Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
-é/) p m __ 1970. DECEMBER 9., SZERDA "t/unííl ) 3 HÚSZMILLIÓ FORINT Étkezdére, öltözőre Kékszinű személyvagonokat tolatnak a gyári vágányokon. A kényelmes kocsikat próbálj tra készítik elő. Mindez szinte mindennapos látvány a Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál. Ebben az esztendőben már százhatvan személykocsit készítenek itt — ha az esztendőből a vasár- és ünnepnapokat leszámítjuk, akkor nem egészen két nap alatt egyet! Nem kis feladat ez, ha hozzászámítjuk az évente kijavítandó vagonok százait. Mindez kétezerhétszáz szorgalmas ember becsületes munkájának eredménye. Ez van — pillanatnyilag. Mert a hatalmas gyártelep ugrásszerű fejlődés előtt áll. Az elkövetkező öt esztendő alatt ötszázhatvanmillió forintot fordítanak rekonstrukciójára, hogy alkalmas legyen nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi kocsipark állandóan növekvő igényeinek a kielégítésére is. A nagyszabású rekonstrukció lényegében még csak a jövő esztendőben kezdődik, előkészületei azonban már ma is kézzelfogható valóságot jelentenek. Például abban a tekintetben, ahogyan a megnövekedett feladatok előtt álló munkások szociális ellátásával törődnek. A gyár vezetői tudták és tudják, hogy a nagyobb feladatok maradéktalan elvégzéséhez jobb szociális körülményeket kell teremteniük munkásaik számára. Korábban sok problémát okozott a munkások öltözködése, tisztálkodása, kulturált étkeztetése. Lényegében annyi öltözőszekrény volt a gyárban, ahány munkásember. Ez pedig azt jelentette, hogy a munkaruhát is ugyanabban a szekrényben tárolták az emberek. Csakhogy az olajos munkaruhától olajos lett nemcsak az öltözőszekrény, hanem a tiszta ruha is. Ez pedig egy korszerű nagyüzemben nem éppen a legideálisabb állapot. Bizonyos értelemben oka volt az egyre növekvő munkaerő-vándorlásnak is. Ezért született meg esztendeje a terv s hozzá a szükséges pénz is — majd tizenegy- millió forint! —: fehér-fekete rendszerű, három szintes öltöző-mosdó épületet építenek a gyár területén. A csupa üveg, csupa fény épület elkészült s a közelmúltban adták át rendeltetésének. Ezzel a gyár kilencszáz dolgozója jutott korszerű, minden igényi kielégítő tisztálkodási és öltöző lehetőséghez. A többiek számára is van változás: három szekrény jut így két dolgozóra — egy közös szekrény a munka-, egy-egy pedig a tiszta ruhának. Az épület halijában örökzöld növények. Innen vezetnek — emeletenként — jobbra vagy balra az ajtók egy-egy öltöző mosdó sorba. Előbb a mosdó következik — kézmosó lehetőséggel, aztán a fekete öltöző, ahol a dolgozók levetik és tárolják munkaruhájukat, majd a tusolón át visz az út a fehér öltözőbe. A másik nagy gond a dolgozók étkeztetésének megoldása volt. Korábban egyetlen konyha és egy kétszázötven személyes étterem volt hivatva arra, hogy a gyárban dolgozó kétezerhétszáz ember étkeztetéséről gondoskodjon. Ezt a nagy feladatot még hat turnusban sem tudták tumultuózusjelenetek nélkül lebonyolítani. Ha például valamilyen oknál fogva később lett kész az ebéd, a turnusok összetorlódtak, felborult a rend és mindez visszahatott a pontos és fegyelmezett munkakezdésre is. Nos, ma már ez a gond is a múlté. A közelmúltban adták át a kilencmillió forintos költséggel épített, ezerötszáz adag készítésére alkalmas, korszerű konyhát és hozzá egy kétszázötven személyes modern éttermet. Az étkeztetés itt önkiszolgáló módszerrel történik: a konyha ablaksora előtt tálcán, porcellán tányérokban kapják meg az ebédet a dolgozók. Az ebéd jó minőségéről Bzrtucz István főszakács és Vándor László szakács gondoskodik. Az egyik a margitszigeti Nagyszállóból. a másik pedig az Astoriából jött ide. S miután a dolgozók elfogyasztották ízletes ebédjüket, automata futószalag szállítja vissza az edényeket a konyhába, már letisztítva a tányérokról a nagyja ételmaradékot. Amint az új konyha és étterem teljes kapacitással működik, megkezdik a régi konyha és étterem átépítését. Mivel két konyhára már nincs szükség, egyetlen hatalmas étteremmé alakítják át a régi épületet s attól kezdve mindkét helyen három-három turnusban lebonyolítják a dolgozók zökkenőmentes étkeztetését. A gyár vezetősége más szociális-, sport-, és kulturális létesítményekkel is törekszik a dolgoz'ók egyre növekvő igényeinek a kielégítésére. A nagy látogatottságnak örvendő labdarúgó- és sportpálya szomszédságában, másfél millió forintos költséggel egy közel nyolcszáz négyzetméteres tornacsarnokot építenek. A tervek szerint még az idén tető alá kerül s ha nem jön közbe semmi, a jövő év májusában átadhatják rendeltetésének. Ugyanakkor nyolcszázezer forintos költséggel bővítik és korszerűsítik a gyár közkedvelt művelődési házát is. A gyár vezetői helyesen ismerték fel: a dolgozók több és jobb munkájához kulturáltabb munkakörülményeket, az igényekhez igazodó művelődési és szórakozási lehetőségeket kell teremteniük. Prukner Pál ,MOST VÁSÁROLJON AJÁNDÉKOT'*• Reklám és valóság Hiánycikk az olcsóbb áru Váci körséta — karácsony előtt HÚSZ EV A POSTÁN Üllőn több mint nyolcszáz... — Hány előfizetője volt a terjesztési kampány előtt Üllőn a Pest megyei Hírlapnak? — 762. — Es hány új lett azóta? — 44, de ez még nem a végleges eredmény. Az előfizetők számának emelkedéséért köszönet jár a postásoknak is. Mindenki kiveszi részét a munkából, az is, aki a házakhoz kiviszi az újságot, az. is, aki az előfizetőket toborozza, és természetesen az is, aki a postások munkáját irányút ja. Üllőn: Szabó László. — Mióta áll a postahivatal élén? — Decemberben lesz éppen 20 esztendeje, hogy vezető vagyok, de már 1950 előtt is postán dolgoztam. — Szereti a munkáját? — Természetesen, különben nem csinálnám. Ilyen hosszú gyakorlat után már nem is mondhatom nehéznek, hiszen megszoktam. Van azonban még mindig olyan, amivel sehogy sem tudok megbarátkozni: gyakran kell fölösleges munkát végeznem ... Ilyen például az a rengeteg statisztikai számítás, amit rendszeresén kell csinálnom. — Gondolom, nemcsak terjesztője, hanem olvasója is lapunknak. Elégedett-e színvonalával? — Nincs semmi kifogásom, nem is hiányolok semmit, mert én minden olyan írást megtalálok a lapban, ami engem érdekel. ' — ms — „Ne várja meg a karácsonyi csúcsforgalmat! Már most vásárolja meg az ajánlékokat!” — „Gondoljon az ajándékozásra!” — „Ne utazzék Budapestre! Mindent mégvehet a helyi szaküzletekben!” így szól a reklám. És hogy fest a helyzet az üzletekben? Például egy járási székhelyen? Vác, Március 15. tér. Ismertebb nevén: a Főtér. Kétoldalt egymást érik az üzletek. Hétköznap van, kora délután, három héttel karácsony előtt. A bútorboltban minden csendes. Negyedóra alatt egyetlen vevő fordul meg az üzletben, tévészekrényt keres. A bútorkereskedelemben a karácsony nem játszik különösebb szerepet. Sőt, a december viszonylag a gyengébb hónapok közé tartozik. Októberben tetőzik a kereslet — szüret után lesz az esküvő?! —, majd fokozatosan csökken, januárig. Zárszámadás után aztán megélénkül a forgalom. Mindezt a boltvezetőtől tudom meg, s együtt vonjuk le a tanulságot: ajándékozási szokásainkban még mindig erősebben érvényesül a praktikusság szempontja, mint a meglepetéskeltés igénye. Az emberek többsége olyan cikkeket ajándékoz szeretteinek, amikre szükségük van, s amiket egyébként — a karácsonytól függetlenül — is meg kell venni: cipőt, inget, fehérneműt, kesztyűt, nyakkendőt, sálat, különböző háztartási fel- szerelési tárgyakat, kisgépeket, könyvet. A nélkülözhető — bizonyos fokig luxusszámba menő — ajándéktárgyakat a hanglemez, a divatáru és a kozmetikai szerek jelentik. A közeli elpáholtban „félház” van. Kiss Károlyné boltvezető szerint a legkeresettebb karácsonyi ajándék- tárgy náluk a női és gyermek- papucs. a gyermekcipő és -csizma, valamint, a korcsolyacipő. Az utóbbi — egyáltalán nincs. — Kezdjük azzal, ami van — javasolja. — Gyermekcipő, 'kiscsizma jelenleg bőven van raktáron. Mennyiségileg nem állunk rosszul női papucsokban sem. Csakhát... az áruk 85 forintnál kezdődik, 120-nál végződik. Olcsóbb papucs nincs. Beszélgetésünk alatt öten- hatan is keresnek női csizmát. Van, aki talál megfelelőt, s van, aki üres kézzel távozik. — Most várjuk a skay- csizma-szállítmányt, legkésőbb december tizedikéig meg kell érkeznie. A készletünk már erősen megcsappant, méretben, fazonban nem teljes a választék — Sokan keresnek bőrcsizmát is. Amint hallom, hiába. Miért? *— Bőrcsizma nincs, és nem is merünk rendelni. Egy pár női bőrcsizma 800—900' forintba kerül, de esőben, hóban nem ajánlatos viselni: vékony, ragasztott talpa könnyen leválik. Emiatt gyakori a reklamáció. Nekünk' ilyen esetben vissza kell .adnunk az árát. Tessék számolni: nyolc-tíz reklamáció, és visszafizethetjük a fél bevételt! Az ipar jóvoltából tehát — női bőrcsizma nem is lesz az állami cipőböltokban ... RA VILL-kereskedés, csúcsforgalom. Hagy István boltvezető körbemutat az üzletben: — Néhány árucikket kivéve, álljuk a vevők ostromát. Gazdag készletünk van csillárokból, álló- és hangulatlámpákból; zseb- és táskarádióból tizenöt-húszféle márka várja a vevőket, 330—1100 forintos áron. Van elegendő hajszárító, villanyborotva, termosz, autoszifon, hanglemez, háztartási gép. — Hiánycikk? — Sajnos, az is akad. Nem kapunk például BR 27-es fo- kozatkapcsolós import villanyvasalót, pedig — tudomásom szerint — a RAVILL raktárában nem hiánycikk... Egyáltalán nincs kávéfőző, sem gázos, sem elektromos kivitelben. De ez a VASÉRT raktárában sincs. Hiánycikk a kávéőrlő: sem Baby, sem Co- fim márkájút nem tudunk szerezni. A méteráru és lákástextilboltban a szokásos kép fogad: gazdag árukészlet, udvarias kiszolgálás. Nem hiába lett az üzlet a BÉ- TEX mintaboltja, a nagykereskedelmi vállalat a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi ' Vállalattal versenyben igyekszik áruval ellátni az üzMORFONDIROZAS IS LEHETNE Azonnali belépéssel FEL VESZÜNK villanyszerelő, ács, asztalos. könnyűgépkezelő, vasbetonszerelő, kőműves, tetőfedő, bádogos, vízvezeték- és fűtésszerelő, festő, lakatos, diszműbádogos, parkettás szak-, betanított és segédmunkásokat (16 évet betöltött fiúkat is), rakodókat, Panther autódaru-kezelőt, dózervezetőt (D-159-B), gépkocsiszerelőt, építőgép-szerelőt, gépkocsi- és dömpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, takarítónőket és minden szakmába nyugdíjas szakmunkásokat Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz Munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. „Jelentkezz mezőgazdasági- szakmunkás-tanulónak!' Pontosan így olvasható kézzel rajzolt, nagy piros betűkkel, két — felesleges kötőjellel megtetézve a Pest megye általános iskoláiba szétküldött brosúrán, felhíváson, röpira- ton — vagy minek is nevezzem a sajtóterméket, amely a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosok részére készült, mégpedig ofszet eljárással sokszorosítva. • Előállításának módja tehát eleve kizárja, mintha a nyomda lenne felelős a négy oldalán fellelhető „sajtóhibáért”. Ügy látszik azonban nemcsak a szedőgépnek van ördöge. Ugyancsak az első oldalon, piros keretben betűről betűre ez és így olvasható: „Számodra is meg van a lehetőség továbbtanulásra”. Megvan! De ezt persze szebb és főleg magyarosabb stílusban is ki lehet fejezni. Például: „Te is tovább tanulhatsz!” Habár ahogy az eredeti szöveg, ez is, mintha a kevésbé jó tanulónak szánt vigasztalás lenne. Ragaszkodva az eredeti szavaihoz, így is lehetett volna: „Számodra is van továbbtanulási lehetőség.” Mir '.két javasolt szövegezésben elkerülhető az a helyesírási dilemma, hogy meg van, vagy megvan — így, avagy úgy kell-e írni. De hogy termelő szövetkezet, akár egyes-, akár többesszámba helyezve egy szó és nem kettő, azt a í legyei mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában még ennél is határozottabban illik tudni. Amint azt is, hogy hová kell kötőjelet tenni és hová nem. Az idézet: „Jelentkezz ...” kezdetű felszólításban meg lehetett volna takarítani két kötőjelet is, hogy az egyiket megfelelő helyen odabiggyeszthessék erre a helyre: „-munka és védőruha ellátás” (A végéről hiányzó írásjel vessző lenne és azt nem lapunk betűszedője felejtette el odatenni.) Különben fenti citátum válasz a következő kérdésre: „Milyen kedvezményeket kapnak a tanulók?” A további felsorolásban nincs rá szükség, nem is hiányolható n kötőjel, viszont annál inkább a főnevek végén egy-egy t betűből álló rag. Ugyanis, ha a kérdésben az alany tárgy- esetber áll, a válaszban sem nélkülözheti r alany a tárgv- eset jelét. Mert ugyebár, vannak a magyar nyelvnek szabályai, amiket a tantárgyak felsorolásánál különösen be 'kellett volna tartani. Nem úgy, ahogy a „Milyen tantárgyakat tanul a mezőgazdasági szakmunkás tanuló?” kérdésre következő felsorolásban olvasható: „magyar, világnézetünk alapjai, számtan-mértan...” és így tovább. Ejnye, nicsak! Még mit nem fedez fel az ember! Képzeljék, ebben az iskolában „állattan” tanulható, mintha bizony — hiszen az is állat — a veréb féllábát lecsípnék a tananyagból. Erősen bizakodom mégis, hogy a Péceli megyei Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola magyar tanára nem vett részt é kiadvány szövegezésében és gépelés után sem nézte át. Abban is bízom, hogy a mezőgazdasági munkaerőutánpótlást a hemzsegő hibák nem hátráltatják, s a tanuló- ifjúság körében nem marad el a sokszorosítvány hatása. — Persze, hogy nem — nyugtat meg ifjú nyolcadikos barátunk, aki a felhívást társaival együtt az iskolában kapta és a hibákat, akár dolgozatában a tanára, piros tintával aláhúzkodta. — Máris megvan a hatása. Egyelőre p nevettető hatása. Szokoly Endre letet. Most is akkora készlet van itt szőnyegekből, ágynemű-garnitúrákból, függönyanyagokból, hogy bármelyik fővárosi lakástextil szaküzlet megirigyelhetné. — Kivéve az NDK-velúr- szőnyeget — mondja Kolostori János boltvezető —, ami országosan hiánycikk. Helyette igyekeztünk beszerezni minél több NDK és cseh műszálbuk- lét és tűzött szőnyeget. Reméljük, ezeket is hamar megkedvelik a vevők. A divatáruüzletben egy tűt sem lehetne leejteni. A hangulat nem a legjobb: fáradt, ideges a vevő, eladó egyaránt. A vevők azért, mert munkából jöttek, s legtöbben nem is először, az eladók pedig? ... — Eddig sem volt éppen gyöngyéletük a kereskedelmi dolgozóknak — panaszolja a boltvezetőnő —, de mostanában altatóval fekszünk, Se- duxennel dolgozunk. Minden cikkünk ár nélkül érkezik, nekünk kell beárazni, mielőtt árusítani kezdjük.- Képzelje el, amikor két-három hétig itt fekszik az áru a polcokon, foglalja az amúgyis szűkös helyet, lassítja a forgási sebességet, és nem tudjuk, mibe kerül? y — Melyek a tipikusan karácsonyi ajándékcikkek? — Szinte minden árunk: a finom kötött holmitól .az esernyőig, a szintetikus hálóingtől az otthonkáig, a divatsáltól a meleg alsóneműig. — Van is belőle? A meleg fehérneműre gondoltam. — Nem dicsekedhetünk. Nincs Handling, női bunda- nadrág, jéger- és teniszalsó; nincs bébioverall, rugdalózó, férfimellény és pulóver, gyérnek svájci fehérnemű, kötött női és férfikesztyű, gyermek kerti nadrág. Soroljam tovább? — Köszönöm, elég. És mi kapható? — Perion tréningruha — két hónap után végre most érkezett — bélelt bőrkesztyű, — 160 forinttól. — női szintetikus fehérnemű, férfiing, nyakkendő. selyemsál, divatzsebkendő, női • és férfiesernyő... — Mennyibe kerül — például — egy férfiernyő? — Kétszáznyolcvan forint. — És az olcsó klotternyő? — Az nincs. — Milyen az ellátás kötöttáruból? — Igazán nagy választékot csak az importárukból tudunk kínálni. Öt-hatszáz forintos pulóverekből, 900 forintos szetekből. — Mit keresnek leginkább a vásárlók?. — A meleg fehérneműt! A bejáró munkások is azt keresik, és az idősebbek is. Nagyon hiányzik a bébiholmi is, amit egyedül mi árusítanánk Vácott, ha lenne. Pedig a nagymamák leginkább ezt vennék karácsonyra az unokáknak. Tudja; mit jelent folyton azt mondani a vevőitek. hogy nincs, kifogyott, szí- veskediék a hét végén újra benézni?! Tudom. Igaz, a pult innenső oldaláról... Nyíri Éva Közgazdasági középiskolai végzettséggel rendelkező nőt BÉRELSZÁMOLÓI MUNKAKÖRBE azonnal leveszünk. Bérezés kollektív szerint. Jelentkezni lehet a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Ceglédi Gyárában.
