Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

6 PESt MEGYEI A 1970. DECEMBER 5., SZOMBAT A kolbászipar központjában Felkészülés az ünnepekre — Tessék nekem az egész boltot becsomagolni. (Zsoldos rajza) Lipicaiak a frissen zsendült füvön Egy évtizede nem köszöntött be olyan enyhe időjárással a december a Bükk-fennsikon, mint az idén. A csipkéskúti csikóménes legelöterületén — a Nagymezőn — újra kizsen- dült a fű, s így a korábbi évekkel ellentétben, még min­dig szabad karámokban tart­ják a lipicai csikóménest. A korábbi években december elején már „telelőben” — fe­dett istállókban — voltak a csikók. Az idén azonban még mindig bőséges táplálékot ta­lálnak a frissen zsendült fü­vön. A professzor hosszú, tízcen­tis pengéjével a húsba vágott: vérpiros lemezes szeletet met­szett le a megvizsgálandó részből, szájához emelte, meg­ízlelte, majd egy újabb szele­tet a penge hegyére tűzve fe­lém nyújtotta: „Érett, szép áru. Kóstolja meg.” Fűszeres, tüzes ízek ömlöttek szét a számban: bizony, ez a valódi gyulai! A professzor — mert illik rá a kifejezés — a Gyulai Hús­ipari Vállalat főmérnöke. Zám Andrásnál, Gyulán vallattam az igazi gyulait. Mi a különbség a gyulai és a csabai közt? Ma már más, mint hajdan volt. A formai különbség: a gyulai 'páros, a csabai hosszabb, vastagabb, száraz áru. Fűszerezésében — hajdan — a gyulai enyhébben aromás, a csabai erősebben csípős. De ezek már csak régi meghatározások, a csabai is modern gyártástechnológiá­val készül. Mégpedig itt, Gyu­lán! (Csabán csak a MÉK egy kisebb üzeme készíti.) Any- nyira valódi csabai készül itt Gyulán, hogy ezzel a „csabai­val” két díjat is nyertek. Űj terméknek is nevezhetjük. Ami megmaradt a régiből, az a csípőssége. — Az öregek azt mondják, hogy a régi kolbász jobb volt, igaz ez? — kérdem. — Talán a hús alapanyaga. A fűszerezés hasonló. Inkább az emlékezet az, ami szépít. A technológiát természetesen megváltoztattuk. A régi csabai túlzott dajkálása megszűnt. Kérdem: mi az a dajkálás. Hogy lehet egy kolbászt daj­kálni? — Elmondom, hogy készült. Ledarálták régen, s kézzel két-háromszor átdolgozták. De teljesen elölről a munkasza­kaszokat: elébb kis darabok­ra vágták a húst, állványok­ra rakták, hogy a leve lecsu­rogjon, ahogy mondták: szá­raz húst kapjanak. Minél ke­vesebb legyen a nedvesség- tartalma. Ezzel igen értékes fehérjéket vesztettek el. Ez­után következett a szikkasz­tás vagy dermesztés. Szalon­nával. fűszerrel kézzel kever­ték, majd darálták. Fakádak­ba tömték, keményen ledön­gölték a húsmasszát és 48 óráig hagyták itt érlelni. Majd dugattyús töltőgépekbe rak­ták. itt még etnrszer átdöngöl­ték füstölés előtt. A régi érlelésről pedig már oly sokat hallottunk: a szél- járást kihasználták, ablako­kat nyitottak, különféle hu­zatokat csináltak. Ma, a klí­maberendezések korában?! Az új, egészséges, korszerű tech­nológiánál a darabos húso­kat azonnal intenzíven lehűt­jük, nyolc-tíz óra alatt, fe­hérje- és értékes anyagok vesztesége nélkül kerül a „kiszikkadt” hús a keverőbe, darálóba, s vákuumos töltő­géppel távolítjuk el a leve­gőt a húsmasszából. Hogy miért épp Gyulán, Csabán született meg ez a nemzeti kolbászipar? Az alap­anyag bősége miatt. Békés megye sertéstenyésztéséről hí­res vidék volt. Mo.st is az ál­lattenyésztés egyik hazája, s épp ezért is ez a nagy gyár minden alapanyagát innét, a megyéből vásárolja. Sőt, több­szörösét vásárolják fel, mint amennyit feldolgoznak, küldik a társvállalatoknak Budapest­re, Szolnokra, sőt időnként Szegedre, Debrecenbe is. Hogy lesz több gyuláink, csabaink? A negyedik ötéves tervben szerepel e húsipari bázis, a fűszeres ízek fellegvárának bővítése, fejlesztése. Űj vágó­hidat kap majd Gyula. Na­ponta most még csak 300 darab sertést vágnak itt — a falánk üzemnek még hűtőhá­zakból hozzák az alapanyag egy részét —, az új vágóhíd 120Ó darab sertés feldolgo­zására lesz majd képes. És új feldolgozó húsipari üzem is épül, amelyben már csak úgynevezett szárazárut gyártanának. Gyulának meg­születik majd a „déli ipar­vidéke”, a húsáruüzemmel ugyanis szinte közös egységbe települ a tejporgyár is. Élel­miszeriparunk . egyik felleg­vára épül a Viharsarkon. K. Gy. Érlelődik, ízesedik a gyulai Fa paneles óvoda Az országban először Pécsett építenek fapanelből óvodát a város harmadik kerületében. A nagyra nőtt Uránvárosban sok a kisgyermek, súlyos gond az óvodai férőhelyek hiánya. A kérelmek gyorsabb teljesí­tése érdekében határozta el a tanács, hogy az egyébként ví- kendházak és felvonulási épü­letek céljára használt fapanel­ből is terveztet és építtet egy 50 személyes óvodát. Ezzel a módszerrel ugyanis pár hét alatt elkészülhet egy ilyen in­tézmény. A héten megkezdték az elemek szerelését. Az épü­letben két foglalkoztató termet alakítanak ki, lesz benne öl­töző, mosdó, a meleget távfű­tés adja. Úgy szervezték a munkát, hogy az új év első napjaiban kaput nyithat a minden igényt kilégítő fapa­nel óvoda. kolbász a szárítóban. A Volán 1. sz. Vállalata GÉPKOCSIVEZETŐKET KÉPEZ KI A gépjárművezetői tanfolyamra jelentkezhetnek Budapest, Vác, Aszód, Gödöllő, Cegléd, Nagykőrös, Nagykáta, Monor és környékén lakó, 21. életévüket betöltött férfiak. A költségeket a vállalat megtéríti. A tanfolyam idején segédvezetői bért folyósítunk. Jelentkezés munkanapokon 8-12 óra között az oktatási osztályon (Bp. V., Tüköry u. 3. Telefon: 123-205) vagy a II. sz. üzemegység (Cegléd, Külső Körösi út), illetve a 12. sz. üzemegység (Gödöllő, Dózsa György út 63.) munkaügyi csoportjánál. ,isrr NE EGYET VÁLASSZON KI, OLVASSA EL MINDEGYIKET! SZÉPIRODALOM Viktor Konyeckij: AKI A FELHŐKRE NÉZ • Európa Könyvkiadó 296 oldal, kötve 19 Ft A fiatal leningrádi író regénye mint­egy huszonöt esztendőt fog át: az 1942-es eseményekkel kezdődik és napjainkban fejeződik be. A leningrá­di blokád idején egy kislány levele­ket kézbesít, az ajtók mögött hal­doklók fogadják, vagy tiszta kék ég és lezuhant szobák. Ilyen élmények­kel indulnak a regény szereplői: tra­gikus-romantikus sorsuk lazán, oly­kor áttételesen fonódik össze. Ko­nyeckij friss szemmel figyeli és szé­pítés nélkül ábrázolja az elmúlt ne­gyedszázad történetét. KONRAD LORENZ salamon király gyűrűje ÁLLATLÉLEKTAN MINDENKINEK Konrad Lorenz: SALAMON KIRÁLY GYŰRŰJE Gondolat Könyvkiadó 232 oldal, 24 Ft A viselkedéslélektan és állatlélektan kiváló szakemberének könyve szinte novellisztikus formában mutatja be az állatok életét. „Salamon király, mint írva vagyon, társalgóit az álla­tokkal, a madarakkal, a halakkal és a férgekkel. Hát ehhez én is értek... Azzal a néhány állatfajjal, amelyet jól ismerek, egészen tűrhetően be­szélgetek, ráadásul ehhez még va­rázsgyűrűre sincs szükségem. Az élő­lények mindenféle bűbájosság nélkül is a leggyönyörűbb történeteket me­sélik az embernek, magát a valósá­got.” MŰVÉSZETTÖRTÉNET Aradi Nóra: A SZOCIALISTA KÉPZŐMŰVÉSZET TÖRTÉNETE Corvina Kiadó 336 oldal + 32 színes, 294 fekete­fehér képmelléklet, kötve 98 Ft A képzőművészetek legújabbkori tör­ténete során jelentkezett alkotói mód­szert elemzi a szerző. Az 1848-as ese­mények, Daumier alkotásai jelentik a kezdetet, majd a társadalomkriti­ka századvégi változatain (Käthe Kollwitz, a2 orosz peredvizsnyikek) át vezet * el a művészeteket is . meg­mozgató szocialista forradalmakig. A továbbiakban a szocialista művésze­ti törekvéseket olyan sajátosan XX. századi problémák fényében vizsgál­ja, mint a gép, a város és az ember viszonya, művészet és ágitáció stb. Fejtegetéseinek középpontjában a képzőművészetek magyarországi fej­lődése áll, de szoros összefüggésben a hasonló kelet- és nyugat-európai .törekvésekkel. ISMERD MEG HAZADAT EZERSZÍNÜ MAGYARORSZÁG Móra Könyvkiadó 376 oldal + 80 foto, kötve 38 Ft Kevesen mondhatják el magukról, hogy ismerik hazájukat, Magyaror­szágot. Pedig mennyi szépséget kí­nál! Árpádkori templomok, régi kas­télyok, ostroraverte várak állnak egy-egy erdőrengeteg mélyén, vagy kopár sziklák tetején. A Nyírség láp­vidéke az ember nem látta ősi táj növényi ritkaságait őrzi, s a mai ba­latoni sátortáborok mögöt, a régi présházak falai helyén egykori ró­mai polgárok villáinak romjai rej­tőznek. S ez még csak a múlt. Köny­vünk a jelenbe is elvisz, megmutat­ja a huszonöt éve felszabadult or­szág büszkeségeit, s egyszerre kitá­rul előttünk az egész haza, ez az ezerszínű, csodálatos föld — Magyar- ország. BARKACSENCIKLOPÉDIA Szűcs József: EZERMESTER ABC Műszaki Könyvkiadó 360 oldal, fűzve 55 Ft A kötet a barkácsolás minden terü­letéről gazdagon illusztrált, alapos tájékoztatást ad. A szerszámok ke­zelésén. az anyagok kiválasztásán kívül foglalkozik a fa- és fémipari házimunkákkal, kézi szerszámgépek­kel, a ház körül előforduló hibák szakszerű javításával, a festéssel, de elsajátítható belőle például a házi vízmű készítése, vagy a bútorkár­pitozás is. KÖZLEKEDÉS VASŰTI ÉS KÖZŰTI TEHERKOCSIK KIHASZNÁLÁSA Szerkesztette dr. Papp Endre 434 oldal, kötve 78 Ft Előkészületben! Üzemek, állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek szállítással foglalkozó szakemberei számára nélkülözhetet­len tanácsadó. A szerzők minden árucikkhez — az árutól és csoma­golási módjától függően — táblázat­ban foglalták össze a szállításra fel­használható vasúti és közúti teher­kocsitípusokat. így a szakemberek ábrákkal illusztrált kötet segítségé­vel ki tudják választani az adott áru szállításához optimálisan kihasználha­tó kocsitípust, és ezzel jelentős szál­lítási költséget takaríthatnak meg. vasúti is KÖZÚTI TEHERKOCSIK Szerkesztette dr Papp Endre VÁSÁROLJON, AJÁNDÉKOZZON, OLVASSON!

Next

/
Oldalképek
Tartalom