Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
1971. JANUAR 17.. VASÁRNAP JMEOKI zKfrkw Az első magyar méhész Hatvan évvel ezelőtt, 1911. január 18-án halt meg Amb- rózy Béla, a magyar méhészet egyik megalapítója; az ő kezdeményezésére alakult meg az Országos Méhészeti Egyesület is. A fiatal báró, földbirtokos érdeklődése korán feltámadta korszerű gazdálkodás iránt. Tanulmányait Magyaróváron és a hohenheimi gazdasági akadémián végezte. A méhészettel katonatiszt korában, olaszországi állomásozása során ismerkedett meg. Annyira felkeltette az érdeklődését. hogy amikor leszerelt és hazatért, egyelőre csak passzióként maga is elkezdett méhészettel foglalkozni. 1875- ben megalapította a Délmagyarországi Méhészegyletet, s később kezdeményező része volt az Országos Méhészeti Egyesület alapításában is. A méhészetet írásban is propagálta: 1880-tól társszerkesztője volt az első magyar nyelvű méhészeti szaklapnak. A méhészet terén kifejtett több évtizedes munkássága elismeréséül 1910-ben neki ítélték oda a földművelési kormányzat aranyérmét. 1911-ben — 73 éves korában — Temesváron hunyt eL tiszthelyettes-iskolái jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium pályázati felhívást bocsátott ki tiszthelyettes iskolai jelentkezésre. A magyar néphadsereg tiszthelyettes-iskoláira azok jelentkezhetnek, akik 17. életévüket 1971. szeptember 1-ig betöltik, 23 évnél nem idősebbek, legalább az általános iskola nyolc osztályát elvégezték és a fegyveres szolgálatot hivatásuknak érezve, a magyar néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei akarnak lenni. A jelentkezés feltételei: erkölcsi-politikai megbízhatóság, fizikai alkalmasság a katonai szolgálatra, magyar állampolgárság, nőtlen családi állapot. A tiszthelyettes-iskolára pályázók jelentkezési lapot a kiegészítő parancsnokságtól, illetve a szakmunkásképzőiskola igazgatójától, sorkatonák alakulatuk parancsnokságától kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni keli sajátkezűig írt részletes önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt (szakmunkásképzőt végzetteknek az oklevelet), valamint erkölcsi bizonyítványt. A jelentkezők gépkocsizó, lövész, harckocsizó, tüzér, légvédelmi tüzér, műszaki, lokátoros, híradó, hadtáp, gépjárműtechnikus, fegyverzeti technikus vagy repülőműszaki szakra pályázhatnak. A technikus szakokra elsősorban azok jelentkezzenek, akik a választott szaknak megfelelő, vagy ahhoz hasonló szakképzettséggel rendelkeznek. A pályázók májusban alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Az .eredményről az érdekeltek július 15-ig kapnak írásban értesítést. Azokat, akik a felvételi követelményeknek megfelelnek, szeptemberben behívják. A tiszthelyettesi iskolai tanulmányi idő két év. A pályázat beküldésének határideje április 15-e. A Töröcskei- patak tava Kaposvár város közelében, a festői környezetben levő Tö- röcskei-patak völgyében csó- nakázó-horgász tó építése kezdődött a Dunántúli Vízügyi Igazgatóság kivitelezésében, a Kaposvári Vízügyi Társulás beruházásaként hétmillió forintos költséggel épül a tó, amely kedvelt kirándulóhelye lesz a kaposváriaknak. A víztároló hossza nyolcszáz méter, szélessége pedig 200 méter lesz. Teendők, minden napra Január elsején életbe lépett, működik a szabályozók új rendszere. Bevezetését nem előzte meg hangos hírverés, a szakemberek számára szűkszavú — közlönyök hasábjain közzétett — rendelkezések, végrehajtási utasítások formájában öltött testet az az iránytű, amely terveiket, döntéseiket, cselekedeteiket a következő öt esztendőben alapvetően meghatározza. Mert az új szabályozó rendszernek ez a leglényegesebb vonása; első ízben kerül sor arra, hogy — az alapelveket tekintve — a tervidőszak egészét változatlan közgazdasági feltételeik között dolgozhatják végig a gyárak, vállalatok. Nem szükséges hosszasabban bizonygatni, hogy a gazdaságirányítási rendszer közvetett formája — amit a reform valósított meg —, az ár- szabályozás, az adópolitika, a személyi és vállalati jövedelmek képződésének szabályozása, a hitelpolitika, s a többi tényező, mint eszköz a gazdaságfejlesztés meggyorsítására, bevált. A harmadik ötéves terv teljesítése, a gazdaságban végbemenő folyamatok, s azok első eredményei — így például a termelési szerkezet kedvező irányú módosulása, a beruházásoknál az építés helyett a technológiai berendezések előtérbe kerülése, a külföldi vállalatokkal kialakított kooperáció — egyaránt igazolják ezt. A múlt év januárja és novembere között az ipar termelése hét százalékkal volt nagyobb, mint 1969 hasonló időszakában, az egy foglalkoztatottra jutó termelés pedig hat százalékkal emelkedett Az átmeneti — s több tekintetben szükségszerűnek ítélhető — megtorpanás után tehát dinamikusabb fejlődési szakasz kezdődött el. Tökéletesebben, gyorsabban Ha mindez így van, márpedig így van, jogosnak tűnhet a kérdés: miért volt szükség mégis új szabályozó rendszerre? Egyszerűsítve a feleletet: azért, hogy régi feladatainkat — a társadalmi munka hatékonyságának növelését, a vállalati tevékenység gazdaságo6tözött. A válást végül hosz- iszabb idő eltelte után újabb perben mondták ki. — Egy másik eset nemrégen szerepéit a bíróság előtt. Egyik vezető állású köztisztviselő magánál 16 évvel fiatalabb nővel — aki ugyancsak hasonló közéleti állást tölt be — költözött egy lakásba, otthagyva családját. A feleség nem járult hozzá a házasság fölbontásához. A tárgyaláson elmondta, hogy férjének megbocsát — mint már előzőleg (több esetben is megbocsátotta férjének futó kalandjait. A bíróság elutasító ítéletet hozott, mert még nem győződhetett meg a néhány hónapos új kapcsolat tartósságáról. — Ezek a példák nem tipikus, inkább érdekes esetek, de agy is mutatják: a bíróságok körültekintően, megfontoltan járnak el. Még közös akarat esetén sem tartják elegendőnek a házasság felbontására irányuló megegyezést, csak abban az esetben, ha — mint már említettem — meggyőződtek róla, hogy a házasfelek akaratnyilvánítása szabad, befolyásmentes, komoly és (végleges. Sokat beszélnek arról, hogy a fiatalok könnyelműen házasodn-k és ezért sok a válóper. Mi a Ságok tapasztalata? — A statisztika nem ad erre egyértelmű választ. A fölbontott házasságok közül az 1 éven aluliak aránya 5 százalék. Egytől három évig, a váló felek 26 százaléka élt együtt. Nagyon magas az arányszám a 10—19 éve tartó házasságoknál: 25,6 százalék és még a 25 évnél régebbi házasfelek is több mint 10 százalékkal képviseltetik magukat. — Érdekes és elgondolkodtató, hogy a válóperek többségét (54 százalékát) asszonyok indítják. Ennek az lehet a magyarázata, hogy társadalmunkban a nők egyenlő jogokat élveznek és miután önálló keresettel rendelkeznek, nincsenek olyan kiszolgáltatott helyzetben, mint régen voltak. Ezt bizonyítja az is, hogy ma már szánté ismeretlen az úgynevezett érdek- házasság. Gyakran megtörté.- nik, hogy a régebben a szülői kényszer következtében létrejött házasság felbontását, a vagyoni kötöttségek megszűnése, sokszor a gyermekek felnevelése után kérik az asszonyok. — Érdekes képet mutat a házassági bontóperekben szereplő házastársak életkor szerinti megoszlása is. A 20—29 éves korosztályú nők 49 százalékot, a 25—34 éves korú férfiak pedig 45,5 százalékot képviselnek az első házasságukat felbontók között. Az arányszámok az évek emelkedésével fokozatosan csökkennek. Figyelemre méltó, hogy a válni szándékozó házastársak igen sok esetben rövid különélési idő után kérik a házasság fölbontását a bíróságnál. Az ilyen perek 72 százalékában a különélés óta még egy év sem telt el, sőt az esetek 38,5 százalékában még 6 hónap sem. Ezek a számok arra mutatnak, hogy igen sok esetben kellő megfontoltság nélkül, elhamarkodottan fordul a bírósághoz az egyik házasfél s ezzel sokszor a kibékülés reményét csökkenti. Milyen szerepet játszik a gyermek a válásokban? Jelenlétük nö- veli-e a családi élet fenntartása iránti felelősséget? — A bíróságok tapasztalatai alapján erre a kérdésre igennel lehet válaszolni. A fölbontott házasságok 34 százalékában nem született gyermek, de 41 százalékában egy gyermek, 17 százalékában 2 gyermek, 4,5 százalékában pedig három gyermek sorsát befolyásolja a szülők házasságának felbomlása. A gyermek létezése nagy felelősséget ró a szülőkre. A bíróságok is sokkal körültekintőbben járnak el azokban a válópe^ rekben, ahol a gyermekek sorsáról is dönteni kell. Különösen nagy gondot okoz az, hogy melyik házasfélnek ítéljék oda a gyermeket nevelésre. A döntésben alapvető szerepet játszik a gyermek érdeke. Különösen kisebb korban a gyermeknek inkább az anyai gondoskodásra van szüksége. Ha testvérei vannak, helyes nevelése érdekében szükséges az együtt-ne- velkedés, az, hogy ne szakadjanak el egymástól. Igen nagy gonddal kell vizsgálni, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermekek nevelésére. A bíróságok sok esetben pszichológus szakértő véleményét is kérik. — Az elvált szülők közül az, aki nem kapta meg a gyermeket, sokszor szinte zaklatásszerűen indít pereket a másik szülő ellen azért, hogy a gyermeket megkapja. Az ilyen pernek sokszor az a célja, hogy a geyrmeket követelő szülő szabaduljon a tartásdíj fizetésétől. A gyermekelhelyezési perek rendszerint elhúzódnak, sokáig tartanak, mert a bíróságok felelőssége nagy: a gyermekek számára mindenképpen a lehető legjobb megoldást keresik, hogy biztosítsák számukra a megfelelő anyagi ellátáson túl az erkölcsi fejlődésükhöz szükséges állandó és nyugodt körülményeket. H. F. P. ságának fokozását, az árak és a tényleg^ ráfordítások közelítését — az új szabályozókkal tökéletesebben, gyorsabban, a csoport- és a társadalmi érdeket jobban egyeztetve tudjuk megvalósítani. Ez indokolta, s hozzátehetjük, sürgette is a változásokat Sürgette a megye iparának tapasztalatai szerint is; nem bizonyult eléggé hatékonynak a nyereségérdekeltségi rendszer a gyártmányok fejlesztésében, az élőmunkával való takarékosságban; nem volt mód sok tekintetben a szelektív — azaz rangsoroló — hitelpolitika érvényesítésére; az import megkötöttségei sok esetben rendkívül kedvező eredményeiket ígérő berendezések vásárlását odázták el stb. Nincs módunk arra, hogy az új szabályozási rendszer részleteit akárcsak címszavakban is áttekintsük, hiszen egy-egy terület, mondjuk az adópolitika, önmagában is több cilkk anyagát kiadó változáson merit, illetve megy át. Annál inkább feladatunk, hogy rámutassunk a változások irányára, várható hatására. Arra, hogy az új szabályozási rendszer a gazdasági reform eddigi három esztendejéhez mérten jobb feltételeket teremt a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának kibontakoztatásához. Az árszabályozásnál a tényleges társadalmi ráfordítások és a piaci értékítéletek fokozott tükröztetése az áraikban, a pénzügyi szabályozásnál az adómentességek megszüntetése, illetve korlátozása, a létszám- és bérgazdálkodásban ' az élőmunkával való takaré- ( kosság ösztönzése — „kifize- ! tődővé” tétele — azt bizonyítja, hogy az állam szorosabb i szálakkal köti össze a valós teljesítményt és a nyereséget. Az erők koncentrációja Az állami törekvések következetességét, s minden területre való kiterjedtségét bizonyítja a hitelpolitika változása is. Maga az a tény, hogy 1971- ben mindössze hét állami nagyberuházás munkálatait kezdték el, sokat elmond a meglevő anyagi erőforrások fölhasználásáról. Ezt, az erők koncentrált hasznosítását célozza például az a hitelpolitikai újdonság is, hogy mód nyílik több gazdálkodó szerv közös beruházásának meghitelezésére. Ugyancsak jelentős mértékben változik az exportimport szabályozó rendszere. A differenciált exporttámogatás, az ágazati átlagnál kedvezőbb devizakitermelést elérő vállalatok adóvisszatérítésben való részesítése, az import esetében a népgazdaságilag kedvező vásárlások kötöttségeinek és terheinek csökkentése mind-mind világosan mutatja az utat, amelyen a vállalatoknak járniuk kell. Ez utóbbi változásoknál maradva: a megye iparának több területe erősen érdekelt abban, hogy kedvező exportszállításéinak előnyeit ne csak erkölcsiekben, de anyagiakban is élvezze. Az export arányának csökkenése az össztermelésen belül több vállalatnál éppen arra volt visszavezethető, hogy nem fűződött különösebb érdekük a külföldi szállításokhoz, mert egyformán kaptak a „nagy kalapból” azokkal, akik náluk több forint fejében szereztek egy rubelt vagy dollárt. Ugyanakkor néhány vállalat — a gépiparban éppúgy, mint a könnyűiparban — a megyében is kénytelen lesz szembenézni azzal, hogy exportjukat csupán az állami támogatás tartotta életben, s most kénytelenek lesznek más lehetőségeket — magyarán: valóban haszonnal értékesíthető termékeket — felkutatni. Szilárd egyensúlyi helyzet Az új szabályozási rendszer a hatékonyság előtérbe helyezése mellett, s vele azonos fontossággal, még egy célt szolgál: a gazdasági növekedés szilárd egyensúlyi helyzet megteremtésével valósuljon meg. A kettős, de végső soron megegyező cél elérése termé| szetesen nem úgy megy végbe, hogy automatikusan hat a szabályozási rendszer, s a vállalatoknak nincs különösebb teendője. Nem titok, hisz’ a legnagyobb nyilvánosság előtt, az országgyűlés negyedik ötéves tervet elfogadó ülésszakán s a párt X. kongresszusán beszéltek róla, hogy a következő esztendők nehéz próba elé állítják a vállalatokat, mert — amint ezt köznapin a vállalat- vezetők megfogalmazták — ,az állam húzott egyet a présért”. A beruházások növekvő hányadának vállalati erőforrásokból való finanszírozása — a megyében a múlt évben a teljes beruházás több mint fele már ilyen volt —, az állami támogatás mértékének csökkentése, a visszatérítések korlátozása, a bérezésnél a progresszív adókulcs alkalmazása jóval többet követel minden termelői kollektívától, mint amennyit a harmadik ötéves terv éveiben nyújtottak. S ezt a többet nem lehet halogatni, nem lehet „majd holnap nekikezdünk” alapon várni, remélni. Ahogy az új szabályozási rendszer életbe lépett január elsején, úgy kell változnia fokról fokra a vállalati tevékenységnek is ezekben a napokban és hetekben. Idei gazdasági feladataink végrehajtásának mikéntje — éppen az új szabályozási rendszer okán — döntő mértékben a vállalatokon múlik. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szállítás egységei csakis akkor felelhetnek meg a velük szemben támasztott fokozott követelményeknek, ha az év minden munkanapján tisztán látják teendőiket. Az új szabályozási rendszer világosan mutatja, mit szükséges elérni, merre kell haladni. A hogyant, a haladás módját minden vállalatnak a maga sajátosságait, lehetőségeit alaposan mérlegelve lehet csak meglelnie. A sikeres start a célbaérkezés ígérete. E ezért döntő, hogy — a természettel, a kemény téllel is küzctgfe közben — mi történik most, januárban a vállalatoknál, az üzemekben. A január 1971 startja, 1971 pedig a negyedik ötéves tervé. A régi célok és az új szabályozók kombinációja jó start- környezetet teremtett. A start és a cél közötti távon pedig ne feledjük el egy pillanatra sem: valamennyien ott vagyunk a pályán! Mészáros Ottó Madarak a jégen A Balatonon a jég megerősödésével megteltek a „madár- szállodák”. A madársereg, amely korábban kisebb csoportokban szétszóródott a nagy vízterületen, most a nádasok szélén, a kis források, a hevesek és a nyíltvízi oltok környékén gyülekeznek népes csoportokban. A Kis-Balaton- ról számos madárcsapat költözött át a keszthelyi öböl környékére. A különféle fajtájú vadkacsák néhol sötét foltokban borítják a jeget. A vad- ludak, amelyek nappal a part közeli vetéseket látogatják. szintén jégen töltik az éjszakát. Megjelentek a Balaton vidékén a csonttollú madarak is. Papucsrekord * A török hódoltság idején meghonosodott sarkos, színes, pillangós és mezeivirág-mintás hímzésű szegedi papucsokból évről évre többet adnák el. A néliány évvel ezelőtti átlagos 100 000 helyett tavaly már 180 000 párat gyártott a Szegedi Cipő- és Papucskészítő Szövetkezet, most pedig rekordra készülnek: a tervük szerint először szárnyalják túl aj 200 000-es mennyiséget. Ehhez* már nem elegendő a szövetke-1 zetbe tömörült régi mesterek kézi munkája: nagyszabású gépesítést is terveznek. Városlődi bárányok . Hatezer újszülött báránynyal gyarapodott ezen a télen a Városlődi Állami Gazdaság juhállománya. A környéken hagyományos hófehér magyar fésűs fajta helyett ezen a télen először, fekete fejű és lábú hibrid bárányok népesítették be a bakonyi juh- hodályokat. A magyar fésűs fajtát Hemsire Dow angol tenyészfajtával keresztezték. A hibridek húsosabbak, kevésbé zsírosak. A tarka pecsenyebárányok iránt rendkívül nagy a kereslet: rövidesen 4000 darabot indítanalc( útnak Olaszország és Fran-? ciaország piacaira. Volánkórház A zord időjárás fokozottabban veszi igénybe az embert és a gépet. A Volán gödöllői telepén egy-egy hosszabb útról beérkezett tehergépkocsit minden esetben gondosan átvizsgálnak. Különösen nagy figyelmet fordítanak a szerelők a gépkocsi kormányszerkezetére, valamint fékberendezésére. A vizsgálat, a felderített hibák kijavítása után a tehergépkocsi ismét üzembiztosán indul útjára.
