Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-03 / 28. szám
1971. FEBRUAR 3., SZERDA rest »ecv 'zMírlap Kádár János beszédei bolgár nyelven Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának 1961 és 1970 között elhangzott beszédeiből és megjelent cikkeiből Haza- fiság és internacionalizmus. címmel bolgár nyelvű válogatás jelent meg Szófiában. A válogatást méltatva, a Ro- botnicseszko Delo rámutatott, hogy a kötet, valamint az Előre a lenini úton címmel már korábban, 1965-ben megjelent gyűjtemény lehetővé teszi, hogy a bolgár olvasó teljesebb képet kapjon a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes internacionalista álláspontjáról. Vásárrendezők konferenciája Kedden a HUNGEXPO rendezésében a Városligetben megnyílt a KGST-országok vásárrendező szerveinek műszaki konferenciája. Az értekezleten a szakemberek azt vitatják meg, hogyan lehet a nemzetközi vásárok és kiállítások technikai munkálatait meggyorsítani, és ugyanakkor az előkészületek költségeit csökkenteni. Tanácskozás a magyar-szovjet autóipari együttműködésről A KGM székházában kedden délután megkezdődött a magyar—szovjet autóipari állandó munkacsoport 6. ülése. A tanácskozáson a két delegációt György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes, illetve V. A. Guruskin szovjet autóipari miniszterhelyettes vezeti. Az ülésen eszmecserét folytatnak arról, hogy a VÁZ személygépkocsik gyártásában milyen módon mélyíthetnénk tovább a két ország együttműködését. További napirendi pontként egyeztetik a műszaki-tudományos együttműködés 1971—75. évi terveit. Éhlmszargmhség Másfél milliárd 109 témára A MÉM miniszteri értekezlete keddi ülésén összegezte azoknak a megyei konzultációs tárgyalásoknak a tapasztalatait, amelyeken a minisztériumi, valamint a megyei pártós tanácsi vezetők a negyedik ötéves tervvel és az idei esztendővel kapcsolatos feladatokat vitatták meg. A miniszteri értekezlet megállapította, a vidéki tanácskozások igazolták, hogy a negyedik ötéves terv élelmiszergazdasági célkitűzései találkoznak a megyei fejlesztési koncepciókkal. A megyei vezetők a szabályozórendszert is megfelelőnek tartják, s úgy vélik, hogy a Zárszámadás Verseg, a megye északkeleti esücskóben meghúzódó község. A vérségi krónikásasszony — özvegy Marton Pálné is ott ült néhány napja a hélyi termelőszövetkezet zárszámadásán az elnökségben. Elütött a többiektől bogra kötött kendőjével, időmarta arcával, hiszen a gazdaság vezetői közül még egyik sem érte el a harmadik X-et. Mégis, vezetésük alatt szilárdult meg a közös gazdaság. Ezt tanúsította a zárszámadási eredmény is, amiről már beszámoltunk. Az emberek hangulatáról pedig beszéljenek a kép ek. de rózsás lett a hangulat az elnöki beszámoló után. Persze, a pénz felvételekor a komolyság dukál... A növénytermesztésben harmincezret keresni nem is olyan dolog. (Foto: Gábor) | szabályozók a termelő üzemeket megfelelően ösztönzik a lényeges termeléspolitikai feladatok végrehajtására. A miniszteri értekezlet megvizsgálta a munkások, I szakmunkások továbbképzé- I sének helyzetét is. A következő években növelni akarják a továbbképzésben részt vevők számát, de meg akarják szervezni a szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók tanulását is. A miniszteri értekezlet az élelmiszergazdasági kutatás szervezésről szóló jelentést is megtárgyalta. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az elmúlt négy évben fejlődött és korszerűbbé vált a tudományos kutatók munkája. A szakemberek a korábbi 1800 téma helyett 109 fontosabb kutatási program és feladatterv megvalósításán is dolgoznak. így a gazdasági feladatok megoldását legjobban elősegítő tudományos kutatásra nagy erőket vonhatnak össze. A negyedik ötéves tervben az intézetek mintegy 1,4 milliárd forintos kutatási megrendelésre számíthatnak. A kutatómunka fellendítésére egymilliárd forintos beruházást valósítanak meg az élelmiszergazdaság tudományos központjaiban, laboratóriumaiban. Kongresszusi útmutatás Értelmiség és ideológia Beszélgetés dr. Nagy Sándorral, a Gödöllői Városi Pártbizottság titkárával „Az értelmiség a nép részeként vesz részt a szocializmus építésében. Társadalmi szerepe egyre nő, ami szükségszerű velejárója annak, hogy a szocialista építés magasabb színvonalon folytatódik,... a tudomány szerepe a termelőerők fejlődésében rendkívül jelentőssé vált..(A X. kongresszus határozatából.) Gödöllőn a párttagság csaknem fele értelmiségi: egyetem, több kutatóintézet, üzemek az értelmiség bázisai. — Mindez azt jelenti, hogy nekünk különleges feladatot jelent az értelmiséggel való foglalkozás — kezdi beszélgetésünket dr. Nagy Sándor, a Gödöllői Városi Pártbizottság titkára. A Milyen a pártmunka jel- lege az értelmiségi alapszerve- zetekben? — Az egyes számú pedagógus pártszervezet a következőképpen dolgozik: vizsgálják a pedagógusok és a tanulók világnézetét; felmérik, hol tartanak a világnézeti nevelésben; meghatározzék az ideológiai nevelés leghatékonyabb módszereit. A pedagógusok valláskritikai szemináriumra járnak. Munkabizottságot hoznak létre, hogy az oktatási reform tapasztalatait felmérjék. Az agráregyetemen a pártmunka legfontosabb feladata a kutatómunka elveinek meghatározása, a legjelentősebb kutatási feladatokra való összpontosítás, s még kidolgozatlan egyetemi nevelési elvek körvonalazása. Az egyetemen és a kutatóintézetekben a párttagok munkában való példamutatása kitűnő, többségüknek tudományos fokozata van, tehát tekintélyük emelkedett. Legjobb párttag kutatóink nemzetközi tudományos szervezetekben is tevékenykednek. A párt mit tart fontosnak, amikor a tudományos kutatásokról szól? A kommunista tudósoknak kell-e vitázniuk a kutatások jellegéről? — A párt irányelvei világosan meghatározzák a tudományos kutatómunka helyét és jellegét: egyenlő fontosságot tulajdonítanak az alap- (elméleti) és a gyakorlati kutatásoknak, a kutatások „hétköznapjai” döntik el, hogy melyik mikor kerüljön előtérbe. Az irányelveket az intézetek, egyetemek pártbizottságai, alapszervezetei megtárgyalják, álláspontjukat eljuttatják a felsőbb pártszervekhez. De vitatkozni mindig kell, mert vannak, akik amellett kardoskodnak, hogy a hangsúly az alapkutatásoké legyen, vannak akik éppen az ellenkezőjét állítják. Gödöllő a genetikai kutatások egyik fellegvára — genetika pedig filozófia nélkül nincs. H Mindenki belátja, hogy filozófia nélkül nincs genetika, és más kutatás sem? — Ezt már a párton kívüliek is belátják. Hiszen, aki kutat és eredményre jut, törvényszerűségeket mutat ki, s ezekre érvényesek a dialektikus materializmus törvényei — s aki nem képzett a marxista filózófiiában, az nem is tudhat megfelelő eredményeket elérni. • Az elméleti ideológia! munkában mit tart a legfontosabbnak az értelmiség számára? — Sok olyan nézet van, sok olyan probléma, amit tisztázni kell: a párt vezetési módszerei, a párt eszmei-ideológiai egysége, a demokratizmus és a centralizmus viszonya a vezetésben, a szocialista hazafiság. A A párt vezetési módszereiben mit kell tisztázni? — Kollektív vezetés, egyszemélyi felelősség — például — nem találják meg sokszor ennek az elméletnek a helyes gyakorlatát. Vagy a demokratizmus : egyszerű párttagok hasonló véleményei arra köteleznek, hogy figyelembe vegyük azokat. Az eszmei-ideológiai egységnél azt kell tisztázni, egységet jelent-e, ha egyes tagoknak más a véleményük bizonyos kérdésekről. • Van-e tipikus értelmiségi Ideológiai „betegség”? — Nincs. Az értelmiség egyre inkább és nagyobb számban képezi magát ideológiailag, és lép be a pártba. Értelmiségellenes hangulat sincs, tehát semmiféle „betegség” nem lehet. értelmiségnek mi a az ideológiai munkaA Az szerepe ban? — Az értelmiségnek kötelessége a legmagasabb fokon elsajátítani a kommunista ideológiát, a problémákat tisztázni és továbbfejleszteni az ideológiát. Saját tudatának formálása után, vagy közben kötelessége az alacsonyabb képzettségűek tudatának formálása is. • A munkásosztálynak hogyan kell hatnia az értelmiségre? — Elsősorban a munkásság célját, hatalmát el kell ismertetni, ezzel nincs semmi baj. S a munkásság soraiból kell felfrissíteni az értelmiséget. De a hatás kölcsönös... • Az értelmiség hatása miben nyilvánul meg a munkásság körében? — Ideológiailag segíteni a munkásokat a teljes nézet- azonosság alapján, a munkás- osztály vezetőszerepének elismerése és erősítése... B. Gy. NAGYKÖRÖS Kétnapos néplronttanácskozás Nagykőrös városfejlesztési eredményeivel, a jövő feladataival, valamint a helyi népÁ7 érdekek találkozása Több hús ■ több pénz A közgazdasági eszközök az érdekek terelőkorlátai. A gazdasági szabályozók egyrészt a társadalmi érdek felismerését tükrözik — pl. több tejre, tejtermékre, húsra van szükségünk —, másrészt segítik e cél megvalósulását. Mai gazdaságirányítási rendszerünk nem parancsuralmi, tehát a felismert társadalmi érdeket úgy kell szabályozni, hogy ez az egyes gazdaságok saját érdekévé is váljék. Az érdekek így biztosított találkozása eredményezi a fejlődést! Ezt az elvont eszmefuttatást egy példával szeretném szemléltetni. Helyszín: Túra, Gal- gamenti Tsz. Informátor: Kön- czöl Ferenc főkönyvelő. A számok A termelőszövetkezetben dinamikusan fejlődő ágazat a szarvasmarha-tenyésztés. Vizsgáljuk ezt a megállapítást a számok tükrében. A gazdaságban 1968-ban 925 állatot neveltek, egy évvel később 986-ot, tavaly pedig 1014-et. Három év alatt a tehenek száma 339-ről 440-re nőtt. Egy tehén átlag éves tejhozama: 3100 liter, ez a mennyiség a jövőben öt-hatszáz literrel több lehet. Hatvannyolc óta három 180 férőhelyes növendék- és tehénistállót építtettek — 4,8 millió forint értékben. Ezek korszerűnek mondhatók, a gépi berendezések könnyítik az állat- tenyésztők munkáját. Még egy fontos adat: a három év alatt 20—25 százalékkal nőtt az évelős pillangósok vetésterülete, s a hozam is, tavaly 45 mázsás holdanként! átlagtermést értek el. összegezve: a gazdaságban elérték a szarvasmarhatartás optimális üzemi nagyságát, most már a minőségi előrelépés következhet, 1971 első felében 190 tehenet lecserélnek, s megoldják az egész állomány tb-mentesí tését. Hogyan segítették ezt a fejlődést a gazdasági szabályozók? Az állami támogatás 1968 januárjától 1969 végéig a tsz-ek az istállóépítésekhez 70 százalékos állami támogatást kaptak. Példánkban a 4,8 millió forintból az állam 3,2 milliót magára vállalt. Azaz a túrái gazdaság 1,6 milliós tőkéjéből egyetlen elhatározással 4,8 milliót csinált. A főkönyvelő: „Időben kellett felébredni, s felismerni a nagy lehetőséget. Természetesen azt a 30 százalékot is elő kellett teremteni, és szükséges volt a feltételek létrehozása is. Mindezt időben, mert 1970 első félévében már csak 50 százalékos volt a beruházási dotáció, s most már befagyasztották. Bennünket mm zavar." A termelőszövetkezetek a következő üzemviteli jellegű támogatást kapják: minden egyes új tehén után 5000 forintot, a tehén minden egyes szaporulata után 2000 forintot, ellés után 4500 forintot. Azaz egyetlen tehén a születésétől a vágóhídig maximum 11 500 forintos állami támogatást biztosít a gazdaságnak. A főkönyvelő: „Állami támogatásból nagyjából megtérül a tehén haszonértéke, s tiszta hasznot hajt tenyészér- téke, tej-, szervestrágya-ter- m ele se. Rendkívül előnyös ez így!” Nézzük az árakat. 1968-ban a hús üzemi átlagára kilogrammonként 18 forint volt, tavaly 23 forint. A három év alatt változott a tej árszerkezete is: az alapárba bekerült a nagyüzemi felár. Ez literenként plusz 10 fűiért hoz a közösnek. A főkönyvelő: „Ily sok lehetőséget nem lehet figyelmen kívül hagyni. Érdekünk volt, hogy fejlesszük a szarvasmarha-tenyésztést, mert előnyösek a feltételek!” Az azonosság Fordítsuk le a konkrétumok nyelvére a bevezető mondatokat. A gazdasági szabályozók egyrészt a társadalmi érdek felismerését tükrözik — pl. több tejre, tejtermékre, húsra van szükségünk —, másrészt segítik e cél megvalósulását: állami támogatással, dotációval, árpolitikával stb. A felismert társadalmi érdeket úgy kell szabályozni, hogy ez az egyes gazdaságok saját érdekévé is váljék: jól megfontolt közgazdasági előnyökkel. így válnak a közgazdasági eszközök az érdekek terelőkorlátai- vá. Megtörtént az érdekek biztosított találkozása: több hús — több pénz! És ez a folyamat fejlődést eredményezett. Még egy bizonyító adatot kell közzétennem: 1968-ban a túrái tsz-ben a szarvasmarhaágazat termelési értéke 1 556 000 forint, tavaly 2 655 000 forint volt. így teljes a kép! Szeretnénk néhány év múlva ehhez hasonló levezetést az olvasó elé tárni — de már a sertésprogram apropójából! Fóti Péter frontszervezet tevékenységéve’ ismerkedtek meg tegnap a Hazafias Népfront járási, városi titkárai a Nagykőrösön elkezdődött kétnapos értekezleten. A résztvevők délután megtekintették a város nevezetességeit, majd elmentek a magyar —NDK barátsági találkozóra, ahol meghallgatták az NDK- Centrum igazgatóhelyetteséne',; előadását: A nők helye, szere pe az NDK társadalmi életében címmel. A mai nap S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára a népfront előtt álló időszerű feladatokról tájékoztatja a járási és városi titkárokat. Olefin-program A negyedik ötéves terv egyil: legnagyobb létesítménye i. szovjet—magyar kooperációval megvalósuló olefin-program központi beruházása Le- ninvárosban lesz. A munkálatok koordinálására dr. Lévár- di Ferenc nehézipari miniszter elnökletével kormánybizottság alakult. Lenin városban három nagyüzem létesül: az egyik a ben- zinpirolizis üzem, a másik az olajfinomító, a harmadik a 800 megawattos erőmű. A 4—5 milliárd forintos beruházás eredményeként a vegyipar sok ága kap olcsó nyersanyagot: etilént, propilént és piroben- zint. Ez évtől már működik a Tiszai Vegyikombinátban megépült etiléngyár, amelynek kapacitása az újonnan létesülönek csupán tizedrésze. A Szovjetunióval kooperációban létesül egy nagyobb, 250 ezer tonna kapacitású gyáregység. 1975- től kezdve évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállít a leninvárosi üzem a Szovjetunióba, ahonnan a magyar alapanyagból készülő vegyi cikkek egy részét visszavásároljuk. így a tovább feldolgozó üzem beruházási költségeinek egy részét is meg lehet takarítani.
