Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

2 ““xJŰriap 1970. DECEMBER 9„ SZERDA 24 ÓR ÓK, TIZENNYOLCÁN Giovanni Bucherrel (Svájc brazíliai nagykövetével) — az Ap összeállítása szerint —, ló­ra emelkedett az elmúlt tizenöt hónapban végrehajtott ember­rablásokban szereplő diploma­ták és más hivatalos szemé­lyiségek száma. A IS áldozat közül hármat öltek meg; egy emberrablást kísérlet meghiúsult, egy sze­mély pedig megszökött fogva­tartóitól. " 1. C. Burke Elbrick amerikai nagykövetet 1969. szeptember 4-én rabolták el Bio de Janei- róban. 15 politikai fogolyért cserében szabadon engedték. 2. Alberto Fuentes-Mohr kül­ügyminisztert Guatemala City­ben 1970. február 27-én; ké­sőbb kicserélték egy fogolyért. 3. Sean Holly amerikai mun­kaügyi attasét szintén Guate­mala Cityben, 1970. február 27- én; három fogolyért cserélték ki. 4. Nobuo Okucsi japán fő­konzult 1970. március 11-én Santo Domingóban; öt sze­mélyért cserélték ki. 5. Donald Crowley amerikai légügyi attasét Santo Domin­góban 1970. március 24-én; 19 fogoly szabadon bocsátása fe­jében engedték el. 6. Waldemar Sanchez para­guayi konzult Buenos Aires­ben március 24-én rabolták el, később csere nélkül elenged­ték. 7. Jurij Pivovarovot, a Bue­nos Aires-i szovjet kereskedel­mi kirendeltség helyettes ve­zetőjét március 29-én próbál­ták elrabolni, eredménytele­nül. 8. Kari von Spretti gróf nyu­gatnémet nagykövet 1970. már­cius 3l-én lett emberrablás ál­dozata Guatemalában. Elrablói később megölték, miután.vált­ságdíj-követeléseiket sorban visszautasították. 9. Curtis Cutter, a brazillal Porto Allegre városban műkö­dő amerikai konzul, 1970. ápri­lis 5-én került emberrablók ke­zébe. de sikerült megszöknie. 10. Ehrenfried von Holleben nyugatnémet nagykövetet Jú­nius ll-én Bio de Janeiróban rabolták el, szabadon bocsátá­sa fejében 40 foglyot engedtek el. 11. Dán Mitrionet, az uru­guayi rendőrség mellett tevé­kenykedő amerikai tanácsadót július 31-én rabolták el. A váltságdíj 150 bebörtönzött sza­badon bocsátása lett volna, a követelést a hatóságok nem teljesítették; elrablói megöl- ték. 12. Aloysio Mares Diaz Go- mlde brazil konzult július 31- én rabolták el Montevideóban. Az ügy még megoldatlan. 13. Claude Fly amerikai me­zőgazdásági szakértőt augusz­tus 7-én Montevideóban rabol­ták el. Esete szintén megol­datlan. 14. James Cross brit keres­kedelmi megbízottat október 5-én történt elrablása után több héttel a quebeeki felsza­badítás! front tagjai szabadon bocsátották. Cserében szaba­don elhagyhatták az országot. 15. Pierre Laporte, a quebe­cki tartományi kormány mun­kaügyi minisztere október 15- én került elrablói kezére; ké­sőbb megölték. 16. Ceassar Rohn Sandoval tábornokot, Ecuador légierői­nek főparancsnokát október 27-én rabolták el Quitóban, majd elengedték. 17. Eugene Biehl nyugatné­met konzult a sponyolországl San Sebastianban december 2-án rabolták el. Az ügy még megoldatlan. Es ezt követte a tizennyol­cadik ... PERTH Két bomba Sötétség és káosz borul Ang­liára kedden, december nyol- cadikán. Huszonnégy órán át nem folyt kirakodás a sziget- ország legnagyobb dokkjaiban, nem indultak a vonatok, nem közlekedtek az autóbuszok, nem jelentek meg az országos napilapok, zárva maradtak a vásárcsarnok bódéi, megszűnt a munka a legkülönbözőbb iparágakban és ahol nem állt le teljesen, ott munkalassítás­sal csatlakoztak a munkaválla­lók a nagy, 24 órás politikai bérsztrájkhoz. (Folytatás az 1. oldalról.) nők, aki éveken át újságíró­ként dolgozott, bevezetőben ki­fejtette, hogy újságírókollégá­jának, Willy Brandtnak a ven­dégeként vesz részt a sajtóér­tekezleten, majd aláhúzta, hogy a nyugatnémet kormányfő nyi­latkozatával teljesen egyért. — A kapcsolataink norma­lizálásához vezető út nem lesz könnyű. Még le kell küzde- liünk a múlt sok súlyos örök­ségét, akadályát. A másik né­met állammal, az NDK-val, az Odera—Neisse határ végleges­ségének elismerése alapján már 20 éve fejlesztjük sokolda­lú együttműködésünket. Most ezen az alapon a másik német álammal, az NSZK-val is meg­nyílt az út kapcsolataink ren­dezéséhez.’’ (Folytatás az 1. oldalról.) lesztési Minisztérium most ja­vaslatokat készít a munkafe­gyelem megszilárdítását ösz­tönző újabb rendelkezésekre és szorgalmazza a vállalati in­tézkedéseket Mint ismeretes, a párt X. kongresszusán a Központi Bi­zottság beszámolója sürgette, hogy vonják felelősségre a tör­vényes rendelkezéseket meg­Nem kellet sokáig várni, amíg Edward Heath júniusban hatalomra került konzervatív kormánya kimutatta a foga fe­hérjét. Félév sem telt bele és a tory kormány mind jobban bizonyítja, hogy ha túl nagy különbség nincs is a sziget- ország két nagy pártja között, differencia mégis csak van és nem vitás: ők, a toryk a jobb­oldalibbak. Külpolitikailag a dél-afrikai fegyverszállítások felújításá­nak — nagy vihart kavart — elhatározásában, a NATO-hoz A lengyel miniszterelnök kérdésére válaszolva kifejtette, hogy a lengyel—nyugatnémet egyezményt a két kormány időbelileg összehangoltan ra­tifikálja. ..A moszkvai szov­jet—nyugatnémet szerződést előbb írták alá. Felesleges len­ne versenyezni azért, hogy a varsói megállapodást a moszk­vai előtt ratifikálják.” A tárgyalásokról és Brandt kancellár varsói látogatásáról közös közleményt adtak ki. Willy Brandt nyugatnémet kancellár és kísérete kedden délután repülőgépen elutazott Varsóból. A repülőtéren Józef Cyrankiewicz miniszterelnök, Stefan Jedrychowski külügy­miniszter és más malgasrangú személyiségek búcsúztatták. szegő munkaerő-csábítókat. Az ÉVM saját tapasztalatai is alá­támasztják e határozottabb in­tézkedések szükségességét. En­nek megfelelően a miniszté­rium fontosnak tartja, hogy a munkaügyi problémák törvé­nyes, jobb megoldása érdeké­ben napirendre kerüljön az 1968-ban megjelent szabály­sértési törvény munkaügyi vo­natkozású rendelkezéseinek ki­egészítése. A fűződő kapcsolatok szorosabb­ra fűzésében és az európai biz­tonsági konferencia iránti — a Wilson kormánynál is hűvö­sebb — magatartásban nyilvá­nult meg eddig a különbség, vagyis az a tény, hogy a kon­zervatív kabinet jobboldalibb a munkáspártinál. Belpolitikailag az árak, az infláció és a munkanélküliség „hármas átkának” további nö­vekedésében jelölhetjük meg a tory kormány eddigi, alig félesztendős tevékenységének negatív mérlegét. Ez a keddi 24 órás sztrájk azonban nem emiatt robbant ki, bár ez is szerepet játszott benne. Ezzel a politikai sztrájkkal az angol munkavállalók elsősorban egy most beterjesztett munkáselle­nes törvényjavaslattal szembon fejezték ki tiltakozásukat. Ez az új törvényjavaslat olyan mértékben kívánja megnyir­bálni a munkások és egyéb munkavállalók sztrájkjogát (s más jogait is), amire korábban nem volt példa. Nem véletlenül kezdik el mostanában újra emlegetni Angliában 1926-ot. A nagy, ál­talános, országos sztrájk éve volt az, amelyet, ha kemény eszközökkel letört is az ural­kodó osztály, mégis örökké fé­nyes lapja marad a brit mun­kásmozgalomnak, érdekes, hogy még a tőkésosztályokhoz közel álló Times is — fanya­logva persze, 1926-ot emlegeti, írván, hogy azóta sem voltak olyan nagyszabású sztrájkok, mint 1970-ben. Pedig a Times statisztikája — mert számbeli kimutatásokat is közölt a lap — még nem is említi a keddi 24 óra során kiesett munka­órákat! Természetesen egészen más a mai angol helyzet, mint az 1926-os volt, De ha a tory kor­mány tovább fokozza kifejezet­ten munkásosztáiyellenes poli­tikáját, akkor — változott kö­rülmények között persze — könnyen szembetalálhatja ma­gát egy olyan nagyszabású megmozdulással, amely bizo­nyos mértékig emlékeztet az 1926-osra, csakhogy az idők azóta annyiban is változtak, hogy az akkori ellenintézkedé­sek változás nélkül nem alkal­mazhatók. DOLORES. A keresztségben vallálos szülei ezt a nevet ad­ják neki. Dolores — Fájdal­mas, találó név, mi más le­hetne a sorsa annak a lány­nak, aki a baszkok földjén Galartában, ebben a nyomorú­ságos bányászfaluban a „tűz­szerész Antonio” nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja, nagyapja, fiatal korában anyja, és min­den rokona az ércekben rend­kívül gazdag, de a munkásai­kat éhbérért dolgoztató bá­nyákban robotolt Mivel a kislány gyenge fizi­kumú, szokatlanul hosszú ideig — tizenöt éves koráig — engedik iskolába járni. Szeret is, tud is tanulni. Álma, hogy tanítónő lehessen. De hogyan? Hiába teszi le tanítónője se­gítségével magánúton a tanító­képző első évfolyamának vizs­gáit, a családnak nincs pénze őt tovább taníttatni. Varrni kezd, majd egy gazdag keres­kedőcsalád háztartásába ke­rül. Hogy innen megszabadul­jon, húszéves korában férjhez megy egy bányászhoz. Élete, mint a többi asszonyé. „Fonni, szülni, sírni”, ez a sorsunk, járja azon a tájon a népi mon­dás. De Somorrostróban (ide költöznek férjével) a munkás- otthon könyvtárában marxista könyveket talál. Köztük a Tő­ke egy lerövidített kiadását. Mikor a bányászszövetség tit­kára megkérdezi tőle, megér­tette-e a művet, így felel; Annyit megértettem, hogy mi­ből származik a kapitalisták vagyona, és hogy a kizsákmá­nyolás nem „istentől rendelt” végzetünk. A könyvek és a bá­nyavidék forradalmi hagyo­mányai formálják forradal­márrá. 1917-től az orosz for­radalom hatására újból fellán­HÜSSZEIN ÉS DAJAN A FEHÉR HÁZBAN Husszein Jordániái király kedden délelőtt háromnapos nem hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett. Rövid­del megérkezése után Nixon elnök a Fehér Házban fogad­ta a Jordániái uralkodót. Husszein csütörtökön délután utazik el Washingtonból, s rö­viddel távozása után érkezik meg az amerikai fővárosba Dajan izraeli hadügyminiszter, ugyancsak nem hivatalos láto­gatásra. Loaitfoni viskók Az angol fővárosban komoly politikai botrány robbant ki a Lakáskérdésben. Még a hivata­los statisztika szerint is 1 800 000 lakóház viskónak mi­nősül. A szenvedélyek fellob- banását az a bizalmas jelentés váltotta ki, amelyet a John Greve southamptoni egyetemi tanár vezetése alatt álló bi­zottság terjesztett a kormány elé. A jelentés szerzői rámu­tatták, hogy a hajléktalanok száma egyre nő. AMERIKAELLENES tömeg- tüntetések robbantak ki ked­den Qui Nhon dél-vietnami ki­kötővárosban, miután egy amerikai katona véletlenül le­lőtt egy kisfiút. A rendőrség közlése szerint több eziren vet­tek részt a megmozdulásban. Sok tüntetőt letartóztattak. A városban ostromállapotot hir­dettek ki, 24 órás kijárási ti­lalmat rendeltek el, a tünteté­sek ennek ellenére folytatód­tak. A felháborodott tömeg katonai járműveket gyújtott fel, és kővel dobták meg az amerikai katonákat. A TAROM román légitársa­ság BAC típusú utasszállító repülőgépe, amely menetrend­szerűen közlekedett Tel Aviv és Bukarest között, hétfőn dél­után 5 óra körül, Constanta közelében lezuhant. A kataszt­rófa következtében tizennyolc: személy életét vesztette, kilen­cen megsebesülteik. Á sebesül­teket azonnal kórházba szállí­tották. golnak a bányavidéken is a harcok, ezekbe már ő is be­kapcsolódik. 1918-tól cikkeket ír az „El Minero Vizcaianó”- ba (Vizcaiai Bányász). Itt használja először azt a nevet, amelyen világszerte ismerik őt azóta is, La Pasionaria — a szenvedélyes... VALÓBAN AZ. Mi minden­ben vesz részt! A forradalmi fellendülés idején, a húszas évek elején felkelésre készül­nek (ebből akkor nem lesz semmi) — ezért boihbákat gyártanak házilag. Később se­gít a veszedelmes dobozokat eltüntetni. De cikkeket is ír, sajtót is terjeszt, ha kell üldö­zötteket bujtat — és gyakran kel át gyalog a hegyeken, hogy bebörtönzött férjének en­nivalót vigyen. Férjét is, ké­sőbb őt is többször lecsukják, hol ítélettel, hol anélkül. Felismerve a forradalomhoz vezető utat — az Egyetlen utat —, ahogy önéletrajzi könyvé­nek címében nevezi — alaku­lásától, 1920-tól tagja, majd egyik vezetője a Spanyol Kommunista Pártnak. Próbálják szép szóval leté­ríteni a választott útról. Férje éppen börtönben van, amikor előkelő hölgyek, köztük egy bányaigazgató felesége — volt iskolatársának anyja — láto­gatják meg abban az odúban, ahol egy istálló felett lakik. Megkérdezik, hogy él. Pasio­naria körülmutat: — nedves falak, ablaktalan szoba, re­pedt tűzhely, üres kamra. El­sőszülött lányát pár hete te­mette el — kölcsönpénzből. Mindez önmagáért beszél. A dámák felajánlják segítségü­ket. Cserébe annyit kívánnak — térjen vissza „isten jámbor bárányai” közé, fordítson há­tat övéinek... NEM TESZI. Nem adja fel a harcot. Pedig hat gyermeké­Hétfőn az ausztráliai Perth város kikötőjében két ismeret­len személy egy raktár mögül két gyújtóbombát dobott a „Novgorod” szovjet hajó fedél­zetére. A „Novgorod” a kikö­tőben horgonyzott és éppen felvette az Ausztráliában vá­sárolt gyapjút. A TASZSZ canberrai tudó­sítója telefonon érintkezésbe lépett V. A. Zinovjevvel, a „Novgorod” kapitányával, aki közölte vele az incidens rész­leteit. Az egyik bomba — a jelekből ítélve — felrobbant, bői — közülük három iker­lányka — csak kettő éri el a felnőttkort. Négyet még kisko­rában elviszi a nyomor, a nél­külözés ... Az sem töri meg, hogy kö­zönséges bűnözők közé zárják. A börtönigazgató akkor döb­ben meg igazán, mikor ezek a , .züllött” nők, ahelyett, hogy megvernék Pasionariát (amire az igazgatóság titokban biztat­ja őket) inkább ráhallgatva — sztrájkba lépnek. Fillérekért hímeztetnek velük, a hasznon a vállalkozó és a börtönigaz­gató osztozkodnak. A börtön mégis nagy szen­vedést jelent Doloresnek, az anyának. • De erről ellenségei nem tudnak. Fia, az akkor tíz éves Ruben, naphosszat ott ácsorog a börtön előtt, hátha megpillanthatja édesanyját. Ezt a legnehezebb elviselni. De vállalni kell, hát vállalja. Ha kell, éjszaka botorkál vé­gig a Pireneusok legmerede­kebb, legelhagyatottabb ösvé­nyein, hogy illegálisan Fran­ciaországba juthasson. Kétszer is megteszi ezt az utat. 1934- ben a levert astúriai bányász­felkelés után a külföldi se­gély megszervezése érdeké­ben, 1935-ben pedig a párt küldötteként a Kommunista Internacionálé VII. kongresz- szusára igyekszik Moszkvába. Visszafelé már kényelmesebb az út. Elvtársai segítségével egy spanyol sajtókirály jacht­ját veszik „kölcsön”.­NEMCSAK SZENVEDÉ­LYES, fáradhatatlan is. 1931- től a párt lapját, a Mundo Clerezót szerkeszti Madridban — és még mi mindent csinál! Segélyakciók, az antifasiszta nők szövetségének szervezése, ha lehet, gyűlések tartásá, ha nem lehet, az illegális sajtó terjesztésének szervezése — közben maga is többször ille­galitásba kényszerül. De aki a még mielőtt elérte volna a hajót A másik behorpasztotta a fedélzet tatrészét Zinovjev kapitány közölte, hogy a kikötői és a rendőri hatóságokat nyugtalanítja ez a szovjetellenes provokáció és ígéretük szerint megteszik az intézkedéseket a merénylők felkutatására. A kikötő igaz­gatója bocsánatot kért a kapi­tánytól és biztosította: megte­szik a szükséges intézkedése­ket, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson élő. népet szereti, azt a nép is sze­reti. Egyik lakásán a házmes­ter és a szomszédok segítik, hogy elrejtődzön az őt kereső rendőrök elől, majd elegáns dámának öltözve kisétáljon az orruk előtt a kapun. Mikor 1936 elején a válasz­tásokon a Népfront győz, őt is beválasztják a Cortezbe, amelynek alelnöke lesz. 1936. július 18-án Franco a hadse­reg egy részével hátbatámadja a köztársaságot, azon az éjsza­kán a rádión keresztül Ibár­ruri hangja riasztja a spanyol népet. No pasaran — nem tör­nek át — kiáltja. Nem törnek át. Madrid majd három évig áll ellent, pedig a fasiszta hadsereg a külvárosokig jut. Nem is katonailag győznek a fasiszták, hanem a német és olasz segítség túlerejével —• na és a nyugati hatalmak „be nem avatkozásával”. Ezért ke­serves árat fizet nem sokkal a spanyol köztársaság térdre kényszerítése után Franciaor­szág és Anglia. \ Pasionaria ott van mindig, ahol nehéz a helyzet. A fron­ton lelkesít, a hátországban szervezi a menekültek, gyere­kek ellátását, külföldön agi­tál a spanyolok igaz ügye mel­lett Golyózáporban Is kimegy a frontvonalba, hiába óvják a katonák, mondván, hogy eső­ként hullanak a golyók és re- peszdarabok. — Legfeljebb legközelebb esernyővel jövök — tréfálkozik velük. A HARC BUKÁSA UTÁN emigrációba kényszerül. A Szovjetunióba megy. Itt, a Nagy Honvédő Háborúban, a sztálingrádi csatában esik el egyetlen fia, Ruben ... A háború után tevékenyen részt vesz a nemzétközi béke­mozgalomban. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség­nek alapító tagja, tiszteletbeli alelnöke. Lenin-renddel és Lenin Békedíjjal tüntetik fci. Népe most is harcol. Napja­inkban éppen szülőhazája, a baszkföld hallat megint ma­gáról. Hofman Éva „ ŰjságírókoUégák ” sajtókonferenciája A munkaerő-csábítás ellen La Pasionaria - a szenvedélyes DOLORES IBÁRRURI 75 ÉVES ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom