Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

1971. FEBRUAR 19., PÉNTEK V>tlWflP 3 Hogyan hajtják végre a szövetkezetekben a nők fi ily .étiről szóló párthatározatot Fchír Lajosné sajtóiájékoz1a!óia Fehér Lajosné, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának főosztályvezetője, az OSZT nőbizottságának elnöke csütörtökön, a Magyar Sajtó Házában tartott tájékoztató­jában összegezte: miként hajt­ják végre a szövetkezetekben a nők helyzetéről szóló párt- határozatot, értékelte a tapasz­talatokat és-vázolta a soron következő feladatokat Fehér Lajosné végül beje­lentette, hogy a Nőszövetke­zők Tanácsadó Testületé — el­fogadva a magyar tagszerve­zet meghívását — április 21. és 23. között Budapesten tartja a nemzetközi értekezletét. Mérlegen a vasút (2.) Mától holnapig „Ki nyer ma ?" — ötszázad szór Csütörtök délben csendült fel ötszázadssor a „Ki nyer ma?” című népszerű rádió­műsor szignálja. A jubiláló zeniás fejtörőt ezúttal is Czi- gány György vezette, a nyer­tes pedig dr. Gálfi János lett, a László kórház orvosa. A tízperces komolyzenei adás. amelyet a közvélemény- kutatás kimutatása szerint naponta egymillió hallgató kí­sér figyelemmel, most is szá­mos érdeklődőit vonzott az Astoria kávézójába. A fejtörő után Sarlós László> a Zene­műkiadó Vállalat igazgatója ajándékokat nyújtott át a közkedvelt műsor szerkesztői­nek. Az áru- és személyszállítási igények és teljesítmények nemzetközi összehasonlító ada­tainak tanulmányozása érde­kes képet mutat. Hazánk egy lakosára — 1967. évi adatok alapját — 11,3 tonna vasúton szállított áru jutott, annyi, mint a Szovjetunióban, kétszer annyi, mint Franciaországban, háromszor annyi, mint Angliá­ban. Ha azonban az összes szállítás fuvarozási ágazatok i közötti megoszlását vizsgál- > juk, rögtön magyarázatot talá- j lünk a fonti, meglepőnek ( hangzó tényre. A közúti, azaz a gépkocsival történő fuvaro­zásban ugyanis jóval szeré­nyebb adatokat mondhatunk a magunkénak. A közúton szál­lított áru mennyisége — a vas­úti fuvarozás teljesítményével összevetve — hazánk esetében kedvezőtlenebb, mint például a Szovjetunióban, Franciaor­szágban, Angliában. Arról van tehát szó, hogy mint minden országban, úgy hazánk esetében is a gazdasági fejlettség bizonyos fokának el­érése után óhatatlanul napi­rendre kell tűzni a vasúti és a közúti szállítás összehangolá­sát; az ésszerű munkamegosz­tást. (Ennek gyakorlati jele például, hogy a megyében az elmúlt évtizedben sorra ala­kultak a különböző, majd egy­ségesített teherfuvarozási gép­kocsitelepek, így Cegléden, Gödöllőn stb.) E munkameg­osztás érvényesülése nem egy­szerűen a korszerűsítés köve­telménye, hanem fontos gaz­dasági érdekek is fűződnek hozzá. Ecy:z:etett érdekek A személy- és árúszállítás­ban sokféle érdek egyezteté­Beváltak az eredményjavító kísérletek Koreai vendégek a zárszámadáson Zsúfolásig benépesült a nagykátai járási művelődési ház tágas nagyterme szerda délelőtt: itt tartotta zárszám­adó közgyűlését a Magyar— Koreai Barátság Termelőszö­vetkezet tagsága. Híven a csak­nem évtizedes hagyományok­hoz, az elnökségben ott láthat­tuk a baráti koreai nép kép­viselőit: Li Dong Szón nagy­követet és Kim Dók Szong ta­nácsost is. Szécsi György elnök a veze­tőség beszámolójában hangsú­lyozta: a természeti csapások és a kedvezőtlen időjárás el­lenére a szövetkezet szorgal­mas tagsága sikeresen teljesítette — sőt egy-két ágazatban túl is teljesítette — a közös gazdaság 1970. évi tervét. Ebben egyaránt része volt a javuló munkafegyelemnek, a brigádok jó munkájának, a létszámában jelentősen meg­erősödött párt- és KlSZ-szer- vezet tagjai példamutatásának, valamint a gazdaságvezetés előrelátásának. Látva ugyanis, hogy az esz­tendő az időjárás miatt nehéz­nek ígérkezik, már év közben jelentős eredményjavító kísér­letet állítottak be az állatte­nyésztésben. Az egyik a szo­pósborjak táplálását szolgáló Fontan-berendezés beszerzése volt; a tsz ugyanis megvásá­rolta az Anódgyár új konst­rukciójának nullszériáját. Ez­zel a berendezéssel három hó­nap alatt nyolcvan darab üszőborjút neveltek fel 50—60 kilogrammos súlyról 200 kilo­grammra, fehér húsú exportra. Ezzel a módszerrel 174 ezer forintos tiszta haszon­ra tettek szert; a fehér borjúhús világpiaci ára ugyanis jóval magasabb a hagyományosnál. Másik, be­vált kísérletük a szabad tartá- sos bikák baby-beef hizlalásá­nak bevezetése volt, amivel 16 hónap helyett 9—10 hónap alatt érték el a bikák 450—500 kilogrammos exportsúlyát. A két kísérlet többlethoza­ma, valamint a jövedelembiz­tonság megteremtése érdeké­ben tavaly létesített forgácso­lóüzem bevétele — ahol az iparban hiánycikként számon tartott alkatrészeket gyártanak bérmunkában’ — jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a ter­vezett átlag-készpénzjövedel- met — egy dolgozó tagra 17 480 forintot — a szövetkezet ez évben is biztosította tagjai­nak. ny. é. sére van szükség. Például: csökken, de még mindig ma­gas az ötven kilométernél ki­sebb távolságra vasúton szállí­tott áruk aránya. 1960-ban 22.9 millió tonna, 1909-ben 16,9 millió tonna volt ez a meny- nyiség. A szállittatónak sok esetben érdeke lehet a vasúti fuvar, elsősorban azért, mert •olcsóbb, mint a gépkocsi. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a kis távolságra történő vasúti fuvarozás ugyanannyi időre köti le ki- és berakodás­kor a vagont, mint nagy távol­ságra történő szállítás eseté­ben, ugyanúgy igénybe veszi a vasúti pályát, a vontató par­kot stb., akkor kiderül, hogy ami a szállittatónak kffizetődő, az a népgazdaságnak, tehát az össztársadalmi érdeknek na- gyonis ráfizetéses. A vasútfejlesztés tervei éppen ezért nemcsak a vontatás, a pályakorszerűsítés stb. felada­tait foglalják össze, hanem az üzemszervezési, szállításszer­vezési teendőket is, amelyeket a negyedik ötéves tervtől kez­dődően lényegében 1985-ig kell maradéktalanul valóra válta­ni. A negyedik ötéves tervről szóló törvény kimondja: „A vasút Diesel- és villamosvonta­tásának arányát 90—95 száza­lékra, a tolatás dieselesítését pedig legalább 75 százalékra kell növelni. Be kell fejezni a teher- és személyvagonpark rekonstrukcióját. Mintegy 280 km hosszúságú vonalat kell villamosítani. Növekedjék a hálózat automatikus biztosító- berendezésekkel való ellátott­sága. 1975-re a törzshálózat kö­zel 50 százaléka, az állomások­nak pedig 75 százaléka korszerű biztosító berendezésekkel el­látott, a hálózat vonalvágány hosszának mintegy 60 százalé­kán a megengedett tengelynyo­más legalább 20 tonna legyen”. Több, mint bármikor A vasútfejlesztést a negye­dik ötéves terv időszaka alatt, az 1971—1975 közötti években 30 milliárd forint beruházási összeg szolgálja, több, mint bármikor korábban. A követ­kező öt esztendőben 3,6 mil­liárd forint ellenében 357 vil­lamos és Diesel-mozdonyt állít szolgálatba a vasút. A teher­kocsi állomány korszerűsíté­sét 13 500, a személyszállítást több, mint ezer modern, négy- tengelyes vagon segíti. Ugyan­ez idő alatt 15 milliárd forin­tot költenek hálózatfejlesztés­re, s ennek fejében a többi kö­zött a vonalak mintegy felén modern, automatikus biztosító berendezések működnek majd, megvalósul az észak—déli vil­lamosított vonal Szob—Vác— Budapest—Rákos—Nagyká­ta—Űjszász—Szolnok—Lö- kösháza között. Mielőtt tovább lépnénk, ér­demes elidőzni néhány figye­lemre méltó tény mellett. Ilyen például az, hogy bizo­nyos árufajták szállítását — így a szén, a kőolaj, a kavics, a kő stb. — teljes mértékben soha nem lehet áthárítani a vasútról. Általában az ún. öm­lesztett áruk fuvarozásában a vasútnak — kivéve a kőolaj csővezetékes szállítását —, nincs versenytársa. Márpedig ha ezekre az anyagokra szük­ség van — s szükség van, hi­szen például a vasút 1969 évi 112,4 millió tonnás áruszállí­tási teljesítményéből csupán a szénszállítás 20,9 millió tonna volt! —, akkor a vasút fejlesz­tésére is szükség van. Másik, ugyancsak figyelemre méltó tény. A vasúti személyszállí­tás 40 százalékát á dolgozók részére nyújtott kedvezmé­nyes bérletesek teszik ki, akik átlagos utazási távolsága 27,2 km. Mivel sok ember, de vi­szonylag rövid távolságon köz­lekedik — s ez különösen Pest megye esetében igaz, ahol a legnagyobb országosan az ún. ingaforgalom —, elsősorban az elővárosi jellegű vasúttípust kell megteremteni, fejleszteni e körzetekben. Ezért, hogy megszületett a mozdony meg­fordítása nélkül — vezérlő ko­csival — közlekedtetett szerel­vény, s ma már döntő mér­tékben ezek bonyolítják le a forgalmat a váci, monori stb. vonalon. Ezért, hogy kísérletek folynak a villamos és Diesel­mozdonyokat hasonló alkalma­zásra képessé tévő vezérlő ko­csi alaptípusával. Mindez a menetidő csökkenésében, a több vonatpár közlekedtetésé­ben válik mérhetővé az utas számára. T vei/ plldául... NAGYKÖZSÉGI DEMOKRÁCIA Az 1970-es esztendő, bár­mennyire iis elcsépeltnek hangzik a kifejezés, nehéz próbája volt a vasútnak. A rendkívül kemény tél, majd a Tisza-vidéket sújtó árvíz bonyolult és halasztást nem tűrő feladatok sokaságát rót­ta a vasútira. A tél vasúti pá­lyák sorát tette átmenetileg használhatatlanná, a mozdo­nyok egy része tétlenségre kényszerült szénhiány miatt stb. A t :zai árvíz idején, majd azt követően a vasutat nemcsak a soron kívüli szál­lítások terhelték, hanem annak a mintegy háromezer teher­gépkocsinak a pótlása is, ame­lyeket az árvízvédelem és a helyreállítás kötött le. Nem vasúti „trehányság”, szerve­zetlenség volt tehát az oka annak, hogy a múlt évben sűrűn elhangzott a vagonhi­ány miatti panasz, ám az már döntő mérték­ben a vasúton múlott, hogy a zökkenők ellenére lényegé­ben kielégítette az igénye­ket, s az őszi csúcsforgalom nagyobb bajok, fönnakadások nélkül zajlott le. A vasút ezt nagyrészt annak köszönhette, hogy a fejlesztés eredményei már kamatozni kezdtek, s a múlt év igazolta, e kamatok nem kicsinyek, s az egész or­szág javát szolgálók. (Gyors kormányintézkedés eredmé­nye volt például, hogy a vas­út soron kívül 500 import tehervagont állíthatott forga­lomba.) A további fejlesztés kamatai sem mások. Ami még inkább növeli — növelheti — e kantátok érté­két, az az, hogy a fejlesztés, száilításszervezés terveinek, feladatainak kimunkálásá­ban — első ízben — nagy sze­rep jutott a költségtényezők elemzésének, azaz a gazdasá­gosságnak. A szállítási költsé­gek — mint a termékek árá­ban nagy szerephez jutó té­nyezők — világszerte egyre inkább foglalkoztatják a szakembereket. Szerencsére, hazánk sem kivétel ez alól. A vasútfejlesztés negyedik ötéves terve már gazdaságos- sági elemzések sorozatára alapozódott Mészáros Ottó (Következik: ÉS HOLNAPUTÁN?) l A demokrácia: hatalmas, könyvtárnyi gondolat foga­lomösszege. A gyakorlati em­ber általában csak egy-két ol­dalát emeli ki, például: töme­ges beleszólás a társadalom ügyeibe, az egyéni és a tár­sadalmi kérdések közösségi intézése, a tömeg döntésénél | érvényre juttatása, közösségi | méretű és rangú ellenőrzés , rám! stb. A gyakorlat legtöbbször ( a könyvtárnyi elmélet sark- ! tételeit ragadja meg. Az új tanácstörvény községi önkormányzat-centrikussága nagy lehetőség közéletünk demokratizmusának kiterjesz­téséhez. A Pilisi Nagyközségi Tanácson Török Mária, vb- elnöknővel folytatott beszél­getés e megállapítás — termé­szetesen részleges — bizonyí­tásához segít. — A pilisiek elítélése pél­dául a gyermek veszélyezte- i tése miatt — nagy erkölcsi te- | hertétel egy községi közös- i ségben, talán később visz- | szatartó erővé is válhat... El­hangzott már szabálysértési i tárgyaláson: „Bármilyen bír- í ságot fizettem volna,, csak ne a szomszédom lenne a bí­AZ ÖNÁLLÓSÁG A Pilis Nagyközségi Tanács folyamatosan kapja meg a hatásköröket, így ipari, keres­kedelmi, első fokú gyámha­tósági, szabálysértési, bor- forgalmi hatóság lett. Meg­sokszorozódott a munkájuk, az ügyintézők létszáma mégis csak két dől vzóval nőtt. Ho­gyan lehet ez? — Nem kell a hatósági bi­zonyítványok ezreit kiállí­tanunk. Az új jogszabályok csökkentették az adminiszt­rációt, például tavaly az ezres tétel helyett 248 ható­sági igazolást adtunk ki. A fel­szabaduló energiát az új fel­adatokra fordítjuk. Fokozatosan önállóvá vá­lik a községi önkormányzat, helyben intézik a lakosok ügyeit. E hatásköri változás­nak vajon milyen ‘ a kapcso­lata a demokratizmussal? — A példák önmagukért be­szélnek. Az iparengedélyek kiadása két-három hónapig is elhúzódott, de ugyanez volt a helyzet a .kereskedelmi bol­tok nyitása körül is. Hogyan érezze a kérelmező a demok­ratikus légkört, ha úgy ta­pasztalja, hogy ügyeit tőle távol levő, ismeretlen, miszti­fikált „hatalmak” intézik. Most már tudja, hogy ki felelős kérelme szakszerűtlen, vagy bürokratikus intézésé­ért. A demokratizmus záloga tehát az ügyintézés dolgozói­nak szakértelme. — Itt, Pilisen nem panasz­kodhatunk, jól képzett káde­reink vannak. A gyámhatósági és szabály­sértési ügyek elbírálásakor a demokratizmus újabb elem­mel bővül: a neveléssel. Ér­zik a nevelés közéletet formá­ló hatását? A TARSADALMASITAS A demokrácia elképzelhe­tetlen a társadalom aktív be­vonása nélkül. Természetesén nem demokrácia a társada­lom formális bevonása saját ügyeinek intézésébe. A tar­talom a lényeg! — A változás fokozatos. Két éve a tanács háromszor volt határozatképtelen, tavaly egyszer sem. 1969-ben öt ta­nácstagi beszámolót tartottak meg, tavaly közel ötvenet. A társadalmasítás egyik döntő követelménye: a tanácstagok ne csak jogaikat ismerjék, de kötelességeiket is teljesítsék! Az aktívák, az állandó bi­zottságok tagjai erősíthetik a nagyközségi tanács és a pili­siek kapcsolatát, azaz szere­pük lehet a demokratizmus bővítésében. — A gyámhatósági előadó, Szarka István 40—50 társadal­mi aktívával dolgozik együtt. AZ ANYAGI ALAP Az anyagi alap határozza meg a demokratikus felépít­ményt. Csak megfelelő pénz­ügyi források birtokában, s helyi elosztásával teremthe­tik meg a demokratizmus rea­litását. — Idén mintegy hatmillió forintnyi költségvetési jut­tatással gazdagodhatunk. A lényeg: megoldjuk Pilis bel­vízproblémáit. Viszont csoportérdekek csap­hatnak össze a vitában: hová építsenek járdát, melyik utca közvilágítását javítsák meg? E demokratikus döntéshez biztosított a pénzügyi forrás? — A fejlesztési alapunk nem több, mint évi 512 ezer forint. Ez nem olyan sok, hogy a de­mokratikus döntéshez tág te­ret nyújthatna. Vitathatat­lan: a teljesebb demokra­tizmushoz több forint szük­ségeltetne ... Az új tanácstörvény három fogalom egységét emeli ki: szakszerűség, önállóság, a központi irányítás hatékony­sága. E hármas egységet ágyazza a jogok és kötelessé­gek harmóniájába. E koncep­ció képes a demokrácia isko­lájává válni! F. P. Kicsi A Kicsi a buszon erősen be- lémkarolt, ha nem 4ett volna mindkettőnkön télikabát, azt is mondhatnám: hozzámsí- mult. És beszélt: — Otthon négyen voltunk testvérek. Én, a legkisebb az asztal végén kaptam helyet, s a legmagasabb széken, amely köralakú volt és a lábai dülön­géltek. Éveken át úgy ültem, hogy a lábaimmal feszítettem szét a széklábakat. Előttem az asztal megrepedt, a tányér himbálódzott, mindig csak az én levesem folyt a térítőre. Tizennyolc évesen is a hadi­lábon álló körhokedlin csü­csültem, rágörnyedtem a tá­nyérra, nehogy a mellem be­leérjen a levesbe. A Kicsivel a véletlen hozott össze, a továbbképző tanfolya­mon találkoztunk. A Kicsi ki­tüntetett figyelmével és tud­tam, vissza fogok élni vele. — Otthon semmibe nem szólhattam bele. Egyszer anyám összehívta négy gyer­mekét és feltette a kérdést: elváljon apámtól vagy ne? Két bátyám igent mondott, a nő­vérem nemet. Ekkor rámnéz­tek, tizennégyéves voltam és én is nemet mondtam. Kettő- kettő lett, döntetlen. Ezt sem anyám, se testvéreim nem fe­lejtik el nekem: megoldhatat­lanná tettem életünket, A Kicsit meghívtam egy ká­véra, aztán sétálni mentünk. Túlzottan kedves volt, nem tudom, miért Megcsókoltam. Engedte. — Tizennyolc éves korom­ban anyám azt mondta: kö­vessem nővérein példáját, menjek férjhez. Elmagyarázta, milyen férfi kell nekem: csen­des, rendes, fegyelmezett, szorgalmas, hűséges, nyugodt, engedelmes. Én mondani akar­tam, hogy nekem izgalmas fér­fi kell, de belémfojtotta a szót. Anyám így fejezte be az egyoldalú beszélgetést: neked olyan férfi kell, mint a Jóska. A Kicsi középnövésű volt, vagy 20 éves, nem túl szép, de nem is csúnya, inkább tu­catlány. Ami igazán szép volt, az a kedvessége. — Jóska menyasszonya let­tem. Az esküvő napján elhoz­ta a szép tüll-csipke ruhámat és anyja rámaggatta. Álltam a tükör előtt, nem ismertem ön­magámra. Jóska apja taxit hí­vott, oda betuszkoltak. A há­zasságkötő terem előtt Jóska nővére megigazította a fátyla­mat. Jóska karjához szorítva bevezetett a helyiségbe, barát­in. tanúsította, hogy igent mondtam. A lakodalmon meg­etettek velem egy szelet sült- ■húst, amit ki nem állok és megitattak két deci savanyú borral, amitől még a könnyem is kihullott... Éjszaka Jóska azt mondta: most a Kicsi széi pen a hátára fekszik... A barátomtól kölcsönkértem a lakását. A Kicsit újra meg­csókoltam. Felszálltunk a buszra, ahol a Kicsi erősen be-1 lémkarolt, ha nem lett volna mindkettőnkön télikabát, azt is mondhatnám: hozzámsi­mult. És beszélt: — Az anyósomékhoz költöz­tünk. A családi asztal végén volt a helyem, a szék meg­felelő volt, az asztallap sem repedt meg előttem. Általában az öregek beszéltek, néha Jós­ka is szólt — ellenem. Valamit mindig kitalált, valamit min­dig elkövettem ellene, pedig én olyan engedelmes vagyok. Nem szóltam, mert hárman úgyis letorkoltak volna és ha valamelyikük mégis mellém- áll, még akkor is csak kettő- kettő, döntetlen. Leszálltunk a buszról. A Kicsi átkarolta a derekamat, mintha el akarnék szaladni, pedig eszemben sem volt. — Rájöttem, hogy mások élik az életemet. Nincs egyet­len mozdulatom, lépésem, cse­lekedetem, amely a sajátom lenne. Mindig árnyéka vagyok valakinek, esetleges, tartal- matlart, lényegtelen kísérlete. Ki kell törnöm! Meg kell szü­letnem! A zárba tettem a kulcsot. A Kicsi elhallgatott és nem né­zett rám. Beléptünk a szobá­ba. A Kicsi szó nélkül, termé­szetes mozdulatokkal vetkőzni kezdett. , Fóti Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom