Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

Mai jegyzet Az emberség - kevés A monori váróteremben so- kan ülünk és várakozunk. A vonatok késnek — már ame­lyik egyáltalán jön —, az uta­sokat bezavarja a hideg. Kis­gyermekes mamák és terhes asszonyok ülnek a* teremben. Betoppan, a „gyors”-ból egy utasjelölt, meglehetősen dü­löngélve. Bemelegítette ma­gát. Cigarettát vesz elő, rá­gyújt. Egy terhes asszony ül mellette, köhögni kezd a füst- től. Népiesen szólva, rá se ba­gózik az emberünk. Egy fia­talasszony nem bírja ki szó nélkül — ez nem dohányzó váróterem, hagyja abba a ci- garettázást! A férfi körbenéz és utána eléged-etten fújja to­vább a füstöt. Nincs kiírva. Én abbahagynám, de nincs ki­írva — és még fel is nevet. Hallgatunk. Kedves monori vasutasok. Tegyünk ki egy táblát abba a váróterembe. Ha az emberség nem tud megálljt parancsolni, hátha megteszi ezt egy tiltó felirat. Ha már így vagyunk ... — szaíti — HOHOMIDÉD XIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1971. JANUAR 8., PÉNTEK HA NAGYOBB GONDOT FORDÍTANAK RÁ; jobb a kenyér A szállítás még gond — Kitűnő liszt Pilisről Százezer forintos forgalma van a monori sütőüzem egy­személyes szaíkboltjának ha­vonta. Itt mindig friss, ropo­gós, jó ízű és szivacsos a ke­nyér. Pedig ugyanazok az em­berek kelesztik, kezelik, a gépsor is ugyanaz, amely da­gasztja, szaggatja, formázza az Üllőn, Gombán, Bányán, Káván, Monori-erdőn és Csév- haraszton árusított kenyeret is. A községekben mégis sok­Örökké emlékezetes 1970 Befutott a kis Varga — Amikor az NB III-as ve- csési labdarúgócsapatban ját­szottam, bizony álmaimban is alig mertem gondolni olyan tájakra, ahol tavaly meg­fordultam — mondja a 22 éves Varga Miklósi ifjúsági válogatott, az NB I-es Csepel labdarúgója. — Bejártam In­donéziát, Malaysiát. Ezt, azt hiszem, nagyon kevesen tehe­tik meg. Életem legszebb él­ményei közé fog tartozni en­nek az egzotikus, különös vi­lágnak a bebarangolása. Má­sik nagy örömöm: tavaly lettem a Csepel „nagycsapatá­nak" standardjátékosa. Va­lamennyi mérkőzésen játszot­tam, hét gólt lőttem, két­szer voltam a „forduló jobb­szélsője”. A jobbszélsők rang­listáján a negyedik helyen vé­geztem, olyan játékosokat előztem meg, mint Sárközi, Szőke, Pusztai. Idei terveim? A legnagyobb: bekerülni az olimpiai keretbe, sokat és jól játszani. S kikerülni jövőre Münchenbe, az olimpiára. * Almom: magyar csúcsig — Eddigi leksikeresebb éve­met zártam — mondja az üllői Csik József, magyar ge- relyhajító-bajnok. — Magyar bajnokságot, atlétikai EK-se- lejtezőt nyertem, az Univer- siadén második lettem, ót métert javítottam egyéni re­kordomon. Tavalyi legna­gyobb élményem Havannához fűződik. Egész évi sikeres szereplésemért a szövetség jutalomból engem küldött a havannai nemzetközi verseny­re. Itt két hetet töltöttünk el, az egyetlen versenyen kí­vül — melyet megnyertem — végig pihentünk, szórakoztunk. A csodálatos kubai főváros kárpótlást nyújtott az edzé­sek sokszor kegyetlenségig fá­rasztó munkájáért. Idén min­dent a helsinki EB-n való si­keres szereplésért teszek meg. Tovább fokozom a munkát. Álmom: bekerülni az EB-n a hat közé és elérni a 87 méter 22 centimétert. Ez már ma­gyar csúcs lenne. Újabb kiállítás? — 1970 nekem örökké em­lékezetes marad — mondja H. Berényi Éva festőművész, a vecsési képzőművészkor tag­ja. — Életem első önálló ki­állítását rendezhettem meg Vecsésen. Kitűnő művészba­rátokra, kellemes társakra ta­láltam. Az újjáalakult kör­ben tovább dolgozom, szak­emberek ' segítenek munkám­ban. 7í? Talán ez. az év is hoz örömöket a számomra. Bartl Péterrel, a tavaly fel­tűnt kitűnő tehetséggel kö­zösen tervezünk kiállítást. Ez éltet, hajt, serkent munkám­ban. És még valami. Nyá­ron, ha minden jól megy, képzőművészeti táborba me­gyek. Ha ez is sikerül, 71- gyel is igazán elégedett le­hetek. Szalontai Attila Állatorvosból főállatlenyésztő Dr. Páka Pál volt gyömrői körzeti állatorvos lett január 1-től az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Tsz főállatte­nyésztője és állatorvosa. szór ehetetlenül ragacsos, ke­letlennek tűnik. — Megfelelő szállítóeszkö­zök hiányának tulajdonítható ez az állapot. A kocsiba zsú­folt, préselt forró kenyér bár­milyen gonddal, hozzáértéssel <is készül, ilyenné válik, amíg a fogyasztó asztalára kerül — tájékoztat Zubor Gergelyné ■telepvezető-helyettes. — A ke­nyér minősége megállapítha­tóan javult, a gépsor formázó ■részét ugyanis leállítottuk, s ezt a műveletet hosszú gya­korlattal rendelkező, ügyes­kezű szakemberek végzik. Ez­által nemcsak a formája szebb, ízén is érezhető a különös gondosság. Alapvető feladat­nak tekinti a vállalat, hogy a szállítás is gyorsabbá, korsze­rűbbé váljon, minél kevesebb panasz érje a „ház elejét". Ez a probléma azonban nem egye­di országos jellegű. — A liszt minősége sem kö­zömbös. A karcagi és a török­szentmiklósi malmok által szállított lisztből szinte lehe­tetlen jó ízű és, minőségű ke­nyeret készíteni. Jelen pil­lanatban a pilisi malomban őrölt liszt az, amely minden­ben megfelel a szigorúan elő­írt technológiai feltételeknek, ■követelményeknek. Öröm ilyen liszttel dolgozni. Á napi fel- használás 40—50 mázsa, a ke- lesztéshez 30 kiló élesztő szük­séges, sóból pedig 150 kiló fogy el. Nyolc községbe naponta 70 —80 mázsa kenyeret, 40—50 ezer süteményt szállítanak ki a hajnali 5 órakor induló gép­kocsik, a szinte járhatatlan utakon. A 60 fős kisüzem minden dolgozójának igyeke­zet^ szorgalma arra irányul, ■hogy a minőség egyre kifo- gástalanabb legyen. Az or­szágos jellegű szállítási gon­dok pedig majd csak megol­dódnak. Akkor a mindennapi ■kenyerünk minden boltban olyan lesz, mint amilyet Mo- ■nor egyetlen boltjában jelen­leg vásárolhatunk. K. S. PAPP LACI VECSÉSEN A hónap vecsési slágere: a művelődési házban Londontól —Mexikóig címmel kétrészes vidám műsort adnak elő, amelynek főszereplője Papp László, háromszoros olimpiai bajnok, hivatásos Európa-baj- nok lesz. GYÖMRŐI VÁLLALATOK Milyen volt az év? A járás valamennyi üzemé­nél készülnek az év végi mér­legek. Milyen volt az 1970-es esztendő, s milyen lesz, mit várnak 1971-től? — ezt kér­deztük a gyömrői vegyiüzem­ben. Werner Endre, a vegyiüzem vezetője: — Nagyszerű évet zártunk, éves tervünket már november végére teljesítettük. Utána terven felül dolgoztunk. Dolgozóink bekapcsolódtak a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenybe, ez hozta meg a szép eredménye­ket. Mindez azt jelenti, hogy a várt nyereséget ki tudjuk osztani dolgozóink között. — Az idén szeretnénk to­vábblépni. Az út, amelyen ta­valy elindultunk, jó, az idén szeretnénk elérni a kiváló üzem címet. (g. j.) Művészestek Gyomron Az elkövetkező hónapokban öt neves művész önálló előadói esteken mutatkozik be a gyömrői művelődési házban. Sorrendben Mensáros László, Mikes Lilla, Horváth Ferenc, Demján Éva és Varga Vilmos, a nagyváradi színház tagjának előadói estjére kerül sor. A so­rozatra a művelődési ház bér­letet bocsátott ki, amelyek még válthatók. Négy MHSZ [övészkfub Monorcn A monori MHSZ a község­ben négy lövészklubot működ­tet. A községi lövészklubnak 25 tagja van. A múlt évi prog­ramot végrehajtották. A monori-erdei lövészklub­ban az előző évben bekövetke­zett baleset miatt volt némi megtorpanás, a klubtitkár is eltávozott. Remélhetőleg ebben az évben az élet itt is a he­lyes mederben folyik tovább. A gépállomás lövészklubjában és a tartalékos klubban- szin­tén titkárcserék voltak. Ó, már vége a vakációnak! + Péterffy István felvétele Gy ermekra j z-pályázat A vecsési József Attila mű­velődési ház gyermekrajz-pá- lyázatot hirdetett a járás ál­talános iskolai tanulóinak. A rajz témája és mérete kötet­len. Beküldési határidő: 1971. április 4. A rajzokat a műve­lődési ház címére, Vecsés, So­mogyi B. u. 1. kell elküldeni. A képzőművészekből álló zsűri külön bírálja el az alsó- és felsőtagozatos tanulók mun­káit. A legjobb rajzok beküldői pénzjutalomban és a Nagy Ist­ván képzőművészeti csoporl tagjainak ajándék alkotásai­ban részesülnek. A beküldött anyagból 1971. májusában Vecsésen kiállítást rendeznek. Mai műsor MOZIK Monor: Hafelos tévedés. Nyár­egyháza: Szép magyar komédia. Pilis: Verseny a javából I—II. Vecsés: 12+1. * MIT EGYENEK A CINKEK? Tél a gazdaboltban — Mi újság a gazdaboltban? — tettem fel a kérdést Gyar­mati Bálintnak, a monori gaz­dabolt vezetőjének. — Éppen a vb-elnökhelyet- test, László Istvánt várom, majd tőle megtudjuk — kap­tam meg a talányos választ. — Az a hír terjedt el ugyanis, hogy ki kell innen költöznünk, mert rövidesen hozzákezdenek az épület- lebontásához, ide építik a bankot Szinte a végszóra érkezett meg László István, így azonnal a téma közepében voltunk. — Szó sincs róla, a gazda­bolt évekig itt maradhat még, hiszen ezt a területet az új posta épületének tartalékol­juk, annak építésére azonban a negyedik ötéves terv idején — sajnos — nem kerülhet még sor. A válasz azért volt olyan fontos a gazdabolt dolgozói számára, mivel 1968 nyara óta (akkor nyílt meg a bolt) nem tatarozták a helyiséget, a be­rendezés is egészen kezdetle­ges. Most végre sor került vol­na az átalakításra, már az új berendezés is meglenne, de az üllői ÁFÉSZ vezetői is hallot­ták a hírt a kiköltöztetésről, ezért leállították a munkála­tokat. — El lehet nyugodtan kez­deni a festést, hozhatják a bú­torokat, polcokat — mondotta László István. — Sajnos, a rak­tározás továbbra sem oldódik meg, s ez nemcsak itt gond, a gazdaboltban. A legtöbb ke­reskedelmi egységnek szűk a raktára. Felszabadult ugyan egy hely a Deák Ferenc utcá­ban, ide szeretnénk a bútor­bolt raktárát áttenni. Ezzel a régi vágóhíd felszabadulna. — Az üllői ÁFÉSZ-nek Gyomron van egy vágóhídja, de olyan kis helyen, hogy a húsfeldolgozást már nem vé­gezhetik ott, Ceglédre kellett eddig vinni a töltelékárunak valót, ott készült. Most itt, a régi monori vágóhíd, illetve a mostani bútorraktár helyén szeretnénk a húsfeldolgozót berendezni. Ennyit erről. És mit lehet kapni a gazdaboltban? Kik vásárol­nak? Mennyi az évi forgal­muk? — tettem fel kérdései­met egyszerre, mert Gyarmati Bálint sietett: szinte percen­ként nyitotta valaki az ajtót, mindenki kukoricát keresett, s mivel a pátyi szállítmány a hó miatt késik, Üllőre igyekezett, hogy a Kossuth Tsz-től vásá­roljon valamennyi kukoricát. UTTOROSPORT A Zrínyi Ilona úttörőcsapat nyerte Gyomron a vándorserleget A Gyömrői T ÖV ÁLL SK szakosztálya a gyermekek téli szünidei szórakoztatása, vala­mint a szakosztály utánpót­lásának biztosítása céljából négyes csapatversenyt rende­zett a gyömrői úttörőcsapatok között. A vándorserlegért fo­lyó küzdelmet első alkalom­mal az 1088. sz. Zrínyi Ilona úttörőcsapata (2. sz. iskola), Balogh J., Tóth L., Csirkó J. és Fitos I. összeállítású együt­tese nyerte, egyetlen ponttal az 1079. sz. Körösi Csorna Sán­dor úttörőcsapat előtt. Har­madik az Erzsébet-telepi 7. sz. Sinkovics Rezső úttörőcsapat lett. (A Kossuth iskola úttörő- csapata nem képviseltette ma­gát a versenyen.) , * (P. s.) Fél méter vastagra, nádból rakták az ódon présház tete­jét, amelynek öles falait még ükapáink idejében a Káptalan verette, rakatta a pincéből ki­került agyagból. A szúette fa­ajtók helyén ujjnyi lemezből készült ajtó nyikorog, s az aj­tón belül már nem süllyed a homokba bokáig a láb, beton­nal fedette p. „gazda”, az ül­lői Kossuth Tsz. A fából esz- kábált préseket, kádakat, cso- moszlókat megemésztette az idő, esetleg tűzrevalónak aprí­tották fel. Az ősszel már nem fordult be szőlővel teli kantahordók­kal megrakott kocsi, a lesze­dett fürtöket jól záródó pót­kocsikkal szállították a tárt ajtók elé. Ott nyújtózkodott a hajlékony derekú szállítósza­lag, acélfogai a kocsiba nyúl­tak, s a termés ezen keresztül a ház nagyságú medencébe került. (Nincsenek már öblös­hasú kádak, amelyben széles talpú fasulykokkal törték, gyömöszölték a szőlőt.) A gyűjtőmedence után a bo­gyózó következett. Ez az appa­rátus igen ötletes módon kü­lön választotta a szemeket a „csumától”, amelyet trágya­ként használtak fel. A követ­kező stáció a léelválasztó, majd a hidraulikus prés, in­nen a pincében sorakozó, tisz­tára mosott hordókba került a cukrosodó lé. Mindez a szállítástól a hor­dókig zárt úton, teljesen hi­giénikus körülmények között, szinte emberi kéz érintése nél­kül történt. A Kossuth Tsz szőlővel be­ültetett 100 holdjánál már igen gazdaságos a feldolgozás ilyen mérvű mechanizálása, hiszen itt is egyre kevesebb a mun­kát bíró, szorgalmas kéz... Mindezt Göbölyös Mihály, a tsz ismert szőlész szakembere mutatta be és mondotta el, akinek kezében már ott csil­log, szikrázik az üveglopóba bújt kékfrankos.-T- Szinte mint a csorgadozó vér, 13 maligános — csettint Mihály bácsi —, színét, ízét, zamatát pedig a héjától kap­ta, amelyen 8 napig erjedt. Az olaszrizling színe áttetsző, mint a folyékony arany, szesz- tartalma azonban „mindössze” 12 fok. Két-három csordultig teli pohár persze ebből is nó­tát ereszt és forróvá teszi az ember fülét... A 750 hektoliter termés első fejtése már befejeződött, a présház meg a pince környé­kére mélységes csend telepe­dett. Csak akkor tapossák hó­lepte útját és mozdul a nehéz vasajtó, amikor szállítanak...! A tsz-nek saját bormérése van, ahol igen kedvelt ital a Homok utcai présház „tartal­ma”. Mert a fogyasztás ugye­bár mégis csak emberi tevé­kenység. A munka nehezét pe­dig végezzék a gépek ... K. S. — Tavalyi forgalmunk 190 százalékos volt, ugyanis 1 mil­lió 100 ezer forintot tervez­tünk, s 1 millió 900 ezer lett. A forgalom fele terményből adódik, a többi borászati cik­kekből, magvakból, vetőburgo­nyából. Különösen a borászati cikkek kelendőek. Egyrészt azért, mert például hordót, prést, darálót a monori járás­ban ezelőtt mintegy 20 évig nem árusítottak. Másrészt: ezeket a cikkeket OTP-hitelre is árusítjuk. A vásárlók élnek is ezzel a lehetőséggel. Vásár­lóink? Tsz-ek, közületek, ma­gánosok egyaránt — Újhar- tyántól Úriig, Vecséstöl Ceglé­dig nálunk vásárolnak. S kap­ható minden apróság, ami a mezőgazdasággal összefügg, létrától a gumicsizmáig, a nö­vényvédőszerektől a ponyváig. A gazdaboltnak van egy köl­csönző részlege is. Erről né­hány szóban Gyarmati Bálint- né tájékoztat: — Nem jövedelmez ugyan sokat, de kár volna megszün­tetni. A háztartási gépeket már csak kevesen kölcsönzik, a leg­több család ugyanis beszerezte már azokat. Az edények — la­kodalmakhoz. festőhengerek keresettek. Az edényeket most ki is cseréljük: porcelán kész­leteket, rozsdamentes evőesz­közt kapunk. Ezeket a régieket pedig leértékelt áron eladjuk. Igényli még a közönség a gye­rekkocsik kölcsönzését — a 20 kocsi közül jelenleg is csak egy selejtes van bent. Közben sűrűn jönnek a vá­sárlók. Hogy kukoricát keres­nek. ahhoz már hozzászoktam. Most azonban egymás után jön több idősebb néni: — Naprafo gó van? — kérdezik. — Már elfogyott. — Akkor most mit adok a cin­kéimnek? A kölest ugyanis nem eszik. Mint megtudom, meglepően sok a madárbarát Monoron, a kukorica mellett a legkereset­tebb cikk cf/.ekben a téli na­pokban a napraforgó és a kö­les. Még egy utolsó kérdés: — Itt, a gazdaboltban mindig Ilyen hideg van? — Sajnos — kapom a vá­laszt. — Ez az egy kályha, há­rom helyiség, az ajtókat nem csukhatjuk be, mert az iroda együtt van a kölcsönzővel, de raktár is egyben. Most kaptunk még egy kályhát, s az átalakí­tás során a középső helyiség­be tervezzük az elárusítóhelyet, akkor a fűtés is megoldódik. (f. o.) A kékfrankos és a rizling földalatti birodalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom