, dolgokat, amelyek, ahogy a lakótelep külső környezetét, az otthonok belső képét, ele szellemiségét is formálják. Számonkérni ? Megszervezni? Használjunk egyelőre szerényebb szavakat: buzdítani, pártolni, támogatni, életrehívni lehetne és kellene valóban, az eddiginél inkább, felülről is, az aktivitást, öntevékenységet, a saját dolgok (saját életek) kézbevételét. Támogatni anyagi beruházásokkal is, egy-egy sportpálya, játszótér, mozi felépítésével. Életrekelteni, még sokkal több olyan országos mozgalommal, mint amilyen a zeneiskolák seregének megteremtése volt annak idején, vagy mint ami az „olvasó nép” szép eszméjéért folyik. De azután tényleg van egy határ, amelyen túl Csákvári telep ügyeit a lakótelepieknek kellene kézbevenniük. Minden felülről nem várható. Virágos erkélyeket, parkokat ők is teremthetnek, különböző klubokat, barkácsoló és „hobby” köröket — ahol lehetőleg nem bolondériákkal, de szép és hasznos dolgokkal foglalkoznak —, ifjúsági klubokat ők is létrehozhatnak, ha máshol nem, hát az alagsorokban. Az valószínű, hogy ami hiányolható, s ami meg kell. hogy szülessen az új városrészekben, új, városiasodott rétegeknél (is) — az az érzelem, a stíluskérdés, a. szépség, az életvitel, a formaalkotás (tehát tartalom) a szenvedést is vállaló szeretet, közösségkeresés, a másokért is szívesen hozott áldozatok nehezen körülhatárolható területei felől várható. majd egymással. A 14 év feletti korosztály számára idén I hagyományos programként rendezzük meg az összetett honvédelmi versenyt. A kétfordulós vetélkedőn induló klubcsapatok a járási és megyei bajnokságon is szerepelhetnek. A versenyfeladatok az előbbiekhez hasonlók, ám természetszerűleg nehezebbek. Érdemes még előjegyezni a naptárba a honvédelmi kupa lövészversenyt: tízéves kortól vehetnek ebben részt a fiatalok, akik hat korcsoportban, hatfordulós községi, járási, megyei és országos bajnokságon, egyéni és csapatversenyben bizonyíthatják lövésztudományukat. — Szervezési hírek? — Az eddiginél fokozottabb együttműködést tervezünk a KISZ-szervezetekkel. Felülvizsgáljuk többi között, milyen az együttműködés az MHSZ-klubok és a KISZ kö- .zött, és ahol szükséges, szorosabbra fűzzük a kapcsolatokat. Ez mindkét társadalmi szervezet közös érdeke. Klubjaink egyébként szorgalmazni fogják, hogy az üzemi és községi kultúrházak programjából ne maradjanak LGSONCZI PÁL FOGADTA A FINN DELEGÁCIÓT A Finn Szakszervezeti Szövetség (SAK) Niilo Hämäläi- nen elnök vezette küldöttségét csütörtökön fogadta Lo- sonczi Pál, az 'Elnöki Tanács elnöke A baráti ■ eszmecserén részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. A küldöttség a nap folyamán látogatást tett a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci gyárában. A küldöttség felkereste a SZOT központi iskolát, ahol Gáspár Sándor fogadta a vendégeket, majd Vass János igazgató ismertette az iskola feladatait. Hämäläinen elnök a finn szakszervezeti mozgalom tevékenységéről tájékoztatta a meghívott szakszervezeti tisztségviselőket A Coopturist múlt évi összforgalma megközelítette az 50 millió forintot, de az idén ennek kétszeresére számít a Szövetkezetek Utazási Irodája. Amint a csütörtöki sajtótájékoztatón Lesték Pál igazgató a MUOSZ szákházában elmondotta, tavaly 10 000 magyar turista utazott az iroda szervezésében külföldre. 12 országba szerveztek különféle szakmai társasutazásokat, s több mint 13 000 külföldit fogadtak. Az irodát 22 szövetkezet tartja fenn, s a közelmúltban újabb szövetkezetek kérték felvételüket a kft tagjai közé. A sajátos szövetkezeti jelleg szem előtt tartásával a jövőben is elsősorban a szövetkezeti tagok és alkalmazottak utazási igényeit szeretnék kielégíteni. Ez évben csaknem 100 különböző típusú társas- utazást ajánl: 20 országba 140 útvonalon szervez szakmai programokat a Coopturist. 1971-ben mintegy 20—25 ezer külföldi vendég fogadására készülnek fel. A tervek tetemes része belföldi , túrákkal foglalkozik, ezek között olyan érdekességek is vannak, mint az év eleji disznótoros hétvégék, a farsangi bálok, a szövetkezeti mozgalom 25. évfordulója alkalmából tervezett bemutatókkal egybekötött tavaszi kirándulások, a BNV-vel kapcsolaki a politikai, szakmai előadások, filmvetítések, élmény- beszámolók. ' -— Oktatás? — Vád székházunkban most alakult meg a technikai klub: a gépjármű-ismeretek oktatását könnyíti meg a nemrég kapott Moszkvics autó, s rendelkezünk motorkerékpárokkal is. A klub támogatja az iskolákban megalakuló gépjárműbarát szakkörök munkáját. A népszerű rádiótávírász- képzésben újdonság, hogy ezentúl a tanfolyam hallgatói lemezekről is hallgathatják az oktatás anyagát. Távolabbi tervünk, hogy o rádiós ismereteket magnószalagokon is rögzítjük, az előadásokat így otthon is bármikor visz- szahallgathatják. — Űj tanfolyam? — Nem kis vállalkozásba fogtunk: a 16—22 éves fiatalok részvételével megkezdtük a búvárképzést. A tanfolyam első részében elméleti oktatáson ismerkednek meg a búvárkodás csinjával-bín- jával, majd következik a gyakorlat — a víz alatt. A búvárszakosztály tagjai — tekintettel az egyenjogúságra — nemcsak fiúk, hanem lányok is lehetnék. Gyakorlópályánk? Egyelőre a céljainknak kitűnően megfelelő, meleg vizű váci strand medencéje. A téli fürdőzés — egyben komoly kiképzés. Szít. Gyöngyösön csütörtökön felavatták az Egyesült Izzó Rt. új félvezetőgyárát. Részt vett az ünnepségen dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, aki a kormány üdvözletét tolA 4000 holdas nagyigmándi Űj Élet Termelőszövetkézet csütörtökön tartotta zárszámadó közgyűlését. A vezetőség beszámolóját Bertalan József elnök terjesztette a tagság elé. Elmondotta, hogy a kedvezőtlen időjárás és a károk ellenére jól zárták az 1970-es évet. A közgyűlésen megjelent és felszólalt dr. D imény Imre mezőgazdasági és élelmezéstos programok. Júniusra tervezik a régi autók szentendrei találkozóját és a hortobágyi nemzetközi lovasnapokat. mácsolta az építőknek. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter kitüntetéseket nyújtott át az építkezésben és a termelésben élenjáró dolgozóknak, majd az új üzemet átadta rendeltetésének. ügyi miniszter, aki gratulált a szövetkezet gazdáinak a múlt évben elért eredményekhez. Könyvhónapnyitány Tegnap délútán Galgahévi- zen megnyitották a mezőgazdasági könyvnap megyei eseménysorozatát. Ünnepi beszédet Kusza Béla, a megyei, tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondott. Ezután dr. Pacs István egyetemi adjunktus a kisállattenyésztés időszerű kérdéseiről, a szakirodalom jelentőségéről beszélt a megjelent helybeli és túrái vendégeknek. ZÁRSZÁMADÁSOK IDEJÉN Érthető, hogy a rendkívül viszontagságos 1970-es esztendő után a nehéz körülmények közé került termelőszövetkezetekről esik a legtöbb szó. Kevesebbet beszélünk, írunk arról, hogy minden probléma ellenére sem lett kisebb a tsz-ek tavalyi termelési értéke, mint amekkorát a közismerten jó 1969-es évben elértek. Igaz, hogy a növénytermelés, amely különösen megsínylette a kedvezőtlen időjárást és az elemi csapásokat, kevesebbet adott, az állattenyésztés és a tsz- ek egyéb üzemágai azonban együttesen pótolták a veszteségeket. Ez a tény önmagában is újabb döntő bizonyíték a termelőszövetkezeti gazdálkodás ereje, életrevalósága mellett. Olyan igazság ez, amit egyetlen zárszámadó közgyűlésen sem lenne helyes elhallgatni. Még azokon sem. amelyeket veszteségessé vált tsz-ekben tartanak. Azok a szövetkezetek egyébként, ahol szanálásra kerül sor. a kereken 2500 tsz mintegy 15—20 százalékát teszik ki. Ezt sem árt tudni, ha a valóságnak megfelelő képet akarunk kapni a termelőszövetkezeti gazdálkodás mai országos helyzetéről. Márpedig feltétlenül erre kell törekednünk, ugyanúgy, mint az egyes tsz-ek esetében. Senkinek sem használna, csak kárt -okozna, ha elferdítenék, szépítenék a tényeket. Aki nem néz szembe ezzel, ami ténylegesen van, az megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy a bajok okainak pontos megismerése és mérlegelése után megtalálja az orvoslás legjobb módszereit. S ez távolról sem a mostoha adottságú, az árvízkárt szenvedett, a veszteséges tsz-ekre vonatkozik csupán. Mindegyikre, a legkiválóbbra is. Olyan termelőszövetkezet ugyanis nincs, amelyikben ne volnának kijavítani való hibák, pótlásra váró mulasztások. Nem lehet mindent az időjárásra fogni. A vezetés, a munkaszervezés, a fegyelmezettség, a pénzgazdálkodás, a különféle vállalkozások: mindez módot ad arra, hogy gondos elemzés után hasznos tanulságokat vonjanak , le vezetők és tagok egyaránt. Receptet adni nem lehet arra, hogy milyen legyen a gazdasági beszámoló, a zárszámadási közgyűlés. Arra viszont sokéves és a már megtartott mostani közgyűléseken szerzett tapasztalatok is figyelmeztetnek, hogy nem sokat ér az a zárszámadás, amelyik csak az irodában készül el. Vitathatatlan ugyan, hogy ennek a munkának a legfclelősségteljescbb része a vezetőségre, a szakemberekre, a bizottságokra — főként az ellenőrző bizottságokra hárul. Éppen a nagy felelősség kötelezi azonban őket — a törvény, az alapszabály mellett — arra, hogy az egész tagság segítségével állítsák össze a gazdasági beszámolót. Többféle, jól bevált módszere van annak, hogy a zárszámadás a tagok véleményét, javaslatait is tükrözze. Mindegyiknek alapkövetelménye azonban az, hogy az egész tagságot idejében és őszintén tájékoztassák a tsz ügyeiről. Éneikül ugyanis hiába várnak hozzászólásokat, észrevételeket. Feltétele az eredményes közgyűlésnek az is, hogy előtte üzemegységenként, brigádonként vitassanak meg minden lényeges kérdést az ott dolgozó tagokkal. Az egyes kisebb közösségek így kialakított álláspontját valaki elmondja a közgyűlésen, hogy a többiek is megismerjék azoknak az elgondolásait, akikkel esetleg kevés kapcsolatuk van év közben. Főként azokban a tsz-ekben van ennek nagy jelentősége, amelyek több községet is magukban foglalnak, vagy csak egy községre terjednek ki, de a gazdaság méretei nagyok. Szorosan összefügg a zárszámadással a tervkészítés. A tanulságokat nem is lehet anélkül jól számba- venni, hogy a további teendők ne kerüljenek szóba. Éppen az 1970-es esztendő sok gondja indokolja, hogy a mostani közgyűléseken igen körültekintően, megfontoltan tárgyaljanak az idei feladatokról is. Különösen arról, hogy mivel új beruházások megkezdésére alig van mód, mit lehet tenni a termelés, a gazdálkodás javításáért, ami nélkülözhetetlen feltétele a kedvezőbb anyagi körülmények megteremtésének. Elsősorban saját erejéből, adottságainak ésszerűbb hasznosításával juthat előbbre minden tsz. Ha ez a felismerés hatja át a zárszámadó közgyűlést, akkor és csak akkor felel meg rendeltetésének, hozhatja felszínre, állíthatja a közösség szolgálatába azokat a jóhatású erőket is, amelyek eddig valamilyen okból nem bontakoztak ki eléggé. S ilyen erők minden termelőszövetkezetben vannak. , Gulyás Pál Padányi Anna Teszt feladat, lövészverseny Rádiósképzés — lemezről Gyakorlat a viz alatt COOPTURISTTAL 20 ORSZÁGBA Régi autók találkozója Szentendrén BÚVÁROK A STRANDMEDENCÉBEN Dr. Dimény Imre Magyigmándon
