Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
1971. FEBRUAR 19., PÉNTEK V>tlWflP 3 Hogyan hajtják végre a szövetkezetekben a nők fi ily .étiről szóló párthatározatot Fchír Lajosné sajtóiájékoz1a!óia Fehér Lajosné, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezetője, az OSZT nőbizottságának elnöke csütörtökön, a Magyar Sajtó Házában tartott tájékoztatójában összegezte: miként hajtják végre a szövetkezetekben a nők helyzetéről szóló párt- határozatot, értékelte a tapasztalatokat és-vázolta a soron következő feladatokat Fehér Lajosné végül bejelentette, hogy a Nőszövetkezők Tanácsadó Testületé — elfogadva a magyar tagszervezet meghívását — április 21. és 23. között Budapesten tartja a nemzetközi értekezletét. Mérlegen a vasút (2.) Mától holnapig „Ki nyer ma ?" — ötszázad szór Csütörtök délben csendült fel ötszázadssor a „Ki nyer ma?” című népszerű rádióműsor szignálja. A jubiláló zeniás fejtörőt ezúttal is Czi- gány György vezette, a nyertes pedig dr. Gálfi János lett, a László kórház orvosa. A tízperces komolyzenei adás. amelyet a közvélemény- kutatás kimutatása szerint naponta egymillió hallgató kísér figyelemmel, most is számos érdeklődőit vonzott az Astoria kávézójába. A fejtörő után Sarlós László> a Zeneműkiadó Vállalat igazgatója ajándékokat nyújtott át a közkedvelt műsor szerkesztőinek. Az áru- és személyszállítási igények és teljesítmények nemzetközi összehasonlító adatainak tanulmányozása érdekes képet mutat. Hazánk egy lakosára — 1967. évi adatok alapját — 11,3 tonna vasúton szállított áru jutott, annyi, mint a Szovjetunióban, kétszer annyi, mint Franciaországban, háromszor annyi, mint Angliában. Ha azonban az összes szállítás fuvarozási ágazatok i közötti megoszlását vizsgál- > juk, rögtön magyarázatot talá- j lünk a fonti, meglepőnek ( hangzó tényre. A közúti, azaz a gépkocsival történő fuvarozásban ugyanis jóval szerényebb adatokat mondhatunk a magunkénak. A közúton szállított áru mennyisége — a vasúti fuvarozás teljesítményével összevetve — hazánk esetében kedvezőtlenebb, mint például a Szovjetunióban, Franciaországban, Angliában. Arról van tehát szó, hogy mint minden országban, úgy hazánk esetében is a gazdasági fejlettség bizonyos fokának elérése után óhatatlanul napirendre kell tűzni a vasúti és a közúti szállítás összehangolását; az ésszerű munkamegosztást. (Ennek gyakorlati jele például, hogy a megyében az elmúlt évtizedben sorra alakultak a különböző, majd egységesített teherfuvarozási gépkocsitelepek, így Cegléden, Gödöllőn stb.) E munkamegosztás érvényesülése nem egyszerűen a korszerűsítés követelménye, hanem fontos gazdasági érdekek is fűződnek hozzá. Ecy:z:etett érdekek A személy- és árúszállításban sokféle érdek egyeztetéBeváltak az eredményjavító kísérletek Koreai vendégek a zárszámadáson Zsúfolásig benépesült a nagykátai járási művelődési ház tágas nagyterme szerda délelőtt: itt tartotta zárszámadó közgyűlését a Magyar— Koreai Barátság Termelőszövetkezet tagsága. Híven a csaknem évtizedes hagyományokhoz, az elnökségben ott láthattuk a baráti koreai nép képviselőit: Li Dong Szón nagykövetet és Kim Dók Szong tanácsost is. Szécsi György elnök a vezetőség beszámolójában hangsúlyozta: a természeti csapások és a kedvezőtlen időjárás ellenére a szövetkezet szorgalmas tagsága sikeresen teljesítette — sőt egy-két ágazatban túl is teljesítette — a közös gazdaság 1970. évi tervét. Ebben egyaránt része volt a javuló munkafegyelemnek, a brigádok jó munkájának, a létszámában jelentősen megerősödött párt- és KlSZ-szer- vezet tagjai példamutatásának, valamint a gazdaságvezetés előrelátásának. Látva ugyanis, hogy az esztendő az időjárás miatt nehéznek ígérkezik, már év közben jelentős eredményjavító kísérletet állítottak be az állattenyésztésben. Az egyik a szopósborjak táplálását szolgáló Fontan-berendezés beszerzése volt; a tsz ugyanis megvásárolta az Anódgyár új konstrukciójának nullszériáját. Ezzel a berendezéssel három hónap alatt nyolcvan darab üszőborjút neveltek fel 50—60 kilogrammos súlyról 200 kilogrammra, fehér húsú exportra. Ezzel a módszerrel 174 ezer forintos tiszta haszonra tettek szert; a fehér borjúhús világpiaci ára ugyanis jóval magasabb a hagyományosnál. Másik, bevált kísérletük a szabad tartá- sos bikák baby-beef hizlalásának bevezetése volt, amivel 16 hónap helyett 9—10 hónap alatt érték el a bikák 450—500 kilogrammos exportsúlyát. A két kísérlet többlethozama, valamint a jövedelembiztonság megteremtése érdekében tavaly létesített forgácsolóüzem bevétele — ahol az iparban hiánycikként számon tartott alkatrészeket gyártanak bérmunkában’ — jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a tervezett átlag-készpénzjövedel- met — egy dolgozó tagra 17 480 forintot — a szövetkezet ez évben is biztosította tagjainak. ny. é. sére van szükség. Például: csökken, de még mindig magas az ötven kilométernél kisebb távolságra vasúton szállított áruk aránya. 1960-ban 22.9 millió tonna, 1909-ben 16,9 millió tonna volt ez a meny- nyiség. A szállittatónak sok esetben érdeke lehet a vasúti fuvar, elsősorban azért, mert •olcsóbb, mint a gépkocsi. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a kis távolságra történő vasúti fuvarozás ugyanannyi időre köti le ki- és berakodáskor a vagont, mint nagy távolságra történő szállítás esetében, ugyanúgy igénybe veszi a vasúti pályát, a vontató parkot stb., akkor kiderül, hogy ami a szállittatónak kffizetődő, az a népgazdaságnak, tehát az össztársadalmi érdeknek na- gyonis ráfizetéses. A vasútfejlesztés tervei éppen ezért nemcsak a vontatás, a pályakorszerűsítés stb. feladatait foglalják össze, hanem az üzemszervezési, szállításszervezési teendőket is, amelyeket a negyedik ötéves tervtől kezdődően lényegében 1985-ig kell maradéktalanul valóra váltani. A negyedik ötéves tervről szóló törvény kimondja: „A vasút Diesel- és villamosvontatásának arányát 90—95 százalékra, a tolatás dieselesítését pedig legalább 75 százalékra kell növelni. Be kell fejezni a teher- és személyvagonpark rekonstrukcióját. Mintegy 280 km hosszúságú vonalat kell villamosítani. Növekedjék a hálózat automatikus biztosító- berendezésekkel való ellátottsága. 1975-re a törzshálózat közel 50 százaléka, az állomásoknak pedig 75 százaléka korszerű biztosító berendezésekkel ellátott, a hálózat vonalvágány hosszának mintegy 60 százalékán a megengedett tengelynyomás legalább 20 tonna legyen”. Több, mint bármikor A vasútfejlesztést a negyedik ötéves terv időszaka alatt, az 1971—1975 közötti években 30 milliárd forint beruházási összeg szolgálja, több, mint bármikor korábban. A következő öt esztendőben 3,6 milliárd forint ellenében 357 villamos és Diesel-mozdonyt állít szolgálatba a vasút. A teherkocsi állomány korszerűsítését 13 500, a személyszállítást több, mint ezer modern, négy- tengelyes vagon segíti. Ugyanez idő alatt 15 milliárd forintot költenek hálózatfejlesztésre, s ennek fejében a többi között a vonalak mintegy felén modern, automatikus biztosító berendezések működnek majd, megvalósul az észak—déli villamosított vonal Szob—Vác— Budapest—Rákos—Nagykáta—Űjszász—Szolnok—Lö- kösháza között. Mielőtt tovább lépnénk, érdemes elidőzni néhány figyelemre méltó tény mellett. Ilyen például az, hogy bizonyos árufajták szállítását — így a szén, a kőolaj, a kavics, a kő stb. — teljes mértékben soha nem lehet áthárítani a vasútról. Általában az ún. ömlesztett áruk fuvarozásában a vasútnak — kivéve a kőolaj csővezetékes szállítását —, nincs versenytársa. Márpedig ha ezekre az anyagokra szükség van — s szükség van, hiszen például a vasút 1969 évi 112,4 millió tonnás áruszállítási teljesítményéből csupán a szénszállítás 20,9 millió tonna volt! —, akkor a vasút fejlesztésére is szükség van. Másik, ugyancsak figyelemre méltó tény. A vasúti személyszállítás 40 százalékát á dolgozók részére nyújtott kedvezményes bérletesek teszik ki, akik átlagos utazási távolsága 27,2 km. Mivel sok ember, de viszonylag rövid távolságon közlekedik — s ez különösen Pest megye esetében igaz, ahol a legnagyobb országosan az ún. ingaforgalom —, elsősorban az elővárosi jellegű vasúttípust kell megteremteni, fejleszteni e körzetekben. Ezért, hogy megszületett a mozdony megfordítása nélkül — vezérlő kocsival — közlekedtetett szerelvény, s ma már döntő mértékben ezek bonyolítják le a forgalmat a váci, monori stb. vonalon. Ezért, hogy kísérletek folynak a villamos és Dieselmozdonyokat hasonló alkalmazásra képessé tévő vezérlő kocsi alaptípusával. Mindez a menetidő csökkenésében, a több vonatpár közlekedtetésében válik mérhetővé az utas számára. T vei/ plldául... NAGYKÖZSÉGI DEMOKRÁCIA Az 1970-es esztendő, bármennyire iis elcsépeltnek hangzik a kifejezés, nehéz próbája volt a vasútnak. A rendkívül kemény tél, majd a Tisza-vidéket sújtó árvíz bonyolult és halasztást nem tűrő feladatok sokaságát rótta a vasútira. A tél vasúti pályák sorát tette átmenetileg használhatatlanná, a mozdonyok egy része tétlenségre kényszerült szénhiány miatt stb. A t :zai árvíz idején, majd azt követően a vasutat nemcsak a soron kívüli szállítások terhelték, hanem annak a mintegy háromezer tehergépkocsinak a pótlása is, amelyeket az árvízvédelem és a helyreállítás kötött le. Nem vasúti „trehányság”, szervezetlenség volt tehát az oka annak, hogy a múlt évben sűrűn elhangzott a vagonhiány miatti panasz, ám az már döntő mértékben a vasúton múlott, hogy a zökkenők ellenére lényegében kielégítette az igényeket, s az őszi csúcsforgalom nagyobb bajok, fönnakadások nélkül zajlott le. A vasút ezt nagyrészt annak köszönhette, hogy a fejlesztés eredményei már kamatozni kezdtek, s a múlt év igazolta, e kamatok nem kicsinyek, s az egész ország javát szolgálók. (Gyors kormányintézkedés eredménye volt például, hogy a vasút soron kívül 500 import tehervagont állíthatott forgalomba.) A további fejlesztés kamatai sem mások. Ami még inkább növeli — növelheti — e kantátok értékét, az az, hogy a fejlesztés, száilításszervezés terveinek, feladatainak kimunkálásában — első ízben — nagy szerep jutott a költségtényezők elemzésének, azaz a gazdaságosságnak. A szállítási költségek — mint a termékek árában nagy szerephez jutó tényezők — világszerte egyre inkább foglalkoztatják a szakembereket. Szerencsére, hazánk sem kivétel ez alól. A vasútfejlesztés negyedik ötéves terve már gazdaságos- sági elemzések sorozatára alapozódott Mészáros Ottó (Következik: ÉS HOLNAPUTÁN?) l A demokrácia: hatalmas, könyvtárnyi gondolat fogalomösszege. A gyakorlati ember általában csak egy-két oldalát emeli ki, például: tömeges beleszólás a társadalom ügyeibe, az egyéni és a társadalmi kérdések közösségi intézése, a tömeg döntésénél | érvényre juttatása, közösségi | méretű és rangú ellenőrzés , rám! stb. A gyakorlat legtöbbször ( a könyvtárnyi elmélet sark- ! tételeit ragadja meg. Az új tanácstörvény községi önkormányzat-centrikussága nagy lehetőség közéletünk demokratizmusának kiterjesztéséhez. A Pilisi Nagyközségi Tanácson Török Mária, vb- elnöknővel folytatott beszélgetés e megállapítás — természetesen részleges — bizonyításához segít. — A pilisiek elítélése például a gyermek veszélyezte- i tése miatt — nagy erkölcsi te- | hertétel egy községi közös- i ségben, talán később visz- | szatartó erővé is válhat... Elhangzott már szabálysértési i tárgyaláson: „Bármilyen bír- í ságot fizettem volna,, csak ne a szomszédom lenne a bíAZ ÖNÁLLÓSÁG A Pilis Nagyközségi Tanács folyamatosan kapja meg a hatásköröket, így ipari, kereskedelmi, első fokú gyámhatósági, szabálysértési, bor- forgalmi hatóság lett. Megsokszorozódott a munkájuk, az ügyintézők létszáma mégis csak két dől vzóval nőtt. Hogyan lehet ez? — Nem kell a hatósági bizonyítványok ezreit kiállítanunk. Az új jogszabályok csökkentették az adminisztrációt, például tavaly az ezres tétel helyett 248 hatósági igazolást adtunk ki. A felszabaduló energiát az új feladatokra fordítjuk. Fokozatosan önállóvá válik a községi önkormányzat, helyben intézik a lakosok ügyeit. E hatásköri változásnak vajon milyen ‘ a kapcsolata a demokratizmussal? — A példák önmagukért beszélnek. Az iparengedélyek kiadása két-három hónapig is elhúzódott, de ugyanez volt a helyzet a .kereskedelmi boltok nyitása körül is. Hogyan érezze a kérelmező a demokratikus légkört, ha úgy tapasztalja, hogy ügyeit tőle távol levő, ismeretlen, misztifikált „hatalmak” intézik. Most már tudja, hogy ki felelős kérelme szakszerűtlen, vagy bürokratikus intézéséért. A demokratizmus záloga tehát az ügyintézés dolgozóinak szakértelme. — Itt, Pilisen nem panaszkodhatunk, jól képzett kádereink vannak. A gyámhatósági és szabálysértési ügyek elbírálásakor a demokratizmus újabb elemmel bővül: a neveléssel. Érzik a nevelés közéletet formáló hatását? A TARSADALMASITAS A demokrácia elképzelhetetlen a társadalom aktív bevonása nélkül. Természetesén nem demokrácia a társadalom formális bevonása saját ügyeinek intézésébe. A tartalom a lényeg! — A változás fokozatos. Két éve a tanács háromszor volt határozatképtelen, tavaly egyszer sem. 1969-ben öt tanácstagi beszámolót tartottak meg, tavaly közel ötvenet. A társadalmasítás egyik döntő követelménye: a tanácstagok ne csak jogaikat ismerjék, de kötelességeiket is teljesítsék! Az aktívák, az állandó bizottságok tagjai erősíthetik a nagyközségi tanács és a pilisiek kapcsolatát, azaz szerepük lehet a demokratizmus bővítésében. — A gyámhatósági előadó, Szarka István 40—50 társadalmi aktívával dolgozik együtt. AZ ANYAGI ALAP Az anyagi alap határozza meg a demokratikus felépítményt. Csak megfelelő pénzügyi források birtokában, s helyi elosztásával teremthetik meg a demokratizmus realitását. — Idén mintegy hatmillió forintnyi költségvetési juttatással gazdagodhatunk. A lényeg: megoldjuk Pilis belvízproblémáit. Viszont csoportérdekek csaphatnak össze a vitában: hová építsenek járdát, melyik utca közvilágítását javítsák meg? E demokratikus döntéshez biztosított a pénzügyi forrás? — A fejlesztési alapunk nem több, mint évi 512 ezer forint. Ez nem olyan sok, hogy a demokratikus döntéshez tág teret nyújthatna. Vitathatatlan: a teljesebb demokratizmushoz több forint szükségeltetne ... Az új tanácstörvény három fogalom egységét emeli ki: szakszerűség, önállóság, a központi irányítás hatékonysága. E hármas egységet ágyazza a jogok és kötelességek harmóniájába. E koncepció képes a demokrácia iskolájává válni! F. P. Kicsi A Kicsi a buszon erősen be- lémkarolt, ha nem 4ett volna mindkettőnkön télikabát, azt is mondhatnám: hozzámsí- mult. És beszélt: — Otthon négyen voltunk testvérek. Én, a legkisebb az asztal végén kaptam helyet, s a legmagasabb széken, amely köralakú volt és a lábai dülöngéltek. Éveken át úgy ültem, hogy a lábaimmal feszítettem szét a széklábakat. Előttem az asztal megrepedt, a tányér himbálódzott, mindig csak az én levesem folyt a térítőre. Tizennyolc évesen is a hadilábon álló körhokedlin csücsültem, rágörnyedtem a tányérra, nehogy a mellem beleérjen a levesbe. A Kicsivel a véletlen hozott össze, a továbbképző tanfolyamon találkoztunk. A Kicsi kitüntetett figyelmével és tudtam, vissza fogok élni vele. — Otthon semmibe nem szólhattam bele. Egyszer anyám összehívta négy gyermekét és feltette a kérdést: elváljon apámtól vagy ne? Két bátyám igent mondott, a nővérem nemet. Ekkor rámnéztek, tizennégyéves voltam és én is nemet mondtam. Kettő- kettő lett, döntetlen. Ezt sem anyám, se testvéreim nem felejtik el nekem: megoldhatatlanná tettem életünket, A Kicsit meghívtam egy kávéra, aztán sétálni mentünk. Túlzottan kedves volt, nem tudom, miért Megcsókoltam. Engedte. — Tizennyolc éves koromban anyám azt mondta: kövessem nővérein példáját, menjek férjhez. Elmagyarázta, milyen férfi kell nekem: csendes, rendes, fegyelmezett, szorgalmas, hűséges, nyugodt, engedelmes. Én mondani akartam, hogy nekem izgalmas férfi kell, de belémfojtotta a szót. Anyám így fejezte be az egyoldalú beszélgetést: neked olyan férfi kell, mint a Jóska. A Kicsi középnövésű volt, vagy 20 éves, nem túl szép, de nem is csúnya, inkább tucatlány. Ami igazán szép volt, az a kedvessége. — Jóska menyasszonya lettem. Az esküvő napján elhozta a szép tüll-csipke ruhámat és anyja rámaggatta. Álltam a tükör előtt, nem ismertem önmagámra. Jóska apja taxit hívott, oda betuszkoltak. A házasságkötő terem előtt Jóska nővére megigazította a fátylamat. Jóska karjához szorítva bevezetett a helyiségbe, barátin. tanúsította, hogy igent mondtam. A lakodalmon megetettek velem egy szelet sült- ■húst, amit ki nem állok és megitattak két deci savanyú borral, amitől még a könnyem is kihullott... Éjszaka Jóska azt mondta: most a Kicsi széi pen a hátára fekszik... A barátomtól kölcsönkértem a lakását. A Kicsit újra megcsókoltam. Felszálltunk a buszra, ahol a Kicsi erősen be-1 lémkarolt, ha nem lett volna mindkettőnkön télikabát, azt is mondhatnám: hozzámsimult. És beszélt: — Az anyósomékhoz költöztünk. A családi asztal végén volt a helyem, a szék megfelelő volt, az asztallap sem repedt meg előttem. Általában az öregek beszéltek, néha Jóska is szólt — ellenem. Valamit mindig kitalált, valamit mindig elkövettem ellene, pedig én olyan engedelmes vagyok. Nem szóltam, mert hárman úgyis letorkoltak volna és ha valamelyikük mégis mellém- áll, még akkor is csak kettő- kettő, döntetlen. Leszálltunk a buszról. A Kicsi átkarolta a derekamat, mintha el akarnék szaladni, pedig eszemben sem volt. — Rájöttem, hogy mások élik az életemet. Nincs egyetlen mozdulatom, lépésem, cselekedetem, amely a sajátom lenne. Mindig árnyéka vagyok valakinek, esetleges, tartal- matlart, lényegtelen kísérlete. Ki kell törnöm! Meg kell születnem! A zárba tettem a kulcsot. A Kicsi elhallgatott és nem nézett rám. Beléptünk a szobába. A Kicsi szó nélkül, természetes mozdulatokkal vetkőzni kezdett. , Fóti Péter