Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

r«»* MECttKt ’’<&£írSap 1971. JANTJÄR 26.. KTÓTIT) Elhunyt Hermann Matern 77 éves korában elhunyt Hermann Matern, az NSZEP Politikai Irodájá­nak tagja, a párt központi ellenőrző bizottságának el­nöke, az NDK népi kama­rájának elnökhelyettese. A dolgozók ma búcsúznak az elhunyttól. Január 27-én lesz a hivatalos gyászün­nepség és az elhunyt el­hamvasztása. Január 26-át és 27-ét állami gyászünnep­pé nyilvánították a Német Demokratikus Köztársaság­ban. LŰVESEK ÉS KÉRDŐJELEK UGANDÁBAN (Folytatás az 1. oldalról.) hogy Ugandában „valami nincs rétidben” amikor a leg­különbözőbb repülőtársaságok gépei jelezték, hogy különböző okokra hivatkozva megtagadja tőlük a landolási engedélyt az ugandai fővárost, Kampalát ki­szolgáló entebbei repülőtér. Az első csodálkozó pilótának még meteorológiai okokra hi­vatkoztak, de hamarosan kide­rült, hogy nem a természeti, hanem a politikai időjárás te­szi lehetetlenné Ugandával a polgári légiforgalom zavarta­lan fenntartását. Ezután szállingózni kezdtek a hírek, amelyek egycsapásra felelevenítették az emlékeze­tes afrikai puccs-sorozat való­sággal sablonszerű „menet­rendjét”: a kampalai rádió csak katonazenét sugárzott, katonai alakulatok szállták meg a stratégiai pontokat. A nyolc esztendeje független egykori brit gvarmat, a tíz­millió lakosú Uganda közel­múltjának legsúlyosabb óráit éli át. A hírügynökségek legújabb jelentései szerint az államfő­höz, dr. Milton Obote elnökhöz hűséges erők harcban állnak a zendülő katonai egységekkel. Egyelőre tehát nem ismeretes Az elmozdított Obote államfő. dr. a harc kimenetele és ismeret­len valami, ami még ennél is fontosabb, a katonai puccs po­litikai háttere. Elképzelhető — volt már erre is példa —, hogy a zendülésnek személyi vagy éppen törzsi okai vannak, de az sem lehetetlen, hogy a lá­zadók alapvető változást ter­veznek az ország politikai vo­nalvezetésében. A hírügynökségek eleinte arról számoltak be, hogy a puccs egy állítólag Amin tá­bornok, vezérkari főnök elleni merénylettel kezdődött, ké­sőbb azonban ugyanezek a hírügynökségek azt jelentet­ték, hogy Amin alakította meg a katonai kabinetet. Minden jósolgatás korai len­ne. Egyelőre csak annyi bizo­nyos, dr. Obote a zendülés ide­jén Singapore-ban tartózko­dott, ahol — a dél-afrikai fegyverszállítások ügyében éle- Milton sen' szembefordult a londoni tory-kormánnyal... APOLLO —14 TT >i 1 m A Csehszlovák Kommu­Husak Moszkvában ,ln B,. zottsaganak delegációja az SZKP KB meghívására egynapos baráti látogatást tett Moszk­vában. Képünkön (balról jobbra): Brczsnyev, Husik, Koszigin és Strougal a megérkezés után a vnukovói repülőtéren. SZMT-napirenden (Folytatás az 1. oldalról.)-fiését, szóvá tették, hogy észre­vétlenül drágulnak az árucik­kek és a bérek ezzel nem tar­tanak lépést. Napirendre ke­rült a nők helyzete. Elmond­ták, hogy az anyagi és szociá­lis gondok megoldása mellett szemléletbeli változásra is szükség van. Bírálták egyes vezetők le­kezelő modorát, türelmet­lenségét a dolgozókkal szemben. Gazdasági jellegű, a vállala­tok életével, munkájával fog­lalkozó javaslatok is elhang­zottak. A szocialista brigádok több helyen sérelmezték, hogy nem veszik figyelemé véle­ményüket, észrevételeiket, ezért a termelési tanácskozá­sok elvesztik jelentőségüket. Konkrét javaslatok hangzot­tak el a termelés gazdaságo­sabbá tételére. Szóba került az is, hogy a munkaversenyt nem építik be az üzemek tervébe, nem számolnak vele s anyagi lag sem ösztönzik a dolgozó­kat. Több választó gyűlésen kimondták: a szükségesnél több az al­kalmazott és kevesebb a fizikai munkás. Arra is felhívták a gazdasági vezetők figyelmét, hogy szigo­rúbban járjanak el a munka- fegyelem megsértőivel, a nép vagyonának megkárosítóival szemben. Számítógép a DKV-ban (Folytatás az 1. oldalról.) egyik fontos alapanyagukat, például az új, úgynevezett aro­más üzemből kapják és így tovább. Napra, sőt órára kész tájékoztatást ad arról, milyen anyagokat találni a raktárban, milyen a forgalma, miről s milyen tételben kell gondos­kodni utánpótlásról. A lehető legésszerűbben számítja ki, hogy az üzemeltetéshez, a fenntartáshoz mikor, mit a legésszerűbb tenni. Mindezt nem azért produkálja, mintha a DKV-nak nem lenne kitűnő szakembergárdája, de olyan helyen, ahol évente több mil­lió tonna olajat dolgoznak fel, a legkisebb mennyiségi vagy minőségi javulás is minimum százezrekben, de inkább milliós tételek­ben fejezhető ki. Végül rendkívül egyszerűvé teszi az olajváros működésé­hez elengedhetetlen ügyviteli adminisztrációt. Az IBM elektronikus számí- ; tóberendezése, az év végétől, i fokozatosan lép üzembe, egyre I több feladatot vállalva rnagá- 1 ra. A megmaradó szabad ka­pacitást hasznosíthatja majd szükségképpen néhány más vállalat is, de úgy mondják, lesz elég dolga az elektronikus agynak helyben is. ★ ... A megyei pártértekezlet egyik témája a technika és termelés jelentős korszerűsíté­se, és az elektronikus gépek használata volt. t. gy­3 legkczíláeiöt « visszaszámoló# Az amerikai Apollo—14 űr­hajó január 31-ére tervezett rajtját megelőző visszaszámo- lás hétfőn délután, az előze­tes terveknek megfelelő idő­pontban kezdődött meg a flo­ridai űrrepülőtéren. Az Űrhajózási Hivatal, a NASA szóvivője közötte, hogy a rajtelőkészületek első órái fennakadás nélkül peregtek. Az Apollo—14 — ha minden úgy üt be, ahogyan eltervez­ték — január 31-én indul el a Hold felé — fedélzetén Alan Shepard, Stuart Roosa és Ed­gar Mitchell űrhajósokkal. Az Apollo—14 programja egyébként a következő. Január 31: rajt. Február 4: a „Kitty Hawk” elnevezésű űrhajó rááll a holdkörüli pályára. Február 5: leválik az „An­tares" nevű holdkomp, fedél­zetén Shepard-dal és Mitchell- lel. Kétórás holdséta követ­kezik, miközben Roosa a pa­rancsnoki kabinnal a Hold kö­rül halad. Február 6: az „Antares” is­mét csatlakozik a „Kitty Hawk”-hoz. Február 7: visszaindulás a Főidre. Február 9: érkezés a Csen­des-óceánra. Gierek és Jaroszewicz Szczecinben Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jarosze­wicz miniszterelnök vasárnap Szczecinben, a „Warslci” ha­jógyárban, ahol a napokban ismét megszakadt a termelő- munka, találkozóit a gyár kol­lektívájával, jelenti á PAP lengyel hírügynökség. Ä 'ta­lálkozón megvitatták az or­szág időszerű politikai és gaz­dasági problémáit. A gyár kol­lektívájának képviselői a ta­lálkozón támogatásukról biz­tosították a párt új vezető­ségét. Kifejezték bizalmukat Edward Gierek és az általa kezdeményezett megújhodási folyamat iránt. A gyár dolgo­zói a párt politikájának nyúj­tott támogatás jegyében új­ból felvették a termelőmun­kát. Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz vidéki kőrútján hétfőn Gdanskba érkezett. INDIA Ü Különös jelentősége van an­nak, Hogy India nemzeti ün­nepe nem az a nap, amikor al­ku imáoyilag függetlenné vált, hanem 1950. január 26. évfor­dulója — azé a napé, amelyen az ország független köztársa­ság lett és saját alkotmánya érvénybe lépett. Január végét csupán egy hó­nap választja el február végé­től — a köztársaság ünnepét attól a naptól, amikor a köz­társaság népe legfontosabb ál­lampolgári funkcióját gyako­rolja : az urnák elé járulva megválasztja képviselőit, s raj­tuk keresztül uj kormányát. Indiában a választás általá­nos és titkos, nők és férfiak, gazdagok és szegényeik egy­formán, megkülönböztetés nél­kül szavaznak. Ebben az érte­lemben a választás valóban demokratikus: valamennyi já­tékszabályt betartják. Hogy azonban a jórészt ími-olvasni nem tudó, tanulatlan százmil­liók mennyire képesek érde­mük, s nem csak a választási gyűléseken elhangzott szónok­latok szerint ítélni meg a pár­tokat, — ebben a tekintetben ez a demokrácia már igen csak korlátozott. Utoljára 1967-ben volt Indiá­ban általános választás és az alkotmány szerint nem is kel­lett volna már az idén válasz- taniok. A körülmények azon­ban úgy alakultak, hogy a kor­mány kedvezőnek látta a je­lenlegi időpontot. Mindenek­előtt azért, mert Indira Gandhi elmúlt hónapokban végre­hajtott intézkedései, politikai lépései a legszélesebb támoga­tást biztosítják számára. In­dira Gandhi ma annak az em­bernek a jogán kéri a válasz­tók szavazatát, aki államosítot­ta a bankok jó részét, aki sza­kítani mert a nagytőke támo­gatását élvező jobboldali párt­vezérekkel, aki megfosztotta a maharadzsákat kiváltságaiktól. Első ízben Nehru halála óta olyan politikus áll az ország élén, aki tudatos baloldali programot hirdet. Miután In­dia nagy tömegeinek balolda­li érzelmei nem kétségesek — a legutóbbi választásokon ki­derült, hogy valamennyi jobb­oldali párt baloldali jelszavak­kal állt a paraszttömegek elé —, minden valószínűsége meg­van auv.ak, hogy Indái a Gandhi politikája cinyeri a nép jelemos részének támoga­tását. Az indiai helyzet azonban igen bonyolult, ro jellemvoná­sa, hogy míg a jobboldali pár­tok összefogtak indira Gandhi megbuktatására, a baloldal pártjai kozott nincsen egység, sót az egyik szociáldemokrata part kész volt a szélsőséges jobboldallal is összefogni hi­úira Gandhi ellen. Az az el­határozás, amit a miniszterel­nök bejelentett — mármint hogy partja egyedül lép fel a választásokon, nem alakít sem­milyen más párttal választási szövetséget —, igen kockázatos lépés, amely kitűnő eredményt hozhat számára, esetleg azon­ban bukását okozhatja. Az a tény természetesen, hogy In­dira Gandhi ily módon eluta­sította egy — mindenekelőtt a kommunistákkal, de más bal­oldali pártokkal is szervezendő — koalíció gondolatát, nem je­lenti azt, hogy szükségszerűen egymás ellen is fellépnek az Indira Gandhi vezetése alatt álló Kongresszus és a kommu­nisták jelöltjei. Az együttmű­ködésre a választás lebonyolí­tása rengeteg lehetőséget ad. A világ országai, népei India nemzeti ünnepén évről évre megemlékeznek a január 26-i évfordulóról. Ebben az évben azonban az India iránti érdek­lődés sokkal mélyebb és ko­molyabb. Most valóban választ India — utat választ, politikát választ. S az ország barátainak nem közömbös, hogy mit választ, merre fog haladni. Nem kö­zömbös a nagytőke pártfogói­nak sem, hogy olyan kormány lesz továbbra is Indiában, amely a szocialista országok­kal szemben baráti politikát folytat vagy olyan, amely lé­péseit a külföldi, mindenek­előtt az amerikai tőke érdekei­hez igazítja. Most erről lesz szó, s ahogy a január 26-i ün­nep múltán közelednek a választás napjai, úgy foglal­koztatja a nemzetközi közvé­leményt mindinkább India jö­vőjének kérdése. Kalmár György Brandt Párizsban Willy Brandt nyugatné­met kancellár (baloldalt) a párizsi elnöki reziden­cián megbeszélést folytatott Georges Pompidou államfővel. Február 15 D-nap Angliában Nagy-Britannia 1971. feb­ruár 15-én hivatalosan átáll a tizedes rendszerű valutára. Ezt a napot D-napnak nevezik a „decimalisation” angol szóról és ez a megjelölés az angolokat az 1944. jú­nius 6-án történt francia- országi partraszállás nap­jára emlékezteti, amit ugyancsak így jelölték. Túlzás lenne azt állítani, hogy a tizedes rendszerű valuta be­vezetése hasonló izgalmat és várakozást keltett, mint ama nevezetes háborús esemény, de kétségtelen, hogy legalábbis lélektanilag néma megrázkód­tatást jelent. A* kormány dön­tését sok anigol még mindig úgy tekinti, mint erőszakolt közeledést a kontinentális Európához, mint felesleges le­mondást a jól bevált brit ha­gyományokról. A király még a VIII. szá­zadban egy font ezüstből 240 érmét veretett. Az angol font ma is 240 penny. A XI. századi normán hódítás hozta magával a shilling szót. A középkori latin szövegek szerint egy libra (font) 20 szo- liduszból (shilling), egy szoli- dusz 12 dénárból (penny) ál­lott. Az eltelt 12 évszázadban más érméket is bevezettek Angliá­ban, ezek azonban csak akkor maradhattak fenn, legalább nevükben, ha beilleszkedtek a 12-es váltószámon alapuló rendszerbe. E jövevények kö­zül a közelmúltig fennmaradt a korona (pontosabban szólva a félkoronás, amely 1/8 fontot ént), valamint a guinea, amely ma 21 shillingnek felel meg. Ezt a pénzt főleg luxuscikkek vásárlásánál, orvosi, ügyvédi és hasonló honoráriumok kifi­zetésénél használják. A guinea kissé kilóg az angol pénzrendszerből, amelyben 12 penny = 1 shil­linggel, 20 shilling = 1 font­tal, tehát 240 penny felel meg egy fontnak.. A 21 shilling nem nevezhető tehát kerek szám­nak ebben a rendszerben. Még változatosabbá tette ezt a rendszert, hogy a már emlí­tett félkoronás on kívül fél- pennys és negyedpennys is forgalomban volt, bár ezeket a közelmúltban, már bevonta a bank. Nyilvánvaló, hogy ez a sok­féleség külföldiek számára ne­hezen volt áttekinthető, de az angol export adminisztrációja is könnyebb lett volna, ha ti­zes váltószámmal számolhat­nak. A február 15-én életbe­lépő új pénzrendszer ilyen váltóé zámmal dolgozik: egy font 100 pennyvel lesz egyen­lő. Az ügyben döntő kormány- bizottság különböző javaslato­kat fontolt meg. Kisebbségben maradt az az indítvány, amely az Angliában egykor ismert forintot kívánta volna ismét bevezetni, a font és a penny közötti közbenső érték gya­nánt. Végül is úgy döntöttek, hogy minden közbeeső felosz­tás mellőzésével a fontot 100 pennyre bontják, a penny jele pedig az eddigi kis d betű (dénár) helyett p lesz. Ez az átállás természetesen nem történhetik egyik napról a másikra. 18 hónapos átmeneti idő­szakban mindkét pénz- rendszer érméi cs bank­jegyei forgalomban ma­radnak. Ez azzal jár majd, hogy az embereknek mindkét fajtájú aprópénzből a zsebükben kell tartaniuk valamennyit, és a vásárlásoknál minduntalan át­számításokat kell végezniük. Nem lesz könnyű a megszo­kott rendszerről a csak euró­paiak számára egyszerűbbnek tűnő tizes váltószámú rend­szerre áttérniük. Napjainkban, az inflációs nehézségek idején Angliában sok egyszerű ember arra gyanakszik, hogy a pénzrendszer megváltoz­tathísa csak trükk a kor­mány részéről, hogy ezzel takargasson bizo­nyos áremeléseket. Azon sem lehet csodálkozni majd, ha vá­sárlók és eladók egyaránt egy­mást gyainúsítgatják, hogy az átszámítás nehézségei köze-' pette a másik fél be akarja csapni őket. Az illetékes kormányszerv utasítása szerint minden üz­letben jól látható helyen ki kell függeszteni a másféléves átmeneti időszak tartamára azt a táblázatot, amely a két pénzrendszer értékeinek ösz- szehasonlítását tünteti fél. Erről bárki leolvashatja majd, hogy például kilenc régi penny megfelel négy újnak, de 10 régii penny ugyancsak négy újnak felel meg. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha csak tized- pennys érméket nem akartak volna forgalomba hozni — aminek a pénz jelenlegi érté­ke mellett semmi haszna nem lett volna —, akkor a 0,4 penny különbséget (ennyi van a 9 és 10 régi penny között), nem lehet biztosítani. Az új pénzrendszer beve­zetése kis tételeknél tehát szükségképpen le- és fel- kerekítésekkel jár. Ez ismét okot adhat a vitat­kozásra, veszekedésre az üzle­tekben. ­E nehézségek ellenére (amelyekhez hozzá kell számí­tanunk az automaták, pénztár­gépek átalakítását és ez ugyan­csak tetemes költséggel jár majd), az átállás mégis megéri majd a fáradságot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom