Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-03 / 2. szám
1971. JANUAR 4„ HÉTFŐ 7,7&Círiap 3 Átadta megbízólevelét a VDK új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vasárnap fogadta Hoang Cuong rendikívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Vietnami Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Hoang Cuong nagykövet megbízólevelének átadásakor a többi között hangsúlyozta: A vietnami nép — az amerikai agresszorok ellen, a nemzet megmentéséért folyó harcban, s a szocializmus építésében egyaránt — mindig élvezte a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya és népe önzetlen, megszakítás nélküli támogatását. Ez a segítség és támogatás nagy bátorítást jelent a függetlenségért és szabadságért harcoló vietnami népnek. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva a többi között hangsúlyozta: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar kormány és az egész magyar nép nevében ismételten kifeje- . zem, hogy mint a múltban, a jövőben is mindig a vietnami testvéreink oldalán állunk, fokozva katonai, politikai és diplomáciai támogatásunkat az agresszió visszaveréséhez, a szocializmus építéséhez. A megbízólevél átadása után a nagykövet a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. GYÁREGYSÉG ES ÖNÁLLÓSÁG Biztos révben Idézet az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának pártér- tekezleti beszámolójából: „A MAHART Hajójavító Üzem- igazgatóság Dunaharaszti Üzeme sok problémával küzd. Az üzem önállósága nem alakult megnyugtatóan, a gyáregység hatásköre szűknek mondható. Mindfezek ellenére az üzem eredménye dicséretes, a helyi vezetők jól megállják helyüket.” Tóth Pál Péter, üzemi párttitkár: „Nem értek egyet a gyáregységünk önállóságát kétségbevonó mondattal”. Öpris János üzemvezető: „Nem volt helyes, pontos ez a megállapítás.” A szervezet Ismerkedjünk meg azzal a szervezettel, amelynek egyik egysége a dunaharaszti üzem. A piramis csúcsa a MAHART- vezérigaz'satóság, amely öt üzemigazgatóságot (folyamhajózási, tengerhajózási, kikötői, balatoni, hajójavító) irányít. A hajójavító üzemigazgatóság (székhelye: Újpest, Népsziget) négy üzem (a tápéi, az újpesti, a dunaharaszti és egy úszóműhely) munkáját vezeti. Ismerkedjünk meg a dunaharaszti üzemmel. A gyáregység területe a Duna partján nem túl nagy, a sójatéren egy uszályon az utolsó simításokat végzik a munkások, a fedett csarnokban hatalmas gépek egyengetik, hajlítják a vaslemezeket, a zaj elnyeli a beszédet... Az üzem dolgozói 1965-ig csak javítással foglalkoztak, öt éve egyetlen traktordaru segítette munkájukat. Fél évtizede építenek is a Duna- parton. Szinte teljesen kicserélődött az üzem: új gépeket, nagy teljesítményű darukat, hegesztőberendezéseket kaptak, megoldották a só jatér világítását, fürdőt, munkás- szállást, vízisporttelepet építettek. Tehát megteremtődtek a jobb munka feltételei. A munka Összegezzük a gyáregység munkáját, az üzemvezetőtől kapott információk alapján. 1970. évi tervük 38 millió forint, ezt várhatóan 40 millióra teljesítik. Az üzemben is hiányoznak munkáskezek, a szükséges 250 fizikai dolgozó helyett csak 225 veszi fel reggelente a munkát, főképp a vasas szakembereket nélkülözik. A munkásvándorlásnak azonban gátat szabtak, amíg tavaly 105 dolgozó kérte ki a munkakönyvét és csak 76-an jelentkeztek felvételre, addig az idei első félévben a ki- és belépők aránya 56:45-re csökkent. Nem rosszak Dunaharaszti- ban a bérek, s évről évre emelkednek: 1968-ban egy dolgozó éves átlagbére 22 926 forint volt, 1969-ben 24 075. Az üzemigazgatóság gyáregységeiben nagyjából egyformák a fizetések. A hajójavítóban egy jó szakmunkás a 14—15 forintos órabért is elérheti, a jó munkáért prémiumot kap, ha nehéz testhelyzetben kell A TA N YA ÉL A tápiószentmártoni Sőregi (anyáik központja: a felszabadulás után régi, szegényes szállásáról felcihelődött, s a kastélyba költözött iskola. A tantermeket zöldbe öltözteti az ablakok növényfüggönye: a házakban majd viszontlátott, óriásra nevelt golgotavirágok, karácsonyra virágzó kaktuszok, szobai borostyánok is az itteni, szakköri botanizálásból származnak. Szépen öltöztetett, aranyos babákat hoztak be réggel a mamák védőoltásra. Horváth Zoltán igazgató elnézést kér a padba szórt napraforgómagért, az egyik fiatalasszony rendetlensége, iskolásgyerek náluk ilyet nem vét. A deszkapadló ápoltsága, a kályhák melege, a barkácsoló szertár rendje, a levegő tisztasága valóban példás, komolyan veszik a tábla feketeségét, a hajfonatok hosszúságát, a masnik lepfceségét. Horváth Zoltán tanító huszonhárom évvel ezelőtt Kiskunfélegyházáról költözött új házasként feleségével a sőregi iskolába. Kisvárosból érkeztek a tanyák borzongató ismeretlenségébe — de hát oda mentek, ahol kaptak állást. Százhúsz gyereket oktatott az első évben a fiatal tanítópár — számuk mára lecsökkent majd a negyedére. Elköltözés? A felsősöket vitte el a külterületi iskolák körzetesítése? Inkább az úgynevezett felvilágosodás: a tanya nincs oly messze. De azért az új és nagyon szép tápiószentmártoni iskolában a jövő évekre felmerült egy felsős tanyai kollégium terve. Míg Horváth Zol- tánéknak felépült a ceglédi háza. Hogy azután nézzenek Össze a feleségével: de hiszen itt nevelődött a három gyerek... a mai tanítványoknak már a szüleit is tanították ... itt az iskola, a könyvtár ... itt szeretnek élni! Éber Antal itteni nagybirtokát a tíz legjobb között tartották számon az országban. Dü- . ledező címeres istállók utalnak az egykori svájci mintatehenészetre, versenylótenyésztésre, virágmagvat termesztettek nagyban'a jó földjükön. A cselédséget a Jászságból válogatták, telepítették ide. Aki már járt a fővárostól húsz— harminc kilométerre fekvő volt cseldésorokon, ahol most is kísért rokoni házasság, tunyaság, analfabétizmus, alázat, értékelni tudja ez örökség itteni hiányát, hogy Sőregi majorban nagyobb volt a bér, több a kommenció, rendesebb a lakás, kisebb a zsúfoltság, gyakoribb a doktor, jobb az iskola — de értékelni a magyarországi arisztokrácia bűnét is, hogy máshol is ment, s még kifizetődőbb lett volna. Az államosítás éve körül a földhözjutottak egy csoportja közös fedél alá húzódott, az Úttörő Téeszcsébe tömörült. Később egyesültek a tápiószőllősi Új Barázdával. „Az Úttörő idejében itt nagyobb rend volt.” Aztán az állatokat elvitték, most csak egy tyúkfairm üzemel a majorban. Valószínűleg a szövetkezet is arra számított sokáig, amire a tápiószentmártoni tanács — ahová közigazgatásilag tartoznak — jó ideig: a családók elköltözésére. „A tanyavilág felszámolódik” — mondta ki a rádió. Az élet pedig cáfolt. „Mert a tanyán többet hoz a háztáji” — mentege- tődzött a rádió. „Mert a lakosság ragaszkodik a szülőföldhöz” — jegyzi meg halkan Horváth Zoltán tanító. Most már kivezették a villanyt, út is épül feléjük, házhelyeket is mértek, építési engedély szerezhető. A termelő- szövetkezet pedig fővárosi fonodával tárgyal egy kiegészítő üzem kihelyezéséről. Kérdéses azonban a tanyasi nők hajlandósága: asszomyi ösztönük ragaszkodik a háztájihoz, a tűzhelyhez, a gyerekekkel való együttléthez, bizonyos matriarchális előnyökhöz: mert ugyan a férj a hivatalos, kenyérkereső, de azért az anya- jog is jól érvényesül itt. De a „háztartásbeli” munka és státusz nagyságát próbáljuk érzékeltetni Bende Sándorék jószágának^ felsorolásával: három hízóbika, két anyakoca, három hízó, két — de nemrég még négy — süldő, kilenc malac, ötven baromfi, s az ősszel még nyolc kacsa. (Az etetést villanymotoros daráló könnyíti.) Az anyagi gyarapodásnak nyilvánvaló, de józan s nem hivalkodó jeleit tapasztalni mindenhol. Motorkerékpár és több bicikli a legtöbb családnál. Fürdőszoba nem egy, nem két helyen. S bár rózsaszín , teddybeerkabátos kisgyerekbe nem ütközöm, a szerényebb jövedelmű, mert háztájival nem foglalkozó Urbánkovics Sán- doréknál például a három gyerek játálca közt a fiúknak diavetítőt, rexasztait, asztali focit találok, míg a lakószoba egyik sarkát a lánykának méter magas bababútorokkal rendezték be. A távolabbi helyeken érdekes például az ürgösi rész. Itt már a nagyüzem szorítja, szugorítja az egyéni háztáji kerteket, udvarokat. Építési engedélyt sem adnak — „saját felelősségből” azonban sorra újjáépülnek a házak. A villanyt feléjük is elvitték —aztán volt olyan család, amelyik tizenhatezer forintos költséggel vezette be. Az egyik gazda, Lakos János, ki magaépített fészerekkel, színekkel, ólakkal, pincével, istállóval törpe-mintabirtokot hozott létre, azt mondja, ha a termelő- szövetkezetük terjeszkedése elérné gazdaságát s lebontanék az otthonát, akkor is csak tanyára költözne tovább, bármely korban újrakezdené. „A feleségem már neheztel, mért vagyok mindig a ház körül, ritkán a lakásban. Hogy talán nincsen annyi munka valójában, mint amennyit én keresek. találok.” Kevesebb itt az ember — de ismerik egymást, összetartoznak. Korábban sötétedik — de mintha többször sütne a nap. Tán mert a sík táj, a földek, vizenyők, az egyhangúságot oldó erdők, a levegő jobban visszaverik. Talán, mert az ember, bár több a dolga, mégis hajlamosabb odafigyelni, és inkább talál módot a szemlélődésre. A mai gyerekek, ha felnőnek ? Előreláthatón nem akarnak bajlódni tehénnel, malaccal, kacsával, pulykával, járhatatlan úttal, kenyérsütéssel, ahogy a fiatalok is inkább a bejárást választották. Bár a termelőszövetkezeten sok minden megfordulhat. De a megállapodott, családosodott emberek — ők jól érzik magukat itt. Ma még: „A lakosság ragaszkodik a szülőföldhöz.’.’ P. A. dolgoznia, ezt plusz pénzzel honorálják. Az üzemvezető bátran mondta: „Nálunk nincs bérfeszültség”. Teljesített tervek, stabilabb munkásgárda, növekvő bérek. Az üzemvezető határozott: „Nem küzdünk sok problémával!” A hatáskörök , — Mi a gyáregység hatásköre? — Az új év kezdete előtt tanácskozunk az üzemigazgatóság vezetőivel, együtt készítjük el a tervet, az adottságoknak megfelelően döntünk a vállalásokról. Szabad kezet kaptunk a személyzeti munkában, a munkásgárda kialakításában : felvehetünk vagy elbocsáthatunk fizikai dolgozót, alkalmazottat is. A bérkeretet önállóan használjuk fel, senki sem szól bele, hogy mennyi jutalmat, célprémiumot stb. adunk. A fegyelmi jogkört teljesen az üzem vezetői gyakorolják, sőt saját döntőbizottságunk is van. — Mi az üzemigazgatóság hatásköre? — Központi az anyagbeszerzés, de ez így jó, mert nem lenne helyes minden üzem apparátusát duzzasztani. Az üzemigazgatóság vezetői döntenek a beruházásokról, de a dunaharaszti gyáregység igazán nem panaszkodhat, mindent megkapott, megkap, ami munkájához szükséges. Az üzemigazgatóság szinte egyetlen hatásköre: az ellenőrzés. És a segítés! Nem volt hegesz-. tőnk, a főnökség más üzemből irányított hozzánk szakembert, a jövő évi feladatainkat a tápéi üzemmel is kooperálták. .. — Miben kémé most az üzemigazgatóság vezetőinek segítségét? — Semmiben. — Nem festette szebbre a menyasszonyt, mint amilyen? — Nem. Tehát létezik Dunaharaszti- ban üzemi önállóság és nincs probléma. Az üzemigazgatóság vezetőinek sem kérést, sem kívánságot nem továbbíthatunk ... Fóti Péter Elhunyt Nógrádi Sándor Fájdalmas szívvel veszünk végbúcsút Nógrádi Sándortól, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő, nagyra becsült harcosától, a veterán kommunistától, akinek életműve példaként szolgálhat minden generációnak. Nógrádi Sándor forradalmár volt, fontos vezetői posztokon részese annak a nagy átalakulásnak, amely hazánkat a szocialista útra vezette. Kora ifjúságától eljegyezte magát a társadalmi haladás eszméivel, egész életét a küzdelemnek, az alkotásnak szentelte, és a szó legszorosabb értelmében a halál ütötte ki kezéből a tollat, élete utolsó munkaeszközét. Ifjú vasmunkásként került a munkásmozgalomba, és ott volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának bölcsőjénél. Harcolt a Tanácsköztársaságért, majd annak bukása után külföldön folytatta a kommunista mozgalom szervezését. A Csehszlovák Ifjúkommunista Szervezet titkárá volt, majd a Kommunista Internacionálé megbízásából Románia, Franciaország és a Szovjetunió volt további tevékenységének színhelye. A második világháború kitörése a Szovjetunióban érte. A háború első időszakában a fogságba került magyar katonák nevelője, felvilágosítója, tanítója Volt, majd — éppen ötvenéves korában — ejtőernyővel egy partizáncsoport élén visszatért hazájába. A Nógrá- di-partizánegység harcairól ma már legendák szólnak nemcsak hazánkban, hanem Szlovákiában is, ahol antifasiszta felszabadító harcok egy részét kifejtették. A felszabadulás után fontos állami és pártfunkciókat töltött be. Kezdetben partizán- harcainak színhelyén, Észak- Magyarországon szervezte és irányította a kommunista párt munkáját, majd iparügyi, illetve miniszterelnökségi államtitkárként a munkásosztály hatalmának kivívásában, a népi Magyarország megteremtésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. A fordulat éve után a néphatalom védelmének megszervezésében kapott vezető munkakört: a néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese lett. Az ellenforradalom után újra a párt vezetésében vállalt munkát, majd diplomataként egyaránt szolgálta hazáját és a szocialista közösség érdekeit. Négy évvel ezelőtt nyugdíjba ment, de azóta sem pihent: memoárjainak két kötete izgalmas és tanulságos kortörténeti dokumentum. Sok munkával, harccal, eredményekkel teljes élete volt Nógrádi Sándornak, örökké emlékezünk emberségére, kiváló kommunista vezetői stílusára, fáradhatatlan munkabírására, az ifjúság iránti különleges szeretetére, a marxizmus—leninizmus iránti állhatatosságára. Emlékét a legkiválóbb magyar munkásmozgalmi vezetők között őrizzük meg. MIT TEHET Ä NÉPFRONT? Vízhálózat két hidroforral Vezeték van, villany nincs Válaszol a dömsödi vb-elnök Hogyan, hol és mit segíthet a népfront a községfejlesztési gondok megoldásában? — ezekről kérdeztem Sáfrányos László dömsödi vb-elnököt, .a Hazafias Népfront ráckevei járása elnökségének tagját. — Összefogással, mindenütt és mindenben segítheti a község vezetőségét a népfront helyi szervezete, ha az emberi tenniakarás vágyának helyes irányt mutatnak, ha a társadalomban feszülő tetterőt a község hasznára fordítják — válaszolt az elnök. Dömsödön 6546 ember lakik, a községben három termelőszövetkezet, egy állami - gazdaság és két fővárosi üzem kihelyezett részlege működik. A falu nyáron közkedvelt üdülő- és kirándulóhely. A népfront községi szervezetét 15 tagú elnökség vezeti. Az első feladat a jó ivóvíz eljuttatása minden házba. A második: járhatóvá tenni a község útjait, az őszi és a téli időszakban is, és a harmadik, ami már a falu üdülőjellegével is összefügg: a község utcáinak, tereinek parkosítása. — Sajnos, Dömsödön — folytatja Sáfrányos László — a felszínen található vizek nem jók, azok az egészségre ártalmasak. Igazán jó ivóvizet csak 60 méteres mélységben lehet találni. A népfrontaktivisták és a tanácstagok jó munkája eredményeként már megalakult a községben a vízműtársulat, amely rögtön munkához is látott. Az eredmény: négy kilométer hosszúságú vízhálózati csőrendszer készült el, egy új, 180 méter mélységű kút, és két darab, 5 köbméteres hidrofor. A vízhálózat eddigi kiépítéséért egy- egy ház lakói 4000 forintos hozzájárulás megfizetését vállalták. Bosszúságot okoltak Dömsöd lakóinak a sáros, szinte járhatatlan járdák is. Éppen ezért a múlt évre hat utcában tervezték a járdalapok lerakását, de a lendület vitte őket, a tervezettet túlszárnyalták és nyolc utcában építettek járdát. Kiemelkedő, munkát vállalt és végzett Kiss József és, Balogh János dömsödi lakos. A parkosítás terén meg a helyi népfrontbizottság elnöke, M. Nagy Gábor mutatott jó példát. Arra vállalkozott, hogy személyesen utazik.el a Tisza mellé és intézi a facsemeték kiválasztását, valamint azok Dömsödre szállítását. A községben eddig 6500»fát ültettek és az ezekre a munkákra fordított társadalmi munka értéke 169 000 forint volt. Ezek valóban szép eredmények, ám a község mégis adós maradt egy súlyos probléma megoldásával, igaz, nem a vezetőség hibájából. Az egyik községi területen, ugyancsak társadalmi munkával, kiépítették az elektromos hálózatot: ma már az oszlopok a helyükön vannak, a házaikhoz vezető leágazások szakszerűen elkészültek és a légvezetékeken már a szél muzsikál, csak egy baj van: a hálózat nem kap elektromos áramot Nem kap, mert az Elektromos Művek szerint a 100 ezer forintos trafóház felépítése is a község feladata még. Igenám, csakhogy a községnek is végesek a lehetőségei. És még egy: úgy gondolom, aki majd a díjakat szedi, az is részt vállalhat az üzletből. De van ennek a kérdésnek egy másik oldala is: az önkéntesen vállalt egyéni és közösségi érdekekért elvégzett társadalmi munkát is jobban megbecsülhetnék. K. I. — A Lenin-renddel kitüntetett kijevi állami Sev- csenko-egyetemmel tíz esztendővel ezelőtt kötött együttműködési szerződést a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Egy évtized alatt csaknem száz debreceni egyetemi oktató és kutató kereste fel a kijevi egyetemet. A két egyetem közös kiadványt is megjelentetett, a kijevi egyetemen pedig magyar nyelvi lektorátust létesítettek. Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Nógrádi Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, vezérezredes, pártunk, valamint a magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa hosszan tartó, súlyos betegség következtében 1971. január 1-én elhunyt. Nógrádi Sándor elvtárs temetése január 7-én (csütörtökön) 14 órakor katonai díszpompával történik a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk hozzátartozói, elvtársai, barátai, régi harcostársai és tisztelői 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A magyar néphadsereg A Magyar Partizán Szövetség