Pest Megyi Hírlap, 1970. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
“^f/rfap 1970. DECEMBER 25., FENTEK Rejtélyes szörny a japán hegyekben Kutatják a majomember kilétét A Hirosima körzetéhez tartozó természetvédelmi parkok fő témája mostanában, hogy az odatartozó hegyekben a hi- malájai jetihez hasonló szörny él. A beszélgetéseknek azok a híresztelések adtak tápot, amelyek felkeltették a különféle expedíciók szervezésével foglalkozó japán klubok figyelmét. A dolog június 30-án kezdődött, amikor a hegység közelében élő egyik 47 éves földműves megszólított a háza kötelében egy „embert”. Amikor ez az „ember” megfordult, a földműves elképedt, mert a jelenség inkább hasonlított majomhoz, mint emberi lényhez. Sigeru Jori földműves, egy az öt személy közül, akik azt állítják, látták e teremtményt. Elbeszélésük szerint majomhoz hasonló lény, körülbelül 160 centiméter magas, rövydlábú és zömök — bőrét barna szőr fedi. .Arca az emberéhez hasonló, fejét haj borítja. Az öt tanú közül négyen állítják, hogy a lény felegyenesedve, két lábon járt. Ez az öt tanú — főleg 40 év körüli földművesek — július 20 és szeptember 3 között látta a „szörnyet”. Arról senki sem beszélt, hogy a „szörny” bárkit is bántott volna — akár embert, akár állatot. A Kobel Egyetem expedí- ciós klubja kilenctagú expedíciót küldött a vidékre, de az mindössze 6 lábnyomot talált és némi szőrzetet, amelyről feltételezhető, hogy a furcsa lénytol származik. A lábnyomok 18' centiméter hosz- szúak és 11 centiméter szélesek. Az eddigi vizsgálat szerint a lábnyomok nagyon hasonlítanak az emberéhez, a szőrzet pedig az emberi hajhoz. „Transrapid" Óránként 500 kilométeres sebességgel fognak száguldani tíz év múlva távolsági vonatok az NSZK-ban — kere-' kék nélkül. A „Transrapid” első modelljét (felvételünk) nem régiben mutatták be. A .vonat egy mágneses térben, pár centiméterrel a vezetősín felett lebegve fog előrehaladni. Az utasok menetközben is át tudnak majd szállni a 200 férőhelyes rapidből a helyi érdekű vasutakba vagy egy másik Transrapidba. Az átszállásnál az egymással párhuzamosan futó szerelvények sebessége száz km/óra lesz. Négylábú nyelvtanár A prágai állatkertben türelmetlenül várták Radzs- nak, a fiatal, 12 éves elefántnak megérkezését: Radzs ugyanis 94 különböző felszólításnak tud eleget tenni. A tudós vendég azonban elkeserítette a házigazdákat. Egyetlen felszólítást sem akart végrehajtani. „Vajon mi van vele?’’ — méltatlankodtak az állatként ápolói. Csak egy hónap múlva derült ki, amikor Indiából kísérőlevéllel együtt egy magnetofonszalag érkezett: Radzsa valóban 94 felszólításra képes reagálni, de csak tamil nyelven ért. Most az állatkert ápolói gyorsított tamil nyelvtanfolyamon vesznek részt. Legfontosabb segédeszközük az Indiából kapott magnetofonszalag, a kiejtés helyességét pedig maga Radzs ellenőrzi, mégpedig igen szigorúan. HATÁRIDŐ: 1895. XII. HÓ ÉPÍTÉSVEZETŐ: ALPÁR IGNÁC Minden stílus egy épületben Habarcsból az ódon falak Ma mái* szilárd a vár 75 évvel ezelőtt, 1895 végén kellett 'átadni a millenniumi kiállítás céljára szolgáló épületet a pályázat győztesének, Alpár Ignácnak, hogy 1896- ban, a honalapítás 1000. évfordulóján az épületben otthont kapjon a tíz évszázad történelmi emlékeit felvonultató kiállítás. Magának az épületcsoportnak is a történelmi szemléltető funkciót szánták: a pályázat feltételei kikötötték, hogy a történelmi épületcsoport az összes, MaNeve sincs állat A ketrecben különös állat: még neve sincs. Anyja házityúk, apja fácánkakas. — Luxoriózus! — mondja a kutató. _ — Mindkét szülőjénél kiválóbb. Húsa ízletes, mint a fácáné, tojáshozama gazdag, mint a tyúké. De számunkra a legdöntőbb a növekedés. Miként szabályozza az állatok növekedését az öröklés — ezt kutatjuk. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hatalmas parkjában európai ritkaság található: több száz különleges nyúl. Az ősi, kis termetű, alig másfélkilós üregi nyúl és a nagy termetű, háromkilós közönséges házinyúl keresztezésének kései leszármazottai. A keresztezés csaknem két évtizede történt, az utódok tulajdonságait tehát évek során át figyelhették a kutatók. Egyedülálló lehetőség. Háziállataink fajtáinak száma jóformán két kézen megszámlálható. Vajon nincs további mód arra, hogy újabb és újabb állatfajokat tegyünk hasznossá házunk táján? Vagy erre csakis őseink voltak képesek? — A háziasítás, vagy másképpen a domesztikáció elősegítése a genetika igen fontos feladata — mondják a kutatók. És a lehetőség korántsem merült ki. Egymástól távolálló állatfajok keresztezése is lehetséges, de nem célszerű, minthogy nem szaporodnak tovább. Marad tehát *a közelálló állatfajok keresztezése, illetve az egyazon fajon belüli fajta- keresZtezés. De nem lebecsülendő az a módszer sem, amely ugyancsak a háziállatok számát iparkodik szaporítani : a különböző vadon élő állatfajok háziasítása. A Szovjetunió volgai sztyeppéin például óriási telepeken sikerrel kísérleteznek a nagy húshozamú és ízletes afrikai jávorantilop megszelídítésével. Lazacbiztosítás A Lloyd angol biztosító társaság aranykönyvében már szerepel olyan szerződés, amellyel egy táncos a lábát biztosította, s egy olyan, amellyel egy férfi a bajuszát óvta veszélyek ellen. Most újabb fura biztosítást fogadott el a Lloyd: egy csendes-óceáni lazac életére. Arról van szó-, hogy jövőre is megrendezik Brit-Kolumbiá- ban a Vancouver-sziget Ma- naimo városában a hagyományos lazaederbyt. A Georgiai- szorosban a vízbe engednek egy megjelölt lazacot, s ha a horgászverseny részvevői közül valaki kifogja, tízezer dollár üti a markát. A Lloyd ötszáz dolláros kötvény fejében hajlandó volt vállalni a kockázatot, de csak azután, hogy szakértői alaposan tanulmányozták a sporthorgászat adatait, sőt az esélyeket még komputerbe is betáplálták. így jött ki, hogy a lazac esélyei hússzorosak. gyarországon föllelhető építészeti stílust mutassa be egy- egy jelentős műemléképület részletének a tervezett műbe való belekomponálásával. Alpár terve megoldotta a nehéz feladványt: harmonikus együttesbe olvasztotta össze építészetünk román, gótikus és reneszánsz-barokk alkotásait. Számos szép motívumot vett át a vajdahunyadi várból, a 37 méter magas „Kínzótorony” pedig a felső-magyarországi építkezések stílusjegyeit viselik. Beillesztette tervébe a segesvári vár bástyatomyát és a brassói Katalin-bástyát is. Jellegzetes része a, Vajdahu- nyad Vára néven ismert városligeti épületcsoportnak a Jáki-kápolna, amelynek eredetije a Vas megyei Ják községben áll az Árpád-kor óta. A kápolna faldekorációja a pécsi székesegyház mintájára készült. A pompás terv kivitelezése már sokkal kevésbé volt pompás, s erősen emlékeztetett Patyomkin herceg falvaira, amelyeket a Krím felé hajózó II. Katalin cámő elkáprázta- tására színpadi díszletekből róttak össze az udvari pletykagyártók szerint. Nos, a millenáris ünnepségek általános modorának megfelelően itt is mindent a látszatra, a külsőséges csillogásra, a f elületes szemlélő szé- dítésére építettek. Ügyeltek arra, hogy az építés során mesterséges párkánytörések, egyenetlenségek épüljenek be a vár „ódon” részleteibe, lehullott vakolatnak láthassák a friss festést. Sokkal kevésbé ügyeltek az épület minőségére. Az évszázados és ölnyi vastag falakat úgy másolták át a kiállítási épületbe, hogy favázas szerkezetekre habarcsot kentek, va^y jobb esetben egy sor téglafalat húztak, s csupán a nyílásoknál erősítették meg a tákolmányt két- három téglasorral. A tetőre — lentről úgyse látszik — papír, vagy bádog került, S csak néhány helyen fedte pala az , „ősi” tornyokat. Persze, aki ezek után nem mer a Vajdahunyad Vára körül sétálni, félvén, hogy rádől a díszlet-műemlék, azt megnyugtathatjuk. A Patyomkin vár Ugyanis, meg sem várva az „idő ‘ vasfogát”, csakhamar málladozni kezdett. Az ország népe azonban ugyancsak hamar szívébe zárta Alpár bravúros építésztörténeti remekét, s az országgyűlés meghajolt a közóhaj előtt: úgy határozott, hogy a budapesti Városliget ékességét maradandó módon, nemes építőanyagokból építsék fel másodszor is. Egy évtizeddel a millennium után ez meg is történt, s azóta Vajdahunyad Vára szilárdan áll és otthont biztosít a Mezőgazdasági Múzeumnak. A három „M" problémája ■ M-INI IDI-AXI Írók és újságírók, általában, szenvedélyesség nélkül szemlélik az új divat kibontakozását, pusztán annak az embernek érdeklődésével, akitől semmi sem idegen, ami emberi. Most azonban, az 1970-es divat megjelenésekor, 3 felháborodás vihara tört ki a férfiakból. A felháborodás olyan méretű, hogy az írók és újságírók támadásba mennek át. Idézünk néhány francia véleményt. René Barjavel újságíró ezeket írta a Le Journal du Di- manche-ban: „A divatterve. Matematikusból filmszínészig • Marija Szagajdak, 28 éves matematikusnőt tekintik a mol- davai film legújabb csillagának. Két fontos esemény is egybeesett az életében: megvédésre nyújtotta be kandidátusi disszertációját, és eljátszotta az „Egy nappal a szerelem előtt” című film főszerepét. A színésznőt három évvel ezelőtt Emil Lotjanu rendező fedezte fel. Marija a múlt évi bjelorussziai, litvániai, lettországi, észtországi, moldavai filmfesztiválokon a Nagy Borostyán-díjjal kitüntetett „Ez a pillanat” című filmben mutatkdzott be. Marija Szagajdak odaádó komolysággal foglalkozik a filmezéssel, amióta csak először felvételre hívták be. Előfordulhat, hogy a következő felvételek egybeesnek majd a disszertáció megvédésével. Marija Szagajdak muzsikával, festészettel és a francia költészettel foglalkozik. Kísértetek" Genf ben // Sűrű köd ülte meg Genf utcáit. És ekkóp kezdődött.'.. Megrémült lakosok közölték a város különböző kerületeiből a rendőrkapitánysággal, hogy az utcán kísértetek jelentek meg. A telefonügyeletes minden hívásra a következőt válaszoltad „Ne féljen, menjen nyugodtan közel a kísérteihez, csak az orrát ne csavarja meg”. Ugyanis ezen az éjszakán jelentek meg először Genf utcáin a világító szövetből készült köpenyt hordó rendőrök. A világító anyaggal átitatott köpenyek halványzöld fényt sugároztak, halálra rémítve a járókelőket. MI FÄZÖSAN HÜZZUK ÖSSZE MAGUNKAT A TÉLIKABATBAN, DE NIZZÁBAN MELEGEN SÜT A NAP. EZ A HÖLGY MAR A JÖVÖ ÉVI KARNEVÁLRA KÉSZÜL, INDIAN JELMEZT ÖLTÖTT MAGARA, AMELY ÁLLÍTÓLAG A VERSENY EGYIK ESÉLYESE LESZ. zőknek hála, a nők többé nem öltözködnek, hanem be lesznek csomagolva, méghozzá úgy, hogy senkinek nem lesz kedve kibontani a csomagot”; „A fiatalság, amely egy idő óta a csúnyaság bűvöletében él, bolondulni fog ezekért az ünneprontó holmikért”; „A divatlapokban megcsodálható eszményi nő, a plébános úr ízlése szerint öltözködő özvegy”. Jean Cau újságíró, a Paris- Match-ban: #Az 1970-es divat farsangi jelmeznek is csúf” voltáról beszél. Majd így folytatja: „Ez a divat csúf és képtelen. Súlyosbító körülményként még drága is”. Paul Vialar regényíró: „Szerettem a minit, főleg Londonban, ahol a mini igazán mini volt és ahol szédülést éreztem. Szeretem a maxit is, mert jól helyettesíti otthon a porszívót, az utcán pedig a söprőgépet. Éppen csak azt nem értem, hogy lett a miniből maxi és nem bánnám, ha a divattervezők egyszer már eldöntenék, hogy mit akarnak.” Thierry Maulnier, a francia akadémia tagja: „A történelem kezdete óta egészen korunkig, mindkét nem osztozott az öltözködés, az ékszerviselés, a kikészítés gondjában, egyes korokban a férfiak jártak elöl benne. Ne felejtsük el. hogy az állatok közt általában a hím jelenik meg nagyobb pompában a szerelmi találkozón.. A XIX. század folyamán a férfi ruházata elszíntelenedett, a színeket, a csillogást, az illatot a nők sajátították ki. Manapság a férfi öltözete elnőiesedik, a férfi kagylókkal és virágokkal díszíti magát, élénk és gyengéd színekbe öltözik. De talán éppen ez tekinthető normálisnak. Majd meglátjuk, hogy vajon az elnőiesedett férfidivat átveszi-e a női divat szabályát, a hasonlóságon belül megnyilvánuló egyéniséget (a divat: egyenruha), azt a kissé ellentmondásos ambíciót, hogy a többiekhez hasonlítva vetessük észre magunkat”
