Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
1971. JANUAR 10., VASÁRNAP ?T#ipíílP 7 Az Interkozmosz-program A szocialista államok kö- tzötti közös űrkutatási program alapját 1965-ben rakták le. Az Interkozmosz program nemzetközi egybehangolása 1967- ben kezdődött, majd a tervek megvalósításába 1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriuma is bekapcsolódott. A program során szovjet hordozórakétákkal olyan szovjet gyártmányú mesterséges holdakat állítanak pályára, amelyek műszerezésének tervezésében és gyártásában más szocialista államok, elsősorban cseh és német szakemberek is részt vállaltak. 1969. október 12-én állították pályára az Interkozmosz—1 mesterséges holdat. Ennek az első közös szocialista mesterséges holdnak a célja a Nap röntgen- és ultraibolya sugárzásának a vizsgálata. 1969. december 25-én már a világűrben keringett az Interkozmosz—2 is, amelynek fő feladatául az ionoszféra taTűzvédelem a XVIII. században Amint az esztergomi városi tanácsnak a Komárom megyei levéltárban őrzött irataiból kitűnik, már a XVIII. században is nagy gondot fordítottak a tűzvédelemre. A t. n. ma- gistrátus végzéséből: „Kemény büntetés alatt parancsoltatott az egész városban a gyulladás Heti krónika Párbaj Megkezdődött a tanítás — Na, ez a fdlév is jól kezdődik! ... 75 éves az IKARUS ellen és a tűznek elojtására célzó rendelések” megtartása. A rendelkezés, amely „költ Esztergomban die 30. juni 1770”-ben, előírja többek között, hogy ,,Minden háznál egész esztendő által bizonyos edényben és tágas helyen legalább 2 akóra való víz készen legyen. Nagyobb házaknál pedig több vizet tartsanak a házigazdák és a zsellérek.” Előírta a rendelkezés azt is, hogy minden háznál legalább egy, a nagyobb házaknál pedig kettő jó nagy létrát tartsanak. Minden gazdaember köteles volt üveglámpást beszerezni, mert a „padláson, vagy féhaj- ban, vagy pajtában, s alzár- mely veszedelmes helyen üveglámpás nélkül senki se merészkedjen járni”. Akit pedig az istállóban, a pajtában, a szérűskertben, és „más ollyas veszedelmes helyen dohányozni tapasztaltatik, minden irgalmasság nélkül egy forintra fog bűntetteim, melyből 50 dénár az bévádlónak, 50 dénár pedig az N. város cassájá- ba fog adattatni. Aki pénzűül meg nem fizetheti, 25 pálcát fog szenvedni.” Létezett már ebben az időszakban városi tűzoltó felszerelés is, ugyanis a rendelkezés előírja, hogy „az Fekete Sas vendégfogadóban fog még az N. város egy vasas szekeret, érj vasabroncsos víznek való lajtot, egy nagyobb, kettő kisebb létrát, és ugyanannyi csáklyát csináltatni.” Szigorúan megszabta a rendelkezés a kéményseprők tennivalóját, sőt kötelezővé tette a kályhák, kemencék vizsgálatát is: „Az kémények vizsgálója október közepétől fogva fél márciusig minden három hétben, nyári üdő ben minden hat napban rendeltetik úgy, hogy azok, akiknek hivataljában áll, az kéményeket szorgalmatosán vizsgálja és az első vizsgáláshoz az fazekast maga mellé vegye, aki is az kályhákat és kemencéket vizsgálja. Mindezeknek megtartása és véghezvitele keményen parancsoltatik”. nulmányozását tűzték ki. 1970. augusztus 7-én állították pályára az Interkozmosz—3 jelzésű mesterséges holdat, szintén az ionoszféra kutatására. Végül 1970 novemberében következett az Interkozmosz—4 pályára állítása. A legutóbb fellőtt mesterséges hold az Interkozmosz—1 tökéletesített műszereit hordozza és szintén napfizikai kutatásokat végez. Mind a négy szputnyikot a Szovjetunió területéről lőtték fel, szovjet rakétákkal. Az Interkozmosz-program- ban bizonyos mértékig minden európai szocialista ország részt vállal. A szovjet és csehszlovák kutatók elsősorban a Nap röntgensugárzását vizsgálják. A program keretén belül jelentős súlyt kaptak a napkitörésekkel kapcsolatos vizsgálatok is. Az Interkozmosz- programba a debreceni Napfizikai Obszervatórium is bekapcsolódik. A tervek szerint 1971-ben Debrecenben egy napkorona figyelő távcsövet állítanak fel. A távcsövet szovjet szakemberek tervezték és a Szovjetunióban építik. Ezzel a berendezéssel' más obszervatóriumokkal és a mesterséges holdakkal párhuzamosan végzik majd 1971-től a napfizikai méréseket és megfigyeléseket. Az Interkozmosz-program keretén belül a hetvenes évtizedben további nagyszabású űrkutatási programokat hajtanak végre, egy részüket egyes nyugat-európai országok űrkutatási szerveivel karöltve. Jelentősnek ígérkezik például a hetvenes évtized közepén a magnetoszféra vizsgálatára irányuló kutatási program. E. I. Az ondrejovi (Csehszlovákia) szputnyikfigyelő állomás rádiótechnikusa az Interkozmosz—4 hold jeleinek vétele közben, illetve ugyanennek az állomásnak a holdkövető speciális radarberendezése az antennákkal, látható képünkön. BORKŐSAV-ÜZEM Elkészült a Kunfehértói Állami Gazdaság borkösav-üze- me. Az új létesítmény gépi berendezését Olaszországból vásárolták, s azt a gyártó cég szakemberei szerelték fel. A próbagyártás után, január utolsó felében helyezik teljes üzembe a gépeket. Kétezerötszáz vagon törköly, illetve borseprő feldolgozására alkalmas üzemben évente 4400 mázsa borkősavat gyártanak. A melléktermék 13 000 hektoliter pálinka, valamint 50 000 mázsa takarmányliszt lesz. Kéregető fácánok Nemcsak a hőmérő higanyszála mutatja a napok óta zord, ködös hideget, hanem a mezei vadak viselkedése is, amelyek a lakott helyek, tanyák közelébe húzódnak. A nagy határú — erdőben szegény — hajdúsági községekben nincs állandó szálláshelyük a vadaknak, ezért elsősorban a fácánok — az állattenyésztési központok, majorok körül keresnek menedéket, élelmet. A Hortobágy környékén a fácánok a kövesút mellett szinte „kéregetnek” s az autó közeledtére sem riadnak fel. Amphora cs Optimist Hamburgban Két sporthajóval és két jégszánnal szerepel a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregysége a január 20- án Hamburgban megnyíló nemzetközi sporthajó-kiállítá- son. A balatoni gyár sporthaj óüzemének „Amphora” és „Optimist” típusú vitorlásai és a magyar tenger jégmezőjén kitűnően vizsgázott DN típusú jégszánok reprezentálják a magyar sporthajógyártást. A hajókat és a szánokat szombaton indították útnak az NSZK-ba. Fakutyák A jégpáncél megerősödésével előkerültek a fakutyák a Balatonon. A téli Balatonnak ez a régi szórakozási eszköze ismét kezd terjedni. Csaknem valamennyi üdülőben felújították a régi alkalmatosságokat és újabb fakutyákat készíttettek a környékbeli asztalosokkal. ZALAKOMAROM „Gazdaságos" szarvasmarhák Zalakomárom, a megye egyik legnagyobb termelőszövetkezetében kidolgozták a szarvasmarhaállomány növelésének gazdaságos módját, amit már az idei tavaszon megvalósítanak. A terv a termelőszövetkezeti tagság és a közös gazdaság együttműködésén alapszik. Tavasztól 150- nel növelik a közös állományt, s Vecsembükk Ű tlevól v izsgálat (Zsoldos Sándor rajzai) A Bódvaszilas feletti Alsóhegyen két évvel ezelőtt kezdték meg a Vecsembükk zsombolyvizsgálatát és további feltárását. A budapesti és borsodi hegymászók, illetve barlangkutatók a függőleges, aknaszerű szűk sziklafolyosóban igen nehéz körülmények között kétszáznyolcvan méter mélységig ereszkedtek le. Munkájukat segítették a VITKU jósvafői karsztvízkutató állomásának dolgozói is, akik tudományos kísérletekkel kimutatták, hogy a zsomboly alatt vízelvezető hasa- dék, minden valószínűség szerint vízszintes barlangrendszer húzódik. Ilyen mélységben hazánkban még nem ismernek barlangot, ezért elhatározták a föld alatti sziklaüreg felkutatását. Az előkészületeket már az elmúlt év őszén megkezdték. A zsomboly sziklafalába vaslétrákat építettek, betonállásokat készítettek a motoros csör- lőknek, s mintegy kilencven méter mélységig bevezették a villany- világítást. Ilyen előzmények után a különböző budapesti és borsodi egyesületek hegymászói — Kessler Hubert neves geológus szakmai irányításával — tavasszal kezdik meg a vízszintes cseppkőbarlang feltárását. az állatokat késő őszig a legelőn tartanák, ott is fejik. Ősszel azután a tsz-tagok háztáji portáján levő istállókba kerülnek. A háztáji portákra kihe’-ezett állatok gondozásáért ugyanolyan díjazás jár, mint a tsz tehenészetében végzett munkáért. A háztáji istállókat is felszerelik fejőgépekkel, így mindössze 5—6000 forint beruházásra van szükség, jobban hasznosítják a rét- és legelőterületeket, télre is biztosítják a tagság foglalkoztatását, s nem utolsósorban több tejet, húst adnak közfogyasztásra. A VISELKEDÉS ÉLETTANA A bioáramok valódi szerepére vonatkozó feltételezések az agy bioáramának felfedezése óta nagyot változott. A kezdeti kutatások alapján megállapították, hogy az agy elektromos aktivitása alvás idején, ébren vagy az agy megbetegedése esetén, különböző. A tudósok azt a következtetést vonták le, hogy a bioáramok képezik azt a jelet, kódot, amellyel az idegsejtek rögzítik a külvilág eseményeit. Ezt az elméletet hamarosan egy másik, jóval pesszimistább hipotézis váltotta fel, amely szerint a bioáramok egyszerűen semmit sem jelentő zajjelek. Szovjet tudósok kísérletei azonban igazolták az agy elektromos aktivitása és a viselkedés közötti szoros kapcsolatot. A kísérleteket nyulakon végezték, elektródákat helyezve el agyuk különböző részeiben. A kísérleti nyulak továbbra is nyugodt, normális életmódot folytattak, míg a kutatóknak lehetőségük nyílt az állatok agyi elektromos aktivitásának zavartalan vizsgálatára — az állatok mozgása, ismeretlen tereppel való ismerkedése és táplálék keresése közben is. Három elektromos aktivitási típust határoztak meg ily módon, amelyek szigorúan három különböző típusú viselkedésnek feleltek meg. Nyugalmi állapotban az állatok agyának elektromos aktivitása például 4—5 rezgés volt másodpercenként. Később azonban egyszerű fejfordulatok hatására a rezgésszám 6—8-ra, míg táplálék keresés közben ez a szám 8—11-re nőtt. Ezután a kísérleti nyúlnak egy fenamin nevű serkentőszert adtak be, mire azok aktív mozgásba kezdtek és a rezgések száma 3—10-re nőtt. A depressziót kiváltó amino- zin beadása után viszont ez a szám másodpercenként 4—5 rezgésre csökkent. így tehát nem maradt kétség afelől, hogy szoros kapcsolat áll fenn az agy elektromos aktivitásának jellege és a viselkedés között. Akkor viszont jogos a kérdés: milyen hatást gyakorol a viselkedésre az agyveiő központi része, valamint az azt az agy előrésze felől határoló limbikus rendszer, amely a tudósok szerint a viselkedés „érzelmi kísérletéért” felelős ? A fenti kérdésre választ keresve elektródállat helyeztek el az agy megfelelő részeiben, majd a kísérleti nyulakat új ketrecben helyezték el. Az ismeretlen környezetben azok éberen, veszélyt szimatolva körbeszagolták a ketrecet, mialatt a limbikus rendszer elektromos aktivitása megnőtt. Kis idő után az állatok megismerkedve új környezetükkel, hozzászoktak az új körülményekhez — az aktivitás csökkent. Alvás közben a rezgések üteme lassult. Ezután kiszélesítették a kísérleti programot: egy feltételes jel segítségével feltételes reflexeket alakítottak ki az állatoknál. Ekkor — „tanulás” közben bizonyult az agy elektromos aktivitása a legmagasabbnak — jóval meghaladta még az állatok védekezése közben mért értékét is. A kutatók feltételezése szerint ez az aktivitási szint a központi idegrendszerbe jutó különféle jelek széles kölcsönhatásának elengedhetetlen feltétele. Ily módon tehát neurofiziológiai igazolást nyert a különféle viselkedési típusok realizálásához szükséges optimális funkcionális állapot. Korábban azt tartották, hogy az agy elektromos aktivitása a limbikus rendszer egyik részéből, az emlékezés funkcióját ellátó területről tovaterjedő erős elektromos tér következménye. A moszkvai biológusok eredményei bizonyítják, hogy léteznek olyan rendszerek az agyban, amelyek dinamikus egyensúlya határozza meg a viselkedést. Az agy elektromos aktivitásának vizsgálata értékes segítséget nyújthat különféle emberi idegbetegségek diagnosz- tálásánál is. BAJA Névadási szokások „Névadási szokások Baján” címmel, tanulmány jelent meg a bajai Türr István Múzeum kiadásában. Elemzi az állami anyakönyvvezetés 1896-os, első teljes évének névadási szokásait, s tükrözi az eltelt 70 esztendő névdivatváltozása- it. A modern életkörülmények jórészt elsöpörték a régi merev szokásokat, névadási indítékokat, s ezek helyébe újak léptek. Hetven év alatt a leggyakoribb férfi és női nevek hatvan, illetve nyolcvan százaléka kicserélődött. A számos régi magyar keresztnévvel együtt feledésbe mentek azok a nevek is, amelyeket általában a nemzetiségi családok használtak, mint Boszilka, Danicza, Darinka, Nina, Rozina, Dusán, jóllehet a nemzetiségek Baján is megtartották, s gyakorolják ősi szokásaikat, anyanyelvűket. // Góliát" — profilból A teherszállító járművek fejlesztése terén alkalmazkodni kell a sokoldalú igényekhez, így alakul ki egy-egy ország jellegzetes járműparkja, beleértve a fürge kis teher- taxikat és az olyan óriásokat, mint amilyen a képen is látható (a kerekek között „megbúvó” Volga gépkocsi jól érzékelteti az arányokat). E tízkerekü szovjet „góliát” tervezői érdekes megoldást alkalmaztak az erőforrás kialakításánál. Egy nagyteljesítményű Diesel-motort, egy generátort és egy elektromotort építettek be a járműbe. A villanymotor vagy a Dieselmotorral meghajtott generátor áramával üzemelhet, vagy pedig a városi trolibuszok felső vezetékéhez csatlakozva (az elől elhelyezett áramszedők segítségével) juthat elektromos energiához. A villanymotoros hajtásnak az az előnye, hogy nagy indítónyomaték kifejtését teszi lehetővé, egyenletesen, megbízhatóan üzemel. A járműóriást érc-, szén- és építőanyag-szállításra használják. Hatalmas rakodószekrénye — puttonya — a vezetőfülkéből irányított hidraulikus karokkal billenthető, így mindössze egy ember, maga a gépkocsivezető, elláthat minden feladatot a rakodásnál.
