Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

1971. JANUAR 24., VASÁRNAP 300 éves a hortobágyi A holdkocsi irányítása KÖNYVESPOLC A klasszikus Athén menes Levéltári feljegyzések sze­rint Lente Bálint háromszáz esztendővel ezelőtt szervezte meg a hortobágyi ménest. Az alapítás óta nem volt olyan esztendő, hogy ne járta volna ménes a pusztát. A táj kedve­ző lehetőséget nyújt a csikók nevelésére: az 1—3 éves korú csikók a magyar-nóniusz faj­ta kiválóságai. Nemcsak ha­zai, hanem külföldi vásárlók is érdeklődnek irántuk. A lo­vak a pusztán, a gémeskutak mellett töltik az év nagy ré­szét, s csak ilyenkor télen vo­nulnak be a fedett istállókba. A jubileumról megemlékez­nek a Hortobágyon: ménes­díjakat alapítottak, amelyet első alkalommal a hortobágyi lovasnapokon adnak át a nyerteseknek. Búbos malom A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet néhány évvel ezelőtt megnyitott péküzeme kezdet tői fogva versenytársa a helyi sütőipari vállalatnak. Havon­ta 1500 mázsa közkedvelt, úgy. nevezett „búboskenyeret” ad piacra s ezzel a másik válla­lat sok vásárlóját hódította el. A minőség további javítása ér­dekében a szövetkezet most malmot építtetett A malomban saját búzáját dolgozza fel s így számításaik szerint, minőséget tekintve még versenyképeseb­bek lesznek. Az új szövetke­zeti malom csütörtökön in­dult Az első napok próbajá­rása után évente 200 vagon gabonából készít majd lisztet. Süllőfészkek — fűzfavesszőből A halászati termelőszövet­kezetek dinnyési ivadéknevelő tógazdaságában a tavaszi hal- keltetésn készülődve meg­kezdték a süüőfészkek készí­tését, hajlékon"' vékony fűz­favesszőből 2000 . nászágyat” fonnak, s ezeket a tavaszi ívás kezdetén helyezik majd ki a sekély vizű tavakba. A süllő­anyák ezekre rakják le az ik­ráikat. Az ikrákkal teli fész­keket Kiemelik, s a tógazda­ság „keltetőházában” vízper­met alatt érlelik, majd a ki­kelt süllőbébiket speciális halnevelőkben tárolják. Az idén mintegy 40 millió süllő­bébi hagyja el a tógazdasá­got. Francia gyártmányú lézer- tükör, amelyet a szovjet űr­kutatók juttattak a Hold fel­színére. Segítségével centimé­ternyi pontossággal megmér­hető a Hold—Föld távolság. Több mint két hónapja an­nak, hogy a Holdon működni kezdett az első kozmikus geo­lógus — a Luna—16 szovjet automata-állomás. Azután újabb esemény történt — az automata holdkőzetet hozott a Földre. Most pedig, mint tudjuk, a világ első holdko­csija közlekedik a bolygón. A holdkocsit földi irányító- központból vezérelik. Ez a feladat nem könnyű, hiszen a holdkocsi nem autópályán, de még csak nem is földúton, hanem teljesen ismeretlen és járhatatlan terepen közleke­dik. Következésképpen az irá­nyító-rendszernek rendkívül pontosnak és rugalmasnak kell lennie. Figyelnie kell a terepet, idejében kell manő­verezni, meg kell kerülni az útközben felbukkanó akadá­lyokat — a hatalmas krátere­ket, repedéseket, kőgátakat és BUGAC - TÉLEN A romantikus Bugacpusztát, az Alföld egyik leglátogatot- tab idegenforgalmi központját tavaly több mint 20 ezer kül­földi turista kereste feL A vonzerőt a vidék ritka fauná­ja, a homokbuckás, borókás táj adja. A puszta most is él: a sárga ménest, a nagy gonddal össze­válogatott lovakat most szok­tatják össze, és mindennap meghajtják a ménest. A csikó­sok, készülve az idényre, „nye­reg alá törik” a lovakat. Érde­kes látnivalója a pusztának a magyar szürke gulya, a pöd- rött szarvú, fekete és fehér rackanyáj és a szabadtéri pász­tormúzeum. A puszta ébredésével, már­cius végén kezdődik az idegen- forgalom. A jelzések szerint ez évben is élénk vendégjárásra számítanak. Kohászskanzen Az ózdi népmű­velési intézmé­nyek honismereti körének kezdemé­nyezésére — a ko­hászati üzemek vezetőinek segít­ségével — az el­múlt évben ipar- történeti skanzent nyitottak a Béke- teiepi 102. számú Gábor Áron ipari szakmunkáskép­ző intézet parkjá­ban. Itt helyezték el a kohászat kise­lejtezett, de a gyár történetében fontos szerepet betöltő — műem­léki ellegű gépeit, köztük az 130.1- ból származó ge- nerátargáz-fej- lesztőt, az 1094- ben felállított úgynevezett Tosi gőzgépet, amely villamos energiát termelt és az 1914-ben felsze­relt gyorsdrótsori hengerállvány be­rendezéseit. A kohászat kor­szerűsítése során az idén megkezd­ték a durvahen­germű 60 éve működő trió le- mezsoranak bon­tását, hogy helyé­be felépítsék az új, korszerű, fo­lyamatos acélön­tőművet. A bon­tás alatt levő üzemben már ki­jelölték azokat a berendezéseket, amelyek tavasz- szal a skanzenbe kerülnek. sziklákat. A földön mozgó te­repjáró vezetője nemcsak a terepet látja jól, hanem azt is érzi egész idő alatt, hogy a gép hogyan küzdi le az aka­dályokat, pillanatokon belül reagálni tud a gép „viselke­désének” bármilyen változá­sára. Hogyan történik mind­ez akkor, ha a jármű a ve­zetőtől 380 ezer kilométerre van? Okoz-e ez változást? Igen, méghozzá lényegeset. Nagy nehézséget jelent az időkülönbség: a gép moz­gási adatai, a Hold terepének sajátosságai, a Földről érkező parancsok „késéssel” jönnek a rendeltetési helyre. Ezt a rá­dióhullámok késlekedése okoz­za, ami 380 ezer kilométeres távolságon körülbelül 1,3 má­sodperces különbséget tesz ki. A terep képe tehát 1,3 má­sodperces késéssel érkezik a vezetőhöz, a holdkocsi moz­gását irányító parancs szin­tén 1,3 másodperccel később érkezik meg rendeltetési he­lyére, mint ahogy azt a veze­tő megadta. (Ehhez a késéshez még hozzá kell számítani a parancs betáplálását a földi készülékbe, ami szintén 1,3 másodpercet jelent.) Az irányítási ciklusban ezek a késésok további időveszte­navigációs kérdéseket megol­dó navigátorból és rádiókból áll. A személyzet minden tag­ja felelős a maga munkarész­legéért és csakis a Holdról ér­kező adatok elemzése után dönthet. A tevékenység koor­dinálása és a legfontosabb döntéseik meghozatala a pa­rancsnok feladata. Milyen esz­közökkel rendelkezik ez a személyzet az előtte álló bo­nyolult feladatok megoldásá­hoz? A szovjet tudósok és mérnökök a legmodernebb tudományos és műszaki be­rendezést bocsátották rendel­kezésükre. Az Irányító köz­pont a legmodernebb beren­dezésekkel van ellátva. Van­nak itt korszerű hírközlő be­rendezések, berendezések a te­levíziós és telemetrikus ada­tok vételére, különleges szá­mítógépek, kényelmes munka­helyek a személyzet és hatal­mas képernyő a nézők számá­ra. Az irányító személyzet bo­nyolult helyzetben arra tá­maszkodhat, hogy a döntést ott helyben, a holdkocsi ma­kettjén és a holdterepen ele­mezheti vagy dolgozhatja ki. A még részletesebb terep­elemzéshez a holdkocsi tv- rendszere segítségével rendel­A holdkocsi földi irányító központja séggel összegeződnek: idő kell a terep tanulmányozására, a vezető reagálására. Adat ér­kezik például a Földre arról, hogy a holdkocsi éppen egy kőakadályon mászik át, s ez akkor történik, amikor a kő­akadály már mögötte van. Bonyolítja kezesükre áll a holdfelület panorámája. Az irányító személyzet ala­posan megismerte a rábízott műszereket és azok működé­sét, a megfelelő képzés és ed­zés során megszerezték a szükséges tapasztalatokat. Borisz Foljakov A Corvina Kiadó A klasszikus Athén című, most megjelente­tett kötetével, nagy szolgálatot tett a klasszikus kor és törté­nelem iránt érdeklődő közön­ségnek, ugyanakkor a kötet művészi kivitelével ünnepet szerzett a szép könyvek ked­velőinek. A firenzei Bemporad Mar- zocco kiadó ötletes kultúrtör­téneti sorozatából a Corvina kiadó jóvoltából, már a má­sodik ókori kötet kerül most az olvasó elé. Nem szükséges különösen hangsúlyozni a té­ma jelentőségét, hiszen kultú­ránk alapját az ókori görögök vetettek meg, akiknek irodal­mi és művészeti hagyatéka mai műveltségünk eleven ré­sze. Az ókori görög kultúra fénykorát a klasszikus Athént, Periklész karát közvetlenül és életének minden vonatkozásá­ban bemutatni, méghozzá úgy, hogy az érdeklődő ne le­gyen kénytelen egyvégtében hosszú és bonyolult gondolat­menetet követni, hanem fél­órás olvasmányokra bontva, villanásszerű látványokban kapja meg az élet és a kul­túra egy-egy szektorának ké­pét — ez a könyv célja és módszere. A módszer eredeti, a kiadói megoldás, a könyv és a kép­anyag összeállítása pedig rendkívül ügyes és valóban al­kalmas arra, hogy még a fá­radt ember is kikapcsolódás­ként szerezzen új ismereteket. A népszerűsítés technikája természetesen csak úgy ér va­lamit, ha igényes tartalmat dolgoz fel. Az olasz kiadó eb­ben is ügyesnek bizonyult: a görög kultúra legjobb szakér­tői közül kért fel egy sor ki­váló tudóst közreműködésre, akiknek nevéhez fűződnek az utóbbi évtizedek legfontosabb régészeti felfedezései. A kötetet Lontay László for­dította A védőborító, vala­mint a kötésterv Urai Erika szakavatott hozzáértését dicsé­ri. — K — AZ ÁLDOZAT T essék, hogy jártam, amiért italboltvezető létemre mélyen befolyásoltak az alkoholizmus ellen írt cikkek, dörgedelmes kiáltványok, s el­határoztam, harcot indítok a szeszfogyasztás ellen. Még akár a forgalom rová­sára is, elvégre előbbrevaló az emberi egészség, családok bol­dogsága, a társadalom érde­kéről nem is szólva. S hogy milyen érzékletesen jeleztem már a címtáblán is reformtö­rekvéseimet! Láthatóan ré­szeg alak csörgedező patakra hajolva szürcsölte az üde vi­zet, egy másik hasonló kiné­zetű illető pedig tapsolva he­lyeselt neki. Magában a helyiségben is minden alkoholt propagáló plakátot letéptem, s helyükön megindítottam a szeszellenes hajszát. Efféle nemes szöve­geket olvashattak vendégeim: „A pálinka isten átka, köpd ki gyorsan Jóska, Sára.” „A vízben van az erő-velő, Míg a szesz az erő-vevő.” „Az élet hosszú lehet, Ha a piát nem vedeled ..." És prózában sem fukarkod­tam a szóval: „Még józanul sem szívesen szolgálunk ki.” „Menj szépen haza, de jobb, ha be sem jössz!” Aki viszont bejött, azt az aj­tóban próbáltam személyesen rábeszélni a szörpre, szóda­vízre és statisztikai adatokkal szolgáltam az alkohol pusztító hatásáról. De a pénztárosnő is nagyon legorombította azokat, akik féldeciket rendeltek. Ilyeneket mondott Ági: — Nem szegyein magát, ide hordja a pénzt, amikor szem­ben van a tejivó. — Hogy már az első korty akadna meg a torkán. Azután a csaposok tettek még egy utolsó kísérletet, többnyire hiába — pedig meg­fizetett vendégek nagy kor­sókból itták a többiek szeme láttára a limonádét, parádi vizet és hangosan óbégatiak. — Áh, de csuda jó! Ah, ez aztán igen! Semmi, semmi. A kijózaní­tó állomás tervteljesítésében az én vendégeim is erősen benne voltak, úgy, hogy telje­sen kétségbeesve vettem fel a segítségükkel létrejött prémiu­mom. Hát minden hiába — kiál­tottam fel —, amikor végre rá­jöttem a megoldásra. További rábeszélés és lebeszélés he­lyett az alkohol szesztartalmát csökkentettem. Nálam, ha va­laki egy liter bort fizetett, ab­ban a szőlőlé öt decit sem tett ki, s a pálinkák szeszfoka meg­közelítette a narancsszörpét. Üveges helyett ráálltam a csapolt sörre. Ha valaki egy pohár sört ivott, fizethette a korsó árát, s persze az is csu­pa habos szódavíz volt. S erre nekem most miket mond a tanácsvezető bíró! Ez a hála az öntevékeny al­koholellenes küzdelemért. Két év is lehet — mondja az ügyvédem —, két év. Na, mindegy. Azt mindenesetre elértem, hogy személyesen egy ideig nem fogom az alkoholis­ták számát szaporítani. Nagy S. József a holdikocsi irányítását az is, hogy a terepadatok a televí­ziós ábrázolás síkjában érkez­nek a vezetőhöz. Ennek az ábrázolásnak az alapján elem­zi a vezető a terepet, ame­lyen a hold-kocsi halad, álla­pítja meg az akadályok mé­reteit és a távolságot, választ­ja ki a mozgás biztonságos irányát. A Hold felületét a Nap rendkívül erősen világítja meg. A sugarakat ugyanis nem nyeli el az atmoszféra, mint a Föld esetében, ugyan­is a Holdnak nincs atmoszfé­rája. Ez szintén ahhoz vezet, hogy a felület megvilágítása nem fény- és árnyékképben jelenik meg, ami szintén bo­nyolítja a helyzetet. Mindez megköveteli a ve­zetőtől, hogy jól értsen a holdkocsi vezetéséhez. Ezt pe­dig csak tréningezéssel és az első gyakorlatokkal lehet el­érni. A Földön haladó terepjáró vezetéséhez egy ember is ele­gendő, de a holdkocsit egész személyzet irányítja. Ez a személyzet a holdko­csi mozgását irányító vezető­ből, az alkatrészek működését figyelő fedélzeti mérnökből, a Mosógépek új generációja A mosógép napjaink embe­rét az egyik legfárasztóbb há­zi munkától szabadítja meg. Az utóbbi években megjelen­tek a több műveletű mosógé­pek, amelyekben a mosás kü­lönböző fázisai előre progra­mozhatok. A gép „gondolko­zik”, dolgozik, é~ ezalatt az ember elvileg el is mehet a színházba. Képünk az első teljesen automatikus működésű szov­jet mosógépet mutatja. Az „Elektra” nevű mosógép a harkovi Elektromechanikai tizemben készült. A gép mun- kafeladalait két táblázat segít­ségével programozzák be. Az egyik a lehetséges fehér és színes szövetféleségeket, a má­sik a hatféle üzemmódot tar­talmazza és meghatározza a mosás idejét és sebességét. A szép és modern formájú gép speciális vízmelegítővel van ellátva és 4 kg száraz ru­hát mos ki egyszerre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom